Tamas Gaspar Miklos 

Most tessek belepni a partba! 

Mar tartottunk itt parszor. Bibo Istvan irta otven evvel
ezelott: "...ma az egesz tarsadalom szelutotten kapkod ebben az
uj helyzetben, es a szabadsaggal valo elni nem tudasnak, a regi
hatalmaskodasi formak tovabbelesenek es a tartos tekintelyek
felelemkelto hianyanak, az anarchiaban felemelkedett uj hatalmi
formaktol valo felelemnek es a regi kiszamithato elnyomas
visszasirasanak leggroteszkebb formait mutatja". Kiserteties,
nem? (Idezi Kenedi Janos: "A hajthatatlan es a megalkuvo [1979],
in: uo: Elhulyulesem tortenete, Parizs: Magyar Fuzetek, 1986,
p. 92; az eredeti nincs itt keznel, tobb tizezer merfoldre a
konyvespolcomtol, a Csendes-ocean partjan.) 

Az "...anarchiaban felemelkedett uj hatalmi formaktol valo
felelem" ma Magyarorszagon es az egesz Kelet-Europaban - a
gyulolkodo-paranoias-panikos szabadsagellenesseg altalanos
legkoreben - kulonosen a politikai pluralizmussal, tehat a
partokkal szemben nyilvanul meg. A tobbpartrendszerrel valo
rettego-gyanakvo elegedetlenseg eszmetortenetileg nem uj; harom
nagy csomoponton tort ki elemi erovel: a szazadfordulotol kezdve
Olaszorszagban (elobb a baloldalon), majd a weimari Nemetorszagban
es Vichy-Franciaorszagban; mindharom kitores alapja Rousseau (majd
Robespierre) parlamentarizmus-kritikaja, amely a fons et origo;
szerintem komolyan veendo. 

A rousseau-ista parlamentarizmus-kritikanak (maga Jean-Jacques ennel
szubtilisabb es eredetibb-furcsabb: itt a hagyomany "fosodrat"
fogom jellemezni) ket fo ketelye s evvel ket fo pillere van. Az
egyiket az Esz, a masikat az Akarat kiindulopontjarol lehet
megfogalmazni. 

1. (Esz) Joggal tehetjuk fol a kerdest: ha a kozjo es a
kozerdek (nemzeti erdek) racionalisan megismerheto - marpedig a
modern koztarsasagi politika azon a foltevesen nyugszik, hogy a
szabadsag folytan honpolgarra emelkedo orszaglakosok gondolkodo
nadszalak, akik kepesek folulemelkedni szenvedelyeiken,
onzesukon es eloiteleteiken, tehat kepesek megismerni
targyilagosan, reszrehajlatlanul, elfogulatlanul a kozjot es a
nemzeti erdeket -, akkor miert szukseges a honpolgaroknak
megmerevedett vilagnezetek, erdekkepzetek, erkolcsi intuiciok
es kulturalis stilusok meghatarozta csoportosulasokba
tomorulniuk es (Max Weber weimari-dekadens meghatarozasa
szerint) versengeniuk a hivatali tisztsegek elnyereseert? Miert
nem lehet folytonos-folyamatos racionalis vitat folytatniuk a kozjo
es a kozerdek mibenletenek tisztazasa vegett mint tudatos
individuumoknak anelkul, hogy a csoporthuseg, a csoporthagyomany
es a csoportszolidaritas a racionalis kutatasban haboritana
oket? Miert kellene az elvek puszta kijelentesenek,
affirmaciojanak, e sokszoros parhuzamos monolognak
helyettesitenie a 

szabad dialogus 

korlattalansagat, potencialis vegtelenseget, vegeredmenyenek
elofoltetel nelkuli megjosolhatatlansagat (e folyamat
analogonja persze a tudomany), hisz mindezt megrekeszti az az
eloitelet, amely a parthoz szegodes elkerulhetetlen lelki
folyomanya? Ha egyaltalan van megismerheto targyi igazsag a
kozjot, a kozerdeket illetoen, akkor ez barki szamara
racionalisan hozzaferheto: minden partikularis elkotelezettseg
ebben csak akadaly. Sot: az egyedi csoportos-szolidaris-hagyomanyos
elkotelezettsegek vetelytarsaiva valhatnak a kozjo
intellektualis megismeresere valo torekvesnek - a "partossag"
es "partszeruseg" episztemologiai korlat, amelyet a nehai
marxistak ugy veltek meghaladhatni, hogy a proletar
partikularitashoz valo elkotelezodest mint az abszolut szellem
vegso, objektiv, a partikularitast "dialektikusan" a
mindentol-elszakadtsag veglegessegebe atnoveszto dinamikajat
abrazoltak. A proletarok allitolag csak lancaikat veszthettek,
am cserebe egesz vilagot nyerhettek, ad notam utolsokbol lesznek
az elsok: az evangyeliom es a holt-tengeri tekercsek ebionita
(szegenyparti) eszkatologiaja. A gyokertelen szegenyseg, a
radikalis megfosztottsag gogosen racafol mindenfajta osztaly-
es partelfogultsagra. A lehorgonyzottsag es megallapodottsag
annyira rousseau-i hianya - hiszen a gyokeresseg utopistaja,
Jean-Jacques Rousseau volt talan az elso "szabadon lebego modern
ember, a kapcsolodhatnek orultje - jelentene itt az
episztemologiai korlattalansag elofoltetelet. Az emberi leny,
akinek nincs vesztenivaloja: a kozjo es a kozerdek
letetemenyese, akinek egyetlen valodi tulajdona a Racio, aki
ember, pusztan csak ember, aki levetkozott mindent, ami esetlegesen
sajatja a konkret-torteneti szituacio haszonelvezojenek, az
ilyen vagy amolyan partikularis pozicio birtokosanak. Az ilyen
embernek - az elfogulatlan altalanos erdek nelkuli
megtestesitojenek - nincsen szuksege partra. 

2. (Akarat) A kozjo megismeresebol fakadna ezek szerint a kozjo
ohajtasa. A kozjo kozos ohaja -a kozakarat - nem pusztan az
egyes honpolgarok egyedi akarati aktusainak statisztikai osszegzese,
hanem osszhang, osszehangolodas is kozottuk (concordia), s az
egyuttmukodesben, a kozjora iranyulo kozos erofeszites
hangulataban folerosodik a tisztesseges emberekben egymas irant
amugy is meglevo potencialis joakarat (benevolentia). Ez az
erofeszites nemcsak az Esz, hanem a Sziv ugye is. A Jo
Tarsadalom elso renden a jo emberek ugye - kozugy -, s akik ebben
az egyuttes ontudatban kozos erzekenysegre (concordia:
kozos-szivuseg) hangolodnak, tekintettel vannak egymasra,
egymas tiszteletere vannak indittatva, s ez meltosagot
kolcsonoz nekik egymas szemeben. A joakarat mint lelki inditek
osztonoz bennunket a joindulatu kozos cselekvesre, amely mint
cel (vagy celkituzes) kozos rendbe sorol bennunket mint
cselekvoket. Ennek a kozos rendnek az egyik reprezentativ valfaja
az, amit Kant (Der Streit der Faculta2ten, 1798) "profetai
tortenelem"-nek nevez. 

Mit keresne hat igy a concordia es a benevolentia alapjan epulo
kozugyi historiaban, "profetai tortenelem"-ben az a megoszlas,
amelyet a politikai partok vetelkedese fejez ki? Hiszen ez csak
szetzuzna a kozjo ohajtasaban kiforrott "nemzeti egyseget", a
joakaratu emberek - talan naiv, reflektalatlan - osszhangjat,
joindulatu kozos cselekvesre valo keszseget. 

Az erre a rousseau-i kerdesre valo Old Whig, burke-i-tocqueville-i
valasz aligha kielegito, olykor inkabb Jean-Jacques vadjai
bunbano elismeresenek tetszik, mintsem a cafolatuknak. Lenyege a
kovetkezo. 

Nem ismerjuk el, 

hogy a kolcsonos joakarat es honpolgari osszhang mintegy
termeszeti adottsag. Az emberek es csoportjaik (peldaul az
"osztalyok") pozicioja a modern tarsadalmakban ehhez tulsagosan
kulonbozo. Ezen a ketsegtelenul meglevo altalanos joakarat
(szocialis-szolidaris "oszton") sem segit. A rendezett tarsadalom
artefactum, mesterseges-tudatos alkotas, amelynek malterja a
civilizacios kenyszer. A szabadsag zaloga nem ennek a kenyszernek
az eltagadasa, hanem az el- es folismerese, majd humanizalasa:
korulbastyazasa az igazsagossag es a jogegyenloseg
eszmejebol szarmazo, a kenyszer legitim gyakorloinak hatalmat
nyilvanosan korlatozo biztositekokkal. 

Az egyik ilyen biztositek a poziciok es eszmek
kulonbozosegebol fakado politikai tagoltsag hamba fogasa -
Bibo szerint a modernseg fo kuzdelme a politikai fohatalom
orokletessege ellen folyt -; ha mar a kormanyzat nem lehet
tisztan az illuzorikus kozakarat hianytalan kifejezoje es
vegrehajtoja, akkor az ellenerdeku tarsadalmi csoportok
kontrollfunkciot kapnak, tovabba lehetoseget a kormanyzati
hatalom gyakorlasara, ha bizonyitani kepesek, hogy idolegesen
megszereztek a viszonylagos es sebesen valtozo tobbseg
hozzajarulasat. Igy tehat a liberalis-demokratikus kormanyzat
soha nem fejezi ki teljesen a kozjot ahito kozakaratot - am erre
soha semmilyen kormanyzat nem kepes, legfoljebb ennek kepmutato
allitasara -, viszont a szuksegkeppen reszrehajlo-reszleges,
elfogult, "partikularis" kormanyzo csoport hatalma soha nem
abszolut: a nyilvanvalo reszlegesseg csak reszleges es mulando,
eredmenyeiben es jogintezmenyeiben is valtozekony,
"visszavonasig" tarto kormanyzati hatalmat tesz lehetove csupan. 

Ide kapcsolodik a kepviseleti rendszerre vonatkozo klasszikus vita
is, amelyet nem fogok ismertetni; a whig allaspont szerint tobbek
kozott a kozakarat illuzorikus volta sem teszi lehetove vagy
akar kivanatossa a nep kozvetlen es korlattalan
hatalomgyakorlasat. A polisz nepgyuleses kozvetlen
demokraciajarol Benjamin Constant, az egyik legszokimondobb XIX.
szazad eleji liberalis velte kimutathatni, hogy nem volt szabad,
illetve: polgarai nem voltak egyenekkent szabadok, mert a formatlan
es szuntelen kozakarat csak abszolut kotelesseget es osztatlan
felelosseget ismer; a poliszdemokracia persze csakugyan nem volt
jogallam. 

Ez a valasz - habar praktikus, es gyakorlatilag a honpolgari es
egyeni szabadsag leghatekonyabb kezesenek bizonyult, es
elfogadottsaga mara megint szeles koru - sajnos nem valasz. 

Eloszor is a klasszikus republikanizmus rousseau-i valtozata (bar
ez az eszmetorteneti klise lebecsuli Jean-Jacques peldatlan,
egyedulallo eredetiseget) mar eleve ugy keszult, hogy a brit
gyakorlatban es politikai filozofiaban elismert politikai
megosztottsag es politikai egyenlotlenseg orvosszere legyen, es a
francia folvilagosodas Montesquieu-vel kezdodott "angolos"
aramlatat semlegesitse, mikozben a tradiciohoz intezett
haduzenetet nem vonja vissza. 

Megszuletett a radikalizmus 

- a filozofiai radikalizmus. Kant viszont-ellenvetese (op. cit., loc.
cit.) az, hogy amikor politikusok azt mondjak, az embereket olyannak
kell elfogadni, amilyenek, nem pedig a doktrinerekre es almodozokra
hallgatni, akik az embert olyannak fogjak fol, amilyennek lennie
kellene (ez nyilvan A fejedelemre valo polemikus utalas), akkor
elhallgatjak, hogy az emberek nem maguktol "olyanok", hanem az
elnyomas es az igazsagtalan kormanyzas tette oket "olyanokka",
amilyenek. Az igazsagtalan kenyszer mint ok teszi a nep
lazongasara panaszkodo allamferfiak szavat onbeteljesito
profeciava. A kozjora iranyulo benevolens kozakarat
erkolcsi-politikai egysegenek kulonfele es kulonbozo emberi
poziciokra valo szettoredezese nem termeszeti
szuksegszeruseg, hanem a rossz politika kovetkezmenye. 

Mondanom sem kell, hogy ez Rousseau alapeszmejenek valtozata - es
mellesleg Bibo Istvan politikai pszichologiajanak nem is annyira
rejtett lenyege, bar ez utobbi korultekintobb: a romai
tortenetirok es Montesquieu nyoman figyel az intezmenyek
befolyasolta nepjellemre, amelyet politikai artefactumnak, nem
termeszetnek tekint, es nem is akarmilyen "torteneti"
produktumnak, hanem a politikai rendszer erkolcsi-pszichikai
kovetkezmenyei rendszerenek; Bibo radikalis volt, es igy vagy
ugy minden radikalis Rousseau kovetoje (az ember jo, de
mindenutt... etc., etc.). Hogy valami nagyon nem divatosat mondjak
(beleertve az altalam eloidezett divatot), foltuno, mennyire
hasonlit Bibo politikai pszichologiaja A nemet hiszteriaban a
Lukacsera Az esz tronfosztasaban: radikalisok... De vissza a
targyra. 

Meg akkor is, ha igaz, hogy a politikai partok csak egyes tanok
kore tomorulo puszta velemenycsoportok (marpedig ez csak
reszben igaz tortenetileg -peldaul a XVII-XVIII. szazadi brit, a
XIX. szazadi magyar partfejlodes ezt nem igazolja, bar a partok
egyre ideologikusabbak, es a szocialdemokracia szazotven evvel
ezelotti megjelenesevel a vilagnezeti es osztalykarakter
egybemosodik), az eltero velemenyek, az erkolcsfilozofiai
megosztottsag, az elkulonult emberi poziciok az igazsag
tavolletere utalnak. 

Epp ezert az empirikusan kialakult osztalypartok a forradalmi
racionalizmus hatasara a szunekdokhe es a metonimia sajatos
kombinaciojat alkalmazzak ("a resz kepviseli az Egeszet"), a
torybol konzervativ lesz, a whigbol liberalis: a hagyomanyos
egyetertes megtoresebol es az Esz igenyeinek radikalis
folleptetesebol kovetkezik a politikai vilagnezetek
intezmenyesulese. A folvilagosodas okozta azt, hogy tobbe nem
az esendo emberi termeszettel szamolo bolcs kormanyzas - amely
fuggetlen a vallastol! - a megoldas (Machiavelli, Hobbes, Spinoza),
hanem az egyszer-s-mindenkorra szolo univerzalizmus vagy-vagya. 

Nezzuk peldaul a ni Dieu, ni maotre patinas blanquista jelszava
kore tomorulo mult szazad vegi szocialdemokracia
vilagszemleleti poziciojat (hogy ne csak a szabadelvueket es
konzervativokat emlegessem, mint szoktam). A szocialistak egyreszt
bevallottan es kovetkezetesen a munkasosztaly helyzetenek
javitasat es hatalmi befolyasanak boviteset tuztek ki
azonnali celul, olyan establishmenttel szemben, amely korlatozta a
szavazati jogot, es altalaban torvenytelennek, erkolcstelennek, a
civilizaciot fenyegetonek tekintette (nemi joggal) az alsobb
neposztalyok mozgalmait. Am a szocialdemokracia (amely 1914-i
osszeomlasaig forradalmi mozgalomnak tekintette magat) az
igazsagossag egyetemes eszmenyet kepviselte (maximalis program):
a nezetek sokfelesege az osztalyegyenlotlenseggel egyutt szunt
volna meg; pluralizmusra a szabadsag ellenere sem lett volna
szukseg a Jo Tarsadalomban, amelyben mindenki termelo, s amelyben
megszunik mindenfele alavetettseg. A liberalisok es a
konzervativok szerint ez megszuntette volna a szabadsagot: de abban
tobbe-kevesbe mindenki egyetertett, hogy a szabadsag az, amire
szukseg van - ez a konszenzus vegkepp csak az 1917-1923-i nihilista
forradalmi periodusban szunt meg. (A "diktatura" mint pozitiv
jelszo Leninnel es Carl Schmittnel.) 

A szocialdemokracia - amelynek filozofusa a szazadfordulora mar
inkabb Kant, mint Marx; meg a "tiszta osztalyvonalon" is inkabb
Sorel, mint Marx: vo. Szabo Ervin lenyugozoen erdekes szellemi
fejlodesevel -a forradalmisagat es a liberalisokeval rokon
szabadsagpatoszt avval a segedkonstrukcioval orizte meg, hogy
(bar fonntartasokkal ugyan, de reszt vett a parlamenti jatekban)
kitartott a fohatalom elleni legalis lazadas termeszetjogi
lehetosege mellett, mert nemzetkozi volt ("a proletarnak nincs
hazaja", ld. meg: "hazatlan bitangok", vaterlandslose Gesellen),
tehat a fohatalmi autoritas helyet elfoglalta az altalan vett
erkolcs (a levezetes modellje: Kant: Uber den Gemeinspruch: "Das mag
in der Theorie richtig sein, taugt aber nicht fur die Praxis", 1793,
II. & III. resz, kul. az utobbi). 

A munkasosztaly ugye 

az emberiseg ugye - mondta a regi szocialdemokracia -, szavazatom
tehat attol fugg, hogy mi az igazsag a Jo Tarsadalomrol, mert ha
nem az, ami az - akkor - fonnallo, akkor a tulajdon es a
polgarjogok oseredeti szerzodesben lefektetett rendszere
folmondhato: a forradalom jogosult, mi tobb, erkolcsi kotelesseg.
Bar kozvetlenul csak a nemzetkozi proletariatus "erdekelt" az
ugyben, igazsagat osztalyhelyzettol fuggetlenul belathatja
barki. (Ennek kesei kovetkezmenye, hogy a nagy iro,
hangsulyozottan a nemet polgarsag neveben, immar csak a
szocialdemokraciaban latja a szabadsag civilizaciojanak
megmentojet: Thomas Mann: "Appell an die Vernunft", Berliner
Tageblatt, 1930. oktober 18.) Epp ezert alakithatja ki a
szocialdemokracia a maga hatalmi, erdekkepviseleti es
sajtoburokraciajat (amellyel szembefordulva lesz az
anarchoszindikalista Robert Michelsbol baloldali fasiszta - csak az
angol forditas van keznel: R. Michels: Political Parties: A
Sociological Study of the Oligarchical Tendencies of Modern Democracy,
ford. Eden & Cedar Paul, bev. Seymour Martin Lipset, New York & London:
The Free Press/Collier Macmillan, 1968, ld. kul. pp. 227-306; ennek a
konyvnek a kozvetett hatasa is erezheto Max Weber "A politika mint
hivatas" c. eltajolt es kartekony eloadasan, C. Wright Mills
sajnalatos vulgarizalasan es Thorstein Veblen hagymazain
keresztul a mai magyar "elit"-duma partok-ellenes retorikajaban).
Husserl idealizalt kepe "az emberiseg funkcionariusa"-rol
ketsegtelenul szocialdemokrata jellegu (bar Husserl maga
"szubjektive" enyhen konzervativ nemet nemzeti demokrata volt,
habar zsido). 

Ugyanakkor azonban a nemzetkozi szocialdemokracia (s majdan fattya,
a Kommunista Internacionale) ketsegbe vonta az alkotmanyos
allamok letalapjat avval, hogy ketertelmuen viszonyult a
szuveren fohatalomhoz, amely mindig nemzeti (azaz: egy
korulhatarolt allamban testesul meg): semmilyen politikai
kozossegben nem lehet ket vagy tobb szuveren, hiszen a
torvenyhozo hatalom posztulatuma az mindenutt es mindenkor, hogy
az egyseges nepakaratot fejezi ki torvenyekben (vo. Kant: Die
Metaphysik der Sitten, 1795, I., §46, AkA 6:314-315, ill.
altalanos megjegyzes, A, 6:319-323). A szuverenitas
oszthatatlansaga (vo. Hegel az allamrol mint az etikai eszmerol
es a szubsztancialis akarat valosagarol, a civil tarsadalommal
valo osszekeverhetetlensegerol, in Hegel: Philosophie des Rechts,
1821, §§257-258) csak ugy egyeztetheto ossze a modern -
hangsulyozom, modern - szabadsaggal, ha foltetelezzuk, hogy a
torvenyhozasi tobbsegert es a vegrehajto hatalom idoleges
gyakorlasanak kivaltsagaert es megtisztelteteseert versengo
csoportok (partok) nem a civil tarsadalom nemely toredekeinek,
illetve egyeneknek az erdekeit kepviselik -ez azt jelentene, hogy a
szuverenitasnak tobb fokusza van az allamban, ami keptelenseg (ez
persze nem cafolja az informalis, nem-kozjogi erdekbefolyas
koncentralodasat bizonyos szegmentumokban) -, hanem a kozjora
torekszenek, kulorszagok fele pedig a nemzetkozi tarsadalomban a
nemzeti erdeket jelenitik meg - ezert hat, ha tetszik, ha nem,
erkolcsi-racionalis vitat kellene folytatniuk arrol, hogy mi a
helyes. 

Amennyiben a partok tarsadalmi erdekkepviseletekkent
viselkednenek (amint a dekadens-materialista Zeitgeist egyenesen
koveteli toluk), akkor elhagynak a politika szferajat.
Termeszetesen nem is viselkednek igy, hisz nem tehetik. A
kozallapotok es a tarsadalmi viszonyok igazsagosabba teteleben
nemcsak a karvallottak erdekeltek. Az igazsagossag meglete
foltetele az egesz politikai kozosseg erkolcsi joletenek,
amint a gazdasagi fejlodes is erdeke mindenkinek, azoknak is, akik
mar jomoduak. Ha valamely part bejelentene, hogy szemben a
kozerdekkel, csak egy bizonyos reteg vagy regio javat nezi, es
ezt a kozegyetertessel szemben is vedelmezi, husege nagyobb ehhez
a csoporthoz, mint a nemzet egeszehez - vagy ha nem is jelentene be,
de magatartasa ezt igazolna -, akkor nyilt lazadas allapotaba
kerulne a szuveren allami fohatalommal szemben, kikerulne a
legitim politika teruleterol, hiszen mas szuveren irant mutatna
elkotelezettseget, mint a tobbi honpolgar: ezt nem politikanak
neveznok, hanem termeszeti allapotnak avagy polgarhaborunak (cf.
Kant: op. cit.). Ez pedig keptelenseg, q. e. d. 

Mi a teendo azonban akkor, ha a 

zullott kozvelemeny 

zullott kormanyzatot teremt vagy tur el, amely racafolva a
koztarsasagi kormanyzat (amely tortenetileg nem okvetlenul, de
jellemzoen szabadelvu-alkotmanyos-demokratikus jogallam)
logikajara, szetporlasztja a szuverenitast, es a kozjo
tisztazasara es megvalositasara iranyulo racionalis vita
helyett silany erdekharcokba bocsatkozik, azaz beereszti az
alkotmany sancai koze a termeszeti allapot anarchiajat? Ez
termeszetesen a politikai kozosseg avagy a nemzet de facto
foloszlasat eredmenyezi: es szerintem nem is vagyunk messze ettol
az allapottol Kelet-Europaban. Ez indokolja a radikalis jobboldal
jogos felelmet a bomlastol, amit persze nem ved ki a kapkodas
ures tekintelyelvu szlogenek utan. A nemletezo
"osszeeskuvesek" es "elitek" es "idegenek" orrontasa minden
kellemetlen jelenseg mogott csak erositi a felelmet, akadalyozza
a kozjo termeszeterol (tobbnyire az igazsagossagrol es a
szabadsagrol) folytatott vitat, es a szuverenitas
elfogadottsaganak kiurulesehez, vegso soron pedig maganak a
szuverenitasnak a szetesesehez vezet (mint Oroszorszagban es
nehany mas szovjet utodallamban). Ennek egyik szimptomaja a
politikai nacionalizmus alkonya es az apolitikus etnicizmus
terhoditasa (vo. G. M. Tamas: "Ethnarchy and Ethno-Anarchism",
Social Research, 63/1, 1996. tavasz, pp. 147-190; magyarul osszel a
Vilagossagban). 

A dolog igen bonyolult, mert a szuveren koztarsasagi kormanyzat
-radikalis kihivas hijan, de el nem ismerten - a pszichikai
legures terben ugy-ahogy tovabb mukodik. A helyzet weimari, de
mivel nincsenek sem igazi fasisztak, sem igazi kommunistak (meg az
antidemokratak is kenytelenek demokratanak titulalni magukat az
egyetlen ideologiailag szinvonalas kelet-europai orszag, Muszkovia
kivetelevel), a rendszer fonnmarad, csak FIATALON ELROHAD. 

Persze nem akarom azt allitani, hogy ez a szituacio
orokervenyu. Az europai tortenelemben folvaltva uralkodott a
pusztan tradicionalis es a filozofiai politika. A tradicio elleni
lazadast eleinte a keresztyen restauracios kiserletek
jelentettek a millenarista-messianisztikus eretnekmozgalmaktol a
radikalis reformacioig. A hagyomanyos, "pragmatikus"
oligarchiakkal szemben az eretnekek folytonosan folvetettek a
legfontosabb politikai kerdest: azt, amely az elet ertelmere
vonatkozik. (Az utolso keresztyen lazadas a Cromwell-fele angol
forradalom volt; vo. Eugen Rosenstock-Huessy: Out of Revolution:
Autobiography of Western Man [1938], Providence & Oxford: Berg, 1993,
pp. 257-358. Rosenstockot altalaban csak a Franz Rosenzweiggal
folytatott hires levelvaltasabol ismerik: de erdemes olvasni!)
Az Isten foldi kiralysaganak bevezeteset celzo kiserletek
kudarca utan (az utolso jelentos probalkozas -ha az angol es
amerikai puritanoktol eltekintunk - a Kalvine volt Genfben)
visszaallt a tradicio uralma, amelynek kovetkezo kihivoja a
folvilagosodas volt Skociatol Erdelyig. Am a hagyomany es a
gyakorlati bolcsesseg elvetese mindig - meg a totalitarius
forradalmi mozgalmak eseteben is - az Igazsag neveben tortent. 

Talan most eloszor fordul elo igazan, hogy a hagyomanyt A NAGY
SEMMI jegyeben vetik el. S mivel az uj nihilistak maguk is
elegedetlenek "a helyzettel", nyilvan nehezen latjak be, hogy maguk
(illetve nezeteik) a fo okozoi. Ebbol az uj nihilizmusbol adodik
a politikai autoritas elismeresenek (az un. "legitimitasnak") a
megvonasa -lazadas nelkul. A hagyomany, a dogma es a
folvilagosodas egyideju elutasitasa pelda nelkul all. 

De hol van az megirva, hogy ellenallas nelkul meg kell adnunk
magunkat a hitvany korszellemnek? Miert nem szabad nevetnunk a
roppantul sikeres, Fidex nevu alparton, amelynek a vezetoi 

vandor szintarsulatnak 

kepzelik magukat, amely masok altal irott szinmuvek technikailag
tokeletes eloadasaval ("parades alakitassal") tundokol;
elobb bemutat egy SZDSZ-dramatizalast, aztan egy MDF-parodiat,
most meg majd nyilvan egy MaSzoP-pastiche kovetkezik... 

Sussek meg a sikeruket. 

Valodi politikai partok a szovegkonyvon torik a sok fejuket, nem
a kiserozenen, a jelmezen es a diszleten. De a Fidex-fele
szinmuveszeti modell azert jocskan meglatszik a tobbieken is,
bar meg kell mondanom, nekem imponal az MDF, amely foleg eszmei
okokon torte szet magat: igaz, hogy Csurka Istvan az MDF alelnoke
volt - de Furmann Imre, az emberi jogok ciganyvedo bajnoka is az MDF
alelnoke volt; s a nemzeti demokrata MDNP a teljes vereseget is
vallalja, mert nem akar a Kadar*-fele tervhivatallal kombinalt
pozsgayzmus segedcsapata lenni oidoknek odalaival. Ez klassz, ha
nem is sikeres. 

Ha a szavazok nem akarnak egy-egy reklamtroszttel kombinalt
agazati lobby ugyfelei lenni, ha akarjak, hogy legyen szavuk
vezetoik, kepviseloik kivalasztasaban, a jovendo
kormanyprogramok kidolgozasaban: lepjenek be a szivuknek kedves
partba (akar a Fidexbe, ott a tagok, a "borzalmas tagok" csak zavaro
tenyezok: tessek zavarni a partokat). Tudom, hogy Nemeth
Laszlo-san hangzik, de: a minosegnek meg kellene szallnia a magyar
politikai partokat. Tobb ezer kepviselojeloltet valasztanak ki -
a helyi szervezetek reszvetelevel - az osszel. Talan szegyen
kiserletet tenni a haza sorsanak folpallerozasara? Ha nem
akarjuk, hogy a mindenkori kormanypartok konyekig meruljenek az
allamkasszaba, miert nem tamogatjuk oket tagdijakkal,
folulfizetesekkel, onkentes adomanyokkal? Mindenki ellenzi, hogy
az allamkincstar tartsa el a partokat: miert nem tartja el a nep a
demokracianak azokat az egyeduli intezmenyeit, amelyek eredete a
"civil tarsadalomban" gyokerezik, am amelyek egymaguk tehetnek szert
kozhatalomra, s ezert a donto lancszemet jelentik a honpolgarok
es koztarsasaguk kozott? 

A partok nem eleg jok? Szabadsag van -miert ne lehetne
megjavitani oket? Hogy a csoportgyulesek, kozmeghallgatasok,
testuleti ulesek unalmasak? Lehet, de akkor ne tessek mondani, hogy
meghallgatasunk nelkul dontottek. Szamtalanszor hallottam olyan
embertol, aki rest volt ujsagot a kezebe venni, hogy "A POLITIKA"
nem informalja otet. Millio medium van, amely
kozonsegvisszhangra les: miert nem irunk be, telefonalunk be: nem
nehez a hangunkat hallatni. Miert kell mindig kerulni, amikor az
egyenes ut ott huzodik kikovezve a horizontig? Tudom, hogy amit
mondok, nep- es idoszerutlen. Hat aztan. Valakinek el kell
kezdenie, ha kenytelen is nelkulozni a cinizmus es nihilizmus
kortarsi bajat, eleganciajat es divatossagat. De a szellemi
onallosagunkon es a hanyatlasnak valo ellenallasunkon mulik,
hogy ertelmesen es erkolcsosen tudunk-e valamifele
cselekvesmodot lelni arra, hogy - ami tagadhatatlan - rosszul es
butan kormanyoznak bennunket. (Es Szakonyi Karoly kapta a
Kossuth-dijat, nem Bodor Adam.) 

Eljen a part? 

Azert ne kapkodjuk el a dolgot. A modern demokracia sok kritikusanak
eszmenyei hasonlok az enyeimhez, megis szkeptikus a modern
politikai intezmenyek moralis hatekonysagat illetoen,
elsosorban mert a szabadelvu-alkotmanyos demokracia egyben:
KAPITALIZMUS. Ennek pedig a ma uralkodo kritikai ertelmezese - a
szocialista es a liberalis ertelmezes utan -
anarcho-nihilisztikus. Az idevago soixante-huitard (68-as) alapmu a
kapitalizmus & skizofrenia-"projekt" ket kotete: Gilles Deleuze &
Felix Guattari: L'Anti-Oedipe, Parizs: Minuit, 1972 es uok: Mille
plateaux, Parizs: Minuit, 1980.** A fantasztikus ket kotet hatasa
oriasi - nem allitom, hogy Vacratoton es Dicsoszentmartonban
olvassak, de a hajszalcsovesseg reven terjed. A fo-fo
ellenpapa, a gyilkos galoca intenzitasaval biro Michel Foucault
irt hozza eloszot (rola mondta jeles francia baratom: kituno
ember, csak egy dologhoz nincs tehetsege -az igazsaghoz). Ebben a
nagy ferfiu megadja az uralkodo ertelmezesi programjat. 

* Szabaditsuk meg a politikai cselekvest mindenfele egysegesito
es totalizalo paranoiatol. (Tehat Kant es Hegel paranoias, nem
Mannheim!) 

* A cselekvest, gondolatot es vagyat sokszorositassal,
mellerendelessel es szetvalasztassal fejlesszuk, ne
folosztassal es piramidalis hierarchizalassal. 

* A szentte valt negativum helyett reszesitsuk elonyben a
pozitivat es a sokszoros-sokfelet, a kulonbozoseget az
egyformasaggal szemben, a szetfolyast az egyseggel szemben,
mozgekony rogtonzeseket a rendszerrel szemben; ami termekeny, az
nem helyben-ulo, hanem nomad. A negativum peldai: torveny,
hatar, kasztracio, hiany. 

* Nem kell buskepunek lenni a harciassaghoz. 

* Ne hasznald a gondolatot arra, hogy Igazsagra alapozd a politikai
gyakorlatot. 

* Ne koveteld a politikatol, hogy helyreallitsa az ember "jogait",
amint a filozofia meghatarozta oket. Az egyen a hatalom termeke.
Mire van szukseg? "De-individualizaciora" sokszorositas es
tavolitas reven, elkulonbozodo kombinaciokkal. 

* Ne szeress bele a hatalomba. 

Mutassanak nekem valakit a magyar, macedon es kazah koz- es
zugiraszat fonnsikjain, aki NEM ennek a programnak a kovetoje
igy vagy ugy. Akik nem igy gondoljak, azok nem koz-, legfoljebb
tudomanyosan zugirnak, masok pedig - erthetoen, bar szerintem
helytelenul - ugy velik, mindez affele "posztmodern" BLABLA, amivel
nem koll torodni. Igen, "posztmodern" BLABLA, de koll vele
torodni. Ez a rokonszenveskedo HALANDZSA, amely azert Deleuze-nel
& Guattarinal (a tovabbiakban: D&G) filozofiailag eleg trukkos,
az, amit a fiatal magyar avant-garde ERZELMILEG LIBERALISnak tekint,
nem az, amit e sorok iroja annak tart; az nem tunik fol zsenge,
pozsgas hiveinknek, hogy ez egyben a militans baloldali
antiliberalisok mantraja, akik igen ugyesen elfoglaltak a
"liberalis"-nak cimkezett, stipistopizott "eszmei" poziciokat. 

A foucault-i antikapitalista-kritikai programban eszmetortenetileg az
a leg-erdekesebb, hogy hiven lekepezi a frankfurti iskola
aufkla2rista kapitalizmuselmeletet. Amit Foucault a kapitalizmus
es/vagy skizofrenia meghaladasakent tervbe vesz, az pont az, amit
MINT kapitalizmust a Passagenwerk (Walter Benjamin) LEIR es amit a
Negative Dialektik (Adorno) szenvedelyesen elutasit. Szetporges,
szetmallas, ELSZOTYOGTATOTTSAG. A kanti-folvilagosito modorban
atertelmezett szocdem Marxnak az volt a baja a tokes renddel, hogy
anarchikus - Marx es a romantikus (nemet) konzervativizmus egyarant
azt hibaztatta a kap.-ban, hogy mindent eloxal, szetold, es a fonn
es lenn, a jo es rossz, a szilard es a legnemu, a savas es a
lugos megkulonboztethetetlen, a penz, a ZSOZSO mediuma abszolut
(apppszolut!) oldoszer: Foucault (es D&G) a kapitalizmust, a
szettarto erdekkaoszt javasolja a kapitalizmus ellenszerekent. A
kap. orvossaga nem a szoc., hanem a dialektikusan megtagadott parazita
szuperkap. Hat igy persze konnyu. Szeretik is a gyerekek. 

D&G II. kotete, a Mille plateaux, szo se rola, zsenialis. Nota
bene, a makropolitika/mikropolitika megkulonboztetes, amelyet ma
mar siman hasznalnak magyar parlamenti frakciovezetok, az o
muvuk (ujabb adalek a gesunkenes Kulturfrankfurt Kakay
Aranyos-fele [Beszelo] elmeletehez). A 10. fejezetben (1933:
mikropolitika es szegmentaritas) a terulet es a tomeg burzsoa
valosaganak redukciojabol magyarazza a fasizmust, amelyet a
modernseg orok karakterenek tekint, es megmagyarazza - Wilhelm
Reich nyoman is -, hogy miert kivanjak a nepek a fasizmust. A
nagy veszedelmek: a Felelem, a Vilagossag, a Hatalom, a nagy Undor
(az oles es halas vagya, a megszuntetes Szenvedelye). Teljesen
vilagos, hogy D&G szerint minden veszedelmes, ami a nagysaggal
kapcsolatos, ami a nagysaghoz vezethetne. A felelem es az undor az,
ami forradalmi anarchiat valt ki (a kaosz nagysaga), a
vilagossag-folvilagosodas es a hatalom-autoritas az, amin nagy
birodalmak, koztarsasagok, caesari es napoleoni hoditasok
alapulnak (a dinamikus rend nagysaga). 

D&G mindenfajta nagysagot belezuhint a "fasizmus" eszmekorebe, ami -
bar helytelen - nem csoda, hiszen a heroikus nagysagot a huszadik
szazadban elsosorban a totalitarius-forradalmi mozgalmak, voros
gardaik es halalfejes divizioik testesitettek meg:
aldozataiknak csak az artatlansag passziv dicsosege jutott, a
tanusagtetel es a panasz lamentoja. De le kell-e mondaniuk a
szabad tarsadalmaknak a nagysagrol es a dicsosegrol azert, mert
ezt ebben a szazadban a Gonosznak osztotta a gyalazatos vegzet?
Amikor Foucault azt irja, hogy D&G "kapitalizmus & skizofrenia"-muve
a legjobb terve "a fasizmus nelkuli eletnek", sajnos egyszeruen a
nagysag nelkuli eletre gondol. A diszperz intenzitas (ad vocem
"polimorf infantilis perverzio, A szem tortenete etc.) ajanlata
ehelyett. Nem eleg jo ajanlat.*** 

Am lehetseges, hogy 

a joakarat 

politikai ertelmezese valamifele kiutat kinal abbol a
zsakutcabol, amely az elet ertelmere vonatkozo politikai
vitanak olyas kepe volna, amino emezt vagy az
aleatorikus-sztochasztikus kifejezeskaosz puszta
parataktikus-juxtapozicios egymasmellettisegekent mutatja be, vagy
pedig a szettarto erdekkaosz "termeszeti allapotanak"
altalanosult onzese folotti sirankozasaba rekkenti bele. 

Vezerfonalam Max Scheler egyik meglehetosen elfeledett toredeke
("Ordo Amoris", in Scheler: Schriften aus dem Nachlass: I, ed. Maria
Scheler, Bern: Francke, 1957, pp. 347-376). Az elokep itt Marsilio
Ficino "Szumposzion"-kommentarja (1469) es Theologia Platonica-ja
(1474), amelyhez Festugiere atya (1941) es Paul Oskar Kristeller
(1943) munkait ajanlom. Scheler alapeszmeje az, hogy az, ami
szeretetre erdemes, az az embertol fuggetlen, szigoruan objektiv
terulet, amelyet folismerhetunk; de nem "tetelezhetjuk", nem
teremthetjuk, nem "csinalhatjuk meg". Az egyeni vagy kollektiv
szellemi szubjektum egyedi sorsa sem kevesbe objektiv: a "sors" csak
kifejezi a szubjektum "helyet" az udvtervben. Ez a dolga, a
"hivatasa" (elhivatottsaga). Bar a sorsunkat (hiszen sors) nem is
valasztjuk szabadon, viszonyunk hozza megis a szabad szemely
viszonya lehet: az egyeni-egyedi sors idotlen es esszencialis
erteklenyeg (Wertwesenheit) a szemelyiseg alakjaban. 

Namarmost. 

Ugy velem, a politikai kozosseg (a nemzet) epp effele.
Viszonyunk hozza lehet szabad, de a hazank nem az akaratunktol
fuggo, kenyunkre-kedvunkre valtoztathato projektum - sors. De
ennek a sorsnak van jelenteses "erteklenyege", szemelyisege,
amelyben a rola valo moralis tudasunk (Esz) es hozza valo
husegunk (Sziv) igenis szabad abban az ertelemben, hogy lehet jo
es rossz, igaz es teves. 

A honpolgaroknak a modern demokraciaban a balhiedelmek
elharitasara es a vaksors kijatszasara az egyik intezmenyes
lehetoseguk az eszmei csoportosulas es a racionalis vitara
alapozott politikai vetelkedes. Furcsa dolog, hogy ez a mai
posztkommunista Kelet-Europaban szegyennek szamit -mint ahogy
szegyennek szamit a kozjohoz valo szemelyes hozzajarulas
(jotekonysag, adakozas, onkentes munka); sot meg az is
lehetsegesse valt, eloszor a legutobbi tizezer evben, hogy a
szegenyek iranti reszvet, egyutterzes, szolidaritas, irgalom,
szanalom eleve kepmutatasnak tessek (es igy aztan kar
csodalkozni, hogy a "korrupcio csatornain a "koz" maganonzesse
"privatizalodik", holott ez csak kovetkezmenye annak, hogy a mai
kelet-europaiak megvonjak a szeretettol [is] az objektivitas -
legmagasabb - rangjat). Nem az eredendo bunbol fakado onzesen, a
szenvedelyek, vagyak es felelmek uralman kell almelkodni - ez
termeszetes -, hanem azon, hogy a bun uralma aloli folszabadulas
mar nem is tetszik celnak. Mintha elfeledtuk volna, hogy a
"lathatatlan kez" metaforaja nem pusztan a maganonzes
elismereset celozza, hanem a maganonzes hasznositasat a
kozjolet erdekeben. 

A bolcs politika szamol az eredendo bunnel anelkul, hogy
helyeselne. A szabadelvu jogallam igenis szabalyozza a
maganeletnek azt a reszet, amelyet nem az "objektiv"-ra vonatkozo
szeretet kormanyoz: kotelezi a szuloket, hogy eltartsak a
gyerekeiket, kotelezi az adosokat, hogy kiegyenlitsek
tartozasaikat, megvedi a magantulajdont a lopastol, a fizikai
szemelyt mas fizikai szemelyek agressziv, rombolo osztoneitol,
kotelez bennunket iskolaba jarasra, vedooltasra,
tudoszuresre - es aki onkenyesen korlatozni ohajtana mas
maganemberek jogait, az allam bunteto hatalmaval talalja szemben
magat. Az csak a zullott kelet-europai kozvelemeny szemeben
tartozik a szabadsaghoz, hogy a gepkocsik a jardan kozlekednek,
es az adocsalas nyilvanos elismertsegnek orvendo, "legitim"
eletstrategia - mint ahogy az is csak nalunk lehetseges, hogy a
megromlott un. "nemzeti erzesnek" semmi koze ne legyen a
hazaszeretethez, hanem csak kepzeletbeli "torzsek" gyulolkodeset
es szorongasait fejezze ki. (Ezert aztan a hazafiassag
joszandeku es szabadsagszereto honpolgarok szamara gyanussa
valik; pedig minden liberalizmus nemzeti liberalizmus.) 

A modern "polgari" (burzsoa) tarsadalom hamissagat az Etre es
paraotre ellentetevel kifejezo Rousseau (lasd Jean Starobinski
ismert remekmuvet: Jean-Jacques Rousseau: La transparence et
l'obstacle. Suivi de sept essais sur Rousseau [1971], Parizs:
Gallimard, 1996, kul. pp. 36-48, 102-148, 240-282), amikor
kifogasolja az ervenyben levo (kodifikalt es
informalis-szocialis) szabalyrendszert - amely artefactum es
simulacrum -, akkor az igazi emberi termeszet foltevesebol indul
ki, amelyet a tarsadalmi (civilizacios) mesterkeltseg
meghamisitott. Ez a legszubverzivabb, legforradalmibb folfogas: ti.
az, hogy az ember jo, ill. az, hogy az ember tkp. szabadnak szuletik.
Am abbol a ka-europai kozmeggyozodesbol, miszerint az ember
gonosz (amihez honfi- es regiotarsaink hozzateszik: "es ez igy
van jol!"), hogy a fenebe kovetkezhet az, hogy ebbe a koz nem
szolhat bele? A bunbeeses hipotezisebol tekintelyelvu
szocialis konzervativizmus szokott szarmazni. Abbol viszont, hogy
"az ember voltakeppen jo es "az ember voltakeppen eleve szabad", a
szuveren leny abszolut szabadsagara szokas kovetkeztetni.
Rousseau-nak az a fonsegesen lazado nezete, hogy a tarsiassag
teszi bunosse az emberi termeszetet (az igazi, a termeszetes ember
maganyos), azt teszi kotelessegunkke, hogy a hamis epitmenyeket
lebontva befele haladjunk, a lelek fele. Az eredendo bun
szekularis elmeletere tamaszkodo ka-europai uralkodo
vilagnezet viszont adottnak tekinti, hogy a lelkek monaszok, amelyek
kozott nincs es nem is lehet kommunikacio: az onzes "kozos"
alapja, az id, "das Es"-bol "das Man"-na valik - se tarsiassag, se
termeszet. 

Ez a vilagnezet (amelyet korabban a magyar ideologianak neveztem)
azt szolgalja, hogy megindokolhassuk: miert ne lazadjunk valami
ellen, amit elfogadhatatlannak tartunk (hiszen a kelet-europaiak
szerint a hagyomany irrelevans, az ujitas pedig veszedelmes), es
miert ne aruljuk el, hogy miert is tartjuk elfogadhatatlannak. 

Ha a boldogtalansag a cel, a modszer helyes. 

(Santa Cruz, Calif.-New York, N.Y., majus-junius) 

* Bela 

** Vo. meg Felix Guattari & Toni Negri: Communists Like Us, New
York: Semiotext(e), 1990, kul. pp. 75sqq a "globalizmussal" szembeni
forradalmi taktikarol. - Negri a "Brigate Rosse" teoretikusa volt, a
nyolcvanas evekben ult is. Ma szamuzottkent Franciaorszagban
el. 

*** A rousseau-i antiparlamentarizmus es antipluralizmus
legszinvonalasabb tovabbfejlesztese, megrenditoen eros ervekkel:
Simone Weil: "Note sur la suppression generale des partis
politiques", [1942?] in S. Weil: Ecrits de Londres et dernieres
lettres, Parizs: Gallimard, 1957, pp. 126-150.

Magyar Narancs, IX. evf. 30. szam, 1997. julius 24.

Szuret 

-interju-
"Sokfele erdeket sertunk" (Arnold Mihaly altabornagy, a Vam- es
Penzugyorseg [VPOP] orszagos parancsnoka) 

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek 

-nagyitas-
Az Europai Unio orszagvelemenye: Oda ne rohanjunk 

POLITIKA

-magyar globusz-
***Kereskedelmi tevek: Adashiba*** 
***Kozvelemeny-kutatas a partok tamogatottsagarol: Harmas
befuto*** 

-vilagfalu-
Valasztasok Maliban: Eloretolt helyorseg 
Liberia: Valasztani kellett 

ELET + MOD

-csalog zsolt-
Csalog 

-guide-
***Arany kozep (Villa Negra)*** 

-elet + mod-
Kannibalizmus: Tabu lerazva 

KULTURA

-kritika-
***Kiallitas: Mai magyar festeszet - olaj/vaszon (Mucsarnok)*** 

-interju + kritika-
Nokrol noknek (Regis Wargnier filmrendezo) 
Film: Melodrama a rommezon (Regis Wargnier: Egy francia no) 

-kritika-
Film: A Kukucs Klan (Griffin Dunne: Meglesni es megszeretni) 
Video: A hulyeseg akadaly (Kimeletlen kameleon) 
Koncert: Volt benne annyi (James Brown a PeCsaban) 

-hal-lo tavolsag-
T'DOOR: Szuteren galopp 
Sajo Laszlo: Az utolso hal 

-visszhang-
Nyolc kis kritika 

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Holtszezon) 
Mosonyi Aliz: Boltosmesek 
Bodoky Tamas: Fajloves (Vilagfalu) 

-publicisztika-
***Hammer Ferenc: Maskepp irjuk, maskepp mondjuk*** 

-a szerk.-
Az IRA sormeccse 
Nyamvadt soven magyar sajto 

-olvasoi levelek-

Kereskedelmi tevek 

Adashiba 

Az ORTT dontott, a szerzodeseket alairtak: ha minden terv
szerint halad, mar novembertol nezhetjuk a ket vadiuj, magyarul
beszelo privat csatornat. Szeptemberben ugyan meg varhato egy
birosagi dontes, amely, nem kizart, csoppnyi foltot is ejthet az
ORTT vegso dontesenek tisztasagan; az MTM-SBS es az RTL Klub
szerzodeset azonban ez mar nem erintheti. A vesztes Irisz teve
pedig szabad idejeben az igazat keresi, es mas befektetes utan
nez. 

Napokkal azutan, hogy az ORTT donteserol szolo cikkunkben
(Kipontozas, MaNcs, 1997. julius 10.) kozzetettuk a ket
kereskedelmi csatornara kiirt palyazat elso fordulojanak
eredmenyet, es megprobaltuk megsaccolni a masodiket, a
Nepszavaban megjelent a masodik fordulo pontos eredmenye. (Ezt
egyebkent ugy kellett kulon, szinte illegalisan megszerezniuk,
mint nekunk az elso forduloet, merthogy az ORTT hivatalos
indoklasa az adott pontok nelkul jelent meg.) Azota, a Majtenyi
Laszlo ombudsmannal es masokkal valo konzultacio utan, a
palyazatok es az uzleti tervek is nyilvanosak, az ezt eleinte
kifogasolo MTM kisebb banatara. A pontozasbol mindenesetre
kiderul: jol kovetkeztettunk, amikor azt gyanitottuk, hogy ilyen
vegeredmenyre csak akkor lehet jutni, ha egy elozetesen szuletett
donteshez igazitottak a pontokat. 

Jozan urbanus esszel ugyanis felfoghatatlan, hogy a CME (a
Balo-fele Irisz teve) ket musorszerkezetere az elso
forduloban 34 es 33 pontot adott a t. testulet, a masodikban
viszont mar 25 es 24 ponttal buntettek az Iriszt azert, hogy
plusz bevallalta harom kozszolgalati musor gyartasat. Az
uzleti tervuk pedig, hat az valami drama lehetett: 10-10 helyett
mar csak 5-5 pontot ert a masodik forduloban. Jo, megertjuk,
valahogy kompenzalni kellett, hogy a CME annyi milliarddal megdobta a
musorszolgaltatasi dijat, es igy enyhitett volna a harom
kozszolgalati medium nyomoran. Mindettol persze meg nem biztos,
hogy valoban, birosag elott bizonyithatoan jogsertes
tortent. A vegeredmeny: a Kereskedelmi 1-esre az MTM 96 pontot
kapott, az Irisz 94-et, a 2-esre az RTL 93-at, az Irisz 92-t. 

Az uj sugarzasi es musorszallitasi lehetosegeket kereso
Irisz teve 

ket dolgot vitat 

a Fovarosi Birosag Gazdasagi Kollegiuma elott, amely a mult
heten tartotta elso meghallgatasat az ugyben. Egy: az RTL keson
es hianyosan adta be palyazatat; ezt bizonyitja a birosagon is
betekintheto, 1997. aprilis 10-i Kozjegyzoi okirat, amely szerint a
palyazatokat atvevo ugynevezett bontobizottsag elnoke 16 ora
25 perckor megallapitja: "A palyazati kiiras alapjan negy
palyazatot nyujtottak be a kiirasnak megfelelo peldanyszamban.
(...) A negy palyazat kozul harom alakilag kifogastalan, egy
palyazat hianyos, ezert a hianyos palyazot a bizottsag 7.3.2.
alapjan tovabbi elbiralasbol kizarta." Az RTL-rol szolo
dontest a haromtagu ORTT-bizottsag egyhangulag hozta. A
birosagon az ORTT-t vedo ugyvedno, amikor eppen nem 15 millio
magyar tevenezo erdekere hivatkozott (nem vicc: tenyleg ezzel
jott), azzal ervelt, hogy a bontobizottsag tullepte
hataskoret; az Irisz teve jogi szakertoi azonban lapunknak azt
mondtak, teljesen torvenyszeru, hogy a palyazatokat atvevo
bizottsag kifogasolhat alaki hibakat. Igy azt is, hogy az RTL a
kesesnel a "hianypotlas" lehetosegevel elt, amivel szerintuk
csak az ORTT elhet amugy szabalyszeru palyazatoknal. 

Baloek masik kifogasa: ugy latjak (bar ezt most kevesse
tudjak bizonyitani, mivel itt sajtonyilatkozatokra es
tudositasokra hagyatkoznak), hogy a masodik forduloban tudatos
lepontozas tortent. Egyik fo ervuk Revesz T. Mihaly
ORTT-elnok szerintuk 

elszolas erteku 

nyilatkozata az Aktualis julius 1-jei adasaban: "Termeszetesen
eloszor volt a szavazas, de hat mindenki pontozassal erkezett",
marmint az ulesre. Es tenyleg: miert nem az egyes tagok
pontszamain mentek vegig elobb? Az Irisz szakertoitol megtudtuk:
a birosagi meghallgatas nagy gyozelmenek tartjak, hogy a
szeptember 12-i targyalasra bekerhettek mindket ORTT-fordulo
jegyzokonyveit, hanganyagait, amelyekbol - ezt remelik - kiderul
majd az ugyrendi furcsasag, ha volt. Orulnek annak is, hogy
kiderult, az ORTT perelheto; bar azt termeszetesen veresegkent
elik at, hogy a birosag elutasitotta legfontosabb keresetuket,
ami a ket gyoztes konzorcium szerzodeskoteset vetozta volna
meg. 

A ket gyoztes mindenesetre gozerovel keszul. Pinter Dezso, 

az MTM-SBS 

elnoke kerdesunkre nem is kivanta kommentalni a pert: "Nem
hiszem, hogy minositenem kellene ezt az eljarast. Hatalmas
feladatrol, hatalmas penzrol van szo. Nekunk most az a dolgunk,
hogy 90 napon belul felkeszuljunk az adasra - es ebben eleg jol
is haladunk." Az MTM-hez eddig ugy ketezren jelentkeztek munkara, de
allando munkatarsbol csak ugy 200 kell a Rona utcaban. "Sokan
jelentkeztek a kozszolgalati intezmenyekbol is, de meg kell
mondanom: sokak kerese ellenere keresztbedolgozast nem tudok
elkepzelni a ket munkahely kozott" - mondta a Narancsnak Pinter
Dezso, aki igen bizakodoan nyilatkozott arrol is, hogy TV 2 neven
jegyzik majd be adojukat, leven, hogy Petakek keson kapcsoltak,
es csak az MTM utan adtak be ugyanezt a nevet levedesre. Kerdes,
hogyan lep a szabadalmi hivatal: informacionk szerint meg nyitott
az ugy. 

Sokakban keltett megrokonyodest, hogy 

az RTL Klub 

oles laphirdetesekben verbuvalja ossze csapatat, de mindenkit:
szerkesztoket, gyartasvezetoket, asszisztenseket. John Harrington
igazgato azonban a Narancsnak elmondta: csak arrol van szo, hogy
"amig nem nyertunk, hogyan igerhettunk volna biztos allast az
embereknek?" Az RTL is kb. 200 embert venne fel fix allasba,
"megpedig a legjobbakat akarjuk"; hogy az eddig 1200 jelentkezobol
mikor dontenek a szerencsesek mellett, az a kovetkezo ket honap
alatt folyamatosan elvalik. Epul es jovore el is keszul a
palyazatban szereplo (es nyero ervnek szamito) negymilliard
forintos mediakozpont, amirol kiderult: csak az RTL epulo
szekhazarol van szo. "Valahol kell dolgoznunk" - mondta
Harrington, hangsulyozva, hogy a nekik bedolgozo fuggetlen
("independent") produceri irodakat is ott szallasoljak majd el. 

Az ugy erdekes szalat tenyfeltarta az Uj Magyarorszag: a lap a
cikk mellett facsimileben kozolte azt az ajanlast, amit a biroi
elit 80 szazalekat tomorito Magyar Biroi Egyesulet irt a
palyazat benyujtasa elott az Irisznek, kulonos modon
exkluziv tamogatast nyujtva egy palyazo jogi musorahoz; a
Legfelsobb Birosag nyomban elhatarolodott. A helyzet azonban az,
hogy az Irisz egyes musorainak tamogatasahoz tobb komoly szakmai
szervezet es ceg is adta a nevet: informacionk szerint peldaul a
Magyar Iroszovetseg, a Mokep; egy tozsdei musortervet pedig a
Budapesti Ertektozsde vezetoje tamogatott irasban. 

- seres -

Kozvelemeny-kutatas a partok tamogatottsagarol 

Harmas befuto 

Ha most vasarnap lennenek a parlamenti valasztasok, mindossze
negy part kerulne a parlamentbe: az MSZP, a Fidesz - MPP, az FKgP
es az SZDSZ. A mandatumaranyok megbecsulese viszont meg nagyon
kockazatos lenne. A legnagyobb lakossagi tamogatottsagot jelenleg a
Fidesz - MPP elvezi, de a szocialistak hivei fegyelmezettebb
szavazok, igy az elso fordulot velhetoen most is az MSZP nyerne.
A masodik forduloban ugyan a fiatal polgari demokratak eselyei a
jobbak, de nem annyira, hogy az abszolut tobbseg megszerzeseben
remenykedhetnenek Orban Viktorek, derul ki a Marketing Centrum
julius elejen keszult felmeresebol. 

A partok tamogatottsagat tekintve az utobbi honapok
leglenyegesebb fejlemenyei a kovetkezok: 1. a KDNP es az MDF mar
negyedik honapja az otszazalekos parlamenti kuszob alatt
"teljesit" a kozvelemeny-kutatasokban; 2. a Fidesz - MPP atvette
a legtamogatottabb ellenzeki part szerepet az FKgP-tol; 3. az MSZP
tuljutott egy melyponton, es ismet nyeresi eselyekkel
keszulodhet az 1998-as megmeretesre. 

A kozvelemeny hangulatanak valtozasa majus elejen valt
egyertelmuve. Az ev eleji politikai klimat elsosorban a
mezogazdasagi kistermelok utelzarasai hataroztak meg.
Februarban, marciusban es aprilisban arra a kerdesre, hogy mik
voltak az elmult honap legfontosabb belpolitikai esemenyei, a
megkerdezettek 60-65 szazaleka valaszolt, az utobbi honapokban
viszont mindossze 41-43 szazalekuk. Februartol aprilis elejeig
kiugroan magas volt a gazdatuntetesek emlitesi gyakorisaga (38-35
szazalek), azota viszont nem tortent olyan belpolitikai esemeny,
amely attorte volna a szelesebb kozvelemeny ingerkuszobet.
Peto Ivan lemondasat annak idejen mindossze a megkerdezettek 8
szazaleka talalta emlitesre meltonak, es a legutobbi
adatfelvetel vezeto temai - a KDNP belviszalya, illetve a
NATO-csatlakozas - is mindossze 7-7 szazalekuknak jutott az
eszebe. 

A csendes kozelet, 

a politikai uborkaszezon az MSZP-nek es a Fidesznek kedvez. Mind a
fiatal demokratak, mind a szocialistak lakossagi tamogatottsaga
5-6 szazalekkal novekedett marcius ota, mikozben a kisgazdake 4
szazalekkal csokkent. Talan meg ennel is figyelemremeltobb az,
hogy mig majusban a megkerdezettek 48 szazaleka mondta:
semmikeppen sem szavazna az MSZP-re, jelenleg 37 szazalekuk
nyilatkozott igy. Egyebkent a tobbi part eseteben is csokkent
3-5 szazalekkal azok aranya, akik kategorikusan elvetik az adott
part valasztasanak gondolatat, ami megint csak azt jelzi, hogy
manapsag kevesbe hiszterizalt a kozvelemeny, mint amennyire az
ev elejen volt. 

A valasztasok kimenetelet azok fogjak eldonteni, akik elmennek
szavazni. Jelenleg a megkerdezettek 51 szazaleka igeri: biztosan
reszt vesz a valasztasokon, 31 szazalekuk egyelore bizonytalan
reszveteli szandekaban, 18 szazalekuk pedig hatarozottan
allitja, hogy nem fog voksolni. A legkevesbe azok akarnak elmenni,
akiknek nincs kedvenc partjuk, de az egyes partok taborainak
szavazokedve is nagyon kulonbozo. A legfegyelmezettebbek az MSZP
hivei: 79 szazalekuk ugynevezett "biztos szavazo. A Fidesz
tamogatoinak viszont mindossze 53 szazaleka biztos abban, hogy
leadja majd a voksat. Ebbol az kovetkezik, hogy hiaba nagyobb a
Fidesz lakossagi tamogatottsaga, egy "most vasarnapi" parlamenti
valasztas elso fordulojat ismet az MSZP nyerne, ha nem is olyan
folenyesen, mint '94-ben. A nyari meleg egyebkent az SZDSZ
tamogatoinak vette el a leginkabb a szavazokedvet (mindossze 38
szazalekuk "biztos szavazo), de a KDNP es az MDF maradek hivei
sem igazan elszantak (43-45 szazalekuk voksolna). 

A 176 egyeni mandatum 

sorsat vegul is eldonto masodik fordulo kimenetele tovabbra is
nagyon ketseges. Felmeresunk alapjan az a legvaloszinubb, hogy
a korzetek tobbsegeben az MSZP, az FKgP es a Fidesz - MPP
jeloltjei fognak megvivni egymassal a helyekert. Ebben a nagyon is
valoszinu felallasban a "biztos szavazok" 35 szazaleka a Fidesz
jeloltjeire szavazna, 32 szazalekuk az MSZP jeloltjet tamogatna,
23 szazalekuk az FKgP szineiben indulot, 10 szazalekuk pedig
otthon maradna a masodik forduloban. Mindez nem jelenti azt, hogy
mindenutt a Fidesz nyerne, mint ahogy azt sem, hogy az FKgP es az
SZDSZ egyaltalan nem jutna egyeni mandatumhoz. 

A vegso eselylatolgatast nagyon bonyolultta teszi, hogy az egyes
partok tamogatottsaga igen eltero az orszag kulonbozo
teruletein. Raadasul a partok jeloltallito kepessegei sem
egyformak, marpedig tobb adat alapjan is joggal feltetelezhetjuk,
hogy '98-ban erosebben befolyasolja az eredmenyeket a jeloltek
szemelye, mint az eddigi valasztasokon. Ez utobbi tekintetben mind
az SZDSZ-nek, mind az MSZP-nek komoly tartalekai vannak a Fidesszel
es az FKgP-vel szemben. A Fidesszel szemben azert, mert a
valasztopolgarok elsosorban az 50 ev koruli diplomas ferfi
jelolteket preferaljak, az FKgP-vel szemben pedig azert, mert az
mar most szinte biztosan allithato, hogy a fovarosban egyetlen
egyeni mandatum sem fog jutni a kisgazdaknak, es a videki
nagyvarosokban is csak legfeljebb egy-ketto. 

Mindez azt jelenti, hogy az 1998-as valasztasok utan sokkal
kiegyenlitettebbek lesznek a parlamenti eroviszonyok, mint 1990-ben,
illetve 1994-ben voltak, ami viszont furcsa koalicios
kenyszerhelyzeteket teremt. A KDNP es az MDF feltehetoleg nem kerul
be a parlamentbe, az SZDSZ csatlakozasa pedig onmagaban
valoszinuleg egyetlen lehetseges felallasban sem fogja
biztositani a mandatumok tobbseget, igy a valasztasok utan a
Fidesz - MPP vezetoinek vagy az MSZP-vel kell leulniuk targyalni,
vagy Torgyan Jozseffel. Az MSZP es az FKgP egyutt kormanyzasa -
egyelore - meg ezeknel a lehetosegeknel is abszurdabb. 

Amikor megkerdeztuk az embereket: mely partokat latnak szivesen a
kovetkezo kormanykoalicioban, azt lattuk, hogy a megkerdezettek
ketharmadanak van valamilyen koalicios elkepzelese, 15
szazalekuk viszont csak egy partot emlitett a kerdesre, 18
szazalekuk pedig egyet sem. A legtobben (42 szazalek) ketparti
koaliciokban gondolkoznak, de minden negyedik ember harom vagy tobb
part osszefogasat tartana szerencsesnek. A tobbseg (a
megkerdezettek 51 szazaleka) a Fideszt (is) szivesen latna a
kovetkezo kormanyban, az FKgP es az MSZP kormanyzati szerepenek
azonban csak a polgarok kevesebb mint harmada orulne. Ez abbol
adodik, hogy az MSZP kivetelevel valamennyi part tabora a Fidesz -
MPP-t tekinti a legvonzobb par(t)nak, es meg a szocialistak
hiveinek negytizedetol sem idegen a fiatal polgari demokratak
bevonasa a kormanyzati hatalomba. Ugyanakkor a Fidesz taboraban
nagy a tanacstalansag, a fiatal demokratak hiveinek tobbsege
egyetlen partot sem szeret. Az FKgP-vel kotendo szovetsegnek
azonban tobb hive van korukben, mint az MSZP-vel kotendonek. 

Marian Bela

Csalog 

Kedves Zsolt, jokor jut eszembe, tudom, es most is csak teszek ugy,
mintha Neked irnek, hiszen ez mar csak nekrolog, nem pedig level,
talan jobb volna, ha ugy maradna ez a hely, uresen, valahany
flekknyi Rad-gondolas. Levelet viszont minek irtam volna masfel
saroknyira, igaz, ezt a masfel saroknyit is csak egyszer gyalogoltam
le, masfel eve?, ketto?, ittunk is, meg orultunk, remelem, Te
is nekem, mar megint nem sikerult odafigyelnem elegge, kivulre
magamon. Sok volt akkor, amit meg kellett, meg kellett volna beszelni,
bizony, vagy masfel evtized utan, amit en vegig kulfoldon
toltottem, Te meg joreszt itthon, egyszer, par evvel korabban
egy repuloterrol hivtal egeszen varatlanul, hogy itt vagy,
nemi elintezendo, Neked nyilvan majdnem legyurhetetlen
formasagok, hiszen eletforma-forradalmar voltal, es ez akkor, a Te
idodben, amely az enyemmel egyutt neptelenedik, meg nem hangzott
ilyen nevetsegesen. Abban a vilagban, amit Te nalam nyilvan
elmelyultebben es tapasztaltabban birtal utalni, de hat a
korkulonbseg, ha jelentektelen is ma mar, es foleg, hogy mar
nem elsz, nyilvan ezt teszi. Minek bonyolitsam, nem jutottal el
hozzank akkor. Aztan mar majd csak evekkel kesobb, itthon volt ez
az elso eset, este, Nalad. 

Vagyis a masodik, mert az elso az A-ban volt, engem eppen szerelem
kerulgetett, amikor erkeztel, kezdett az Ando Drom, es Te olyan
nyilt es boldog szeretettel neztel, erintettel, hogy a benito
belso szukossegem miatt orulnom mar nem is maradt helyem,
inkabb csak szegyelltem magam, hogy amit en erzek, az milyen
szanalmasan keves. Csak azt gondoltam, igy, ujonnan itthon, hogy
megint lesz majd egyutt idonk, vegtelen idonk, es a dolgok lassan
helyreigazodnak, meglesz a vegso helyuk. Hat igy pazaroltam,
onzon es raeros-hanyavetin a baratsagodat, most meg
kapargathatom ossze, ami maradt. 

Akkor is egy hosszu, nagy es szep munka elejen voltal,
elvekonyodott a hangod, ahogy nevetgelve orultel elore, lehet
majd hosszan, sokat interjuzni, aztan majd megcsinalni a
dramaturgiat, es atirni az egeszet narrativ beszedbe - ezt mar
nem Te mondtad, ezt en gondoltam, es eszembe jutott buszken, ahogy
buszken irom le most is, hogy ugy esett ket evtizede, hogy eppen
a mi lakasunkban tartottal errol szeminariumot, a
szociografiairas helyenvalo, mert hiteles, mert nem manipulalt,
nem beleerzelgett-beleokoskodott modozatairol. Amibol aztan nem
hasznaltam semmit, az erzekenysegedet meg csak-csak utanoztam
volna, viszont hianyzott belolem mindig is a Tiedhez hasonlo igazi,
oszinten lelkendezo, szegyentelen kivancsisag, amit Te
egyszeruen csak eltel, en meg aggalyosan es fanyalogva figyeltem
meg magamban is. Es foleg hianyzott belolem a hited, a
bizonyossagod: nem az, hogy fontos, egyszeruen a megkerulhetetlen
belso kenyszer tenye, amit teszel. Ahogy kellett volna. Ahogy
kellene. 

Aztan, meg ugyanazon az esten mutattad az Amerikabol hozott
elektronikus irogepedet, en meg kapatosan lelkesedtem, hogy pont
ilyen elektronikus irogepem van nekem is, megiscsak irogep,
kozvetlenszeru. Volt meg valami rum, aztan orakig alltunk az
ajtoban, vegkepp nem akartam elmenni, azt hiszem, aztan a masfel
saroknyi uton ellelkendeztem, hogy igy lesz meg ugy, sok az ido. 

Az ido pont ennyi volt, feldolgozzak majd az eletmuvedet, az
embereket, akiket megmutattal. Innentol mar masok ideje telik,
nekem meg ebben az a jo, hogy Beloled tobbet mar nem veszithetek.
Szia. 

Kovacsy Tibor 

Hat en azt sose felejtem el, ahogy aszt egyszer ulunk ott az
ejszakas barakkba, ahol a kis ember is szokott melegedni, ulunk,
igy villanyszerelok, egy nemettel, nemet hadnaggyal, aszt epp
nagyba azt beszelgessuk, de pont azt, hogy tizenket Sztalin van, meg
ilyesmiket - hat, ahogy ott ulunk a locan, halljuk am: a fejunk
folott a radio - mer akkor mar radionk is vot ott, ilyen
hangszoro - aszondja am a radio: 

"Figyelem, figyelem! Rendkivuli hirek! Sztalin generalisszimusz
egeszsegi allapota..." 

Meg hogy kik vizsgaljak, az orvosok: sorba a nevek! 

Meg tan most is erzem itt a vallamba, ahogy az a nemet hadnagy
akkor megutott engem. Csak megallt a keze, aszt: 

- Te! Te magyar! - ram orditott, ahogy csak fert belule! -
Meghalt!! Nem el mar!! Hergot-jopfojematy! Megdoglott!!! - aszt
belem utott, mint aki megbolondult! 

Ott masztam negykezlab a loca alatt, kerestem a cigarettamat, mer
kiesett a szajambul, a radio meg csak sorolja az orvosokat, hogy kik
vizsgaljak a Sztalint, a nemet hadnagy meg rohan korbe, meg
tancol, meg ordit, tisztara eszit vesztette... 

Pedig azer a hazamenesnek hosszu sorja vot meg. Nem sok erte azt
meg az akkoriakbul... 

Amikor Sztalin meghalt, lett utana Malenkov, azutan meg nemsoka
Berija. Akkor aszt ott minalunk olyan foradalom! 

Csak alszok egyik ejjel a barakkba - hat, arra ebredek, hogy valaki
csikarja a labom ujjat. Nyitom ki a szememet a sotetbe - hat
valaki nyujtsa fol a priccsre az automatat. Meg egy zacsko
toltenyt. Veszem aszt el, turulgetem a szemem - kenyszermunkas
fogoly, automataval! Na jo! 

Szabadsagot igertek mindenkinek. Verjetek le a katonakat - utana
hazamehettek! 

(Csalog Zsolt: M. Lajos, 42 eves - reszlet) 

Utba esik a Frater, becsongettunk a szukseglakasba a Felso
Erdo soron (nem utca, barmit hallanal: sor. Nekik Szinyei stb.). O
mindig kozel van, ha szukseg van ra. Nem kap telefont, hozza csak
betoppanni lehet. Padlasbol lett a szobaja, gyalulatlan barna
gerendak szelik at a teret a legvaratlanabb szogekben, ket ilyenen
fektette keresztul azt a nagy deszkat, amelyen a konyvei keszulnek
- azota enyem a regi iroasztala. Pizsamaban talaltuk, ejszaka
dolgozik, es alig deli tizenketto volt. A nagy emberek
elozekenysegevel azt hazudta, hogy mar ugyis fel kellett volna
kelnie. Kimosta a csipat a szemebol, bevizezte a szakallat, tejet
adott a cicanak, elszivott ket Munkas nevre hallgato sotet
cigarettat, megivott egy bogre meregkeseru, tuzforro kavet.
Azutan folebredt, es mar szot lehetett erteni vele. A cirmost te
lefoglaltad. A gondjaimrol beszeltem. Budan csatangoltunk elobb
reggel, igy a nagyfoldalattival utaztunk. (...) A mozgolepcso
mozija hordta elibenk a kabatokat, reszegeket, gyerekeket, errol
eszembe otlott persze, hogy itt beszeltuk meg masodikos koromban
Fekete Nagyapot, meg hogy hogyan mondhatjuk. 

Az egykori Felso Erdo soron aztan szakemberhez fordulhattam, tudod,
a Frater profi. 

(Lengyel Peter: Macskako - reszlet)

Kiallitas 

Mai magyar festeszet - olaj/vaszon 

Mucsarnok, 1997. julius 11-augusztus 17. 

Nezzuk, szandeka szerint mikent hatarolja be a kiallitas
targyat maga a cim. Mainak tekintheto minden mu, ami 1994 utan
keletkezett, magyarnak minden alkoto, aki az orszaghatarokon belul
el es alkot, festeszetnek pedig ebben az esetben az olajjal
vaszonra festett muvek. Eltekintve a szandekon belul jelentkezo
apro, bar tudatosan vallalt kovetkezetlensegektol, a cim es a
kiallitott muvek definialjak is ezeket a fogalmakat. A festeszet
teruletet - mintegy zarojelbe helyezve az avantgard eredmenyeit -
leszukitik egy tradicionalis technikai megoldasra. Magyarnak nem
valamilyen homalyos nemzetkarakterologiai besorolas vagy megkesett
regionalizmus miatt tekintheto egy alkoto, hanem kizarolag
foldrajzi hatarok miatt, mai pedig csak az lehet, aki egyetemes
szinvonalon korszerut es ervenyeset alkot. 

Mivel a kiallitason szereplo 136 muvesz tobbnyire egy
(legfeljebb ot) muvel kepviselteti magat, igy szerencsere nem az
egyeni eletmu belso fejlodeset rekonstrualo koldoknezessel
talalkozunk. A rendezok szandeka szerint az ervenyes muvek
heterogen tomege erosebben kapcsolodik egymashoz; a termeken,
tendenciakon tullepo tag es virtualis ter (mintha a festmenyek
beszelgetnenek) igen termekeny befogadoi magatartast segit elo:
a varatlanul felsejlo belso osszefuggesek kozben mindenki
kimazsolazgathatja a kedvenceit. 

A nagy oregeknek adozo belso csarnokok hatalmas vasznai inkabb
reprezentacios celokat szolgalnak, tisztelettel lepjunk is at
rajtuk a kisebb termek fele. Lathatjuk, hogy leteznek meg az eles
(neha faradt vagy hulye posztmodern) szinekkel, zart terekkel es
lehatarolt feluletekkel operalo geometrikus torekvesek, koztuk
szamomra relevanciaja itt csak Gayor Tibor hajtogatott
vaszonkollazsanak (Vaszon kisse pottyos szelben), es Bachmann
Gabor lehetetlenseg hataran egyensulyozo hegyesszogu
epitmenyeit felidezo vasznanak (A semmi epiteszete I-II.)
van. A geometrikussal szemben letezo lirai absztrakcio meditativ
csendeletei kozul leginkabb Vojnich Erzsebet Nagy szellozoje
buvolt el, talan a kulonos hangulat miatt, ahogy az ismeretlen
rendeltetesu, baljoslatu targy lebeg a paras, visszafogott
szinekkel megfestett terben. Ez a csendeleti realizmus bukkan fel a
muveszeti truvajokkal bibelodo, karon ulo kisgyermeket
tukrozodo, fejre fordult terekkel elkepeszto magus/muvesz
fuggony moge huzodo, keretre tamaszkodo onarckepen (Konig
Frigyes) vagy Lengyel Andras konyvkepein, melyek talan a
konyvekbol nyerheto isteni tudassal safarkodo tudos/muvesz
alonarckepei is egyben. A figurativitas eroteljesen jelen van az
egyik, nagyszamu fiatal alkoto muvet felvonultato tendencia
muvein is; ebben jellemzo az installacios cellal elhelyezett kis
kepek sorozata. Itt eppugy szerepelnek kifinomult, lagy szinekbe
beleskiccelt targyak (Kaldi Kata cipoket, teascseszeket,
uvegeket felmutato kompozicioja), mint a gyermekrajzok
egyszeruseget idezo rajz es tema (Nagy Kriszta hazimunkarol
keszult, filozofiai melysegekbe hatolo megjegyzesei). Ez az
egyszeruseg es brutalis direktseg vidit fel a neodada szekcioban
is. Ahogy peldaul Hecker Peter elenk tarja gondolatait A
gazdagoknak azert jo... cimu muven, mikozben a repulo
szonyegen egyutt szall a kopasz bolcs es egy melegedni feltett
kavefozo, vagy ahogy dr. Marias mellbimbos-sortes
katonatiszt(no)je arcunkba vigyorog: Vigyazz, Karcsi! Talan a
legkellemesebb meglepetes Najmanyi Laszlo kismeretu rajza, melyen
a hanyatt fekvo, "Bukott Adam" farkabol oriasi lombos fa no ki
(a fatoku bukasabol s miatt oriasi csaladfa sarjad ki), s
mindezt tavolbol, erdeklodve, szinte gyengeden, kecsesen felallo
fullel figyeli egy kutyus. Kutyabol van itt szimbolikus-egyeni
mitologiabol eredo onarckep (El Kazovszkij), meg vannak
alegzotikus, vorosbe hajlo, lustan elnyujtozo kutyaszeru
oroszlanok (Szotyory Laszlo) is. Ez utobbiak realitasa a terminus
technicus szerint masodlagos, mint ahogy ilyen Pauer Gyula
Szoke-jegyzekszammal ellatott ket szep pszeudo-vaszna is
(Szoke-jegyzek: tisztelet a monografus elott, s konceptualis
belatas: a mualkotas letezeset itt az elore megadott
jegyzekszam igazolja). Ezeken hamis, nem letezo feluleteket
jelenit meg ugy, hogy tiszta illuziot keltsen. Itt erkeztunk el a
kiallitas leghatasosabb, akar pszeudo-hiperrealistanak is
nevezheto reszehez. Nyari Istvan Gabor kimert szandekossaggal
adagolva megfestett erzeki arca korul kis kavehazi targyak
repkednek, s lebego, leplekkel takart Madonnaja mogott a
televiziobol a tini nindzsa teknocok vigyorognak. Ez egy
valosagon tuli fekete-feher realitas, akarcsak Feher Laszlo
kepein; a Kapualjban peldaul valoban annyira hatasos, hogy az mar
faj, szinte giccsgyanus. 

Ha a Mucsarnok teret ugy fogjuk fel, mint egy haromosztasos
fohajot mellekhajokkal, lezaro fo- es mellekapszisokkal, akkor
a fent emlitett masod- es hiperrealista muvek mellett
ketsegtelenul a monokrom festeszet kerult kituntetett helyre,
szerintem sem erdemtelenul. Kozepen Birkas Akos egy feje, egy
ellipszis, korszarmazek, mintegy metafizikai origo, s egyben a
derekszogekkel, negyzetekkel indulo kiallitas lezarasa is. Egy
olyan kezdet es veg, amely korul mindenki megfordulhat, hogy
korbejarja, es megkeresse a maga virtualis kepet a mai magyar
festeszetrol. 

- decker -

Hammer Ferenc 

Maskepp irjuk, maskepp mondjuk 

"A kepen lathato no bore nem a grafikus hibajabol sotet." 

Kudlik Julia, Szolgalunk es vedunk, TV 2, 1997. februar 21. 

(A ceruzarajzzal abrazolt noi arc a kepen amugy papirlap-feher
volt.) 

"Miert teve a teve? Mert ez a neve. Ha mas neve volna, mar nem teve
volna" - szolt gyerekkorom egyik elso nyelvfilozofiai leckeje,
aztan kesobb a gimnaziumban volt egy osztalytarsam, akit nem ugy
szolitottak, mint a tobbieket, ugymint Gyula vagy Meszaros vagy
Diszno (ez lettem volna en), hanem ugy, hogy Major nevu, mely
elnevezes (a leves es a megnevezettseg kozotti esetlegesseget
talaloan megragadva) adott valami titkosugynoki (nem avo, Cooper)
aurat viselojenek. Aztan (mint azt Jeno baratom eszrevette)
mult karacsony utan a felmoson, a cucan, a vecekefen es a
partvison kivul uj felszerelesi targy jelent meg a vecekben:
Mero Laszlo Mindenki maskepp egyforma cimu konyve (mely
cimben baratsagosan koszon vissza ef ze Istvan kepzomuvesz
csatakialtasa: "Minden ugyanaz maskeppen"). Mero beszamol
Poincare matematikus eszrevetelerol, miszerint bizonyos
matematikai problemak mas-maskeppen jelentek meg
tudataban-kepzeleteben attol fuggoen, hogy angolul vagy
franciaul gondolkodott roluk. Nyelvtanarok szamolnak be arrol,
hogy diakjaik a frissen elsajatitott idegen nyelv segitsegevel
sokkal tobbet mondanak magukrol, mint amennyit anyanyelvukon
szoktak egyebkent. E megfigyelesek korebe illesztheto az is, hogy
eufemizmusokat hasznalunk, azaz a nyelvhasznalat utjan igyekszunk
valamit megvaltoztatni olyforman, hogy mas nevet adunk neki. E
peldakban az a kozos, hogy mindegyik esetben letrejott az
ugynevezett "dolog" es a dolog nyelvi megjelenese kozott egy
affele mozgas, mely a megnevezes aktusa reven megvaltoztatta
magat a "dolgot". Hasonlokat gondolhatunk, ha megnezzuk, hogy
hivjak a romakat. A jelenlegi helyzet a kovetkezokepp foglalhato
ossze: 

1. A romak hivjak magukat romanak es ciganynak is. Vannak
kozuluk, akik csak romat, vannak, akik csak ciganyt mondanak. Akik
mindket elnevezest hasznaljak, hajlanak egymas kozott inkabb
romat mondani, nem roma kornyezetben pedig inkabb ciganyt. 

2. A romak legtobb szervezete (kulonosen onkormanyzataik)
romakent nevezik meg magukat. 

3. A nem romak tobbsege ciganyt mond. A nem romak egy jelentekeny
resze azert huzodozik a roma szo hasznalatatol, mert a roma
kifejezes nemreg meg a nem romak altal hasznalt, a romakra
utalo gunyos kifejezesnek szamitott. 

4. Az ertelmiseg, illetve a politika resztvevoinek egy resze es a
kozszolgalati es kereskedelmi media egyre inkabb romat mond. 

E nehany pontban osszefoglalt helyzettel kapcsolatban a kovetkezo
problemak merulnek fel: 

1. A cigany szohoz szamtalan, eloitelettel terhes
kepzettarsitas kotodik. Jean-Pierre Liegeois kivalo
konyveben (Roma, Gypsies, Travellers) ket oldalon sorolja a
romakhoz kotodo nyelvi sztereotipiakat, amibol kiderul, hogy
anyanyelvunk kifejezesei (ciganykodik, ciganyutra megy,
ciganyszagu, nem ugy verik a ciganyt, nem szokta a cigany a
szantast) hiven tukrozik a paneuropai egyetertest a romak
velt mibenletet illetoen. A nem romak altal hasznalt roma
gunynevek hiven fejezik ki a ket kultura viszonyanak
ellentmondasossagat es bizonytalansagat. Ahhoz, hogy
biztonsagban megnevezhessuk a romakat, vagy oket kell alorca
moge vonni, azaz "dakotanak" nevezni (ok nem ok, hanem indianok),
vagy pedig magunkat, ami akkor tortenik, amikor "dzsipszinek"
hivjak a romakat (mi nem szokasos magyarok vagyunk, hanem angolul
beszelok). A koznyelv masik modszere a mi es az ok kozotti
ellentmondasos viszony kezelesere a nyelvi tabu megalkotasa, amit
"az etnikum" gunynev fejez ki, amely a korulirast valasztja a
rizikos neven nevezes helyett (vo.: farkas, azaz a "farkas
allat"). 

2. Termeszetesen a mindennapok soran az erintetteknek nem okoz
problemat a megfelelo nevvalasztas: a zugfajvedo
(closet-racist) allami alkalmazott problema nelkul romazik a
sajtonak, mikozben otthon az egyszeru vadember dukal. Ritkan esik
meg az olyan, mint amikor a ket hettel ezelotti A Hetben (az jo
volt, amikor felhivtam a szerkesztoseguket, hogy mondjak meg az
Internet-cimuket, mondtak, hogy telefonaljak fel ora mulva, mert
aki tudja, az ebedelni ment) a satoraljaujhelyi polgarmester a
romak kikoltozteteserol szolo riportot a hibas genekkel
kapcsolatos eszmefuttatassal zarta. Az nyilvan maganugy, hogy ki
milyen nyelvet hasznal a maganeleteben. Azonban az mar kozugy,
hogy milyen nyelvet hasznal a koztisztviselo, a media (akar
kozszolgalati, akar kereskedelmi), kozugy, ha hibas genekrol
emlekezik meg a polgarmester, vagy ha nem tavaly lebarnult
polgartarsakrol beszel a viccelodo rendor. Ha pedig kozugy,
akkor szabaly kell, amit viszont be kell tarta(t)ni. Messze ovnek
barmifele nyelvrendorseg gondolatatol, de ugy gondolom, nem kell
ertelmezo szotarakkal felszerelt motoros rendor ahhoz, hogy valaki
megmondja a teveben a nemzet Kudlik Julijanak, hogy ez nagyon gyenge
dolog volt, amit csinalt (es aztan ezt a teveben is el kene
mondani), vagy hogy az onkepzo genetikus polgarmesternek
odaszoljon a kepviselo-testulet, hogy fekomadta (es ezt aztan
plane be kene mondani a teveben). A beszed (a nyilvanos is)
mindossze szokas kerdese. Richard Rorty irja az Esetlegesseg,
ironia es szolidaritasban, hogy a kopernikuszi vilagkep, a
szocialista politizalas (de sorolhatnank az amerikai
alkotmanyossagot, a noi egyenjogusagot vagy a magyar
kapitalizmust) nem ugyszolvan bejelentes utjan kezdtek mukodni,
hanem ugy, hogy az emberek egy-ket evtized-evszazad soran
fokozatosan leszoktak bizonyos szavak hasznalatarol es atszoktak
mas szavak hasznalatara. (Rorty nyoman azt is mondhatjuk, hogy a
szocializmus es a kapitalizmus mindenekelott abban kulonboznek,
hogy maskepp hivjak oket.) A vilagmegvaltoztato beszedre
frappans pelda volt az a par honapja keszitett
kozvelemeny-kutatas, amely szerint a megkerdezettek jo fele
(szemben a par evvel ezelotti egytizeddel) gondolja azt, hogy a
hasonnemuek szerelmeben nincs kulonosebb kivetnivalo. E dramai
tolerancianovekedes (amit igazabol alig akarok elhinni) nem olyan
egyszeru, mint amilyennek latszik. A kiindulasi pont, hogy a
mediaban a korabbihoz kepest tobbet es normalisabban beszelnek
a hasonnemuek szerelmerol. Ennek kovetkezteben sokan arrol, hogy
"buzi fuj", egyszeruen atszoktak arra, hogy azt mondjak, hogy o
dolguk. Az erdekes az, hogy a korabban buzifujolok kozul sokan
gondoltak azt, hogy az o dolguk, azok kozul viszont, akik ma azt
mondjak, hogy az o dolguk, sokan gondoljak, hogy fuj buzi, csak
eppenseggel ma maskent mondjak. (Hasonlo jelenseg figyelheto
meg a nepi antiszemitizmus eseteben is.) A lenyeg az, hogy egy
bizonyos dolog (eloiteletesseg) kozeleti megtargyalasa
onmagaban megvaltoztathatja magat a dolgot (eloiteletesseg). 

3. A roma kifejezes terjedese egyutt jar a multikulturalizmus
eszmeinek terhoditasaval. (Multikulturalizmuson itt a tarsadalom
etnikai es kulturalis [nyelvi, eletmodbeli, identitasbeli,
vallasi stb.] kisebbsegeinek jogi es erkolcsi elismerteteseert
tett erofesziteseket ertem.) E terhoditas azonban cseppet sem
problematlan. A NAT tarsadalomismeret resze peldaul ciganyokrol
beszel. Tekintettel arra, hogy az e kerdesben a legautentikusabb
velemennyel birok tobbnyire romanak hivjak magukat, szerintem a
NAT-nak mint az allam altal kiadott dokumentumnak is romat kellett
volna mondania. Ugyanakkor az elmult felevben ellatogattam nehany
tarsadalomismeret-tanartovabbkepzo kurzusra, ahol egyetlenegy
tanart sem lattam, aki romat mondott volna. Szamukra a roma szo
hasznalata a tananyagban, minden ketseget kizarva, a mindennapi
nyelvhasznalatra vonatkozo orwellianus allami beavatkozasnak
tunne. A multikulturalizmus eszmei es politikai szamos orszagban
ugyszolvan kormanyrendeletek utjan terjednek. A kormany ir uj
tananyagot az iskolaba, a rendornek megmondjak, hogy valogassa meg
a szavait, a torvenyhozas diszkriminaciot tilt, a birosag pedig
itelkezik. (Nalunk minden tiszteletre melto eredmeny mellett
azert megtortenik, hogy a kepviselo ugy kivan alantas
nepszeruseget szerezni, hogy homoszexualis propagandanak
minositi az iskolai szexualis felvilagositast, amely teret
szentelt a homoszexualitasnak is.) A multikulturalizmus politikainak
terjedese sok ember szemeben a Nyugat-majmolo (politikai) elit
valamifele ujdonasz kulturalis imperializmusanak tunik. Igen, ha
a multikulturalizmus megfontolasait es erveit kizarolag
politikusoktol vagy mediaemberektol hallja. Azonban ha ezek az
ervek bekerulnek a mindennapi beszelgetesekbe, ha az ido
mulasaval egyes ervek ismerosen bukkannak fel a hetkoznapok
szohasznalataban, egyre kevesbe lehet mindezt a
media-megjelenitett hatalom orwelli furmanykodasanak tartani. A
romak elleni atrocitasok es eloiteletek elleni kormanyzati,
civil es privat akciok egyik jellemzo azonosito pontja ma maga a
roma szo hasznalata. Sokak szamara a hetkoznapi nyelvben hallott
szo: roma, ugy hat, mintha felkialtojelet irtak volna moge. Es
ez igy van jol, mert a meghokkenes keltette morfondirozas akar
kritikat, akar lojalitast eredmenyez, mindenkeppen mallik tole
az eloitelet legfontosabb alkatresze: a magatol ertetodoseg,
a kimondatlansag, a megindokolatlansag, a csak. Ez az egesz persze
akkor valik nyakatekert modon keservesse, ha tekintetbe vesszuk,
hogy ma meg sok roma van, akik eppenseggel azert gondoljak es
hivjak magukat ciganynak, hogy jo magyarnak latsszanak (merthogy a
tobbseg igy hivja oket). 

4. Posztmodern, tobbszoros identitas, es mediateremtett
valosagok ide vagy oda, az emberek egyelore leginkabb orszagok
szerint kodoljak a nemzetisegeket. A romakat mas kisebbsegektol
leginkabb megkulonbozteto jellegzetesseguk az, hogy a romaknak
nincs sajat orszaguk, ennelfogva a roma kozosseget a
kornyezettol elvalaszto hatar kizarolag a fejekben levo
konstrukcio (ami nem jelenti azt, hogy egy szellemi hatar puhabb
lenne, mint egy kofal). Azonban minden effele gondolati konstrukcio
eseteben rendkivuli jelentoseggel bir, hogy milyen szavakat
hasznalunk, es hogy milyen kepzettarsitasok kapcsolodnak az
illeto fogalomhoz, ami esetunkben a ciganyok fogalma.
Magyarorszagon ma szamos, a romakat illeto eloitelet uralkodik.
Ezert, ha mar alkalom nyilik egy uj szo hasznalatara, ami ebben
az esetben a roma, akkor e gesztussal, ezen uj kifejezes
hasznalataval jelezhetjuk, hogy maskepp kivanunk beszelni
azokrol, akiket romaknak hivnak; es ha a roma kifejezes mast fog
jelenteni, mint ma a cigany, akkor romanak lenni is mast jelent
majd, mint ma.