Kedves versenytáncosok, Listások!
Többször hivatkoztam már a szabálytalanul megtartott közgyűlés miatti
álláspontomra, miszerint nem legitim a jelenlegi vezetőség. Íme itt a levél
amiben a kifogásainkat rögzítettük. Az eljárás ilyen esetben az, hogy ott és
akkor, a közgyűlésen kell bejelenteni a tiltakozást, mert ellenkező esetben
legitimizáljuk a közgyűlést, és később panasznak nincs helye. Mivel a
közgyűlés is alapvetően nyilvános, a levelet az ISM megkapta, a kért
folyamat elindult, most nyilvánosságra hozom ezen a fórumon is. A kifogásolt
meghívót, kísérő levelet nem gépelem be, de minden klub kapott belőle, és
ebből a levélből lehet tudni, mi volt az eredeti. Ezek a tények. Az anyagot
természetesen ügyvéd, Dr. Rábold Gábor készítette.
ÉSZREVÉTELEK
a Magyar Táncsport Szövetség
2000. március 31. napjára összehívott közgyűlésének megtartásával
kapcsolatban
Álláspontunk szerint a Magyar Táncsport Szövetség 2000. március 31.-i
közgyűlése összehívása során az alapszabállyal ellentétesen jártak el,
amiért a közgyűlés nem tekinthető szabályszerűen összehívottnak, ezért a
közgyűlés megtartásának nincs helye. A közgyűlés sem a meghívóban jelzett
napirendeket, sem más napirendet nem tárgyalhat meg, érvényes határozatot
nem hozhat.
A szövetség alapszabálya a szövetség legfelsőbb szerveként a közgyűlést
nevezi meg. A közgyűlések lehetséges fajtái között semmilyen
megkülönböztetést nem tesz. Az alapszabály nem tesz különbséget a rendes,
illetve a rendkívüli közgyűlés között. Éppen ezért rendkívüli közgyűlés
összehívására nem kerülhet sor, mivel ennek összehívása és megtartása az
alapszabályban nem szabályozott.
Ebből következően a szövetség tehát csak az alapszabályban megjelölt
közgyűlést tarthat, s a közgyűlést ugyancsak az alapszabályban meghatározott
eljárási rendje megtartásával, lehet összehívni. Az alapszabályban ugyanis
nincs arra felhatalmazás, hogy az ott szabályozottaktól eltérő módon, más
eljárási rend szerint hívjanak össze közgyűlést.
A 2000. március 31. napjára összehívott közgyűlés meghívója 2000. március
20. napján keltezett. Erre figyelemmel és az ezt követően történt
kézbesítésre is tekintettel megállapítható, hogy nem tartották meg az
alapszabályban meghatározott 30 napos időközt, amelynek a közgyűlés
összehívása és megtartása időpontja között el kell telnie.
Téves és szokatlan eljárási mód az is, hogy a meghívóhoz a szövetség elnöke
külön magyarázó szövegű tájékoztatást is mellékelt. Ezen túl alapvetően
hibás annak a meghívóban és a tájékoztatóban is történt rögzítése, hogy a
2000. március 31. napjára összehívott közgyűlés a korábban félbeszakadt
közgyűlés folytatása lenne.
Az alapszabály 9. § (1) bekezdése ugyanis nemcsak azt szabályozza, hogy a
közgyűlés határozatképtelensége esetén mi a követendő eljárás, hanem azt is
pontosan megjelöli, hogy a későbbi közgyűlést milyen időtartamon belül kell
összehívni. Az alapszabálynak ugyanakkor hiányossága az, hogy nem
rendelkezik arról az esetről, amikor a munkáját határozatképesen megkezdő
közgyűlés később - a közgyűlés során bármely okból is - határozatképtelenné
válik.
A meghívóból kitűnően a 2000. március 31-i közgyűlést a szövetség elnöke
hívta össze. A szövetség elnökének, az alapszabály szerint, nincs joga a
közgyűlés összehívására.
A meghívóval ellentétesen a kiegészítő magyarázat azt tartalmazza, hogy a
közgyűlés összehívását a felügyelő bizottság kezdeményezte. Az igaz, hogy az
alapszabály feljogosítja a felügyelő bizottságot a közgyűlés összehívásának
kezdeményezésére, de ennek csak az alapszabályban meghatározott eljárási
rend megtartása mellett van helye.
Ismereteink szerint a felügyelő bizottság részéről az elnökség felé ilyen
írásbeli kezdeményezés nem történt. (A helyszínen kiderült, hogy volt
valamilyen levélváltás ezügyben.)
Ezen túl a felügyelő bizottság helyzetével, jogállásával kapcsolatban az a
kifogás merül fel, hogy a felügyelő bizottság tagjainak megbízatása 2000.
február 16. napjával megszűnt. (Ekkor járt le ugyanis a bizottság tagjainak
három éves mandátuma.) Nem létező felügyelő bizottság pedig semmilyen
joghatályos kezdeményezést nem tehet, így a közgyűlés összehívását sem
kezdeményezheti.
Mindezen indokokat figyelembe véve megismételjük azon álláspontunkat, hogy
miután 2000. március 31. napjára a szövetség közgyűlésének összehívása az
alapszabállyal több vonatkozásban ellentétesen történt, így a közgyűlés nem
tekinthető szabályszerűen összehívottnak, amiért a közgyűlést megtartani nem
lehet.
Az a javaslatunk, hogy a mai napra összehívott közgyűlés megtartására ezért
ne kerüljön sor. Ugyanakkor, amennyiben a szövetség jelenlévő tagjainak
száma a tagok 1/3-ának arányát meghaladja, úgy a 7. § 1) bekezdése szerint a
tagok döntsenek a következő közgyűlés összehívásáról, annak időpontja,
helye, napirendje meghatározásával. Egyben kötelezzék a szövetség elnökét az
ezzel kapcsolatos intézkedések megtételére, a közgyűlési meghívóknak az
alapszabály szerinti kiküldésére.
Arra az esetre, ha a jelenlévők úgy határoznának, hogy tiltakozásunk
ellenére a közgyűlés megtartható, azon álláspontunkat ismételjük meg, hogy a
közgyűlés valamennyi határozatát már előre jogsértőnek tartjuk. Ezért már
most bejelentjük, hogy a 2000. március 31. napján az alapszabály ellenesen
megtartott közgyűlésen ugyan jelen leszünk, de az érdemi döntések
meghozatalában nem veszünk részt, s az esetleg hozott valamennyi közgyűlési
határozattal szemben a bírósághoz fogunk fordulni.
Egyébként megjegyezzük, hogy észrevételeink megtételével a szövetség
működését nem akadályozni, hanem javítani akarjuk. Azt is hangsúlyozzuk,
hogy a 2000. március 31. napjára összehívott napirendi pontjaként
javasoltakkal a magunk részéről egyetértünk, de ezeket a napirendi pontokat
is csak az alapszabálynak megfelelően összehívott, és az alapszabály
rendelkezései szerint megtartott közgyűlés során tartjuk megtárgyalhatónak,
eldönthetőnek.
Észrevételeink megtételével azt is szeretnénk elérni, hogy a szövetség
működése mindenben feleljen meg a jogszabályok, az alapszabály
rendelkezéseinek. Véglegesen szűnjön meg az az éveken át folytatott
jogellenes gyakorlat, amely a közgyűlések összehívása, megtartása, a
közgyűlési napirendek előterjesztése, a határozatok elfogadása, illetve a
közgyűlésen történtek dokumentálása terén egyaránt tapasztalható volt.
Ezen észrevételeinket, tájékoztatásul megküldtük a szövetség működése felett
törvényességi felügyeletet gyakorló Ifjúsági és Sportminisztériumnak is.
Budapest, 2000. március 31.
Dr. Kisteleki Károly sk. Pásztor Ferenc
Üdvözlettel:
Pásztor Ferenc
|
