VIII. evf. 34. szam, 1996. augusztus 22.


-interju-
"Nincs ilyen rossz velemenyem az allamrol" (Kaltenbach Jeno, a nemzeti
es etnikai kisebbsegi jogok orszaggyulesi biztosa)

-egy het-
***Hirosszefoglalo***
Utanloves
***Kulturalis hirek***

-nagyitas-
Konyvtarhelyzet: A jeg hatan;
Elektronikus konyvtarak: A cedulakatalogusok halala

POLITIKA

-magyar globusz-
Szolnoki ingatlanugyek: Revans
***Dunai Imre lemondasa: A megfelelo pillanatban***

-vilagfalu-
Csecsen western: Het nap gyozelem
Kolumbiai kokain: Haszontalansag

ELET + MOD

-gep + narancs-
Egyeb kapcsolatok

-guide-
Gangsta Paradise

KULTURA

-kritika-
Civil elvezetek: A lyuk es a makaroni
Szinhaz: Bun es problema (A Menny kapui - A Pokol langja)
Film: Uj-Zeland messze van (Egykoron harcosok voltak)

PUBLICISZTIKA

-egotrip-

-publicisztika-
***Szabo Miklos: Harom korfordulo: 896 - 1896 - 1996***

-a szerk.-
***Beke van***

-olvasoi levelek-

*** Naturexpo *** A Budapesti Vasarkozpontban szeptember 5-ig tart nyitva
a Naturexpo, amelyet eredetileg az Expo '96 reszekent az 1971-es
vadaszati vilagkiallitas 25. evfordulojara terveztek, fokuszban az
allatok sportszeru lelovoldozesevel, de kozben - mint
illusztracionk is mutatja, a vadaszatot nem elfelejtve - bejott a kepbe
a termeszetvedelem es a kornyezeti kultura fejlesztese is, egyebek
kozott. (Lasd meg: Snoblesse.)

*** Korrekcio *** Mult heti lapszamunk egyik politikai hirenek
cimeben veletlenul ottragadt egy technikai utasitas.

A kulturalis hirek kozott rossz cimmel jelent meg Tarr Bela filmje,
amelyet meghivtak a 49. Locarnoi Nemzetkozi Filmfesztivalra; a helyes
cim: Utazas az Alfoldon.

A Pepsi Szigetet beharangozo irasbol tevedesbol kimaradtak az
esemenyek idopontjai.

A Snoblesse-ben nem sikerult ket kepet a megfelelo helyre kinyomtatni.

Mindezekert valamennyi erintett es az olvasok elnezeset kerjuk.

*** Vilagzenei elmezony *** Ime a world music-musorokat keszito
europai radioszerkesztok altal osszeallitott legfrissebb lista:

1. Oumu Sangare: Worotan (Mali)

2. Ali Farka Toure: Radio Mali (Mali)

3. Valogatas: Ethno Punk

4. Daniele Sepe: Vite Perdite (Olaszorszag)

5. Chico Science + Nacao Zumbi: Afrociberdelia (Brazilia)

6. Yulduz Usmanova: Binafscha (Uzbegisztan)

7. Afro Celt Sound System: Vol. 1 Sound Magic
(Nagy-Britannia/Irorszag/Szenegal)

8. Daude: Daude (Brazilia)

9. Carlinhos Brown: Alfagamabetizado (Brazilia)

10. Bim Sherman: Miracle (Nagy-Britannia)

*** Gyasz *** 82 eves koraban meghalt Rafael Kubelik cseh karmester. A
Cseh Filharmonikusoktol kezdve a vilag szamos hires zenekarat
vezenyelte, 1948-as emigralasa utan a Chicagoi Filharmonikusoknal
dolgozott, hosszabb idot toltott a londoni Royal Opera, majd a hetvenes
evekben a New York-i Metropolitan Opera zenekaranak elen. 1990-ben egy
koncert erejeig hazatert Pragaba, a Cseh Filharmonikusokhoz. Halalaig
Svajcban elt.

*** Hamlet Helsingorben *** Egesz evben egymast erik Koppenhagaban,
Europa idei kulturalis fovarosaban az esemenyek, s ha valami nem
maradhatott ki ezek sorabol, az a Hamlet: a Koppenhagai Kiralyi Balett a
Shakespeare altal meghatarozott helyszinen, Helsingor varaban adta
elo a mu tancvaltozatat a fiatal Peter Schaufuss koreografiajaban, a
Sort Sol nevu dan rockzenekar grunge- es acidjazz-hatasokat otvozo
zenejere. Hamlet szerepet Johan Kobborg, Opheliat Marie-Pierre Flechais
tancolta.

*** Wole Soyinka: Embargot! *** "Az egyetlen megoldas az ENSZ altal
ellenorzott olajembargo. Ezt a termeszeti eroforrast az elnyomas
eszkozekent hasznaljak" - nyilatkozta a Newsweekben Wole Soyinka
Nobel-dijas nigeriai iro, aki 1994. decemberi emigralasa ota Europa,
Afrika es az Egyesult Allamok kozott ingazva veti latba tekintelyet
az orszagban uralkodo rezsim ellen, s nyilvanit velemenyt a tavaly
Londonban alapitott Nigeriai Nemzeti Felszabaditasi Tanacs
szovivojekent is.

*** Az USA es a kergemarhakor *** Habar Amerikaban meg nem eszleltek
a Nagy-Britanniaban tapasztalt kergemarhakor atterjedeset, felhivtak
az orvosok figyelmet, hogy az eddiginel is fokozottabb figyelmet
forditsanak a Creutzfeld-Jakob-korban megbetegedo emberekre. 1991 es
1994 kozott 94 ennek a kornak a nyoman bekovetkezett halalesetet
regisztraltak az Egyesult Allamokban, de a vizsgalatok szerint egyikuk
betegsegenek okozoja sem azonos a kor Nagy-Britanniaban talalt
fajtajaval.

*** Stressz es agyzsugor *** Nemcsak fejfajashoz, hanem egyenesen az agy
osszezsugorodasahoz vezethet a stressz, allitotta egy tanulmany a
Science cimu tudomanyos folyoiratban. Az eros megrazkodtatasok akar
az agy karosodasahoz, meretenek kulonlegesen erzekeny muszerekkel
eszlelheto csokkenesehez is vezethetnek egy bizonyos stresszhormon, a
glucocorticords jelenleteben.

*** Folyo Sziget *** Lapzartank idejen az obudai Hajogyari szigeten
megkezdodott a Pepsi Sziget egyhetes elmenyozone. Az elso nap
sztarja, Slash, a Guns 'N' Roses gitarosa es profi haknibandaja
csalodast okozott, karpotlast helyette a kepunkon lathato,
Esztorszagbol erkezett Nye Zsdali nyujtott. Europa legnagyobb
rockfesztivaljanak esemenyeire a kovetkezo hetekben meg
visszaterunk.

*** Pearl Jam Pesten is *** Budapestet is erinti a Pearl Jam oktober
24-en Irorszagban startolo europai turneja: Pragabol erkezven
(ahol november 15-en ovek a Sportcsarnok), november 17-en jatszanak
nalunk, a Budapest Sportcsarnokban, majd tovabbutaznak, egyelore
bizonytalan, hogy Isztambulba vagy Ljubljanaba.

*** Underground Glass *** Augusztus 18-25-ig rendezik Bardudvarnokon, a
Goszthony Kiskastelyban a VI. Nemzetkozi Uveg Szimpoziont, amelynek
kereteben eloadasok hangzanak el az uvegmuveszet esztetikai es
technikai kerdeseirol, es husz-huszonot magyar es kulfoldi muvesz
a videki kuria mellett felepitett, szabadteri uveghutaban alkot a
legkulonbozobb technikai eljarasok alkalmazasaval. A szimpozion es
alkototabor idei temaja: Underground Glass - az itt keszult muvekbol
augusztus 25-en kiallitas nyilik Kaposvaron, a Metesz Szekhazban.

*** A dalai lama Hollywoodban *** A dalai lama augusztus 17-re hirdetett
budapesti eloadasarol nem szamolhatunk be (elmaradt ugyanis, errol
meg a Snoblesse-ben is), elotte tiz nappal azonban Hollywoodban, Beverly
Hillsben jart a sztarokra iranyulo reflektorfenyt Tibetre vonzani,
adomanyokat gyujteni es megkoszonni azokat. A Kina altal 1951-ben
elfoglalt Tibet - nem kis mertekben a dalai lama szemelyisegenek
koszonhetoen - mostanaban egyre tobb tamogatora talal nyugaton.
Bernardo Bertolucci filmje, A kis Buddha harom evvel ezelott felhivta a
figyelmet Tibet helyzetere, most juniusban az Adam Yauch (Beastie Boys)
altal szervezett San Francisco-i koncerten 800 ezer dollar gyult ossze
egy Tibetet tamogato alapitvany javara, s ezekben a honapokban harom
filmet is forgatnak Tibetrol, illetve 1959 ota indiai szamuzetesben
elo vallasi vezetojerol: Steven Seagal a lamarol es a kinai
hatalomatvetelrol, Martin Scorsese es Melissa Mathison, Harrison Ford
felesege az ifju dalai lamarol, Brad Pitt pedig a lama gyermekkori
tanitojarol.

*** Bal az Interneten *** Ezzel a - Bal az Operaban cimu slagerukre
utalo - cimmel ter vissza oktober 12-en a Budapest Sportcsarnok
szinpadara az evek ota nem mukodo KFT. Ennel bovebb informaciot
sejtet a zenekari homepage (http://www.kft.hu/), ki lehet probalni.

*** Velencei elozetes *** Nem lesz magyar, sot - ha a gruz Otar
Joszeliani francia koprodukcioban keszult alkotasat leszamitjuk -,
kelet-europai resztvevoje sem az augusztus 28. es szeptember 7.
kozotti, 53. Velencei Nemzetkozi Filmfesztivalnak, amelynek
versenyprogramjaban tizenharom mu szerepel. Ket amerikai film (Abel
Ferrara: The Funeral; Julian Schnabel: Basquiat - a fiatalon elhunyt New
York-i graffitifestorol szolo opus, benne David Bowie mint Andy Warhol)
verseng az Arany Oroszlanert olyan europai nagysagok munkaival, mint
Jean-Luc Godard (Forever Mozart), Claude Lelouch (Hommes, femmes: mode
d'emploi), Ken Loach (Carlas Song), Volker Schlondorff (a Michel Tournier
Remkiralyabol forgatott, mar Cannes-ra igert Der Unhold), az ir Neil
Jordan (Michael Collins), a portugal Manoel de Oliviera (Party) vagy az
emlitett Joszeliani (Brigands). Ket olasz (Antonio Capuano es Carlo
Mazzacurdi) es ket Europan kivuli film (a mexikoi Arturo Ripstein es
a tajvani Wu Nien-Jen muve), illetve egy kolumbiai-spanyol-olasz
koprodukcio (Sergio Cabreratol) van meg a versenyben.

Versenyen kivul vetitik tobbek kozott Jane Campion uj filmjet
(Portrait of a Lady), Barry Levinson Sleeperet, valamint a filmcentenarium
ihlette Die Gebruder Skladanowskyt, amelyet Wim Wenders keszitett
muncheni filmfoiskolas tanitvanyaival Max es Emil Skladanowskyrol,
akik masfel honappal a Lumiere fiverek elott vetitettek mozgokepet
Berlinben, de bioszkop nevu eljarasuk piacilag nem bizonyult
eletkepesnek.

*** Cyberia ***

*** Interneten a ketchup nyomaban *** Az iNteRNeTTo ertesulese szerint
az esztergomi Joker Csemegeben tortent pokolgepes merenyletkiserletet
kovetoen a Komarom-Esztergom Megyei Rendor-fokapitanysag bunugyi
osztalya hivatalos levelben szolitotta fel a magyar
Internet-szolgaltatokat, hogy az ismeretlen tettes felderitese
erdekeben adjak ki a hatosagnak az Esztergom es Szentendre kornyeki
Internet-elofizetok nevsorat lakcimmel egyutt. A nyomozo szervek a
Komarom-Esztergom Megyei Fougyeszseg altal is ellenjegyzett
keresuket azzal indokoltak, hogy a robbanoanyag hazilagos
eloallitasanak modja megtalalhato az Interneten. Az iNteRNeTTo
informacioi szerint a szolgaltatok meg nem dontottek el, hogy eleget
tesznek-e a rendori felszolitasnak, hiszen a keres es teljesitese
sertheti a szemelyes adatok vedelmerol es a kozerdeku adatok
nyilvanossagarol szolo 1992. evi LXIII. torvenyt, a polgarok
szemelyi adatainak es lakcimenek nyilvantartasarol szolo 1992.
evi LXVI. torvenyt, valamint elofizetoik informacios
onrendelkezeshez valo allampolgari jogat.

*** Interneten az idojaras *** Sok probalkozas es kiserletezes
utan elindult az Orszagos Meteorologiai Intezet internetes
szolgaltatasa (http://www.met.hu). A mindig aktualis idojarasi
terkepek mellett megcsodalhatjuk a felhoatlaszban a Cirrus fabricatus
es a Cumulus fractus kepeit, s akinek ez sem eleg, megismerkedhet az
intezet tortenetevel, szervezeti felepitesevel es kedvenc
meteorologusaink hobbijaival is.

*** Kina tovabb szigorit *** Kinaban bejelentettek: az
Internet-felhasznaloknak ala kell irniuk egy olyan szabalyzatot, amely
szerint illegalis az olyan informacio csereje, amely ugymond "karos a
nemzetbiztonsagra" - ebbe a kategoriaba beletartozik a pornografia is.
Ezentul kulon engedelyt kell kerni a halozat kereskedelmi
felhasznalasahoz is.

Kinaban ma meg csak szazezer Internet-felhasznalo van, es egyes
becslesek szerint ez a szam 2000-ben sem lesz tobb egymillional. Megis
mindenki Kinara figyel, miutan tavaly a Microsoft megduplazta kinai
forgalmat, az utobbi evekben pedig havonta atlagosan 200 szazalekkal
nott a mobiltelefonok szama, az ev vegere akar hetmillio is lehet
beloluk.

896 - 1896 - 1996

A harom datum harom korfordulot jelent. Ezereves tavlatban egy a
tartalmuk: Magyarorszag Nyugatta valasa. Az ezerszaz ev elotti
korfordulora nemileg eroltetett a modernizacio fogalmat
visszavetiteni, de a barbarsagbol a civilizacioba valo atlepes
hasonlo fordulatot jelent, mint a mult szazadi atlepes a
tradicionalisbol a modernbe. A mostani unnepseggel az orszag
unnepelyesen deklaralhatja, hogy eltokelte magat: Magyarorszagbol
ezerszaz ev utan vegre valoban nyugati orszag lesz.

A honfoglalas

Az a korfordulo, amelynek kezdetet a szoros ertelemben vett honfoglalas,
betetozeset pedig a Geza es az I. Istvan altal vegrehajtott
tulajdonkeppeni modernizacios fordulat jelentette, a legjelentosebb a
magyar tortenelemben. A szaz ev elotti millenniumi megemlekezes
meltan tartotta ezt a magyar tortenelem legnagyobb esemenyenek. Akkor
es bizonyos nacionalista korokben azota is azt unnepeltek es
unneplik a honfoglalasban, hogy a Karpat-medenceben olyan
szelarnyekos helyet tudott a magyar nep talalni, amely biztositani
tudta fennmaradasat. Valoban, a honfoglalas a fennmaradast
biztositotta, de nem a Karpat-gyepu katonai biztonsaga altal, hanem
azert, mert a magyarsag uj foldrajzi helyzeteben fel tudott zarkozni
az akkori nyugati vilaghoz.

A magyar volt az egyetlen finnugor nep, amely a nepvandorlas idejen a
gyujtogeto, illetve halasz-vadasz primitiv allapotbol feljutott a
barbarsag szintjere: harcias lovas nomad nep lett. Ebbol kovetkezett,
hogy a magyar a nyelvcsalad nepei kozul egyetlenkent tudott kozepkori
allamot alapitani - a finnek erre a szintre csak a 18-19. szazad
fordulojan jutottak el, az ugor rokonok: hantik, manysik, cseremiszek
pedig nepkent maig sem jutottak el a civilizacio szintjere, csak
egyedenkent, mint szovjet grazsdanyinok. A magyarsagnak sajat vezeto
retege szervezett kozepkori allamot, mig a szarmata terseg finnugor
primitiv nepeit es a primitiv foldmuvelo szlavokat az oket
leigazo harcias nomad varegek szerveztek allamma. Innen az a
millennium idejen Magyarorszag politikai kozvelemenyeben gyokeret
vert legenda is, hogy a szlav tersegben csak a nemetek es a magyarok az
"allamalkoto nemzetek. A honfoglalas a korfordulo "kis fordulatat"
jelentette azzal, hogy a nepet kihozta Etelkozbol, s ezzel kivonta a
torok etnikumu harcias, nomad kazar torzsszovetsegi birodalom
kotelekebol. Lehetove valt, hogy a magyarok bekapcsolodhassanak a
nyugati civilizacio vonzaskorebe.

A tizedik szazad kalandozasai a barbar reakciot jelentettek: a
magyarsag uj nomad birodalmat probalt epiteni, hasonlot a teruletet
korabban uralo hunokehoz es avarokehoz. Az 1945 elotti
tortenetiras ennek kudarcabol magyarazta azt, hogy a magyarsag a
keresztenyseg felvetelere kenyszerult. A "nagy fordulat" alapja
azonban olyan mas korulmeny volt, amelynek jelenleg politikai
aktualitasa van. A honfoglalo magyarsag az itt talalt szlav nepekre
telepult. A szlovak nacionalizmus azt allitja, hogy a magyar
honfoglalassal a civilizalt-bekes szlavsagra harcias-barbar nep
telepult, s ez a momentum a terseget visszavetette civilizacios
fejlodeseben. A fo vad, hogy a magyar honfoglalas viragzo szlav
birodalmakat szamolt fel. A magyar nacionalizmus hasonlo nivon
vedekezik: a volt kulugyminiszter indignaltan utasitja vissza, hogy a
magyar honfoglalok barbarok lettek volna, es erolkodve ervel amellett,
hogy civilizacios szintjuk nem maradt a meghoditott szlavoke alatt.
Am a barbar nem politikai szitokszo: a 19. szazadi pozitivista
tortenetiras szohasznalataban a fejlodes barbar fokat, vagyis a
termeszeti nepek es a civilizacio (irasbeliseg) kozotti allapotot
jelenti. Innen nezve a honfoglalo magyarok valoban a barbarsag fokan
alltak. Ami a szlovak vadat illeti a szlav birodalmak barbar
felszamolasa tekinteteben: a magyar honfoglalok valoban megdontottek
az ugynevezett Nagymorva Birodalmat es Szvatopluk alakuloban levo
allamat. Am a bekes szlav nep idealizalasa ellentetben van a
felszamolt szlav birodalom miatti sirankozassal. A kozepkori
birodalmak a fegyverek erejere epultek: a szlavok vagy valoban bekes,
vedtelen aldozatai voltak a "magyar agresszionak" - ez esetben viszont
nem lehetett birodalmuk -, vagy volt szlav birodalom, igy viszont a
szlavok ugyanolyan verengzo fegyverforgatok voltak, mint a magyarok.

Az utobbi az igazsag. A magyar honfoglalas idejen a szelesebb terseg
szlavjai mar harcosok voltak. A tizedik szazadi szlavok legendabeli
bekes termeszete a kesobbi szlovak hegyi pasztorok, favagok,
tutajosok eletformajanak anakronisztikus visszavetitese egy korabbi
korszakba.

Az viszont teny, hogy a leigazott szlavok civilizalt foldmuvelok es
keresztenyek voltak, s allamszervezetuk is az akkori Nyugat szintjen
allott. A lenyeg azonban a szlav-magyar viszonyban az, hogy a
honfoglalok nem ugy viselkedtek, mint korabbi harcias-nomad elodeik a
tersegben: a szkitak, a hunok, az avarok es kesobb a mongol tatarok,
akik elpusztitottak azt a civilizaciot, amelyre ratelepultek (s eppen
emiatt tuntek el nyomtalanul e hajdani birodalmak). A magyar nem
szetrombolta, hanem eltanulta az itt talalt civilizaciot, es ezzel
biztositotta tuleleset. Ebbol az adaptaciobol alakult ki az
Arpad-kori magyar feudalizmus. A civilizacios adaptacio erosseget
mutatta, hogy a magyarsag a latin irasbeliseg ellenere is megtartotta
finnugor nepi nyelvet.

A szlavok civilizaciojanak adaptalasa volt a nagy fordulat alapja. Ez
a torteneti orokseg akar nepeink barati egymas mellett elesenek
ideologiaja is lehetne, ha nacionalizmusaink nyugati es nem turkesztani
karakteruek volnanak.

A millennium honfoglalaskepe

Az allamalapitas kerek evfordulojanak megunneplese kordivat volt a
szazadvegen: olyan bekes allamok is, mint Svajc, felfedeztek maguknak
az oskantonok hagyomanybeli szovetsegkotesenek kerek evfordulojat.
A magyar millennium megunneplesere sarkallt az a kihivas is, hogy
Nemetorszag sajat allamalapitasi aktusakent unnepelte meg az
augsburgi csata evfordulojat. A magyar nemzeti osellenseg pedig eppen
a nemetek voltak (osztrak nemzet tudniillik meg nem volt). Az evfordulo
megunneplesenek aktualis tartalma egeszen mas volt, mint az unneples
kulso stilusa es ritualeja; a stilust meghatarozta az, hogy a
honfoglalas es nem a keresztenyseg felvetelenek ezredik evforduloja
esett arra az idore, amelyet az akkori magyar kortars kozelet
korszakhatarnak erzett az 1867 utani fejlodesben.

A szazadfordulo szellemi arculatahoz hozzatartozott bizonyos
orientalizmus. A Kelet felfedezese nem provincialis jelenseg akkor. Nem
csupan hazankban akartak a nemzeti mivolt velt keleti gyokereibol
kisarjado nepi, nemzeti megujulast. Az ostortenet felfedezese
hozzatartozik a viktorianus korban ujrafogalmazodott nacionalizmus
politikai mitologiajahoz. Nem csupan naptari oka van annak, hogy
Magyarorszagon a millenaris evfordulo nem a keresztenyseg
felvetelerol - az igazi nagy korfordulorol - emlekezik meg, hanem a
pogany magyar torzsek orszagfoglalassal vegzodo betoreserol. A
keresztenyseg nalunk ekkor meg egy kicsit az alig meghaladott
kozepkori feudalizmust jelenti: a tegnapi divatot. Igy lesznek az ezer
evre kihato fordulat hosei nem az allamalapitok - Geza es Istvan -,
hanem a Keletrol berandalirozo torzsfok. Az ezer ev szimboluma nem az
apostoli kettos kereszt, noha legnagyobb kozepkori vivmanyunk eppen a
magyar kiralyok apostoli felhatalmazasa: az, hogy a magyar kiraly nem
csupan kinevezett es birtokba helyezett puspokoket, hanem
puspokseget alapithatott, mint az egyhazszervezo apostolok. A
szimbolum a torzsi eredetmitosz totemallata, a turulmadar, amely Emese
osanyat Almos osfejedelemmel teherbe ejtette.

A 67-es helyzet gatolta az egeszseges mitosz kialakulasat. Ha arra a
korszakra nyulnak vissza, amelyben sok mindenre valoban buszkek
lehetunk, az Arpad-korra, akkor ez - mivel celzas lett volna a valahai
allami onallosagra es a valahai kulonb dinasztiara - irritalta
volna Becset. Nem lehettunk tehat arra buszkek, hogy az Arpad-korban
az orszag meg tudta orizni fuggetlenseget a nemet csaszarral szemben
(III. Bela idejen ket csaszarral szemben is), es a kiralysag ugy
ovta meg a magyar egyhaz autonomiajat Romaval szemben, hogy kozben
tamaszkodni tudott a papara a csaszarral szemben. Ez utobbi
emlegetese esetleg az egyhaz haragjat valtotta volna ki (a 67-es rezsim
bravurteljesitmenye eppen az volt, hogy ugy torte meg az egyhaz
oktatasi monopoliumat az allami tanterv kotelezove tetelevel, hogy
el tudta kerulni a kulturharcot).

E felemas helyzetben, az orientalizmus jegyeben azt kellett tehat
hangsulyozni, hogy a 10. szazadban mi egyfajta tatarjaras voltunk, ki
kellett a magyar vitezi erenyeket talalni, es az ezereves magyarsagot
katona-nemzette stilizalni. A magyar soha nem volt zsoldos nep, mint a
reneszansz korszakban a svajciak, es sosem volt olyasfele magyar
militarizmus, mint a porosz. A magyar militarizmus millenaris
mitologiajaban talalodott ki a magyar katonanep, a "lovas nemzet".

A millenniumi unnepseg valojaban azt unnepelte, hogy letrejott az a
magyar kapitalizmus, amely felzarkoztatta az orszagot a Nyugathoz.
Ezaltal meghaladotta valt az a nemzettudat, amelyet a 19. szazad elejen
a reformkor nemzeti ebredese kialakitott. Mivel a hianyzo polgarsagot
funkcionalisan a tortenelmi birtokos retegnek az a dominans resze
helyettesitette, amely belatta, hogy uralkodo osztalyi helyzete
tarthatatlanna valik akkor, ha nem igazodik a Nyugaton az ipari forradalom
es a francia forradalom nyoman vegbe ment modernizacios folyamathoz. E
reteg a rendi ellenallas politikai mitologiajat tette meg magyar
nemzettudatnak. A forduloponton a meghaladott nemesi nemzetkepet
kivantak a fordulat utani uj korszak szamara iranymutatova tenni.

A honfoglalas-kozpontu unnepseg felfogasaban a magyar karaktertipus
hordozoja a magyar pasztor. Nem a foldmuves, hanem a nomad magyar,
amiben egyszerre van jelen a magyar videk provincialitasa, folklorisztikus
egzotikuma es a honszerzo nemesseg harci erenyei. A millenniumi
koncepcioban 896 nem azt jelenti, amit a torteneti valosagban - a
fordulatot a keletisegbol a nyugatisagba -, hanem a nyugatinal
magasabbra ertekelt keletisegunk megorzeset ezer even at, es ennek
diadalmas elfogadtatasat a Nyugattal.

A koncepcio tartalmazza a kisnemesi rend politikai kulturajabol
modernizalt sajatos magyar alkotmanyossagi elkepzelest: a "magyar
kozjog" Hajnik Imre altal megfogalmazott eszmejet. A kisnemesi rend
politikai hiedelemvilagaban e magasabb szintu kozjogisag okan nalunk
szuletett meg az alkotmanyossag. Eloszor csak az Aranybulla maradt el
nehany evvel a Magna Charta mogott, a millenaris unnepseg fenyeben
azonban a verszerzodes mar az amerikai alkotmannyal egyenerteku
tett, Pusztaszer pedig olyan orszaggyulesse stilizaltatik, mint a brit
parlament. Igy valik e mitoszban a magyar keletiseg igazi
nyugatisagga. Nem nekunk kell felzarkozni, hanem a Nyugat tanulhat
tolunk.

Amiert az evfordulot az orszag akkori vezetese a birtokosi-nemesi
nemzettudat megerositesere hasznalta fel, a kihivas volt, amit a
nemzetisegi torekvesek felelenkulese jelentett a szazad utolso
evtizedeben. Igazolni kellett a "tortenelmi Magyarorszag"
letjogosultsagat, indokolni kellett, miert a magyarsag alkalmas a
"Magyar Birodalom" nepei feletti uralomra, miert csak magyar hegemonia
alatt lehetseges a Karpat-medence nepeinek egyuttelese. Ezt az
igenyt elegiti ki az a mitosz, amely szerint a nemetek mellett a
harcias-nomad magyar lovas nemzet birtokolja azt az "allamalkoto
kepesseget", amellyel a szlavok es a terseg egyeb kis nepei nem
rendelkeznek. Az ezereves tortenelem soran a magyarsag folyamatosan
rendelkezett allamisaggal es az ezt hordozo orokletes nemesseggel,
meg ha ez a folyamatosan fennallo allam nem is volt mindig fuggetlen. A
nem torteneti nepeknek vagy egyaltalan nem volt sajat allamuk
(szlovakok, ruszinok), vagy a folyamatossag evszazadokra megszakadt
(Szerbia, Bulgaria, Albania), vagy pedig csak az orszag belso eletebe
folyamatosan beavatkozo idegen uralom alatt volt korlatozott mertekben,
mint a roman fejedelemsegek eseteben.

A honfoglalasmitoszban a fentieknel kisebb jelentosegu az akkor
aktualis belpolitikai konszenzusteremtes szandeka. A millenaris
unnepseg '67-et az ezer ev melto betetozesekent akarta igazolni.
Arpad eloterbe allitasaval megkerulheto volt, hogy a magyar
tortenelem barmely koronas fojet "bezzeg" kiralynak lehessen sejtetni
Ferenc Jozseffel szemben, mig a 48-asok fantaziajaban "Arpad apank"
"Kossuth apankra" rimelhetett.

Az 1896-os mitoszkepben 896 mint az Europaban nyomulo azsiaisag
diadala jelent meg, elleplezve, hogy a valodi tortenelmi korfordulo -
letelepedes, allamalapitas, keresztenyseg felvetele - ennek pontosan
az ellenkezoje volt: az azsiaisag magunk mogott hagyasa.

Kelet-, Nyugat- es Kozep-Europa

Magyarorszag a Nyugathoz soha nem zarkozott fel egeszen. A nyugati
vonasok ugyan valoban dominaltak, de nem voltak kizarolagosak. A
legfontosabb nyugati vonas a nyugati keresztenyseg volt, ennek azonban
nem volt olyan mindent meghatarozo jelentosege, ahogyan azt ma
allitani szokas. A ket haboru kozotti szellemtorteneti iranyzat
kisert abban a gondolkodasban, amely abszolutizalja a vallasi
tenyezot. A nyugati keresztenyseg legnagyobb jelentosege, hogy allam
es egyhaz hatalmi szetvalasaval olyan uralmi struktura alakul ki a
nyugati keresztenyseg vilagaban, amely nagyon tag ertelemben a majdani
politikai pluralizmus elotortenetenek tekintheto.
"Szellemtortenetileg" valoban a nyugati keresztenysegbol kovetkezett,
hogy Magyarorszagon volt reneszansz es reformacio, viszont nem volt
huberi rendszer (a familiaris intezmeny volt ennek ki nem bontakozott
kezdete), es nem voltak magyar egyetemek, noha a tersegben elofordultak
(Krakko, Praga, Becs). A legfontosabb intezmeny, amely erosen
utjaban allt Nyugatta valasunknak, a magyar orokosodesi rendszer
volt; az, hogy nem tudott atallni az egyorokos-rendszerre, amely
Nyugaton egyben tartotta a birtokot (Angliaban meg a cimet is csak a
csalad egy tagja birtokolja). A forradalmi jelentosegu atalakitasi
folyamat tolunk Nyugatra a magyar honfoglalas idejen, a 10-11.
szazadban zajlott le. A keresztes hadjaratok es a Drang nach Osten
atmenetileg, a nyugati szerzetesseg pedig folyamatosan gondoskodott az
oroklesbol kimaradt masodszulottek elhelyezeserol. A magyar
orokosodesi rendszer volt az az ezer even at hato "magyar atok",
amely miatt osztodott a birtok. A nemesi is, a paraszti is. A kozepkori
"forradalom" lezajlasa utan mar nem lehetett valtoztatni, hiszen a
valtoztatas mindig tobbet karositott, mint amennyinek kedvezett volna.
Nem segitett e teren sem a hitbizomany, sem az egyke.

A kora ujkorban a rendiseg kialakulasa es ezzel szorosan a "nagy
uralkodok" atmeneti kozpontositasai utan az allandosulo es
sajatos politikai modelle szervezodo abszolutizmus letrejotte idejen
jelenik meg az, amit sajatosan kozep-europai vonasnak tekinthetunk. A
nyugati abszolutizmus a rendde szervezodott fonemesseggel szemben a
rendi pozicioba helyezett eros es gazdag varosokra tamaszkodott.
Kozep-Europaban, ahol ehhez a varosok gyengek voltak, az uralkodo a
kis- es kozepnemesseget segitette rendde szervezodni. Ez sajatosan
kozep-europai jelenseg (Keleten nincs rendiseg). Tobb orszagban a
koznemesi rend folebe kerult a fonemesi rendnek. Ezekben az
orszagokban nem abszolutizmus alakult ki, hanem kisnemesi "rendi
koztarsasag". A magyar "rendi koztarsasag" uralmi rendszere a szabad
kiralyvalasztas. Mukodesi elve: a kiralynak idegennek kell lennie,
hogy ne lehessen Magyarorszagon birtoka, amelyre a rendekkel szemben
tamaszkodhat, viszont Budan kell szekelnie, hogy kezben lehessen
tartani. Nincs dinasztia, igy az orszagszimbolum a korona lesz. A rendek
az Orszag, az o kezukbol kapja a kiraly a koronat. A Szent Korona tana
a magyar "rendi koztarsasag" ideologiaja. A kisnemesseg rendi tudata
igen koran nemzettudatta kezd alakulni. Amikor a torok kiuzese utan
kialakul a Habsburg-abszolutizmus, a rendek es az abszolut uralom
ellentete nemzeti elnyomaskent jelenik meg. A 17. szazad vegen
kialakul a magyar nemzettudat - a francia csak a Nagy Forradalom idejen!

A "rendi koztarsasag" eletkeptelen politikai modellnek bizonyul, es
mindenutt katasztrofahoz vezet: Lengyelorszagban a felosztashoz,
Csehorszagban Feherhegyhez, Magyarorszagon Mohacshoz. A koznemesi rendi
ideologia a legerosebb magyar tortenelmi orokseg, amelynek
hagyomanya maig meghatarozza politikai tudatunkat. Arnyeka meg a mai
millecentenariumon is rajta ul. Erteke a koran kialakult - es ezert
talan a nyugati orszagok zomenel valoban erosebb - nemzettudat. Olyan
nemzettudat, amely meg a modernizacio mai szintjen is kepes kollektiv
elmenykent megjelenni. A terhes orokseget az jelenti, hogy mivel a
koznemesi rend torekvesei irrealisak: sem az orszag onallosagat,
sem a fonemesi renddel szembeni folenyet nem tudja biztositani, nem
alakul ki benne a politikai realitas iranti erzek. A magyar politikai
vezeto retegek szazadokon at oroklik korszakrol korszakra a politikai
valosagerzek olykor valoszinutlen merteku hianyat. Ez leginkabb
abban nyilvanul meg, hogy a kisnemesi ideologiaba agyazott tudatu
vezeto retegek rendszerint tobb osszeegyeztethetetlen celt akarnak
egyszerre elerni. A legjobb pelda erre a Horthy-Bethlen-Teleki-vezetes
1938-1941 kozotti politikaja: teruleteket akart visszakapni Hitlertol s
megorizni az orszag fuggetlenseget. Vakon szamoltak a nemet
gyozelemmel, azt viszont realisan felmertek, hogy valasztani kell a
teruleti revizio es a fuggetlenseg kozott.

A millennium

1896-ban az orszag megunnepelte azt, hogy 1867 es 1896 kozott lezajlott
egy masodik reformkorszak, amely megvalositotta az orszag polgari
atalakulasat: kialakult a polgari vilag intezmenyrendszere. Az
1868-ik ev korszakos jelentosegu reformintezkedesei tovabb
epitettek a muvet. Az oktatasi torveny megteremtette a kotelezo
ingyenes nepoktatast, a liberalis allam ellenorzese ala vonta az
egyhazi iskolakat a reajuk is kotelezo allami tanterv bevezetesevel
es az ennek vegrehajtasat ellenorzo tanfelugyelet megszervezesevel.
A nemzetisegi torveny a nemzetisegeknek biztositott jogok tekinteteben
megelozte korat, noha Tisza Kalman kormanya ezt nem hajtotta vegre
maradektalanul. Nyugati mertekkel merve is elen jaro volt a
zsidosag jogi emancipacioja. A korszakban nyugativa valt a kozponti
kormanyzati apparatus, a miniszterialis igazgatas es sokat
nyugatiasodott a megye is. Az 1878-ra veglegesitett bunteto
torvenykonyv lerakta a polgari igazsagszolgaltatas alapjait.
Korszeru bankrendszer jott letre, kialakult az orszagot atfogo
vasuthalozat. A korszakot lezaro reform a polgari anyakonyveztetes
bevezetese volt.

Az orszag vezetoi joggal ereztek ugy, hogy a haza maga mogott hagyta
a "magyar parlagot", es a nyugati vilag rangos, de legalabbis egyenrangu
tagjanak tekintheti magat.

A magyar tortenelemben meg nem ismetelt modon ez a kapitalizmus
vilagszinvonalu volt: termekei es szolgaltatasai mindenutt
versenykepesek voltak. Az orszag ekkor meg ki tudta hasznalni az
"elmaradottsag elonyet": azt, hogy a kesobb erkezo a legkorszerubbet
veszi at. Es ez a kapitalizmus teremtette meg egy tortenelmi pillanat
alatt Budapestet, a nyugati fovarosokkal egyenrangu metropolist.

A magyar felzarkozas immar nemcsak lehetoseg volt, hanem megvalosult
realitas. Ezt az eredmenyt a millennium mitoszalkotasa ugy unnepelte,
hogy kozben hangsulyozottan masrol beszelt. Erre viszont valoban
megvolt az oka. A Tisza Kalman-i atalakulast lezaro utolso reform
fogadtatasa mar ellentmondasos volt. A nemesi eredetu vezeto retegek
teljes konszenzussal alltak a korabbi reformok mogott, a polgari
hazassaggal szemben azonban eroteljes ellenallas mutatkozott. Nem az
volt itt a mervado, hogy a tortenelmi egyhazak berzenkedtek
privilegiumvesztesuk ellen. Az egyhazi ellenallas mogott tarsadalmi
ellenallas vonult fel az ellen, hogy a polgari hazassag elharitotta
az akadalyokat a zsido-kereszteny vegyes hazassagok utjabol. Ennek a
fajta vegyes hazassagnak a megkonnyitese nem kevesebbet jelentett, mint
a zsidosag jogi emancipacioja utani tarsadalmi emancipaciojat: az
uj burzsoazia egybeolvadasanak utjat a tortenelmi nagybirtok
tulajdonosaival, egyseges polgari uralkodo osztaly kialakulasat. Az
ezzel szembeni ellenallas azonban megmutatta, hogy a magyar tarsadalom
azt a lenyegi valtozast, amit a modern kapitalizmus letrejotte
jelentett, nem tudja kezelni.

A magyar kapitalizmus szazadvegi kialakulasa "nagy ugras volt", a
"szervetlen fejlodes" peldaesete. A modern magyar konzervativizmus erre
reagalt a szerves fejlodes korparanccsa emelesenek
probalkozasaval. Mikozben 1867 es 1896 kozott az orszag szervesen,
tempos fejlodessel kibandukolt a magyar parlagrol, Budapest modernsege
mellett a videki Magyarorszag ujra Azsiakent jelent meg. Ady es a
polgari radikalisok nehany evvel kesobb ujra Magyar Ugarrol
beszelnek.

A modern kapitalizmus megteremtette azt a civilizacios szintet, amelyen
mar ki lehet szelesiteni a valasztojogot. Elerkezett az ido, hogy az
orszag a 19. szazadi liberalis alkotmanyossag talajarol tovabb
lepjen a huszadik szazadi szeles alapozottsagu demokracia fele. Ez a
tortenelmi uralkodo retegek ellenallasat valtotta ki. A modern
polgarsag hirtelen felemelkedese onmagaban is sulyos trauma volt
szamukra - hiszen leertekelte eddigi teljesitmenyuket es
megkerdojelezte kizarolagos uralkodoosztaly-voltukat -, s
raadaskent fenyegetett a szeles tomegek politikaba valo bekapcsolasa
az altalanos es titkos valasztojog reven.

A magyar kapitalizmus "tul" gyors, szervetlen kialakulasa dramatizalta a
kapitalizmus mindazon ellentmondasait, amelyek minden kapitalizmusnak
sajatjai. A haszonelvet a tarsadalom szeles koreiben nehezen fogadjak
el, mivel kevesebb a versenykepes, mint a versenykeptelen onallo
egzisztenica. Utobbiak szamara a kapitalizmus elmeletileg is
ertelmezhetetlen. Nem lehetnek szocialistak, mivel tulajdonosok, de a
kapitalizmust sem fogadhatjak el, mivel a haszonelv elfogadasat jelenti.
Elmeleti kiutkereses a modern kozep-europai konzervativizmus azon
paternalista torekvese, amely a versenykeptelenek versenybeli
eselyegyenloseget a sikeresek terhere akarja visszaallitani, a
javukra torteno, a versenykepeseket sujto folyamatos
ujraelosztassal. Az elmeleti megoldaskereses a haszonelv terrenumat a
piaci gazdasag forgalmi szektoraban (kereskedelem, hitel, tozsde) latja,
es szembeallitja vele a dologi javakat eloallito termelesi
szferat. Igy szuletik meg kesobb a naci elmelet (Gottfried Feder) az
"alkoto toke-haracsolo toke" polaritasarol. A szazadvegi magyar
nepparti-agrarius konzervativizmus a fogyasztasi es hitelszovetkezetek
halozataval akarna helyettesiteni a bankot es a kereskedelmet. De
elmeleti megoldas nincs, marad az antropomorfizalas: a haszonelv nem a
kapitalizmus termeszetebol kovetkezik, hanem az a zsidok faji
tulajdonsaga. Ha a zsidokat kiiktatjak belole, akkor a kapitalizmus
tisztesseges lesz. E felfogasban a szazadvegi kapitalizmus nem ugy
jelenik meg, mint a versenykepes sikere a versenykeptelenek felett, hanem
mint a "zsidok" diadala a "magyarsag" folott. Ez a vilagszinvonalu
kapitalizmus nem magyar siker tehat. Ellenkezoleg: veszedelem a
magyarsagra. Ha a zsido kapitalizmus gyoz, akkor a magyar nem maradhat
meg magyarnak. Ezert kell a millenaris unnepsegeken is hangsulyozni,
hogy a magyar ezer even at valtozatlan formaban volt magyar, es ennek
orokre igy kell maradnia.

Meg sotetebb arnyekkent vetult az unnepsegre a nemzetisegi
kerdes. A 18-19. szazad fordulojan a Magyar Birodalom nem magyar
nepeinek nemzeti ebredese is lezajlott. Az 1860-as evekre vilagossa
lett, hogy a magyarsagnak nincsen ereje arra, hogy "birodalma" nepeit
jogara alatt tartsa. Az 1867-es kompromisszum ki nem mondott legfontosabb
inditeka az a szandek volt, hogy Becs kenyszeritse a maga fegyveres
hatalmaval a magyar jogar ala ezeket a nepeket. A magyar vezeto reteg
legfelso politikai elitje 1867-tol kezdve tisztaban volt azzal, hogy a
dualista helyzet veszelyeztetett pozicio. A szlav tulsuly allandoan
fenntartja azt a torekvest, hogy a dualizmust elobb trializmussa
alakitsak at, amit elkerulhetetlenul kovetni fog a foderalizalas.
Ez Magyarorszag szamara Monarchian beluli Trianont jelent: a Szent
Korona orszagainak teruleti megcsonkitasat. Andrassy Gyula ezert
akadalyozta meg 1871-ben azt, hogy a cseh kiralysag a Monarchia harmadik,
trialista tagja legyen, es ezert ellenezte 1878-ban az okkupalt
Bosznia-Hercegovina annektalasat: nem akarta a birodalom szlav
lakossagat novelni. A vezeto reteg nem hibaztathato azert, hogy
birtokon beluli helyzetben nem kezdemenyezett a nemzetisegekkel olyan
kiegyezest, amelyben lenyeges engedmenyeket ajanl fel: ez sajat
arnyekanak atugrasat jelentette volna. A helyzet magat a kiegyezest
kerdojelezte meg. Kossuth Kasszandra-levelenek hosszu tavon vegul is
igaza lett: a Habsburg Birodalom eletkeptelennek bizonyult, mert a
valosagban kudarcot vallott nemzetallam-kiserlet volt. Elobb a
terezianus-jozefinista abszolutizmus, majd az 1849 utani neoabszolutizmus
kiserelt meg egyseges nemet nyelvu allamot kialakitani. Ennek kudarca
utan sem tudta kezelni a Monarchia a nemzeti problemat, altatasara
kitalalta a Fortwurstelnt (Taaffe), a tovalotyogest: a problemak
elkeneset, takarekon tartasat es tovabbgorgeteset. Ferenc Joska
magyar utodai sokat tanultak ebbol: Horthy is, Kadar is. A Monarchia
fenntartasaban egyetlen nemzet volt erdekelt: a magyar. Trianont
termeszetesen a kisnemesi rendtol orokolt valosagtevesztessel es
tuldramatizalva elte meg a politikai vezeto reteg a ket vilaghaboru
kozott es 1990 utan is. 1919-ben, amikor a blokad okozta
nyersanyaghiany miatt lealltak a gyarak, ertheto volt, hogy az uj,
redukalt orszagot gazdasagilag eletkeptelennek tartottak. A harmincas
evekben ezt allitani mar csak a valos helyzet figyelmen kivul
hagyasaval lehetett, hiszen addigra kiderult: az orszag eletkepes,
sot, az onallo vamterulet vedernyoje alatt megszuletett a magyar
textilipar. A bekeszerzodesnek meg elonye is volt. Ausztriatol
eltekintve, a Monarchia utodallamai kozul Magyarorszag az egyetlen
etnikailag homogen allam, mig az utodallamok a Monarchia szukitett
es rontott kiadasai lettek. 1938-1941 kozott, majd 1989 utan
Jugoszlavia es a Szovjetunio sorsan lemerhettuk, hogy mekkora ertek
az etnikailag homogen allam.

1996

Ma ismet a Nyugathoz valo felzarkozas a feladatunk. Ahogyan a ket
haboru kozott a felazsiai gabonatermelo nagybirtok kulterjes
mezogazdasagabol kellett volna belterjesen gazdalkodo
"Kertmagyarorszagot" (nem Nemeth Laszlo, hanem Somogyi Imre) csinalni,
ugy kell az exportkeptelen posztszovjet gazdasagot exportkepes
gazdasagga alakitani. Ez a felzarkozas lenyege.

Az ezerszaz ev megunneplese azonban az 1896-ost utanozza. Az akkori
pompazatosat, flancosat hotszegenyen, snasszul. Valtozatlanul nem az
istvani fordulatot unnepeljuk, hanem Arpadek bejovetelet. Ma is a
het vezer mutat utat, valamint Lehel es Botond. Visszuk "Europaba" a
kacaganyt es a buzoganyt: ha nem tetszik a Nyugatnak, az o baja. Ugy is
pikkelunk ra, mert nem akar onkritikat gyakorolni Trianon miatt.

Valosagerzekunk is a regi. Ismet ket osszeegyeztethetetlen celt
tuztunk ki. Akik minden egyeb ele helyezik a szomszed orszagokbeli
magyar kisebbseg helyzetet, azok vagy nem neznek szembe azzal, hogy ez
nem egyeztetheto ossze a Nyugathoz valo felzarkozassal, vagy nem is
akarjak a felzarkozast. A Nyugat nem hajlando nemzeti ellenteteket
importalni szovetsegi rendszerebe. Erdelyt csak Zsirinovszkij elvtars
ajanlja visszaadasra, tovabba bizonyos Oleg Ropov elvtars egy
interjuban, a Vasarnapi Ujsagban (1990. julius 14.). Ma is idoszeru a
regi strofa:

"Ezereves Aprad apank uralkodott rajta,

Magyar itten minden ember, tosgyokeres fajta."

Es az alabbi is, nemileg aktualizalva az eredetit:

"Bibsi bacsi, jenki bacsi, be ne tedd a labad,

Ugy kiverunk, csinnadratta, hogy porzik a hatad."

Pedig a felzarkozashoz erot adhatna, hogy az istvani felzarkozas az
akkori lehetosegek es kovetelmenyek mertekevel merve
maradektalanul sikerult, s hogy 1896-ban a felzarkozas alapja mar
megvolt. Lesz masodik evezred, es magyar lesz az kacagany es buzogany
nelkul is.

Beke van

Meg ha a leginkabb az idojaras elitelesevel, valamint a
kurvakerdes ugynevezett koruljarasaval elfoglalt magyar sajto ezt
nem is vette eszre, ennek a nyarnak a kozponti rendezvenye a
magyarkerdes volt. Es a dolgok allasa biztatonak tunik.

Nem igy kezdodott. A nyar a Magyarok IV. Vilagkongresszusaval
kezdodott, es avval, hogy Horn Gyula latogatast tett annak egyik
rendezvenyen. Bar nem az o szivuknek kedves dolgokat mondott, amiert
tobbe-kevesbe ki is futyultek (peldaul helytelenitette a
szeparatizmust - akinek nem inge, ne vegye magara, de valahogy megis
folhordultek sokan), maga a gesztus, hogy elment, nem sok jot sejtetett.
Mintha Hornnak (kompromisszumkesz alkat o, hisz ismerjuk, hulyesegeket
beszelni meg kulon imad) az az otlete tamadt volna, hogy megszeretteti
magat a hataron tuli magyarok legradikalisabb kepviseloivel es
itthoni bujtogatoikkal. Ha az elso kor nem is sikerult valami fenyesen,
nehany hetre ra, a magyar-magyar csucson lerakodtak a kozos
"nemzetpolitika" alapjai. A kormany megigerte, hogy tamogatja a magyar
autonomiatorekveseket, es ebbe mindenki azt erthetett bele, amit akart.
De nem sokaig. A mult het kozepeig.

A roman-magyar alapszerzodes lapzartankkor veglegesnek tuno
szovegtervezeteben a magyar kormany lenyegeben lemond az "etnikai
alapu teruleti autonomia", valamint a kollektiv jogok tovabbi
tamogatasanak lehetosegerol. Egy labjegyzet, ami a hires 1201-es
ajanlas ertelmezesekent kerult a szovegbe, meg az a cikkely, amely
szavatolja a roman-magyar hatar serthetetlenseget, szertefoszlatja a
szines almokat a hatarokrol, amiket szorgos hangyak valahogy majd
odebbcipelnek; es valoszinuleg beleveri az utolso szoget az autonom
Szekelyfold, e soha meg nem szuletett csecsemo koporsojaba is. Ezek
utan a romanok nem csak a magyar kormanyt soporhetik le
teruletiautonomia-ugyben az asztalrol, de az RMDSZ vagy barki mas
radikalisainak is beleutogethetik az orrat: a sajat kormanyotok nem
all mogottetek. A teruleti autonomianak annyi - de nem most lett
annyi. Soha nem volt neki semennyi: csak arra volt jo, hogy azok, akik a
kaoszban utaznak, bajt kavarjanak vele, itt is, ott is, amott is. Az RMDSZ
mersekelt vezetoje, Marko Bela a mult heten sietett kijelenteni, hogy
ok ilyen autonomiat soha nem is koveteltek, reszukrol nincs kifogas.
Tokes Laszlo errol bizonyosan maskepp fog velekedni, de ez mar az
o dolga, meg az itteni barataie. Az alapszerzodes ebben a tekintetben
nyilt segitseg a romaniai magyarsag mersekelt vezetoinek, es ez
igy van jol.

 Ezt kaptak a romanok. Sokat. De a romanok adtak is. Megint csak: sokat.
Bevettek a szerzodesbe az 1201-est (formalisan csak kiegesziteskent,
de ez a lenyegen nem valtoztat), azt az Europa Tanacs-i ajanlast,
amely autonomiat sugall: ha teruletit nem is, de egyenit, kulturalisat
es helyit (onkormanyzatit). Es ami meg ennel is fontosabb, ugy
tunik, kulon cikkely szavatolja az anyanyelvi oktatast, minden szinten
es minden formaban.

Ennel tobbet a romanok nem adhattak es az erdelyi magyarok nem
kaphattak. Ettol a Romaniatol biztosan nem - es a kerdes nem az, hogy
miert ilyen ez a Romania, es hogy minek neki barmit is adni, hanem az,
hogy van-e helyette ebben a tejutrendszerben egy masik, jobb Romania,
amire ezt elcserelhetnenk. Kompromisszum szuletett, es ez nagyon nagy
dolog. (Akkora, hogy szegeny Vlado Meciar, mikor joforman mar utban
Komarom fele meghallotta a hirt, egesz Malackyig szaladt.) Mert azt a
helyet, ugye, ahol csupa hajlithatatlan hos igyekszik rendbe tenni a
nepek kozos dolgait, Jugoszlavianak hivjak. Es ha sok, tul sok
fugg is attol, hogy a romanok mit tekintenek majd kollektiv jognak (ezek
hathatos vedelmerol a magyar fel szinten csondesen lemondott a
tervezetben), hogy a politikai szervezkedes joga vagy az anyanyelvhez valo
jog es mas egyeni, de csak kollektive megvalosithato jog is ide
soroltatik-e, lehet remenykedni. Legalabb abban, hogy az emberek
alaptalanul felnek Magyarorszagon a legjobban a haborutol.

Merthogy. Mult csutortokon egy magyar Honfoglalas-emlekmu, valamint
annak betiltasa kapcsan Karpataljan az ukran rendorseg utakat zart
le, es az uton igyekvo magyarokat egy retre terelte, es kozrefogta. Az
ilyen szituaciokbol barmikor birnak Borovo Selok, Marosvasarhelyek
lenni. Az emlekmunek mas ertelme nem is volt, mint hogy betiltsak, amit
nyilvan kejjel tettek meg az arra illetekesek.

Az egesz emlekmuavatas hattereben egyebkent a Magyarok
Vilagszovetsege sejlik fel. Es az MVSZ elnoke, aki mult hetfon ezt
nyilatkozta a Hiradoban az ukran-magyar alapszerzodesrol: "Eloszor
megkotottuk a beket, es a haborut csak most folytatjuk le. Es ez
nem jo sorrend, a menetrendnek masnak kell lennie. De nem csak az
ukranokkal folyik most a haboru, hanem a szlovakokkal is, es en
szeretnem elkerulni azt, hogy majd a romanokkal is ugyanez tortenjek."

Csoori mult szerdatol haboruban all Romaniaval. Miert nem uvolt
senki, hogy ez nem lehet igaz?

Ha valaki ezekben a napokban a Sas-hegy labanal, a Kossuth teren, a
kormanyhivatalok vagy a Parlament kornyeken, strandok bejaratanal egy
oszbe csavarodott, sotet karikas szemu orultet lat, aki arrol
akarja meggyozni a jarokeloket, hogy kitort a haboru, ne higgyen
neki. Hivjon orvost.

Akar az allamparti idokben: a lapzartank idejen tartott
kormanyulesen Dunai Imre ipari es kereskedelmi miniszter egeszsegi
allapotara hivatkozva nyugdijazasat kerte, s ezt Horn Gyula
miniszterelnok - Dunai Imre erdemeinek elismerese mellett - akceptalta
is.

A felek egyuttal kotelezettseget vallaltak arra, hogy legalabb fel
evig egyikuk sem kommentalja az esemenyeket. Ez viszont mar nagyon is a
mai MSZP-re jellemzo mozzanat, s jol mutatja a partnak a
nyilvanossaggal szembeni ambivalens viszonyat: a demokracia
szabalyainak valo megfelelni akarast (ugyelni az oszinte
tajekoztatas latszatara), s ugyanezen szabalyoknak az abszolut
hatalmi poziciobol (s a beidegzodott reflexekbol) fakado arrogans,
pokhendi felrugasat (mi kozotok ehhez, he?).

Tulsagosan is kezenfekvo okok

E teatralis hallgatasi fogadalommal persze ellentetben van az, hogy a
legbelso szocialista korokbol pillanatok alatt "ertelmezest"
szivarogtattak ki. E szerint a verzio szerint a konyortelen szakmai
racionalitas (Dunai Imre) es a realitasokat messzemenoen figyelembe
vevo szocialis erzekenyseg (Horn Gyula) korrekt vitajarol van szo.
Az energiaszektor eddig lezajlott privatizaciojakor a magyar allam
ugyanis olyan szerzodest kotott, amely uzleti partnerei szamara
oszre 8 szazalekos vagyonaranyos nyeresegreszesedest garantal. Ez
viszont csak jelentos energiaar-emelessel lenne tarthato, s Dunai Imre
ezt tamogatta is volna, mivel ennek elmaradasa - igy a felhivatalos
sugallat - a miniszter szerint komoly presztizsveszteseggel jar, s
mindenkeppen negativ modon befolyasolja a tovabbi privatizaciot. A
kormany - mindenekelott annak szocialisan erzekeny miniszterelnoke -
azonban ezzel egyutt sem vallalta az esetleg komoly tarsadalmi vihart
kivalto lepest. Dunait ugymond "igen kemeny" kritikak ertek a
privatizacios szerzodesek eme pontja miatt. Mi mast is tehetett volna:
a kudarcbol okulvan felajanlotta lemondasat. Mily meghato szocialista
tanmese.

Nagyon gyenge dolog ez. Mintha barki is bevenne, hogy a privatizacios
szerzodesekrol (amelyek mellesleg szakertok szerint igen sok homalyos
pontot tartalmaznak, ezaltal kulonbozo ertelmezesekre, s ebbol
fakadoan vitakra adnak lehetoseget) Dunain kivul masnak meg csak
tudomasa sem volt. Masreszt azt hinni, hogy szazegyedszer is bejon az
ocska tortenet a nepe erdeket anyatigriskent vedelmezo bolcs
vezetorol.

Mar megint a regi idok

A jol ismert s a sajat koordinatarendszeren belul "korrektnek" is
nevezheto elvtarsi alku volt ez. Dunai Imre meneszteset, minimum ez ev
eleje ota, evidencianak tekintettek a szocialista partban. Kora
tavasszal tunt ez a legvaloszinubbnek: Dunai a mult ev vegen
kirobbant olajgate-botrany egyik kozponti szereploje lett. Az orosz
allamadossag menedzselese kapcsan vele kapcsolatban (is) felmerult az
osszeferhetetlenseg alapos gyanuja - s noha egy ilyesfajta szituacio
abszolut elfogadott az MSZP-ben (az ex-ipari miniszter is ontudatosan
jelentette ki: marpedig o nem mond le), a partban megis tobben ugy
veltek, Dunainak mennie kell. Hogy miert pont neki? Az egyik valtozat
szerint az MSZP befolyasos, de komoly kormanyzati poziciohoz eddig meg
nem jutott eros emberei - Karl Imret es Puch Laszlot emlegetik ilyenkor
- affele szocialista "tiszta kezekkent" azert koveteltek Dunai fejet,
mivel vele, ugymond, reflektorfenybe kerult a tobbi MSZP-s kepviselo
hasonlo ugylete (amelyek csak azert nem torvenytelenek, mert - eppen a
szocialistak ellenallasa miatt - maig nincs egyertelmuen szabalyozott
osszeferhetetlensegi torveny). Informacioink szerint az emlitett
kepviseloket az is motivalta, hogy az akciojuk nyoman esetleg
meguresedo miniszteri szekben onmagukat lattak volna a legszivesebben
(s hogy e feltetelezes nem volt alaptalan, arrol a kesobbiekben meg
szo lesz). Ennel azonban sokkal fontosabb az, hogy Dunai februar elejen
vegkepp kegyvesztette valt Horn Gyulanal. A miniszterelnok ugyanis
pontosan felmerte az olajgate-ben (es az ehhez hasonlo ugyekben) rejlo
veszelyt: a kulonbozo szocialista privatizacios es egyeb
vircsaftoknak barmennyire nincs direkt kovetkezmenyuk, az, hogy ezek
allando temai a sajtonak, hosszu tavon - s termeszetesen 1998-ban -
nagyon is visszauthet az MSZP-re. Amikor tehat a kormany Dunai Imret
arra kotelezte, hogy 1996. januar 31-ig keszitsen uj koncepciot az
orosz allamadossag rendezeserol, Hornt nemcsak az vezerelte, hogy
ezzel az ot biralo ellenzek legjobb adujat semlegesitse. Csakis igy
ertheto az az indulat, amellyel a miniszterelnok Dunainak az uggyel
kapcsolatos 14 soros ugynevezett eloterjeszteset fogadta. Ettol fogva
mindenki tudta: Dunainak annyi, csak az a kerdes, hany napja van meg a
barsonyszekben.

Menesztese csupan annyiban meglepetes, hogy miert most tortent. A
valasz kezenfekvonek tunik: Dunai vallalta, hogy o lesz az ismetelten
nepbaratta stilizalt Horn ellenpontja - Hornnak a varhato aremelesek
s a magyar-roman alapszerzodes megkotese utan bizton bekovetkezo
felzudulas miatt erre nagy szuksege lesz -, s cserebe megadatik
szamara a tisztes bucsu lehetosege. Nem egy korrupciogyanus ugy
szereplojekent tavozik a kormanybol, hanem a modern Magyarorszag
erdekeinek szakmai kepviselojekent. Sajnalni persze nem kell: ahogyan
elodje, Pal Laszlo is igen hamar megtalalta szamitasat a Mol Rt.
elen, feltehetoen Dunai Imre is vigasztalodni fog, tan eppen az orosz
adossagallomanyt menedzselo egyik ceg prominens szemelyisegekent.

A nagy kerdes

Mire lapunk megjelenik, talan mar ismert lesz az utod. Lapzartank
idejen tobb valtozat is kering. Az egyik szerint Dunai helyere Suchman
Tamas kerul. E verzio egyes szamu alesete az, hogy Suchman eddigi
posztja megszunik, am - immaron ipari miniszterkent - tovabbra is o
lesz a foprivatizator. A masodik aleset szerint Suchman jelenlegi posztja
megmarad, s azt Puch Laszlo veszi at. Am jol ertesult forrasok
szerint az, hogy Puch a legutobbi kongresszuson a partvezetes akarata
ellenere is be akart kerulni az elnoksegbe, Hornek rosszallasat
valtotta ki, ami arrafele soha nem jelent jot. Beszelnek Karl Imrerol
is, ot a szocialista partban keringo pletykak mar Dunai szekeben
latjak, s mivel allitolag szemelyet az SZDSZ sem kifogasolja, sokan
a legfobb eselyesnek ot tartjak.

Bundula Istvan

*** Del-Korea: zavargasok *** Diakok tuntettek a ket Korea
ujraegyesiteseert Szoulban: egyetemistak szazai csaptak ossze a
kormany altal betiltott "ujraegyesitesi menetet" megakadalyozo
rendorokkel. A tobbnapos zavargasok utan kozel ketszaz diak es
rendor serult meg; a hatosagok mintegy szaz embert tartoztattak le. A
rendorok eloszor a Jonszei egyetemnel probaltak meg a ketezres
tomeget szetoszlatni, masodszor pedig akkor, amikor a ket Korea
hataran levo Pammindzson falu kozeleben a tomeg udvozolni
probalta azt a haromszaz eszak-koreai diakot, akik csatlakozni
kivantak a szouli gyuleshez. A menet feloszlatasara haromezer
rohamrendort vezenyelt ki a del-koreai kormany. A felfegyverzett
rohamosztagokra a diakok gyujtopalackokat es koveket dobaltak.

*** Elmaradt Horn-Meciar-talalkozo *** Az augusztus 13-ra tervezett
Horn-Meciar-talalkozot elorelathatolag szeptemberben tartjak meg -
kozoltek szlovak lapok. Jovo honap kozepen a CEFTA tagallamainak
csucstalalkozojan, egy hettel kesobb pedig a
Vranitzky-Horn-Meciar-megbeszelesen talalkozhatnak a ket orszag
miniszterelnokei. A talalkozo elmaradasat mind magyar, mind pedig
szlovak korokbol biraltak. Egy szlovak lap - kormanykorokre
hivatkozva - ugy fogalmazott: Meciart befolyasolhatta a talalkozo
lemondasaban, hogy a kuszobonallo roman-magyar alapszerzodes
megkotesenek feltetelekent az Europa Tanacs 1201-es ajanlasanak
ertelmezesere tett roman javaslatot a magyar fel elfogadta; korabban
ugyanezen pont komoly vitakat valtott ki a szlovak-magyar alapszerzodes
megkotesekor.

*** Bosznia: valasztasi elokeszuletek *** Warren Christopher amerikai
kulugyminiszter, valamint Franjo Tudjman horvat, Slobodan Milosevic szerb
es Alija Izetbegovic bosnyak elnok Genfben ult targyaloasztalhoz a
szeptember 14-en esedekes boszniai valasztasokat elokeszito
megbeszelesre. Az amerikai kulugyminiszter a valasztas
alapfelteteleikent a kozlekedes helyreallitasat, a sajtoszabadsag
megteremteset, illetve a menekultek szavazati lehetosegenek
biztositasat nevezte meg; amerikai kulugyi forrasok szerint szo volt
a haborus bunosok hagai kiadatasarol is, de az erre vonatkozo
konkret amerikai felteteleket nem hoztak nyilvanossagra. A NATO
szovivoje ezzel egy idoben elismerte: eddig szandekosan nem
tartoztattak le Mladic tabornokot, mert - fuggetlenul haborus
szerepetol - "kozremukodik a daytoni megallapodas
vegrehajtasaban", es "parancsait a boszniai szerb fegyveres erok
fegyelmezetten teljesitik".

*** Elokeszitett alapszerzodes *** A roman-magyar alapszerzodes
veglegesitett szovege "a magyar kormany puccsa a hataron tuli magyarok
ellen" - jelentette ki Rockenbauer Zoltan (Fidesz) azt kovetoen, hogy
Bukarestben Somogyi Ferenc magyar es Marcel Dinu roman kulugyi
allamtitkar kozos sajtotajekoztatojukon bejelentettek: szeptember
elso feleben alairhato lesz a roman-magyar alapszerzodes. Dinu
szerint a donto elorelepest az alapszerzodes veglegesiteseben az
jelentette, hogy Magyarorszag elfogadta az Europa Tanacs 1201-es
ajanlasanak ertelmezesere tett roman javaslatot. Somogyi szerint ugy
sikerult megtalalni a kompromisszumos format, hogy a magyar fel "nem
kenyszerult allaspontja feladasara". Az ajanlas kozos
ertelmezese - Somogyi szavai szerint - a szerzodes szovegehez irt
labjegyzet szerint ugy hangzik: a 1201-es nem kotelez etnikai alapu
autonomia- es kollektiv jogok biztositasara. Washingtoni hivatalos
korokben "a het legjobb hirenek" neveztek az egyezseget.

*** Csecsenfold: tuzszunet *** A csecsenfoldi valsag megoldasaval
megbizott Alekszandr Lebegy tabornok "szeles jogkort kapott" a
szovetsegi vegrehajto szervek tevekenysegenek osszehangolasara.
Ezzel egy idoben az orosz elnok feloszlatta a csecsenfoldi problemakkal
foglalkozo allami bizottsagot es tobb mas, ezzel foglakozo munka- es
targyalobizottsagot. Lebegy kijelentette: ellenzi a rendkivuli allapot
bevezeteset Csecsenfoldon; targyalasai soran tuzszuneti
megallapodast kotott Maszhadov csecsen vezerkari fonokkel. Lebegy
fontosnak iteli uj helyhatosagi valasztasok megtartasat
Csecsenfoldon. Ekozben az ujravalasztott orosz kormanyfo, Viktor
Csernomirgyin bemutatta leendo kormanyanak tagjait, de beiktatasa utan
egy hettel meg nem tudta megnevezni az egeszsegugyi, a kulturalis, a
kornyezetvedelmi, az ipari es a kozlekedesi, valamint az energiaugyi
miniszterium es a FAK-orszagokkal kapcsolatot tarto tarca vezetojet.
(A csecsen helyzetrol bovebben: 16-17. oldal.)

*** Fegyelmi targyalas a Fovarosi Szocialis Kozpontban ***
Megkezdodott Ivanyi Gabor, a Fovarosi Szocialis Kozpont es
Intezmenyei (FSZKI) igazgatojanak fegyelmi targyalasa: egy revizori
jelentes szerint az igazgato "szabalytalansagokat kovetett el,
mikozben az FSZKI komoly szakmai sikereket konyvelhet el a hajlektalanok
ellatasaban". A Roma Sajtokozponttol a Narancs ugy ertesult: a
tizenharom ellene felhozott pont kozott szerepel, hogy Ivanyi eltert az
alapitasi okiratban foglaltaktol, valamint az intezmeny ket uj
epuletenek epitoipari kivitelezeseben is szabalytalansagokat
talaltak. Ivanyi valaszkent elmondta, hogy az alapito okirattol nem,
viszont annak mellekletetol bizonyos esetekben eltertek. A ket uj
epulettel kapcsolatos problemat Ivanyi szerint az allam tulajdoni
hozzajarulasanak kesese okozta: az epulet papiron meg mindig a
Munkasorsege.

*** Dunai kontra Horn *** "Egeszsegugyi okokra" hivatkozva benyujtotta
lemondasat Dunai Imre ipari es kereskedelmi miniszter Horn Gyulanak, aki
el is fogadta azt. Tavozasat a kormanyhoz kozel allo szakertok
reszben azzal magyarazzak, hogy Dunai mar kinevezesekor jelezte: a
kulfoldi kereskedelmi kirendeltsegeknek tarcajahoz kell tartozniuk; a
napokban azonban olyan kormanyhatarozat szuletett, amely szerint az
allamhaztartasi reformok keretein belul integraljak a kepviseleteket
a Kulugyminiszterium szervezetebe. Kormanyforrasbol szarmazo mas
ertesulesek szerint a miniszter osszeutkozesbe kerult a
kormanyfovel az energiaar-emeles ugyeben: mig Dunai a szakmai
szempontok ervenyesiteset hangsulyozta, Horn a szocialis
megfontolasok figyelembevetelet tartja dontonek. Dunai Imre lehetseges
utodakent lapzartaig a jelenleg a privatizaciot felugyelo tarca
nelkuli miniszter, Suchman Tamas neve merult fel. A kormany dontott
arrol is, hogy a tarca nevet kiegeszitik "Ipari, kereskedelmi es
idegenforgalmi miniszterium" elnevezesre.

 *** Kozalkalmazotti beremeles *** A kormany hamarosan targyalasokat
kezd az onkormanyzatokkal es a szakszervezetekkel a kozszolgalati
szferaban dolgozok beremeleserol, mert a megallapodasokban
foglaltak egyelore nem teljesultek. A beremeles csak 12,7 szazalekos
volt az ev elso feleben, ami jelentosen elmarad a versenyszfera
bereinek emelkedesetol. A kozszfera beremeleset a kormanynak es
az intezmenyek fenntartoinak kell finanszirozni az illetmenytabla
modositasaval. Az 1996-ra vonatkozo 19,5 szazalekos kozszolgalati
beremeles megvalositasahoz pillanatnyilag 15-20 milliard forint
hianyzik, ha a kormany az uj illetmenytablaval eletbe lepo
beremelesre elkulonitett 15 milliardos keret egeszet elkoltotte -
errol azonban nincs adat.

*** Tb-reformtervezetek *** A kormany oszre halasztotta a dontest a
tarsadalombiztositas (tb) reformjarol. A tervek szerint a jovoben az
osszes munkajovedelem tb-jarulekkoteles lenne, azaz jarulekot kellene
fizetni - tobbek kozt - a megbizasi dij, valamint az
eloado-muveszeti es szellemi alkotasok dija es a szerzoi
honorarium utan is. A kormany bevezetne a minimumjarulekot (ez az
eves atlagkereset 15 szazaleka lenne), csokkentene viszont a
munkaadok altal fizetendo tb-jarulekot (ket es fel szazalekkal). A
havi 3000 forintot meg nem halado jovedelmek nem lennenek
jarulekkotelesek. A tb-vel kotott egyeni szerzodeseknel a
minimalber kepezne a jarulekalapot; a mezogazdasagi kistermelok
mellett a szellemi szabadfoglalkozasuak az egeszsegugyi ellatasert
havi 3600 forintot fizetnenek. A tervezett valtoztatasok mintegy 110
milliard forinttal novelnek a tarsadalombiztositasi alapok
beveteleit.

MORZE

*** Ot naci *** haborus bunos felkutatasara kerte az olasz
hatosagok segitseget az Interpol. A keresett szemelyek egy
partizanakcio megtorlasakent husz embert oltek meg 1944-ben.

*** A berlini fal *** felallitasanak 35. evfordulojan megemlekezest
tartottak a fal egy rovid, le nem bontott reszenel; a fal 1989-ig
valasztotta kette Kelet- es Nyugat-Berlint.

*** Magyar bekefenntarto *** is megserult a ciprusi incidensek soran;
az osztrak ENSZ-alegyseg magyar szakaszanak fohadnagya konnyu
serulest szenvedett.

*** Amerikai informacios kozpont *** nyilt Budapesten. Az Egyesult
Allamok nagykovete hazankban egyedulallonak minositette a profi
modon felszerelt kozpontot.

*** A Hezbollah *** nevu Iran-barat szervezetet gyanusitjak a junius
vegen a Szaud-Arabiaban levo amerikai tamaszpont elleni pokolgepes
merenylet elkovetesevel; a dahrani bazison 19 amerikai katona halt meg.

*** Foldrenges *** razta meg Macedonia fovarosat, Szkopjet. A hatos
fokozatu renges karokat nem okozott, es aldozatokrol sem szolnak a
hirek.

*** Bagdadban *** *** kivegeztek *** tiz katonatisztet, akiket azzal
vadoltak, hogy reszt vettek a Huszein elnok ellen szervezett, juliusban
leleplezett osszeeskuvesben.

*** Az atomfegyverek felszamolasat *** celzo kampany tamogatasara
szolitotta fel az ausztraliai Canberra Bizottsag a vilag ot nuklearis
nagyhatalmat. A bizottsag jelenteset a szigetorszag kormanya
ismertette.

*** Felujitottak az izraeli-palesztin *** muszaki vonatkozasu
targyalasokat hat honapos szunet utan. Izrael abban az esetben kezdi
meg Hebron kiuriteset, ha a palesztin fel bezaratja kelet-jeruzsalemi
irodait.

*** Lemondasra keszul *** Jon Deutch, a CIA fonoke. A Feher Hazbol
kiszivargott hirek szerint szivesen elfoglalna William Perry vedelmi
miniszter helyet.