Kedves Hunter!
hix.tipp #299,  >:
> Akaratlanul is folytattam gondolatban a listádat: mozdony :) Ez ugye nem
> ide tartozik?
De bizony idetartozik: a "mozdít/mozdul" ige "-ony" képzõs származéka az 1840-
es évekbõl. Az angol "locomotive (engine)" tükörfordítása: a latin alapon
képzett "loco|motivus" melléknév ui. szó szerint '(más) helyre mozdulásra
képes' jelentésû, vö. l. "locus" 'hely' + "motus" 'mozgás' < "moveo" 'mozgat'
+ "-ivus" 'képes, vmilyen tulajdonsággal bíró'.
Ennek is voltak "elõzményei": 'mozgás; hajtás, hajtány, gép(ezet)"
jelentésben elõfordult már korábban a "mozton" (1798), a "mozvány" (1807) és
a "mozgony" (1835). Voltak 'utózmányai' is: 1846-bõl ismert a "gõzszekér" és
a "mûköny vontató".
(Az 1844-bõl való "indóház" 'pályaudvar; remiz' szóban lévõ "indó-" nem a
vonatokkal kapcsolatos, hanem az "indító" szó csonkítása. Ugyanilyen: 1831
"indok" < "indító ok".)
A további kérdések megelõzésére (:-)) alább megadom az Etymologisches
Wörterbuch des Ungarischen alapján a szóvégszótárból kigyûjtött minden (szám
szerint 26) "-ony" végû fõnév elsõ írásos elõfordulásának idõpontját,
valamint az etimológiájukat.
Itt jól látszik a nyelvújítás két rétege: a "@" jellel jelölt XVIII. sz.-i
vonulat elsõsorban szócsonkítással (eufemisztikus szóval élve: elvonással)
élt, és ekkor olyan "-ony" végû szavak is létrejöttek, melyek keletkezhettek
volna tkp. önmaguktól is (vagy esetleg léteztek is, csak írásos nyom nélkül
kivesztek). A "#" jellel jelzett XIX. sz.-i nyelvújítási hullámban viszont az
"-ony"-t képzõnek fogták fel. Ennek még igékhez járulóan lett is volna valami
alapja -- mivel a "bizony" és "szirony" szavakban a régi "-n" képzõ valóban "-
ny" alakot vett fel --, de az "fn(!)"-nel jelzett esetekben fõnevekhez is
hozzárakták.
@ alkony: 1746, elvonás az "alkonyodik" igébõl. Ez utóbbi eredetileg
"*alkomodik" volt < az "alk-" gyök (pl. alkot, alkalom) + "-modik"
* asszony: 1150 < alán "*achszina"
* bársony: 1221 < török "*barcsi:n" 'brokát' < perzsa "barésam" 'selyem'
* bizony: 1057 < "bízik" + "-n(y)" (eredetileg melléknév)
* bókony 'hajóborda, ekerúd': 1528 < német "Balken" 'gerenda' < ieu. alapszó,
vö. gör. "phalanx" 'ered. fatörzs, farúd'
# horgony: 1829 < "horog" fn(!) + "-ony"
@ horony: 1795, elvonás a "hornyol" igébõl. Ez utóbbi fgr. alapszó, vö. finn
ny. "ku(u)rna" 'barázda, rovátka; sörfõzõkád'
@ iszony: 1793, elvonás az "iszonyodik" igébõl. Ez utóbbi eredetileg
"*iszamodik" volt: "+iszamik" '(ki)csúszik' + "-odik"
* karácsony: 1138 < ószláv "kracsun" 'a télközép pogány ünnepe > karácsony'
# mákony 'ered. mákkivonat, ópium': 1828 < "mák" '(növény)' fn(!) + "-ony"
* mony 'here (szerv), tojás': 1405k (képzett formában: 1138), urali alapszó,
vö. finn "muna" 'tojás'
# mozdony: 1840-9 < "mozdít/mozdul" + "-ony"
* pagony: 1268, < talán szláv "pogon" 'hajtóvadászat' (jelentésátvitellel a
vadászatnak helyet adó vadaskertre, majd más fiatalos, ligetes erdõre is)
* puttony: 1414 < bajor-osztrák "puttn" ~ n. "Bütte" 'fakád, puttony' < latin
"butina" 'üveg, tartály, hordó' < görög "bütiné/pütiné" 'fonatos üveg'
# sodrony: 1832 < "sodor" + "-ony"
* szigony: 1397, ismeretlen eredetû
* szirony(1) 'fonóvesszõ; irhabõrcsík': 1138 < [1] "+szil" 'hasít' ige
(~ szál, szíj) + "-n(y)"; [2] török "si:(d)ri:m" 'szíj; ostor'
* szirony(2) 'kérges hó; zúzmara, hóesõ': 1708 < valószínûleg fgr. alapszó +
"-n(y)"; hasonló képzéshez vö. zürjén "c'ar@m" 'jégkéreg a havon'
# szurony: 1833 < "szúr" + "-ony"
* takony: 1405k, ismeretlen eredetû
* tárkony: 1234, vándorszó < görög "drakontion" 'tárkony; ered. bõrféreg <
kis sárkány, kis kígyó' (féregûzõ hatásúnak véltek)
* torony: 1291 < német "Turm" 'torony' < ófrancia "torn" 'ua.' < latin
"turrem (tárgyeset) < turris" 'vár(kastély), (ostrom)torony'
# uszony: 1841 < "úszik" + "-ony"
@ viszony: 1805, elvonás a "+viszonyol" 'viszonoz; válaszol; viszonyul' vagy
a "+viszonyos" 'kölcsönös, viszonos; vonatkozó' szavakból; ezeket 1780-ban
alkották a "viszon" szóból eredetileg "viszonol", "viszonos" formában
* zátony: 1254 < óorosz "zaton" 'halrekesztõ gát; folyóöböl'
* zubbony: 1570, vándorszó < olasz "giubbone" < ol. "giubba" 'zubbony' < arab
"dzsubba" 'pamut alsónemû'
Jut eszembe, majdnem elfelejtkeztem a magas hangrendû "-öny" végûekrõl:
* börzsöny: 1552 (bizonytalanként: 1236) < velencei olasz "verzin" < 'fás
alkörmös, Phytolacca dioica' < arab "wars" 'sárga festõnövény'
* bükköny: 1549 < bajor-osztrák "wicken" ~ n. "Wicke" 'bükköny, lednek' <
latin "vicia" 'ua.'
# függöny '1817 inga; 1832 függöny': 1817 < "függ" + "-öny"
# közlöny '1839 közvetítõ személy; 1845 közlöny': < "közöl" + "-öny"
@ közöny: 1807, elvonás a "közönség(es)" szóból. Eredetileg 'általános', majd
'közös', végül 'közönyös' jelentésû melléknév; fõnévi használata 1831 óta
van: 'közösség, közönség', 'egyetemesség, mindenség', illetve
'közöny(össég)' jelentésben. Az elõször 1372-ben leírt "közönség" a régi
"közön" 'közösen, közönségesen' határozó továbbképzése, ez pedig a "köz"
szó 'közös, közönséges' jelentésû melléknévi használatából ered
# öltöny: 1794 < "ölt" 'felölt, ruhát felvesz' + "-öny"
# sürgöny '+gyorshír; +sürgetés; +futár; 1848 távirat' 1834 < "sürög" 'siet'
+ "-öny"
|
