Itt valami nagyon összekeveredett.

> az elso kiadvany 1896-bol szarmazik, ami allitolag 80 ezer magyar
> cimszot tartalmaz,
Ezt nem tudom értelmezni. Abból az idõbõl (kicsit korábbról) ekkora
szótár a Ballagi-féle van. Illetve 1899-bõl a Czímszójegyzék.
Elõkészületül a magyar nyelv szótárához; az viszont -- ha jól
emlékszem -- 120 ezres, igaz, nem szótár, csak címszójegyzék.

> azutan van Magyar Nemzeti Szokincstar 150 ezer cimszoval,
Ilyen nincs, két dolog lehet:
Magyar nemzeti szövegtár, 150 millió szövegszóval
       (http://corpus.nytud.hu/ )
Magyar szókincstár, 25 ezer címszóval, 80 ezer feldolgozott nyelvi
       elemmel; ennek az anyaga megtalálható a http://mobidic.hu/
       címen, ha a keresési és a célnyelv is magyar.

> es a vegen eljutott a Magyar Helyesirasi Szotar 30 ezres
> allomanyahoz.
A Magyar helyesírási szótár kb. 140 ezer adatot tartalmaz.
Ez a weben nem érhetõ el.


Üdv:
Attila

Kedves Elek!

 #562, >:

> tenyleg, mit is jelent valojaban a koneferncia szo 

1. Tudományos, politikai stb. tanácskozás, értekezlet. 2. Továbbképzõ 
tanfolyam keretében tartott összejövetel, megbeszélés (Értelmezõ kéziszótár)

Eredete a lat. "confero" 'összehoz, összehord, egybegyûjt; stb.' igére megy 
vissza, különösen olyan használatban, mint pl. "conferunt capita" 
'összedugják a fejüket'.


> Pedig nagyon izgat a Nemzeti Szokincstar 150 ezer szavas gyujtemenye, hogy
> mit takarhat. 

Passz. Készül az új nagyszótár, meglehet az ezt elõkészítõ szócikkanyagról 
van szó. Ha így van, akkor ez csak a szerkesztõk birtokában létezik; de a 
forrásául szolgáló szöveg, az ún. korpusz, nyilvános: kereshetõ a 
<http://www.nytud.hu/hhc>; címen.

Kedves laja!

hix.nyelv #562, <laja_uh.liameerf=szuro.hix.hu>:

> Van a ki szerint lábfej meg kézfej nincs, helyette van láb meg kéz 

  A láb a köz- és irodalmi nyelvben a teljes alsó végtag, miként a kar a 
teljes felsõ végtag. Van lábfej is: ez a láb bokán aluli része (a kézfej az 
más, hiszen a kéz eleve a lábfej megfelelõje; ennek megfelelõen a kézfej a 
kéz felsõ, tenyérre ellentétes felszíne. A kézfej motiválja a lábfej szó 
'rüszt' -- vi. a lábfej felsõ, talppal ellentétes része -- értelmû 
használatát is).
  Anatómialag azonban a lábon csak a lábfejet értik, miként a kar is csak 
felkart jelent. Ez azonban a szaknyelvi használat, amit a köznyelvnek nem 
kell követnie.
  A láb szó a mindennapi nyelvhasználatban is állhat lábfej értelemben, 
hiszen a legkarakteresebb rész megjelölésére gyakran használjuk az egész 
elnevezését (ill. fordítva is). De a kar leszûkítõ értelmezése esetén a köz 
már nem követi a szaknyelvet (hiszen a felkar sokkal jellegtelenebb rész, 
mint a lábfej).


> a teljes testrész t meg alsó és felső végtagnak nevezzük. 

  Ez a két elnevezés a szaknyelvbõl jõ, így a köznyelvben nem 
helyettesítõje, hanem tudálékos szinonímája a karnak és a lábnak. Az eredete 
arra megy vissza, hogy közös elnevezést kerestek a karnak és a lábnak: ez 
lett a végtag (< latin extremitates). Ez utána minõsítõ jelzõt kaphat, 
rendszerint mellsõ és hátsó végtag formában, de a felegyesedve (is) járó 
fõemlõsöknél a mellsõ helyett rendszerint felsõt, a hátsó helyett 
rendszerint alsót szoktunk mondani.


> A csípő a b eszélt nyelvben általában tágabb részt jelöl. 

  A szaknyelv általában a precíz szóhasználat érdekében tartózkodik a csípõ 
szó önálló használatától, jobbadán a csípõtájék, csípõcsont, csípõizület 
kifejezéseket használja. Ez utóbbi a láb és a medence ízesülésének szabatos 
neve. 
  Magát a csípõ szó azonban állhat önmagában mind csípõtájék, mind 
csípõizület értelemben, hiszen a szövegkörnyezet általában orientál: ha egy 
csecsmõnek kötött a csípõje, akkor az csak az ízületre vonatkozhat, ha 
keskeny a csípõje, akkor az csak a csípõtájékra.