1. |
Hatarozoi igenev + cent (mind) |
14 sor |
(cikkei) |
2. |
re: eve, iva (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
3. |
Cipellore visszaterve (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
re: mi kerul (mind) |
17 sor |
(cikkei) |
5. |
Iva (mind) |
7 sor |
(cikkei) |
6. |
Va: SZOSZATYAR (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
7. |
Re[3]: Enni hatarozoi igeneve? (mind) |
47 sor |
(cikkei) |
8. |
Re: szoszatyar (mind) |
42 sor |
(cikkei) |
9. |
re: eurocent (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
10. |
Re: eurocent (mind) |
44 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Hatarozoi igenev + cent (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nyelv #412, Waginger Balázs:
> bár szívesebben helyettesítem a d)
> eszegetve szóval.
Ez is egy lehetséges megoldás (vagy inkább kerülõút? :-)
Azt azért fenntartom, hogy az enni és az eszegetni nem ugyanazt
jelentik.
Nyelv #413, Awender
> ... eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek.
Valami relytélyes okból az érméken mégis az szerepel, hogy
1 (2, 5 stb.) EURO cent.
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Egy jatekos nem valtoztathat meg szabalyokat (Brody J.)
|
+ - | re: eve, iva (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : Szakacs-Vass Sandor
>E-mail : [Non-Profit Organization]
>Temakor: Re: Enni hatarozoi igeneve? ( 15 sor )
>Idopont: Mon May 5 20:34:10 CEST 2003 NYELV #413
>> Szóval, számomra az "eszik" ige határozói igeneve lehetne "évén",
esetleg
>> "éve" (ill. "íván", "íva"), de ezt sokan nem létezõnek, illetve
>> archaikusnak tekintik, és a gyakorlatban valóban nem is használatos. Az
>En csak gyakorlati szempontbol tudok hozzajarulni az elemzesekhez, viszont
igy
>igazolhatom Weginger Balazs allitasat miszerint a szekelyfoldon az éve alak
>termeszetes. Annyira hogy gond nelkul hasznaljuk is, nekunk meg csak nem is
Most mar csak azt kellene eldonteni, hogy a szekelyfoldon beszelt magyar
hasznalhato e a magyar koznyelvben. Nekem nagyon tetszik az alak -
egyszerusege es erthetosege miatt. A "meg lesz eddve"-nel biztosan jobb :)
Udv,
awender
|
+ - | Cipellore visszaterve (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
Regebbi NYELV-ben feltettem a kerdest, hogy a cipello vajon a horvatbol
kerult at a magyarba, vagy a magyarbol a horvatba. Akkor a vegkovetkeztetes
(azt hiszem Racsko Tamas) az volt, hogy magyarbol horvatba.
Uj forras kozben nyelvesztol: egyikbol sem. Mindkettobe kb. ugyanabban az
idoben a latinbol kerult at.
Udv,
awender
|
+ - | re: mi kerul (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
>Felado : Szegedi Ga'bor
>E-mail : [Italy]
>Temakor: Enni hatarozoi igeneve? ( 14 sor )
>Idopont: Sat May 3 21:23:23 CEST 2003 NYELV #411
>"Kenyerét ... arra gondolt, hogy szép idõ van."
a) fogyasztva
b) eszegetve
c) eddege'lve
Bar szerintem ha szep ido volt, akkor a kenyerre meg is szomjazott.
Udv,
awender
|
+ - | Iva (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Ugyanigy az iva szoval sincs semmi problemank (viszont valamiert
> rovid i-vel ejtenem/irnam).
Nem lep meg, hiszen ennek az igének minden alakja rövid i-s.
La'ng Attila D., iro <- <- <http://lad.rentahost.net>;
TRAUBI = Szensavas uborka.
|
+ - | Va: SZOSZATYAR (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Izabella kérdi:
>Nem emlekszem, hogy volt-e mar szo a szòszàtyàr
>szorol, ha nem, akkor szeretnem megkerdezni,
>hogy honnan ered, es a szàtyàr mas formaban is
>hasznalatos-e, mit jelent?
1. A Csongor és Tünde 3.felvonásában Csongor így
válaszol Balga filozófálgatására:
Szószatyor! ne tátogass itt,
Nyeld el félkapált eszednek
Lúdtömõ termékeit...
2. Az angol nyelvben a (többek közt) szatyor
jelentéssel bíró 'bag' szó alkalmazható puffadt,
kidagadó (dagályos?!) dolgokra is.
A fentiek alapján erősen gyanítom, hogy a szátyár
és a szatyor ugyanannak a szónak két alakja.
(Gondolhatunk pl. a pletykaszatyor szóra.)
Szerintem kár, hogy a szátyár csak a szószátyár
összetételben használatos.Talán bátran
alkalmazhatnánk másra is.
Waginger Balázs
Brüsszel
__________________________________
Do you Yahoo!?
The New Yahoo! Search - Faster. Easier. Bingo.
http://search.yahoo.com
|
+ - | Re[3]: Enni hatarozoi igeneve? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #413, Mártonfi Attila >:
> Nem tartanám valószínûnek, ugyanis az sz-es tõnek nagyon-nagyon korlátozott
> a használata minden érintett tõtípusban
Nem tudom: a magam részérõl én az általad adott "evve" alakot nem hallottam
még (ami nem azt jelenti, hogy ne lenne Pest-Budán általános, csak mondjuk
annyit, hogy én évente kétszer járok arra felé, akkor is csak a föld alatt
egy-egy órára a Nyugati és a Keleti között).
Ezzel szemben számomra határozottan 'közönséges' hangzása van az "eszve"
alaknak: ha az éjszaka közepén felvernének azzal, hogy azonnal meg kell
mondanom az "eszik" ige határozói igenevét, valószínûleg magam is ezzel élnék
(és nem az "éve" alakkal, mivel ez utóbbi koncetrált tudati állapotot
feltételez).
Én a te állításoddal ellentétben úgy vélem, hogy az "eszik" ige egyik töve
sem produktív -- hiszen éppen ezért keletkezett egy új "ed-" tõ az "edve"
formában --, így az kiveszõfélben lévõ "éve" alak pótlására ugyanolyan
valószínûséggel léphet be az "esz-", mint az "ev-" tõ. Sõt, az elõbbinek van
egy kis 'hátszele' is, hiszen szótári alakként ez a paradigma kiindulási
pontja. (Egyébként tapasztalatom szerint a gyermeknyelvi 'túlszabályos'
képzésben is az "eszve" alak jelenik meg.)
> Bizonyos kis típusgyakoriságú tõtípusok elég erõs kiegyenlítõdése
> figyelhetõ meg a mai magyar nyelvben, pl. vetekvõ; s ezekben az irány
> éppen az sz-es, d-s, v-s tõtípus
Ugyanakkor az "sz/v/d"-tõtípus a "d"-s tõbõl képezi a határozói igenevet,
az ide tartozó 'õsi' szavak egy részének kivételével, ahol az "sz/v/d"-mentes
'rövid' tõvariánsból is keletkezhetnek mellékalakok, pl. "feküdve ~ fekve,
aludva ~ alva". A "v"-s tõ itt nem használatos határozói igenév képzésére.
Az "eszik" esetén viszont éppen a 'rövid' tõvaránst próbálja a rendszer
kiküszöbölni, de a létrejött "d"-s tõ marginális nyelvjárási alak maradt. Ez
tehát nem jó analógia az "eszik" ige "evve" igenevére.
Ellenben jó analógia lehet nekem, mert én ismerem a fenti igék "feküszve,
nyugoszva, aluszva, esküszve" stb. határozói igeneveit is. És ide csatlakozik
az "eszve" is. Szóval, az én környezetemben -- persze nem tudom felmérni hogy
ennek mekkora a kiterjedése -- ezekben a paradigmákban az "sz"-es tõ
használatos. Az én véleményem szerint ennek oka, hogy az "sz"-es tõ a
beszélõk tudatában már nem fejez ki idõt és módot, hanem átértelmezõdött
jelöletlen szótári tõvé.
|
+ - | Re: szoszatyar (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Izabella!
hix.nyelv #413, >:
> a szo'sza'tya'r szorol, ha nem, akkor szeretnem megkerdezni, hogy honnan
> ered, es a sza'tya'r mas formaban is hasznalatos-e
A mai nyelvben nem, de a XIX. sz. végi értelmezõ szótáramban van még
"szátyár" melléknév, jelentése 'ocsmány, mosdatlan szájú, trágár, fajtalan
beszédû'.
Ezt a "szátyár" szót érdemes összevetni az ugyanebben a szótárban szereplõ
alábbiakkal: "szatyor" = "szotyor" 'banya', "szatyus" = "szotyó" = "szotyu"
'vén szatyor', "szatyra" = "satra(fa)" 'gonosz, vén banya', "szotyka"
'ringyó, lotyó, szajha'.
Szóval úgy tûnik, a szó a fenti nõkre vonatkozó pejoratív szócsalád része.
Ez a szócsalád egyébként lehet, hogy három szóbokor keveréke, legalábbis a
legfrissebb etimológiai szótáram három különbözõ eredetet hoz:
1. "Szatyor": ismeretelen eredetû. Alapjelentése 'kosár, kas; zsák, tasak'.
Nõkre vonatkozó pejoratív értelme 1753-ból adatolt, és talán a német "alte
Schachtel" 'vén satrafa < vén doboz/skatulya' hatására keletkezett. Ismert
"szatyra" változata is.
2. "Szotyog": hangutánzó ige. A kezdetektõl fogva kettõs 'cuppog, tocsog;
fecseg, ostobaságokat beszél' jelentése volt (vö. az ugyanígy dupla jelentésû
német "quatschen" igét). Ebbõl a "fecseg" jelentésbõl lenne a "szotyka"
(1791-tõl adatolt), a "szotyó", a "szotyu". Hasonlóan hangutánzó igébõl
képzett nõt jelentõ pejoratív szóhoz, vö. "szipog" > "szipirtyó".
3. "Satrat" 'kószál, kódorog' ige. Ez a szó a XIX. sz. végén még ismert volt,
ma a magas hangrendû párjával azonos tõbõl képzett "settenkedik" maradt meg.
Ehhez tartoznának a "satra", "satrafa" és "satrantyú" szavak.
Azonban szerintem a "szatyor" szó jelentésváltozásában mindenképp szerepet
játszott a "szotyog" ige (annál is inkább mert a német "Schachtel" minta
jelentésében elég távoli), így a becsmérlõ "szatyor"-t akár ez utóbbi
származékának is tekinthetnénk. [Ma ugyanilyen burjánzást lehet tapasztalni
az argóban az ellenkezõ nem "cso-" kezdetû megnevezéseire, amelyek egyaránt
több szóhoz -- pl. "csóka", "csótány" -- köthetõk.]
|
+ - | re: eurocent (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Ket dolog: eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek.
Hogyhogy senki? En is igy hivom, megkulonboztetesul az USD centjetol,
ami sokkal regebbtol letezik.
Persze Nemetorszagon belul nyilvan roviden eleg csak centnek titulalni,
ahogy itt Svajcban sem hivtuk a centime-ot kulon svajcinak, hogy meg-
kulonboztessuk a franciatol.
Egy kis OFF:
>>A legkisebb penzegyseg az 1 eurocent (bar nem is tudom mar melyik orszag
>>kivonta ezt is es a 2 centest is a forgalombol), azaz 2.3-2.4 forint.
>A kivonta a forgalombol csusztatas. Csupan nem nyom belole tobbet. A ketto
>kozott oriasi kulonbseg van.
Konkretan Finnorszagra emlekszem, ahol ugy gondoltak, hogy az 5 centesnel
kisebb ermekre nincs szukseg. Hogy vegulis hogyan dontottek es technikailag
milyen megoldast valasztottak, azt nem tudom.
Gabor
|
+ - | Re: eurocent (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Monday 05 May 2003 11:03, nemeth--pmbelz.de wrote:
> Ket dolog: eurocentnek senki nem hivja a valtopenzt. Csupan centnek. A
Te nemetorszagban elsz, en franciaorszagban. Igy nalatok maskepp hivjak mint
nalunk. Itt az eurocent(nek megfelelo) kifejezes szeleskoruen elterjedt, bar
valoszinuleg idovel csak a cent fog maradni. Hasznalatos a centime, centime
d'euro es a cent szo is. En ebbol a centime d'euro-t vettem alapul, itt ez a
leggyakoribb.
Szinten elterjedt nemzetkozi forrasokban ahol a dollartol kell
megkulonboztetni. Meg ha az alabbi velemenykutatas nem bir tudomanyos
jelleggel, azert mutatja hogy a "senki" halmazban jo par ember van nalatok
is: http://www.teltarif.de/blitz/cent.html es a hozza tartozo grafikon:
http://www.teltarif.de/cgi-bin/saeule.gif?Cent=845&Eurocent=408&egal=150 (A
grafikont dinamikusan kesziti, igy megfelelo szamok megadasaval barmi
eloallithato, viszont nezd meg a google cache-ben hogy jo szamokat adtam
meg.)
Amennyiben a magyarorszagi hasznalatra utaltal, egy gyors eurócent kereses
meggyozhet arrol hogy bizony ott is elterjedt.
> kivonta a forgalombol csusztatas. Csupan nem nyom belole tobbet. A ketto
Ez itt egy nyelvlista es te nagyon szeretsz leckeztetni. Igy hat elmondom
neked hogy a csusztatas szo szandekossagra utal. Annak alapjan hogy egy
kijelentes esetleg nem fedi pontosan a valosagot te mar azt is tudni veled
hogy az illeto szandekosan akart megteveszteni.
Az engem nem zavar ha tevedek, sokszor elofordul es szivesen beismerem a
tevedeseimet hiszen tanulok belole: amiben egyszer tevedtem, meg egyszer nem
fogok. Viszont a szandekos megtevesztes vadjat hatarozottan visszautasitom.
Akkor eljatszom a szerepedet. A "nem nyom tobbet belole" csusztatas. Csupan
Finnorszagban a keszpenzben torteno fizetesek a legkozelebbi 5 centre
kerekitendok. A ketto kozott oriasi kulonbseg van. Ennek megfeleloen az 1 es
2 centesek nem hasznalatosak naluk, bar torvenyes fizetoeszkozok maradnak
(http://www.bof.fi/eng/4_raha/4.1_euro/).
Finnorszag 2000 oszen hozott egy torvenyt amely kimondja hogy a tranzakciokat
a legkozelebbi 5 centre kell kerekiteni. En erre emlekeztem, bar valoban nem
pontosan.
--
Udv, Sandor
|
|