1. |
Re: fonetikus atirat (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
2. |
Re[2]: Nepmozgalom (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
3. |
Re[2]: Olvasmanynaplo (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
nepmozgalom (mind) |
6 sor |
(cikkei) |
5. |
Re[2]: fonetikus atirat (mind) |
74 sor |
(cikkei) |
6. |
Re[3]: fonetikus atirat (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
7. |
olvasonaplo (mind) |
21 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re: fonetikus atirat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindenkinek koszonom a valaszokat. Jozsinak igaza van, nem is annyira
fonetikus ez a fonetikus... Mindemellett megerositettetek abban, hogy
most meg az izles diktral. Majd ha megjelenik valamelyik helyesirasi
szotarban, akkor alkalmazkodunk.
Koszonom, sziasztok
Gabor
|
+ - | Re[2]: Nepmozgalom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nyelv#432, Racskó T.
"Szerintem éppen az általad említett "nõszervezetek, hazafias
népfrontok és hasonlók" értelem modern: a kommunizmus zsargonjából
terjedt el."
Nincs kizárva, hogy valamelyest hatása alatt vagyok a kommunista
ideológiának :) de ezzel együtt is a "népmozgalom" szót olvasva
nekem valahogy nem a demográfia, hanem a nõmozgalom, ifjúsági
mozgalom és munkásmozgalom szavak jutottak eszembe.
Ha az említett MTI cikk címe az lett volna, hogy "Kedvezõtlenül
alkultak a demográfiai mutatók", akkor azonnal értettem volna, hogy
mirõl van szó*.
Az továbbra sem világos, hogyan lett a népmozgalom szónak demográfia
jelentése. A "mozgalom" feltehetõleg a "mozgás" egy változata, azaz
térbeli helyváltoztatást jelent. A demográfiai jellemzõk pedig
idõbeli változásokat írnak le.
______________________________________________
*Annak ellenére, hogy a demográfia idegen szó
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Vannak allitasok, melyek igazak, de megsem fedik a valosagot.
|
+ - | Re[2]: Olvasmanynaplo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Nyelv#432, Racskó T.
"Azonban tény és való, meglehetõs kisebbségben vagyok: a Google
szerint az "ó : mány" arány 718 : 19, ..."
/OFF On
Az Internet elterjedtsége egyre nõ. Ezzel együtt még mindig nincs
annyi anyag online, hogy jelen kérdés eldöntésénél referenciaként
szolgáljon.
/OFF Off
Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Vannak allitasok, melyek igazak, de megsem fedik a valosagot.
|
+ - | nepmozgalom (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Magyar Statisztikai Zsebkonyv, V. evfolyam, Budapest, 1937. Az 57.
oldalon szerepel a Nepmozgalom fejezetcim. Tehat sokkal regebbrol
adatolhato, mint 1981. Szerintem a magyar statisztikai szaknyelv
kialakulasa ota hasznaljak a demografia ertelmeben.
Ferenc
|
+ - | Re[2]: fonetikus atirat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Józsi!
HIX NYELV #432, Hollosi "HIX" Jozsi >:
> Hmm, a fonetikus atiras igazabol nem is fonetikus
A magam részérõl a "fonetikus átírást" helyettesítettem is "magyaros
átírással". Ugyanakkor Rátonyi Gábor sem az angol ejtés fonetikus
lejegyzésére gondolt, hanem a magyar hangalaknak megfelelõ írásmódra: ebben
az értelemben ha -- úgymond -- "helytelen" ejtés honosodott meg, akkor az e
szerinti "fonetikus" leírásnak nem lesz köze az angol eredetihez (de a
magyarhoz igen).
> a magyarul mondott "szerver" joval messzebb van az angol kiejtestol, mint a
> szörvör vagy szörver lenne. Ez micsoda dolog, hogy a magyar atiras sem a
> leirast, sem a kiejtest nem koveti?
Két régebbi példa, amely annyira bevett, hogy át is szoktunk siklani
rajtuk: angol "cakes" > (n. "Keks" >) m. "keksz", angol "notes" > (n. "Notiz"
~) m. "notesz".
Tehát mindig is jelen volt a betûejtés, ill. a betûejtési alapú
tévejtés[*]. A "server" esetén az analógiát -- azaz más szavak hatását -- sem
hanyagolhatjuk el: itt még a [meglehet nem tudatos] nyelvérzék számára
felismerhetõ a közös [latin] alap. Így a nyelvhasználat törkedik arra, hogy a
"szervusz", "szerviz" [még egy betûejtéses-analógiás példa!] és "szerver"
szavak ne kerüljenek egymástól távol.
[*] Megjegyzések:
- A betûejtés az angoltól sem idegen: ennek köszönhetõ az a. "tennis" ~
m. "tenisz" szó. Ez pedig nem más, mint az a szó, amivel a középkori
labdajátékosok adogadás elõtt az ellenfélt figyelemre intették: francia
"tenez!" 'figyeljen!', aminek ejtése [t@né], az angolok mégis [ten@s]-ként
vették át és terjesztették ki a játék megnevezésére.
- A betûejtésbe "belefér", hogy nem a saját nyelvünk betûi szerint ejtjük ki
a szavakat, hanem van valamilyen -- sokszor téves -- "koncepciónk" az adott
nyelvrõl, illetve van a háttérben egy idealizált "idegen nyelv"-re
vonatkozó kép. A legtipikusabb szabály, hogy nem magyar szövegben az "s"
betû ejtése [sz].
Itt érdekes változások tapasztalhatók: egy ismerõsöm, aki fõiskolát végzett
német tanár[!], a "Mach" borotva nevét [macs]-nak ejti, holott angolul
[mek], minthogy egy osztrák fizikusról nevezték el. Így a magyarban a
németre vonatkozó olvasási szabályoknak kellett volna érvénybe lépniük
[mahh] ejtést eredményezve. De az angol dominancia már a német tanárokat is
megtévesztheti német szavak esetén is, mivel az idealizált "idegen
nyelvben" mára már a "ch" betûkapcsolat a korábbi [hh] helyett [cs]-nek
ejtendõ.
- Magyar-magyar viszonylatban is van példa betûejtésre. A magyar
vezetéknevekben a "ch" betûpár olvasása rendszerint [cs] -- és itt a fenti
folyamatig élesen elkülönült a hazai [cs] és az idegen [hh], vö. "Forgách",
"Széchenyi", "Zichy" stb.
De ez a konvenció nem áll a nagyon korai nevekre, így a XIV. sz.-ból
közismert "Zách" nemzetségre sem (vö. Zách Felicián, Zách Klára). Amikor az
újkor Arany felújította a történetet, õ saját kora szokásainak megfelelõen
[zács] ejtést rendelt hozzá, holott a "Zakariás < Zacharias" név
rövidülésérõl van szó, így korabeli ejtése [záhh] volt, amelybõl mára
[zá] lett volna. Mint ahogy lett is, mivel ez a név van a "Mezõzáh"
[mezõzá] 'ma: Románia, Zaul de Ci^mpie' településnévben, illetve
Karancskeszi [ma már utcanévként élõ] "Záfalva" településrészének nevében
(itt volt a Zách nemzetség központja).
- A magyar "szerviz" tkp. két szó: a régebbit találjuk meg pl. a "szoba-
szerviz" kifejezésben. Itt nem a szobát javítják, hanem a vendégszobában
mûködõ szállodai _szolgálat_ról van szó. Ez németen keresztül a francia
"service" szóból jött a XVIII. sz.-ban, és csak a szóvégi [z] minõsíthetõ
benne némiképp tévejtésnek.
Amikor a II. világháború végeztével megjelent az angol "service"
'javítószolgálat' szó, akkor itt Magyarországon a fenti szó analógiájára
természetes módon ráhúzták a fenti [szerviz] ejtést: az ilyen öntörvényû
folymatokat még nem korlátozta akkor a népesség túlzott angolismerete.
|
+ - | Re[3]: fonetikus atirat (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
HIX NYELV #432, Mártonfi Attila >:
> Magyar szövegben azonban a server írásmód ellen szól az, hogy nem
> lehet azonosítani egyértelmûen, hogy a delikvens a szervert írta
> angolosan, vagy a shareware-t magyarosan [...] Volt szerencsém már
> ilyen félreértést tapasztalni, tehát nem fiktív az összetéveszthetõség.
Én úgy vélem, hogy az összetévesztés csak rövid szöveg esetén áll fent. Aki
a 'központi/megoszott gép'-et "server"-nek írja igen nagy valószínûséggel
"software"-t fog írni és nem "szotfver"-t.
> (egyébként ez gátolja szerintem ez utóbbi magyaros írásmódját)
Ezen még így nem gondolkodtam, de lehet benne valami. Ugyanakkor felvetném
a rokon fogalmak -- public domain, freeware -- hatását is, amelyek eredeti
írásmódúak.
Továbbá a "-ware" mintha utóképzõvé kezdene válni: a fenti "freeware" elõtt
megjelent jóval a "firmware", a "middleware". A "freeware"-nek itt a
"greenware" párja. Régebb óta ismert az "orgware" is.
Ebben a második hullámban keletkezett -- illetve az elsõ hullámból való
kevésbé popularizálódott -- szavak esetén a "-ware" írásmód erõsen tartja
magát. (Én talán csak az "orgware"-t tudnám leírni "orgver"-nek.)
Éppen a produktivitása védheti az utótag írásmódját: Ha olvassuk a
"kitchenware" szót, akkor rögtön tudjuk, hogy a hûtõbe épített
internetelérésrõl és társairól lehet szó. De a "*kicsenver" vagy a
"*konyhaver" esetén a szemantikai automatizmus nem mûködik.
|
+ - | olvasonaplo (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szegedi Ga'bor irja,
> A minap találkoztam egy iskolai munkafüzettel, ami egy kötelezõ
> olvasmány hatékonyabb elolvasását hivatott elõsegÃteni. Kérdések
> és válaszok formájában dolgoztatja fel az anyagot, kik a
> fõszereplõk, mik a jellemvonásaik, hol játszódik a cselekmény stb.
> Én azt mondanám rá, hogy ez egy olvasÓnapló, viszont a cÃmlapján
> nagy betûkkel az olvasMÃNYnapló szó szerepelt.
Szerintem a napló nem igazán alkalmas megnevezés, én inkább ugy hivnám, h
ogy munkafüzet -- te is ezzel a szóval irtad körül. A napló szerintem egy
kötetlen szerkezetű jegyzet, ami az iró gondolatait rögziti. A munkafüzet
jobb megnevezés egy ilyen interaktiv, kérdéseket és segédanyagokat tartal
mazó irásra.
Az olvasó- és olvasmánynapló között értelmileg szerintem semmi különbs
ég, olyan mint a hallé és a halászlé (ez utobbiba sem halászokat vagdalna
k). Az olvasónapló nekem azt a jegyzetet juttatja eszembe, amit 1. vagy 2. o
sztályban a Kincskereső kisködmönről irtam, talán ezért volt szükség a
megkülönböztetésre.
Józsi
|
|