Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 150
Copyright Myths
2002-06-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelõssége)
Megrendelés Lemondás
1 francia (mind)  26 sor     (cikkei)
2 Re: honapnevek (mind)  24 sor     (cikkei)
3 Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind)  54 sor     (cikkei)
4 Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind)  10 sor     (cikkei)
5 Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  173 sor     (cikkei)
6 Re[2]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind)  17 sor     (cikkei)

+ - francia (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
vertu, la
génie, le
travail, le
révolution, la

vende'miaire = szuretelo
brumaire = kodos
frimaire = deres
nivo^se = havas
pluvio^se = esos
vento^se = szeles
germinal = csirazo
flore'al = viragzo
prairial = kaszalo
messidor = arato
thermidor = hoseg hava
fructidor = gyumolcshozo

(' es ^ jelek termeszetesen repulo ekezetek)

Mindegyik himnemu.

Az ev szeptember 22-en indul. Valamennyi honap 30 napos. Az ev vegen 5
vagy 6 szokonap van.

Ferenc
+ - Re: honapnevek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

A finn hónapnevek jelentésükkel a következõk:
(A _kuu_ 'hó(nap)' mindegyik névben elõfordul. Ez
a szó a magyar _hó_ 'hónap' szó etimológiai megfelelõje.)
Január: tammikuu; tammi 'tölgyfa';
Február: helmikuu; helmi 'gyöngy'
Március: maaliskuu; maali 'cél' (bár a maalis _s_ elemét
nem tudom megmagyarázni)
Április: huhtikuu; huhta 'irtás'
Május: toukokuu; touko 'tavaszi földmunka, veteményezés'
Június: kesakuu; kesa 'nyár' (az a betû "umlautos" a, azaz nyílt e,
de a levelezõporgramban nem tudom írni, lásd ékezetek!)
Augusztus: elokuu; elo: 'aratás'
Szeptember: syyskuu; syys 'õsz' (a finn syys és a magyar õsz
is egymás pontos etimológiai megfelelõi)
Október: lokakuu; loka 'sár, lucsok'
November: marraskuu; marras 'holt, kihalt, megdermedt'
December: joulukuu; joulu 'karácsony'.

Emlékezetem szerint a HIX-ben február táján elég sok
szó esett a hónapnevekrõl.

Erzsébet
+ - Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
On Sat, 2002-06-15 at 12:43, La'ng Attila D. wrote:
>   Meg tudnátok nekem mondani pár francia szó nemét? Névelõt kellene
> tennem eléjük és nem tudok. Voici:
> 
> vertu

La vertu

> génie

Le génie (szellem, tehetseg, ~mernok, géniusz ertelemben is) 

> travail

Le travail

> révolution

La révolution (mindket ertelmeben).

> gyanánt a francia forradalmi hónapok: vendémiaire, brumaire,
> frimaire... Szeretném bemutatni ezeket a hónapneveket, vagyis minél
> többet közülük úgy, hogy melléjük írok valami hozzávetõleges jelentést
> is. Ha kell, a neveket tudom szállítani.

vendémaire = szureteles hava (vendange: szuret)

brumaire = kodok hava (brume: köd)

frimaire = jeges kodok hava (frimas: jeges kod, bar lehet hogy van ra
magyar szo is)

nivôse = havak hava (neige: ho mint csapadek)

pluviôse = esok hava (pluie: eso; pluvieux, euse: esos)

ventôse = szelek hava (vent: szel)

germinal = rugyezes hava (germe: rugy)

floréal = viragok hava (fleur: virag)

prairial = kaszalok hava (prairie: kaszalo, legelo)

messidor = aratas hava (moisson: aratas)

thermidor = hoseg hava

fructidor = gyumolcsok hava (fruit: gyumolcs)

Forras:
http://193.251.66.28/genealogie22/liste/calendrierrepublicain.htm

Udv, Sandor
+ - Re: Szavak nemei, s.v.p. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

hix.nyelv #149, Láng Attila D.:
> Meg tudnátok nekem mondani pár francia szó nemét? Névelõt kellene
> tennem eléjük és nem tudok. 

La vertu (nn), le génie (hn), le travail (hn), la révolution (nn).

Én szótárhiányos helyzetekben a HarperCollins webes francia  
szótárához szoktam fordulni: <http://www.wordreference.com/>;.
+ - Re: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

hix.nyelv #149, Láng Attila D.:

> Szükségem lenne hónapnevek fordításaira olyan nyelvekbõl, ahol nem a
> latin neveket használják. 

Valahol ezeket láttam már összegyûjtve az interneten, de most nem 
találom. Most akkor újból össze kell állítanom. A tévedés lehetõsége 
nincs kizárva, mert gyakran nehezen etimologizálhatóak a nevek, és 
amit elfelejtettem (vagy sosem jegyeztem meg), azt most saját 
kútfõbõl kell pótolnom. (Repülõ ékezetek: "^" - hacsek, kis v; "'" - 
éles ékezet, lágyjel, mgh-prejotáció; "." - felsõ pont, "~" - macron, 
felsõ vonás. A cirill betûs szavak nemzetközi szlavisztikai átírással 
szerepelnek, kiv. "ä" - orosz, belorusz kemény "e": ezt hivatalosan 
tompa ékezetes "e"-vel jelölik.)   

* Cseh: 1. "leden" 'jeges', 2. "únor" 'elõbúvás az odúból [medvéé]', 
3. "br^ezen" 'nyíres', 4. "duben" 'tölgyes', 5. "kve^ten (máj)" 
'virágos', 6. "c^erven" 'férges [~rovaros]', 7. "c^ervenec" 'kis 
"c^erven" = júniusutó', 8. "srpen" 'sarlós [~aratás]', 9. "zár^í" 
'szarvasbõgéselõ', 10. "r^íjen" 'szarvasbõgés', 11. "listopad" 
'levélhullás', 12. "prosinec" 'õszes/szürke színû'.   

* Lengyel: 1. "styczen'" 'összekötõ?', 2. "luty" 'kegyetlen [hideg]', 
3. "marzec" 'március', 4. "kwiecien'" 'virágos', 5. "maj" 'május', 6. 
"czerwiec" 'férges [~rovaros]', 7. "lipiec" 'hársvirágzás', 8. 
"sierpien'" 'sarlós [~aratás]', 9. "wrzesien'" 'hangás-csarabos', 10. 
"paz'dziernik" 'kendertörõ', 11. "listopad" 'levélhullás', 12. 
"grudzien'" 'rögös [~csupasz föld]'
Megjegyzések: (1) Õszintén nem tudom mit kötne össze január, de más 
etimológiát nem tudok találni. ]   

* Horvát: 1. "sijec^anj" 'vágó', 2. "veljac^a" 'nagy/sok [fagy]?', 3. 
"oz^ujak" 'újraéledés', 4. "travanj" 'füves', 5. "svibanj" 
'somvirágzás', 6. "lipanj" 'hársvirágzás', 7. "srpanj" 'sarlós 
[~aratás]', 8. "kolovoz" 'kocsizós [~terménybegyûjtés, -raktározás]', 
 9. "rujan" 'sárguló', 10. "listopad" 'levélhullás', 11. "studeni" 
'hideg', 12. "prosinac" 'õszes/szürke színû'   
[Megjegyzések: (1) Január neve utalhat a nád- ill. szecskavágásra. 
(2) Február neve a 'nagy, sok' szóból etimologizálható, talán a 
fagyra vonatkozik az ukrán és lengyel párhuzam miatt.]   

* Ukrán: 1. "sic^en'" 'vágó', 2. "l'utyj" 'kegyetlen [hideg]', 3. 
"berezen'" 'nyíres', 4. "kviten'" 'virágos', 5. "traven'" 'füves', 6. 
"c^erven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lypen'" 'hársvirágzás', 8. 
"serpen'" 'sarlós [~aratás]', 9. "veresen'" 'hangás-csarabos', 10. 
"z^ovten'" 'sárguló', 11. "lystopad" 'levélhullás', 12. "hruden'"  
'rögös [~csupasz föld]'   

* Belorusz: 1. "studzen'" 'hideg', 2. "l'uty"  'kegyetlen [hideg]', 
3. "sakavik" 'buja', 4. "krasavik" 'szép', 5. "maj, traven'" 'május; 
füves', 6. "c^ärven'" 'férges [~rovaros]', 7. "lipen'" 
'hársvirágzás', 8. "z^niven'" 'aratás', 9. "verasen'" 'hangás- 
csarabos', 10. "kastryc^nik" 'csontváz??', 11. "listapad" 
'levélhullás', 12. "s'nez^an" 'havas'   
[Megjegyzések: (1) Október nevét legvalószínûbben a szl. "kostra" 
'csontváz' szóra tudom visszavezetni, ami talán a csupasz fákra utal. 
Alternatív etimológiák tekintetében vö. ukrán "kastorka" 
'ricinusolaj', szl. "kastrol" 'lábas, serpenyõ', szl. "kastrovat" 
'kasztrál']   

Latin hónapneveket használ a szlovák, az orosz (de nyelvjárásokban 
élnek a szláv alakok), a bulgár, a szerb és a szlovén. A szorbról és 
a macedónról nincsenek információim.   

-------------
* Litván: 1. "sausis" 'száraz', 2. "vasaris" 'tavasz[elõ]', 3. 
"kovas" 'varjú [hava]', 4. "balandis" 'galamb [hava]', 5. "geguz^e." 
'kakukk [hava]', 6. "birz^elis" 'nyírfa [hava]', 7. "liepa" 'hárs 
[hava]', 8. "rugpju~tis" 'rozsaratás', 9. "rugse.jis" 'rozsvetés', 
10. "spalis" 'cséplés', 11. "lapkritis" 'levélhullás', 12. "gruodis" 
'rögös [~csupasz föld]'   
[Megjegyzés: (1) Január neve a "sausas" 'száraz' szóból 
etimologizálható, és a terméketlenségre v. kevés csapadékra utalhat. 
(2) Furcsa, de február neve a "vasara" 'nyár', "vasarinis" 'nyári; 
tavaszi (gabona)' szóból vezethetõ le, valószínûleg eredetileg egy 
'tavaszelõ, felkészülés a tavaszi vetésre' kifejezés része lehetett. 
(3) Június és december hónap nevének alapját litván forrásaim nem 
tartalmazzák, de etimológiailag megfelelnek a szláv 'nyíres', 'rögös' 
hónapneveknek.]   

A lettben a latin hónapneveket használják. A fenti nevek egyben 
kitûnõ balti-szláv egyezéseket mutatnak, pl. lt. "sausas" ~ szlk. 
"suchy'" 'száraz', lt. "berz^as" ~ szlk. "breza" 'nyír(fa)', lt. 
"liepa" ~ szlk. "lipa" 'hárs(fa)', lt. "gruodis" ~ szlk. "hruda" 
'rög'.   

-------------
* Walesi: 1. "Ionawr" [jo:naur] 'január', 2. "Chwefror" [xwEvror] 
'február', 3. "Mawrth" [maurT] 'március', 4. "Ebrill" [EbriK] 
'április', 5. "Mai" [mai] 'május', 6. "Mehefin" [mEhEvin] 
'nyárközép', 7. "Gorffennaf" [gorfEna] 'nyárvége', 8. "Awst" [aust] 
'augusztus', 9. "Medi" [mEdi] 'aratás?', 10. "Hydref" [h2drE] 'õsz', 
11. "Tachwedd" [taxwED] '?', 12. "Rhagfyr" /r_0agvir/ '<a téli 
napforduló elõtti nappal kezdõdõ hónap>' < "rhag" 'elõtt' + "byr" 
'rövid :> legrövidebb nap'   
[Megjegyzések (1) az adatok forrása: <http://www.estelnet.com/ 
catalunyacymru/catala/gbs_mynegai.htm> és <http://home.ccil.org/ 
~cowan/sessiwn/msg00737.html>; ez utóbbi breton és cornwalli adatokat 
is hoz. (2) November nevének etimológiája tisztázatlan. (3) A régi 
kelta naptár utolsó hónapja december 20-án kezdõdött: ennek a nevét 
örökölte meg a mai december.]   

-------------
* Finn: 1. "tammikuu" 'tölgyhó', 2. "helmikuu" 'fagyöngyhó', 3. 
"maaliskuu" 'színeshó?', 4. "huhtikuu" 'lármáshó?', 5. "toukuhuu" 
'hernyóhó?', 6. "kesäkuu" 'nyárhó', 7. "heinäkuu" 'szénahó', 8. 
"elokuu" 'élet hava', 9. "syyskuu" 'õszhó', 10. "lokakuu" 'sároshó', 
11. "marraskuu" 'bogyóhó?', 12. "joulukuu" 'Karácsony hava'   
[Megjegyzések: (1) Biztos lesz majd valaki, aki jobban tud finnül, és 
korrigál. (2) Január tölgyrõl való elnevezését illetõen vö. 
"tammi|pakkanen" 'metszõ hideg, tkp. tölgy|fagy', ill cseh 'április'. 
(3) Március és április neve a természet ébredésével: a kizöldüléssel 
és a madarak megjelenésével függ össze [már ha jó az etimológia. (4) 
Május nevével kapcsolatban vö. a szláv "c^erven'" hónapnevet. (5) 
November etimológiájában sem vagyok teljesen biztos.]   

Az észtek latin hónapneveket használnak, de elõfordul pl. "heinakuu" 
'július' is a "juuli" mellett.   

-------------
* Baszk: 1. "urtarril(a)" [urtariL(a)] 'évkezdet hava', 2. 
"otsail(a)" [orts'aiL(a)] 'farkas hava', 3. "martxo(a)" [martSo(a)] 
'március', 4. "apiril(a)" [apiriL(a)] 'április', 5. "maiatz(a)" 
[maiats(a)] 'május', 6. "ekain(a)" [ekain(a)] '?', 7. "uztail(a)" 
[ustaiL(a)] 'aratás? hava', 8. 'abustu(a)" [abustu(a)] 'augusztus', 
9. "irail(a)" [ir\aiL(a)] '?', 10. "urri(a)" [uri(a)] 'ínség', 11. 
"azaro" [asaro(a)] 'káposzta idõszaka', 12. "abendu(a)" [abendu(a)] 
'advent'
[Megjegyzés: (1) Baszk forrásaim szûkösek, így nem tudok minden nevet 
etimologizálni. Június talán az "ekaitz" 'vihar' vagy az "ekarri" 
'hoz' szóhoz köthetõ, a szeptemberre több lehetõség adódik, pl. 
"iragan" 'elmúlik', "iraka" 'perje'. De igen valószínû, hogy 
leginkább egyik sem :-)]

-------------
* Albán: 1. "janar" [janar] 'január', 2. "shkurt" [Skurt] 'rövid 
[hónap]', 3. "mars" [mars] 'március', 4. "prill" [priL] 'április', 5. 
"maj" [maj] 'május', 6. "qershor" [cerSor] 'cseresznye hava', 7. 
"korrik" [koR\ik] 'aratás', 8. "gusht" [guSt] 'augusztus', 9. 
"shtator" [Stator] 'hetedik hó', 10. "tetor" [tetor] 'nyolcadik hó', 
11. "nëntor" ] 'kilencedik hó', 12. "dhjetor" [Djetor] 
'tizedik hó'
[Megjegyzések: (1) A nevek a névelõ nélküli alakjukban szerepelnek, a 
toszk "-or" végzõdés geg alakja "-uer". (2) Április és augusztus neve 
jellegzetes albán módon a kezdõ mgh. lekopásával keletkezett a latin 
névbõl, részben más albán szavak hasonlító hatására, pl. "gushë" 
'torok', "gushter" 'gyík'. (3) Szeptember-decemberig a hónapnevek a 
római naptár szerinti számozást õrizték meg. (4) Archaikus nevek: 
"kallnor" [kaLnor] 'január < gyékény? / pörkölt? hava' és "fror" 
'február < a latin név rövidülése'.]

-------------
> és külön kategória gyanánt a francia forradalmi hónapok: vendémiaire,
> brumaire, frimaire... 

Errõl ld. pl. <http://windhorst.org/calendar/>;. A nevek egy 
évszakspecifikus "melléknévi" képzõbõl, és egy, az adott hónapra 
jellemzõ természeti esemény, mezõgazdasági tevékenység nevébõl 
állnak:  
* 1. évszak "-aire" végzõdés: 2/1. "vendémiaire" 'szüret', 1/2. 
"brumaire" 'köd', 1/3. "frimaire" 'dér'; 2. évszak "-ôse" végzõdés: 
2/1. "nivôse" 'hó <csapadék>', 2/2. "pluviôse" 'esõ', 2/3. "ventôse" 
'szél'; 3. évszak "-al" végzõdés: 3/1. "germinal" 'csíra' 3/2. 
"floréal" 'virágzás', 3/3. "prairial" 'rét'; 4. évszak "-idor" 
végzõdés: 4/1. "messidor" 'aratás', 4/2. "thermidor" 'hõség', 4/3. 
"fructidor" 'gyümölcs'  

-------------
> Ha kell, a neveket tudom szállítani.

Ha valamit kihagytam volna, ami neked megvan, "szállítsd"...
+ - Re[2]: Nem latin eredetu honapnevek forditasai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)
Kedves Attila!

Az elõbbi hozzászólásomban a belorusz október hónapnevet 
("kastryc^nik") 'csontváz' jelentéssel etimologizáltam, mondván, 
hogy talán a csupasz fákra utal. Csak utóbb esett le az október 
baszk "urri" 'ínség' neve. Ezt figyelembe véve valószínûnek 
látszik, hogy a fehérorosz esetén is ínségrõl, azaz emberek 
csontvázairól van szó. 

-------

A HIX úgy látszik, lenyeli a tildével kezdõdõ sorokat, legalábbis 
ez történt az elõzõ hozzászólásomban. Most pótlom a kimaradt 
részt, vi. a második walesi hivatkozást:

> és <http://home.ccil.org/~cowan/sessiwn/msg00737.html>;; ez utóbbi
> breton és cornwalli adatokat is hoz.

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS