MÁRTONFI ATTILA

> Emfatikus -- érzelmileg töltött; érzelmileg színezett.

  Inkább nyomatékosnak mondanám, fõleg ebben az összefüggésben:
> *pakka- > fakad (de emfatikusan: pukkad, pukkan)
  Nem sok érzelem érhetõ tetten egy mássalhangzó másikra cserélésében.

LÁZÁR PÉTER

> Ugy tudom, hogy a "labvakar" ill. a "labas vakaras" inkabb esti
> koszones, tehat a jelentese inkabb "jo estet"-nek fordithato.

  Igazad van, de én egyik nyelven se tudok, és nem volt hol megnéznem,
hogy melyik napszakra vonatkoznak. Köszi a helyesbítést. (Nincs köze a
vakar szótõnek a szláv vecserhez?)

RACSKÓ TAMÁS

> Ach, én azt hittem, hogy írül akarod ragozni, nem magyarul...

  Adott esetben írül is, de elég kellemetlen leírni egy olyan mondatot,
hogy "London tárgyalásokat folytatott Baile Átha Cliathtal", miközben
tudom, hogy nem t-vel végzõdik, és még az is kétséges, hogy mély
hangrendû a szó.

> (attól még liaisonban megjelenhet).

  Van a gaelben liaison? :o

> Ezért a megfejtése: "Baile Átha Cliath-val". Kérem én is a
> köcsögöket.

  Köszönöm a megfejtést és átnyújtom a köcsögöket. :)

>> Emlékeim a szót a kanyar jelentésû német szóval társítják, amely
>> latin eredetû: Kurve, curva. Az angolban is megvan: curve.
> Ezek hamis barátok.

  Nocsak. Pedig szentül abba vótam...

> Van neked szótárad? Keresek...

  Túlzás lenne mondani, hogy szótáram. Van egy kétszáz k-s kis
szövegfile-om, még '97-ben raktam össze egy weboldal letöltött
anyagából. Sabhal Mór Ostaigból származik, Caoimhín Pádraig Ó Donnaíle
és Ruth Melton rögzítette Malcolm MacFarlane 1912-es szótárát. Címe
Faclair Ga`idhlig--Bearla, Gaelic--English Dictionary. Ennek alapján
szerintem rátalálsz a weben. Persze én is elküldöm, ha akarod.

SABOLC

> addig a kunrei-shiki a japán "50 hang táblája" szemléletét
> (oszlopok: azonos magánhangzó, sorok: azonos mássalhangzó) veszi
> alapul, és pl. a "t"-sor szótagjai a "ta", "ti", "tu", "te", "to".

  Nofene. Elég marhaság. Ha egyszer azt a kanát csinek kell ejteni,
akkor semmi értelme tinek írni. A japán kormány túl jól beszél angolul
és már hozzászokott, hogy "ju mint ambrélla"...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
KOMMANO = Hegyes fulu emberkekbol allo harci osztag.

Szervusz Attila, sziasztok! 

Köszönöm a választ! 

> > Ugyan nem illik magánlevelet nyilvánosságra hozni -
> Nem hiszem, hogy magántárgyú lett volna.

Igazad van, én is a listára szántam a kérdést, csak 
valamiért elmaradt (A válaszod elõbb jött, mintsem hogy 
beküldhettem volna, ui. a hivatalos címemrõl nem szívesen 
írok nyilvánosan, a freemailt meg csak délutántól érem el.) 

> > > Az 1980-as évek végén szociolingisták kimutatták, hogy
> Kontra Miklós és Váradi Tamás.

Bevallom, nekem nem mondott sokat a nevük, de nem vagyok 
szakmabeli, mint nyilván sejted. 

> > miért az apa a meghatározó az _anya_nyelvet illetõen.
> Elég egyszerû az ok: a vizsgált populáció szüleinek 
> generációjában a nõk általában háztartásbeliként, 
> fõállású anyaként éltek, így nem túl bõ információforrás 
> az anya végzettsége; így az anya társadalmi helyzetét is 
> az apa végzettsége írja le jobban.

Értem. Bár '80-ban éppen lehetett volna olyan jellemzõ 
mintát is választani, ahol az anya nem htb. Sõt, azt hiszem 
ez lett volna a reprezentatív - vagy hogy is mondják ezt a 
statisztikusok -, az anyák többsége a "dolgozó nõk" táborát 
gyarapította. Más kérdés, hogy anyám éppenséggel htb., de 
hát én nem voltam "mintapéldány", ha a felmérést elvileg 
erõsítem is. ;) Vagy inkább :(. De tényleg nem hallottam 
apámat nákozni, suksükölni pláne. Utóbbit persze inkább 
tájnyelvinek érzem, apám viszont Pesten született, a (vér)
vonalat tovább követve igaz, apai nagyapám vajdasági 
származású. 

> > Vállalva az ódiumát megkérdem, miért nem illik
> > ítélni a fogalmazás, nyelvhasználat alapján?
> Mert -- mint bebizonyíttatott -- nem az embert, hanem a 
> származást ítélik meg, ez elég közel áll a rasszizmushoz.
> 
> > Ez ugyan moralizálás, de tényleg van olyan, aki nem 
> ítél...? Õszintén.
> Nincs. Az elõítélet csúnya dolog, a nyelvi elõítélet is 
> az, de hazudik, aki azt mondja, õ elõítélet-mentes.

Nos, a fenti két bekezdésben érzek némi ellentmondást. 
Félreértés ne essék, nem Rajtad kérem számon, inkább 
azokon, akik fennen hangoztatják: mentesek bármiféle 
elõítéletektõl... 

Szia(sztok): Gábor

A NYELV 0049-ban írta La'ng Attila D. >:
>  Jó. Az imágó felnõtt rovart (más ragozással: rovrat) jelent. Mi a
>különbség az imázs és az imidzs között?
Az én nyelvváltozatomban: imázs 'kép', imidzs 'arculat'.

>> Por, para, pegyvet!
>  Pordítást lehetne pérni?
Ezek magyar (?) szavak. Por 'powder', para 'dugókészítésre is használt
könnyû fa', pegyvet 'mókusféle rágcsáló'.

Üdv: Attila

A NYELV 0049-ban írta Racsko' Tama's >:
>Apropó, neked megvannak a fentiek, és az általam "n.a."-ként
>megjelölt szavakhoz nem szóltál hozzá.
Lustaságom vezetett (mint ahogy abban is, hogy a TESz.-bõl s nem az
EWUng.-ból idézek [az EWUng.-gal azért összenéztem, stimmelnek], idézõjel
és kipontozás nélkül). Ha jól látom, a fasz, kúr, valag, csesz hiányzik.

csesz 1201. J: 1. 1799 'karcol | súrol'; 2. 1838 'nemileg közösül'; 3. 1911
'lop'; 4. 1940 'vág'. Hangutánzó eredetû. Hangalakja a 
csiszolódással, dörzsöléssel együtt járó zajt jeleníti meg. 2. és 3.
jelentése tréfás eufemiuzmus.

fasz 1370--80 k. Bizonytalan eredetû. Talán õsi örökség a funnugor korból.
A finnugor alapalak *p8æ3 [nem SAMPA!] lehetett. Az egyeztetést 
-- némi hangtani nehézségen kívül -- az is bizonytalanná teszi, hogy a
magyar szónak csak egy távoli rokon nyelvben [lapp] van 
megfelelõje. -- Altaji kapcsolatai nem valószínûek. A baszik igével való
etimológiai összekapcsolása kevéssé valószínû. [Bárczi tette fel, 
hogy a baszik és a fasz õsi nomenverbum lehetett. Szerintem az
igazságtartalmától függetlenül nagyon szép ötlet.] Más finnugor egyeztetése
téves.

A kúrra nem találtam adatot. Én a kurvához és/vagy a kurizálhoz
(etimológiailag nem függnek össze; az elõbbi szláv, az utóbbi töve francia 
eredetû) kapcsolnám, valamiféle elvonásra gondolok.

valag 1416 u./1466. J. 1. 1416 u./1466 'nõi szeméremtest'; 2. 1795. 'ülep,
fenék'. Ismeretlen eredetû.


Üdv: Attila

HIX NYELV #0048, La'ng Attila D. >:
> Ma már kvázi elfogadott nyelvi
>elem a "dokumentum" abban a jelentésben, hogy egymillió forint. 

Tenyleg? Sose hallottam. Tudsz meg ilyet?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Attila!

hix.nyelv #49, Láng Attila D.:
> Tudtommal a Scots külön nyelvnek tekintetik, emlékeim szerint az
> Ethnologue-ban is így szerepel
A 46. számban leírtad, hogy hatezer-hétszázhárom nyelv van, nos, 
szerintem vonj le belõle egyet :-). Más szóval, vagyunk egy páran, 
akik nem tekintik annak. A 17. számban már említettem, hogy az 
osztjákoknak (hantik) hat irodalmi nyelvük van, de hogy közelebb 
lõjjek, manapság már nem-PC egy nyelvnek tekinteni a szerb-horvátot, 
holott a háború a nyelvet nem változtatta meg. A Scots csak egy az 
angol egyik köznyelvek közül, pusztán a történelme régebbi, mint pl. 
az Australian Englishnek. 

> Ki az a Lallans és miért gyárt PC-vel nyelveket? :o
"Lallans" (<http://www.bartleby.com/61/40/L0024000.html>;): így 
mondják Scottsul az English "Lowlands" szót, esetünkben Skócia déli, 
keleti területeit és az ott beszélt nyelvet (vi. a Scottsot): szemben 
az északi területeken beszélt "Gaidheal"-lal. A "Highlander"-bõl 
viszont két dolgot tudhattunk meg: (1) Csak egy maradhat; (2) 
"Lowlander"-nek (vi. "alvidékinek") nem presztízsdús dolog, majdnem 
olyan sértés, minthat azt mondanák az emberre, hogy "English". Ezért 
lett a "Lallans"-ból "Scots", amely eredetileg csak a "Scottish" szó 
egyik "Scots" változata volt, míg a másik a "Scotch" (bár angol-szász 
eredetû). Ez utóbbi (bár R. Burns még ezt használta) a whiskeyn túli 
kontextusban a "Lallans"-hoz hasonló sorsja jutott, nem-PC lett. Így 
az amerikai skótok régi "Scotch-Irish" önmegjelölésüket felváltották 
a "Scots-Irish"-sel; <http://www.bartleby.com/61/8/S0160800.html>; 

> A tótról nem is hallottam még sose. Én azt tanultam, hogy ez a szlovákok
> illetlen elnevezése 
Ma már talán az, de régen minden magyarországi szlávot jelentett, 
utóbb csak a szlovákokat. Jelenleg az a PC, ha a magyarországi 
szlovák nyelvjárásokra használják: "tótul beszél". Bár elképzelhetõ 
az alföldi (kiv. Nyírség) szlovákok megnevezéseként is, két esetben: 
(1) tót mondja önmagáról (vö. Cyrano-effektus); (2) nem ejtik nem-PC-
s hangsúllyal. Ezt a terminust egyébként csak magyarul lehet 
használni, tótul-szlovákul nem létezik. Azaz egy esetben igen, vmit 
lehet "po tótsky" csinálni, ill. beszélni. Ez olyasmit jelent, hogy 
"parasztosan, provinciálisan, vulgárisan". 
A szerbek ("rác") és a poroszok ("burkus") nevében nem 
nyilatkozhatom, bár én ez utóbbit nem találom dehonesztálónak (a 
"porosz" nevet pedig egy beolvasztott szláv néptõl orozták el ún. 
"hivatalos" névadás keretében). 

Kis etimológia: 
- "tót" < "touton" < "teuton" < germ. "teuth" 'nép, emberek' > 
"teutisk" > "Deutsch".
- "rác" < "Rasz(kaország)" [vö. "muszka" < "Moszkva(-i Rusz)"]
- "burkus" < "(Branden)burgus"

> A magyar nyelv szellemével aligha lenne összeegyeztethetõ a Cymru szót
> (aminek helyes kiejtését talán öten ismerik az országban), ami
> országnév, egyszerûen átvenni a nyelv nevének jelölésére. 
Három ellenszúrás: (1) Magát a "cymr*" szavakat is hasonló 
nagyságrendû személy ismeri az országban, mint a kiejtésüket. (2) Az 
országnévbõl népnévvé válás igen gyakori, néhány példa: "francia", 
"rác" (ld. fönt), "muszka", "japán", "belorusz". (3) Mint írtam,  
levezethetõ a "Cymry" 'walesiek' szóból is.

> Mint az egyiptomi, ami abból ered, hogy latinul egiptumnak ejtik, de
> Egyptumnak írják, és összefolyt a szemünk elõtt 
Nem féltétlenül: a "régiek" a latin "gi/e", "di/e", "ti/e", "li/e" 
kapcsolatot "lágyan" ejtették: vö. "angelus" > "angyal", "Argyrus" > 
"Árgyélus", "Gehenna" > "gyehenna", "euangelium" > "+evangyéliom".

>Mint az egyiptomi, ami abból ered, hogy latinul egiptumnak ejtik, de
>Egyptumnak írják, és összefolyt a szemünk elott.

Nagyon viccesnek tunik, de sajnos nem egeszen igy van. Amit irsz,
jellegzetes peldaja a nepies etimologizalasnak. A valosag a kovetkezo. A 18.
szazadik Magyarorszagon a latin szovegekben e es i (y) elott a g-t gy-nek
ejtettek. Igy lett az angelusbol angyal. Regebbi Biblia-kiadasokban
megtalalhato az "evangyeliom" szo. A 17. szazadban jelent meg a "Kis magyar
logyikacska". Kesobb ez a "lagyitas" a nemet (osztrak) tanugy hatasara
eltunt, de egyes szavakban megmaradt. Egyptumot e miatt a lagyitas miatt
ejtettek gy-vel.

Ferenc