Kedves Attila!

hix.nyelv #743, >:

> Itt semmi gond nincsen, egy jogi dokumentumban az ügyfél valaki, akinek
> ügye van, az Ügyfél viszont az a bizonyos valaki, akinek neve az irat
> elején olvasható. 
> [...]
> Jómagam a neten ez utóbbi névmásokat (és ragozott alakjaikat) is
> kapitalizálom, mert úgy tekintem, hogy levelet írok és a levélírás
> hagyománya szerint a címzettre vonatkozó névmások nagybetûsek. 

  Korábbi elutasító véleményed -- "Én inkább azt mondanám: 
nagybetû_zik,_ [...] csak mások cselekesznek ily dolgot. Ezek a mások 
viszont valóban az angol nyelv  szolgai majmizációja miatt teszik" -- 
fényében ez a bizonyítvány magyarázásának tûnik. Pedig ezek is olyan 
kodifikációellenesek, mint a világnapok nevének tulajdonnevesítése. És 
ha ezeknél a hagyományokra hivatkozol, akkor a világnapok esetén sem 
hagyhatod ki az ilyen magyar tradíciók figyelembe vételét. (És a 
gittrágók egyesületét sem kell felhívnod a tisztázás ügyében, miként 
engem sem hívsz fel, hogy mint vélekszem arról, ha engem illetnek 
nagybetûs "Te"-vel.)


> Ezek alapvetõ dolgok. [...] Amíg a kultúremberek 90%-a nem tud egyszerû,
> köznapi magyar szavakat helyesen leírni, sokkal egyszerûbbnek látom a
> nehezebb helyesírási kérdésekben az eltérést lehetõvé nem tevõ jogszabály
> vasszigorral való alkalmazását, abból talán értenek. 

  Hát igen, azt is bevezethetnénk törvényileg, hogy aki telefonon 
felhív másokat, az köteles bemutatkozni; lehetne egy jogszabály arra, 
hogy az "európai" étteremben tilos böfögni, a kínaiban ellenben 
kötelezõ; stb. mert másoknak pedig ezek az alapvetõ dolgok. 

  Fentebb, amúgy hagyományokra hivatkoztál: nos, a rövid "i", "u", "ü" 
_írása_, tekintet nélkül az ejtésére, jelentõs hagyományokkal 
rendelkezik szépíró körökben is. Ismét egy tradíció, melyet figyelembe 
lehet venni az aktuálisan kodifikált helyesírás ellenében. Ez utóbbitól 
te kiütést kapcs, én pedig a "Te"-tõl kapok kiütést, majd jól börtönbe 
fogjuk zárni egymást, ha egyszer ez jogszabályi szintre emelkedik.

  Egyébként a vasszigor esetén sem értenének belõle az emberek: 
kisebbségben vannak azon nagyarul beszélõk, akik úgy ejtik a felsõ 
nyelvállású magánhangzókat, ahogy azt a helyesírás kodifikálja. A 
többség ettõl eltér a "rövidítés" vagy a "hosszítás" irányában, magam 
is ilyen vagyok. Nekünk az iskolában ezt meg kellett tanulni, aki 
képtelen ezt 100%-ban megtanulni, az a mûveltségteszteden megbukik. Meg 
kell mondanom, nem is való ez másra, csak arra, hogy az elit 
elhatárolja és védje magát a külsõ behatólókkal szemben. Ezért is 
szorgalmazom én pl. az nyílt "e" és zárt "ë" írásbeli 
megkülönböztetését is: ezzel lehetne igazán kiszortírozni a mûveltség 
élcsapatát...

Sziasztok!

> > Ide kapcsolható az "Ön" személyes névmás nagybetûvel írása (amit én
> > is elkövetek), illetve a "Te", "Ti" névmások kapitalizációja (amit
> > nem mûvelek). Itt az egyedításen túl a respekt, a tisztelet is
> > kódolódik az írásmódban.
>   Jómagam a neten ez utóbbi névmásokat (és ragozott alakjaikat) is
>kapitalizálom, mert úgy tekintem, hogy levelet írok és a levélírás
>hagyománya szerint a címzettre vonatkozó névmások nagybetûsek.

De ez csak hagyomány és nem kötelezõ, ugye? :-) Az "Ön"-t egyébként én is 
naggyal írom (talán más nyelvek hatására), de a "te" és "ti"-t nem. Sem 
respektbõl, sem tiszteletbõl. :-) Puszta külsõség, nem ezen múlik.

>(Sajátos, hogy a neten milyen gyakran tûnnek fel az én és õ névmások
>nagybetûvel -- rejtély, miért.)

Azért, mert látták az Ön-t, Te-t és Ti-t nagybetûvel, ezért azt hiszik, a 
többit is úgy kell. :-) Egyáltalán nem lennék meglepve, ha az internet 
terjedésével megjelent teccik, lécci stb.-ket, valamint pl. a reklámbeli 
Plussz-t látva az iskolában a dolgozatban is így írnák legközelebb.

>   Nem sok értelmét látom kultúremberek etikettjeként meghatározni a
>helyesírást, amikor számtalan kultúrember (többek között irodalmárok,
>professzorok) kéziratában olvastam akkora vaskos helyesírási hibákat,
>mint ide Lacháza. Kultúremberek általában nem tudják, hogy a dicsér
>rövid i, a hígító viszont duplán hosszú, hogy az "olyan, aki" közé
>vesszõ kell, és hogy a kijelentõ mondat nem végzõdik kérdõjellel
>attól, hogy az utolsó alárendelt tagmondat kérdõ volt.
>   Ezek alapvetõ dolgok. Az, hogy a gittrágók világnapja nagybetû-e, nem
>alapvetõ dolog. Amíg a kultúremberek 90%-a nem tud egyszerû, köznapi
>magyar szavakat helyesen leírni, sokkal egyszerûbbnek látom a nehezebb
>helyesírási kérdésekben az eltérést lehetõvé nem tevõ jogszabály
>vasszigorral való alkalmazását, abból talán értenek.
Egyetértek, az arányokkal is - sajnos. A kérdés csak az, mivel 
szankcionálják a kihágást. :-)  Rövid a válasz: semmivel. A legtöbb embert 
nem érdekli a helyesírás, csak le legyen írva valahogy, hiszen ha kimondom 
szóban azt, hogy "ovoda", és megértik, akkor írásban is meg fogják, 
fonetikusan, ahogy hallom, há' nem? :-)
Következésképp nemigen áll érdekében helyesen írni, senki nem fog a kezére 
ütni, de még csak megszégyenülni sem fog, hiszen ez csak egy szabály, 
amiket úgy általában véve nem szokás betartani mostanában kis hazánkban, 
pláne ha "csak" helyesírási, amiért effektív büntetés ugye nem jár. Miért 
is járna, hiszen akkor a kereskedelmi TV-ket (és a királyit is persze) meg 
kellene büntetni, hiszen híradónként biztosan megjelenik egy-két orbitális 
helyesírási hiba az aktuális képen vagy a képernyõ alján lévõ feliratban.

>   Bocsánat, ha vaskalaposnak tûnök, de elég sokáig próbáltam az
>embereknek magyarázni, mit hogyan kell írni, és nem értik meg.
>Kétségbe vonják, hogy jól tudom, mert igenis a mindig második i-je
>hosszú, igenis az ül ige hosszú û, õk tudják. Ha utasító hangon szól
>hozzájuk az ember, nem jut eszükbe elmagyarázni, hogy õk milyen jól
>tudják.

Én inkább azt tapasztalom, hogy megpróbálják valahogy leírni, aztán 
valahogy sikerül, vagy jól, vagy nem. Utánanézni helyesírási tanácsadóban? 
Áh, ne is álmodj róla! Viszont! A reakció legalább kétféle, ha felhívod a 
figyelmet a hibára: 1. megsértõdnek és felháborodnak, hogy "ûttet" aztán ne 
oktasd ki, mert ki vagy te ahhoz, 2. elbagatellizálják ill. elpoénkodják, 
azaz hogy mit kötekszel, ilyen semmiségért képes voltál megszólalni, miért 
nem a témához szólsz hozzá?
Nagyon kevés az, aki megköszöni, hogy kijavítottad. Vagyis nagyjából ennyi 
embernek (nagyjából 2-5%) fontos a helyesírás és hogy ne legyen hiba az 
irományában. Mármint az internetes fórumokon megszólalók között, az pedig 
manapság elég nagy százaléka a társadalomnak.

Üdv,
Móni