Nekem gyakori problémám, hogy felsorolásnál az utolsó elem a stb. lenne,
amit ponttal írnék, de a mondat végi pont is ott lenne, a két pont pedig
logikátlannak tûnik.
Mintamondatok:
1. nem mondatvégnél
Ha az árat megvizsgáljuk (ÁFA, nagykereskedelmi árrés, kiskereskedelmi
árrés, stb.), akkor kiderül, hogy a valódi kár ennek a töredéke lenne, ha
valóban potenciális vevõrõl lenne szó.
2. mondatvégnél
A (papír) dokumentumok készülhetnek kézzel, írógéppel, számítógéppel,
rajzológéppel, stb. .
Mit használjak a fekvõ kettõspont helyett?
iván
|
RACSKÓ TAMÁS
> Elõzõ beírásodban az egyik érv az volt, hogy nem kell az EU
> polgárainak eszperantóul megtanulni, úgyis lehet az "hivatalos
> nyelv". Ezt akkor nem támadtam, mert eleve eléggé valószínûtlen, lám
> most te is...
Én is mit? Továbbra is azt mondom, hogy nem kell az európai
polgároknak megtanulni eszperantóul ahhoz, hogy az lehessen az EU
hivatalos nyelve. Ha a feröeri polgár tanulmányozni kívánja a
szardíniai ügyekrõl archivált dokumentumokat, négy választása is van:
1. megtanul eszperantóul, 2. megtanul szárdul, 3. lobbizik
kormányánál, hogy fordíttassa le a dokumentumokat vagy egy részüket,
4. saját költségén lefordíttatja magának feröerire.
> Akik benyomnák az EU-ba az eszperantót, mint kizárólagos hivatalos
> nyelvet, úgy sem fognak ezen a ponton megállni; de a gyakorlat sem
> engedne meg ilyen felemás helyzetet.
Az már más dolog. Én egy elméletrõl beszélek, nekem az a dolgom, hogy
terveket szövögessek. Én így csinálnám, de a gyakorlatban mások fognak
cselekedni, engem meg se kérdeznek.
> Ezt pedig ugyanúgy kulturális támadásként élné meg az angol,
> francia, stb. közvélemény, mintha egy élõ nyelvet szánnának erre a
> szerepre, csak az eszperantó sokkal súlytalanabb hátteret tudhat
> maga mögött.
Talán ezért éreznék veszélytelenebbnek az eszperantót. Az nem hozza
magával egy idegen ország évezredes kultúráját, amit abban az esetben
el kellene kezdeni megtanulni, megismerni, tisztelni, horribile dictu
fölöttünk állónak tekinteni, erre pedig senki se lenne hajlandó.
> Éppen ezt kell elkerülni: ha egy dokumentumot lefordítanak "E-
> nyelvre", akkor az bizonyos mennyiségû torzítást szed fel magára. Ha
> az "E-nyelvrõl" továbbfordítják egy másik nyelvre, akkor megint
> torzul. Így kétszer olyan zajos lesz a csatorna, mint a közvetlen
> fordítás esetén.
Szerintem ezt kellõ szakértelemmel és megfelelõ konvenciókkal el lehet
kerülni.
> Viszont olyasmira lenne szükség, hogy pl. egy szárd kórházi
> eszközbeszerzési tendert feröeri cégek is el tudjanak olvasni, arra
> ajánlatot tehessenek. Tehát *szinte minden* EU-ban keletkezett
> dokumentumot le kellene fordítani "E-nyelvre",
Ebben van valami. Ám ma is gyakorlatilag ez történik, mert a szárdok
szárdul beszélik meg a fõorvossal, mire lenne szükség, aztán
lefordítják E-nyelvre, a feröeriek elolvassák és feröeriül beszélik
meg egymással, hogy mennyiért tudnának szállítani. Aztán amikor
Tórshavnból faxot küldenek Ajaccióba, az megint E-nyelven írják meg;
az oda-vissza fordítást persze leegyszerûsíti, hogy az illetékes
vezetõknek mindkét oldalon már amúgy is meg kellett tanulniuk
E-nyelven. E mint English.
> A megoldás a gépi fordítás.
Ha mûködik.
> Addig is, míg a fentiek elkészülnek, a kommunikáció folyhatna az öt
> legnagyobb EU-s nyelven.
De miért öt? Öt nyelvrõl öt másikra fordítani tíz nyelvpárt jelent,
amelyekhez általában húsz tolmácsot tartanak, egyet az egyik irányban,
egyet a másikban. Négy nyelvnél tizenkét tolmács elég volna. S így
csökkenthetjük a számot, amíg csak egy nyelv marad.
> Említetted ennek kapcsán a demokráciát: az alapvetõ jogokat csak az
> sértené, ha a helyi autoritáshoz nem tudnál a helyi nyelven
> fordulni;
Nomármost ha az én helyi autoritásom történetesen feröeriül beszél,
ami nem szerepel az öt között, akkor a köztem és az unió között folyó
indirekt kommunikációnak öt nyelvrõl kell lefordulnia feröerire és
vissza, tehát tíz tolmácsot kell tartani a pici Feröeren külön erre a
célra. És akkor még nem számoltunk azzal, hogy meg is betegedhet
valamelyik...
> Ha az eszperantó az EU hivatalos nyelve lenne, ezzel elvesztené az
> alapját arra, hogy a "semleges" nemzetközi kommunikációs nyelv
> státusára a továbbiakban igényt tarthasson. Ekkor már egy lesz a
> politikai- gazdasági szuverenitásokhoz kötõdõ idiómák közül, és ez
> az eszperantó EU-n kívüli erõteljes visszaszorulásához vezetne.
Hm. Érdekes gondolat. Ez olyan aspektust világít meg, amire nem
gondoltam, de érzésem szerint tévedésen alapul. Ha az eszperantó az EU
hivatalos nyelve lenne már most, amikor én nem vagyok uniós
állampolgár, én ösztönözve érezhetném magamat arra, hogy megtanuljak
eszperantóul, hiszen lám, hivatalos nyelv az EU-ban, mily nagyszabású
célokra alkalmas, s ha polgáraival nem is, intézményeivel már
beszélhetek ezen a nyelven.
Országok és nemzetközi szervezetek pedig ez esetben érezhetnék úgy,
hogy nekik hasznos az eszperantót választani közvetítõ nyelvükként,
mert lám, az EU-ban is beválik, már van háttere, és még mindig
semleges. Mert az EU-ban sokkal inkább megõrizhetné semlegességét,
mint más politikai alakulatokban.
La'ng Attila D., iro  > <http://lad.rentahost.net>;
Kim Il Szen, ugy Arafat.
|
On Sat, 2002-04-13 at 22:43, Racsko' Tama's wrote:
> A megoldás a gépi fordítás. Ennek is két fajtája van: a közvetlen
> nyelvrõl-nyelvre fordítás, vö. EC SYSTRAN. Illetve a közvetett:
Errol jut eszembe az amit Hofstadter meselt egyik, az automatikus
forditasrol szolo konferenciajan. Ezelott par evvel az IBM (belso, nem
publikus kutataskent) megprobalt egy uj forditorendszert kidolgozni. A
kalibralasra a kanadai adminisztracio dokumentumait hasznaltak: tobb
szazezer angol-francia parost.
Az eredmeny annyira gyenge volt hogy a ceg abbahagyta a fejlesztest:(
Szemelyes tapasztalatrol meg csak annyit hogy a jelenleg letezo
forditoprogramok konnyen ertheto kimenetet produkalnak amennyiben ket
feltetel teljesul:
- "standard" szovegrol van szo (ujsagcikk, olyan terulet amelyre a
program kulon fel van keszitve)
- a ket nyelv nem tul eltero.
A masodik feltetel nem mondd tul sokat, arra gondolok itt hogy mikor
peldaul portugalrol forditok angolra, az eredmenyt gond nelkul megertem,
de mikor kinairol, akkor bizony el kell gondolkodjak hogy mi mit
jelenthet.
Ugyanakkor a konnyen ertheto kimenet nem jelenti azt hogy annyira
megbizhato lenne hogy az alapjan szerzodest lehetne kotni - marpedig a
szard-feroeri tenderhez ez lenne szukseges.
Udv, Sandor
Udv, Sandor
|
