1. |
Naszok (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: Ki_nekem_a_fiam_anyosa_._angolul? (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Ki nekem a fiam anyosa - angolul? (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
4. |
Re: LAD (mind) |
124 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: LAD 2 (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: fiam anyosa angolul, NYELV #86 (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
7. |
nasz (mind) |
13 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Naszok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HORVÁTH FERENC
> A minap kérdezték tõlem a "nászasszonom" és "nászuram" angol
> megfelelõjét. Betlit mondtam. Tudja valaki, hogy használják-e ezt a
> megnevezést az angol-szászok?
Azt hiszem, nem úgy, hogy betli. Erre nincs az angolnak (vigyázz, az
angolszász mást jelent!) önálló kifejezése. A házassági rokonságokat
az -in-law toldalékkal fejezi ki:
võ: son-in-law
meny: daughter-in-law
sógor: brother-in-law
sógornõ: sister-in-law
após: father-in-law
anyós: mother-in-law
A nászurat és nászasszonyt tehát úgy lehet kifejezni: my son-in-law's
(daughter-in-law's) father, illetve mother.
La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
LOTUSZ = Zalogba vett gebe.
|
+ - | Re: Ki_nekem_a_fiam_anyosa_._angolul? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0086-ban írta :
>A minap kérdezték tõlem a "nászasszonyom" és "nászuram" angol
>megfelelõjét. Betlit mondtam.
Magyarul is aránylag kevesen ismerik. Néhányan helyette az
apóstárs-anyóstárs megnevezésekkel élnek, de jellemzõbb a körülírás.
(Nyelvatlaszkérdés volt, onnan lehet tudni.)
Üdv: Attila
|
+ - | Re: Ki nekem a fiam anyosa - angolul? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ferenc!
hix.nyelv #86, Horváth Ferenc:
> A minap kérdezték tõlem a "nászasszonom" és "nászuram" angol
> megfelelõjét. Tudja valaki, hogy használják-e ezt a megnevezést az
> angol-szászok?
Nem használják. Azt a mondatot, hogy "Nászuram, igyon még egy
pohárkával!" kb. így mondják "Mr. Smith, may I give you another
glass?" Ha ennek a sajátos rokonsági foknak a megnevezése kell
angolul, akkor körülíráshoz kell fordulnunk: "father-in-law/mother-in-
law of sy's son/daughter", sõt "father/mother of sy's son-in-
law/daughter-in-law".
Ez egyébként valamiféle közép-európai fogalomnak tûnik, ui. a
környéken -- kisebb nagyobb vividitással -- megfigyelhetõ: német
"Schwäher/-in" v. "Schwippschwager/Schwippschwägerin", szlovák "svat/-
ka", ukrán "svat/svacha", román "cuscru/cuscrã", szerb-horvát
"prijatelj/prija (másodjelentésként)". Ugyanakkor a némettõl
"távolabb esõ" hollandban már körülírás használandó.
Hasonlóan speciális fogalom az elkülönült "koma(asszony)"
rokonságnév, amely nem a gyermekhez, hanem a gyermek szüleihez (ill.
fordítva) viszonyítva értendõ: "godfather/godmother of sy's
son/daughter", ill. "father/mother of sy's godchild", de n.
"Gevatter/-in", szlk. "kmotor/kmotra", ukr. "kum/kuma", r.
"cumãtru/cumãtrã".
Egyébként a rokonságnevek közt gyakori a "felbontás eltérõ
finomságából" adódó eltérés. Az olyan közismert példákon túl, mint az
ie. nyelvek eltérõ szava a szülõ fiára/lányára (pl. a. "boy : son",
"girl : daughter"), ill. a magyar "öcs : báty" , "húg : nõvér"
megkülönböztetése, vannak további érdekességek, pl. a szlovákban a
nagybácsik és nagynénik vannak megkülönböztetve a szerint, hogy apai
vagy anyai ágon helyezkednek el, ill. közvetlen rokonok-e, vagy
házastársak.
|
+ - | Re: LAD (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #86, Láng Attila D.:
> :P
Kicsit járatlan vagyok az emoktikonológiában. Az én forrásaim erre
azt mondják "Beeee". Az most pgsm-reklám volt, vagy nyelvöltés? :-)
> Tudom, hogy ez olyan válasz, mint ahogy a sakkló lép, át a dolgok
> fölött, de nekem mindig annyira adekvát volt a szavak jelentése, hogy
> nem gondoltam ezt át.
Minden nyelv tele van ilyenekkel: a magyarban az "-ás/és" képzõ ún.
igei fõnevet képez (mint az eszperantó "-ado" az igei töveknél), vö.
"néz" > "nézés" (mint folyamat), de egy csomó igénél már
poliszemantikus a jelentése "lát" > "látás" (folyamat és képesség),
"ül" > "ülés" (folyamat és az erre való eszköz), de szép számmal
vannak olyan esetek is, ahol nincs igei fõnévi jelentése: pl. a
"hatás" nem a folyamat, hanem az eredménye, a "szállás" is (igekötõ
nélkül) csak azt a helyet jelöli, ahol megszállhatunk. Ezek felett
természetesen átsiklunk: ezt tulajdonságunkat, amellyel a nyelvek
rendszertelenségét feloldjuk, hívjuk "nyelvérzék"-nek, vö. Csaba
> beírását a 79. számban arról, hogy a
németek nem létezõ szavakról 80%-os egyetértéssel meg tudják
állapítani a nyelvtani nemet. Az, hogy valami magától értetõdik[*],
nem biztos, hogy szabályos: téged is a nyelvérzéked segít, és ennek
kialakítása az eszperantóban sem úszható meg. Mangold -- aki nyelvész
és elkötelezett eszperantista volt --, egy 1971-es cikkében ezt írja:
"Az automatikus nyelvfelismerés érdekében -- teljesen vagy részben
lemondva az olyan mesterséges nyelvekrõl, mint az eszperantó -- egy
teljesen új, géphez illõ mesterséges nyelvet kell létrehozni. [...]
Ebben a tekintetben az olyan meglévõ nyelveknek, mint az eszperantó,
nincs jövõjük." Egyébként Mangold harcos képviselõje annak, hogy a
közoktatásban az eszperantó az elsõ idegen nyelv legyen, de éppen
szabálytalansága miatt úgy látja, hogy a gépi fordításra ugyanolyan
alkalmatlan, mint bármelyik természetes nyelv; így létre kell hozni
egy olyan mesterséges nyelvet, amelyben valóban nincs (?) kivétel (és
amely ezért szükségszerûen háttérbe szorítja majd az eszperantót).
[* Most jól használtam az "értetõdik" szót?]
> Ha azonban fõnévvé akarnánk tenni minden tövet és a vele való
> cselekvést -i végzõdéssel jelölnénk, olyan szavak keletkeznének, mint
> mani "fogni", piedi "járni" stb. Mindkét eshetõség igencsak abszurd és
> nehezen tanulható világképet hozna létre.
Nem azért jövök mindig az idóval, mintha általánosságban jobbnak
tartanám, de azt mégiscsak egy matematikus-nyelvész, Louis Couturat
eszperantóreform-kísérletének eredménye. Az idóban 35 fundamentális
szabály van, ezek közül a 17. így szól "Névszói tõbõl képzõtlenül
csak akkor alkothatunk igét, ha a névszó _cselekvést_ vagy
_állapotot_ fejez ki. Más esetekben képzõk szükségesek." A 16.
szabály pedig az igei tõ oldaláról biztosítja, hogy a belõle
képzõtlenül alkotott fõnév csak cselekvést vagy állapotot jelentsen.
Továbbá a képzõkkel keletkezett szavak a fenti szabályok értelmében
önálló töveknek minõsülnek. Így a "kron|o" 'korona' szóhoz képezni
kell a "kron|iz|ar" 'koronáz' igét, majd ebbõl már végzõdéscserével
elõáll a "kron|iz|o" 'koronázás' fõnév. Az utóbbi leképezés
"bijektív", tehát a "kronizo"-ból is lehet "kronizar"-t képezni.
A fenti elgondolásod azonban nagyon ötletes. Persze én ebben az
esetben a "*mani"-t nem 'fogni', hanem 'kezelni' értelemben, a
"*piedi"-t pedig nem 'járni', hanem 'gyalogolni' jelentésben
alkalmaznám. Abban igazad van, hogy ez idõnként nehézkes dolgokhoz
vezethet, de ezekben az esetekben felvehetõek új tövek, miközben a
képzõs származás továbbra is elérhetõ azoknak, akik "intuitívan"
használják a rendszert. Valami ilyesmit látok, hogy a "fos|il|o"
'ásó' mellé már szótározták a "s^pat|o" 'ua.' gyököt (Vajon ki van-e
zárva a "s^pat|i" 'ás' képzés?).
> > De valljuk be, a mai nyelvállapot mellett ez már pidginnek
> > minõsül.
> Hát elég furán nézne ki, az biztos.
Mégis az, hogy "hivatalosan" visszamehetünk erre a szintre az, amit
az eszperantó erényének gondolok. Vi. azt, hogy lehet kommunikációs
eszköz anélkül, hogy egyben kulturális közegnek kellene lennie.
> [Lomb Kató] Nem is jött el többet az órákra. Sajnálom
Remélem, hogy csak viccbõl írta azt, amit idéztél. Akik nem olyan
kivételes képességûek, mint õ, azoknak bizony nehéz egy gyökeresen
más nyelvi rendszert önmagukban adaptálni. Én pl. a kötött morfémák
megtanulását sokkal nehezebbnek találom, mint a szabadokét. Az illetõ
is ilyen ember lehetett, és ezt a problémát nem lehet azzal
megoldani, hogy megértetjük vele azt, hogy a magyar szószerkesztetés
ekkor-és-ekkor egyszerûbb. Attól, hogy ezt belátjuk, a tanulás még
nem lesz könnyebb.
> Ámbár ennek az én szememben vajmi kevés jelentõsége van a vý- kezdetû
> szavak bájához képest. :)
Mi baj van ezekkel? A szlovák "vy'-" egy az egyben megfelel a fõnévi
alakokhoz járuló a magyar "ki-", ill. "fel-" igekötõknek (pl.
"vy'ber" 'kiválasztás', "vy'zdoba" 'feldíszítés'). Az igekötõk pedig
egy nagyobb (közép-)európai nyelvi térséget jelölnek ki.
> Én az eszperantót ... mint ugródeszkát tartom nagyon jónak. Aki még nem
> tanult idegen nyelvet ... annak nagyon jól jöhet, ... [jobban mint]
> amilyen az angol.
Talán igazad lenne, ha az embereknek lenne akaratuk/tehetségük utána
mást is megtanulni. De egy idõ után az eszperantóban is fellép a
"perfekta futuro", amely nem a legkönnyebben használható igeidõk
egyike. Mondhatod persze, hogy nem is igen használják, de ugyanakkor
az angolok sem a "Future Perfect"-et. A "to go in for"-ral is
szembenáll a "lumbildprelegado". Ugyanakkor az angolt igen könnyû
kerékbetörni úgy, hogy még érthetõek maradunk. Úgyhogy a kommunikáció
azonos szintjein összevetve a két nyelvet, a távolság már nem is
olyan nagy. Most megint "undorító" leszek, de az angol lehetetlen
magánhangzó-fonetikájának méltó párja az eszperantó mássalhangzó-
rendszere. Ha olvassa ezt egy ".it" tld-t használó listatag, akkor
talán választ kaphatunk arra, hogy pl. az olaszok hogyan boldogulnak
az alábbi szósorral: "oro : horo : h^oro : koro" [Eszperantóban
járatlanoknak: a "h^" ejtése olyan mint a német "ch"-é]. Ritka az a
nyelv, amelynek ilyen fejlett laringálisrendszere van, de azok nagy
részében sem valósul meg ilyen kifejezett oppozíció. Mangold egy
olyan cikkében, amely egyébként azt propagálja, amit te most
felvetettél, az alábbiakat kénytelen kimondani (1976): "Kevésbé
szerencsés az eszperantó mássalhangzórendszere. A 'h' [h] és a 'h^'
[x] közötti különbség a legtöbb európai és nem európai számára
utánozhatatlan. Általában véve túl sok a réshang és az affrikáta.
[...] Az olyan szavak, mint 'ekskremento', 'ekzerci' ... nehezek."
Te a magyar nyelv szempontjából érveltél az eszperantó tanulása
mellett. Az eszperantó ismerete pedig csak akkor lesz hasznos, ha az
angolok és a kínaiak szempontjából is vannak e mellett érvek.
> Például amikor egy amerikainak beszéltem arról, hogy én miben lakom,
> akkor nem értette
Rossz stratégiát választottál :-) Amerikaiangolul kellett volna
tanulnod: a britek jelenleg ugyanolyan nyelvi alávetettségben élnek,
mint mi, csak õk még nyelvtörvényt sem hozhatnak errõl. Így
kénytelenek "belenyugodni" abba, hogy megértsék a US szavakat.
|
+ - | Re: LAD 2 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
Ez kimaradt az elõzõ hozzászólásomból:
hix.nyelv #86, Láng Attila D.:
> > [RT] nyelvvizsgát keresõk között a cigány lett a favorit,
> > nem az eszperantó.
> Mostanában igen, valószínûleg azért, mert több cigány él
> Magyarországon, mint eszperantista, és talán úgy érzik, hogy akkor
> valakivel legalább beszélhetnek (ámbár úgyse áll szándékukban).
> Egyébként meg tudom érteni, az is szép nyelv
Nem tudom, hogy van-e a cigány nyelvvizsga felfutása mögött
"hasznossági" elv, különösen figyelembe véve a cigányokkal szembeni
kifejezett többségi averziót. A hasznossági elv talán magánál a
nyelvvizsgánál érvényesül: mivel nem a gömbvillámokról, pénzügyi
tranzakciókról, stb. kell értekezni a vizsgán, hanem meséket
olvastatnak...
A szépségben egyébként igazad van, sõt, én igazából esélyesnek
tartanám a lóvárit egy nemzetközi nyelv alapjának (az indonéz
mellett).
|
+ - | Re: fiam anyosa angolul, NYELV #86 (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello Ferenc!
Irtad:
> Felado : [Hungary]
> Temakor: =?windows-1250?Q?Ki_nekem_a_fiam_any=F3sa_-_angolul=3F? ( 8 sor )
A Targy (Subject) rovatban _ne_hasznalj_ekezetes_karaktereket!_
Latod, mi lesz belole!
> Idopont: Sat Apr 6 13:33:13 CEST 2002 NYELV #86
> ...
> Tisztelt nyelvmûvelõk!
>
> A minap kérdezték tõlem a "nászasszonom" és "nászuram" angol megfelelõjét.
> Betlit mondtam. Tudja valaki, hogy használják-e ezt a megnevezést az
> angol-szászok?
>
> Üdv
> Horváth Ferenc
Az Orszagh fele Magyar-angol keziszotar szerint (1983-as kilencedik
liadas751. oldal)
father/mother-in-law of my son/daughter
Hogy ezt az eletben is igy hasznaljak-e, azt mar nem tudom.
Gabor
--
dr. Nagy Gabor
mailto:
|
+ - | nasz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>A minap kérdezték tolem a "nászasszonom" és "nászuram" angol megfelelojét.
>Betlit mondtam. Tudja valaki, hogy használják-e ezt a megnevezést az
>angol-szászok?
Ne keseredj el, azert tudsz angolul. Bizony, ezeket a rokonsagi
kapcsolatokat szamos nyelven, igy angolul is, csak korulirassal lehet
kifejezni: "the father of my son-in-law" vagy the "father-in-law of my son",
hogy szexista modon csak a ferfiakrol beszeljunk - : )). Hiaba, az angol
sokkal szegenyesebb nyelv, mint a magyar - : )). (Azert arra kivancsi
lennek, hogy a mai magyar fiatalok hany szazaleka tudna pontosan megmondani,
hogy ezek a szavak pontosan mit jelentenek - : )))
Ferenc
|
|