IX. evf. 18. szam, 1997. majus 1.


Szuret

-interju-
"Kormanyozni akarunk" (Torgyan Jozsef, a Fuggetlen Kisgazdapart
elnoke)

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
***Fuggetlen Kisgazdapart: A hivatas mint politika***

POLITIKA

-magyar globusz-
***Sporttorveny Magyarorszagon: Volt, nincs***
Nyirfa-ugy: Besugok es provokatorok

-vilagfalu-
Franciaorszag: Menekules elore
Holland Antillak: Borura Aruba

ELET + MOD

-elet + mod-
Allat-termeszetgyogyaszat: Kezratetellel szorhullas ellen

-gep + narancs-
***Internet-reklamok: Netetes***

-elet + mod-
Polgarorseg: Ejjeli orjarat

-guide-
San Remo

KULTURA

-kritika-
Konyv: Latastol vakolasig (Libuse Monikova: A homlokzat)

-interju-
***Szemely szerint buszke (Patrice Leconte filmrendezo)***
"A hangjegyek nem erdekelnek" (Boris Kovac, Ritual Nova)

-kritika-
Regi, most (The Roots)
Hm, hm (Marcus Miller a Pecsaban)

-visszhang-
Nyolc kis kritika

PUBLICISZTIKA

-egotrip-
Keresztury Tibor: Keleti kilatasok (Reggel van, megyek)
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (Totozo)
Jaksity Gyorgy: Tozsde

-publicisztika-
Juhasz Geza: A szex mint buncselekmeny

-a szerk.-
Go Westminster!
***Maj. 1.***

-olvasoi levelek-

Fol is kene vonulni mar. Mondjuk kivetelesen nem esne az eso, most mar
ugysincs tetje az idojarasnak, es az esonek is kenyelmesebb, ha
odafenn marad, mi meg vonulhatnank, mig jolesik. A tablak es egyeb
irasos bizonyitekok cipelesetol eltekintenenk, azokat ugyis azert
rendszeresitettek a bolsevikiak, hogy a dolgozok keze foglalt legyen, ne
mindig a berelszamolas feneket fogdossak ezekben a meghitt
pillanatokban, ha marad meg vegtagja a dolgozo nepnek a
transzparenscipeles mellett, azzal a tribunnek integessen inkabb,
szervusz, tribun.

De meg kulonben se lehetnenek transzparensek, az akkor volt jo, amikor
rovidek es csattanosak voltak a jelszavak, szemben a mostani
kovetelesekkel, amelyek vagy bonyolultak, es akkor nezhetnenk magunkat,
elol vinnek a kohaszok, szalas, deli legenyek, az alanyt, hatul meg az
ertelmiseg sunnyogna az allitmannyal; vagy remenytelenek ahhoz, hogy
lehessen veluk kezdeni valamit, ha nem is kielegiteni, de legalabb
valamelyest meglihegtetni oket, vissza kene ternunk az alapokhoz,
miszerint kezdhetnenk elolrol az egesz rendszervaltast, kulonos
tekintettel az eredeti tokefelhalmozasra, tovabba egyes allami
vallalatok privatizacios eljarasaira, az agrartamogatasok
rendszerere, a tarsadalombiztositas vagyonanak elosztasara, az
erdekkepviseletek jogositvanyainak kanonizalasara vagy legalabb
arra, hogy vegye mar vegre eszre valaki, hogy az egyeni vallalkozokra
vonatkozo adorendeletek pontosan ugyanarra a szisztemara epulnek, mint
a Kadar-kompromisszum. Te szepen befogod a pofad, nagyobb
disznosagaink kiderultekor ogsz-mogsz ugyan, de csak szormenten, a
kapitalizmus visszassagairol, karvalyokrol es manokrol; allampolgar
helyett megmaradsz lakossagnak, tobbre ugyse futna toled - mi pedig
hagyjuk, hogy illo keretek kozt adot csalj, es aki nincs lecsukva, az
velunk van.

Szoval lehetne felvonulni, virsli van, sor van, lufi is, dosztig, csak a
tribunnek lett annyi, de azt konnyuszerrel belekepzelhetjuk a
diszletbe. Kedves olvasoinknak egyebkent ertelmes munkat, belole
kiporciozhato megelhetest, megfizetheto iskolarendszert es
egeszsegugyi ellatast kivanunk, vagy legalabbis esomentes majus
elsejet, az meg lehet, hogy be is jon.

Patrice Leconte filmrendezo

Az aprilis 17-27-ig harom magyarorszagi nagyvarosban (Budapest, Szeged,
Debrecen) megrendezett filmnapokra Franciaorszagbol imponaloan nepes
kulturdeszant erkezett. A delegacio egyik csillaga ketsegtelenul
Patrice Leconte volt, akinek iden Oscar-jelolest szerzett, Cesar-dijas
filmjet, a Rizsporos intrikakat, a fesztival utan is musoron tartjak a
mozik (lasd: MaNcs, 1997. aprilis 17.).

Magyar Narancs: A magyar mozinezok A Monsieur Hire es A fodraszno
ferje cimu filmjeit lathattak, de nem ismerik a korabbi
vigjatekait, amelyek igazan hiresse tettek ont Franciaorszagban,
sot az egyik, a Les Bronzes egy generacio kultuszfilmjeve valt a
nyolcvanas evek vegen. Vilageleteben komediakat akart rendezni?

Patrice Leconte: Mindig is a filmezesrol almodtam, amiota az eszemet
tudom. Eloszor rovidfilmeket keszitettem, aztan az elso
nagyjatekfilmem, a Les Bronzes mindjart siker lett. A komediakhoz
ereztem kedvet, meg akartam nevettetni az embereket, azt akartam, hogy
feloldodjanak. Nagy orommel probalkoztam, es elegedett is lehetek az
eredmennyel, azt hiszem. Aztan multak az evek, es nem mintha
megvaltoztam volna, csak szemben talaltam magam azzal a tennyel, hogy
rajta vagyok egy bizonyos sinen, benne vagyok a
"vigjatekrendezo-skatulyaban. Evente forgattam egy-egy
filmkomediat, es megijedtem, hogy ebbe majd egy nap szepen bele is
merevedek, kiszaradok, az emberek is ram unnak. Akkor mar sok masfajta
otlet is megfordult a fejemben. Mint nezo nemcsak a vigjatekokat
szeretem, miert ne tudnek akkor masfele filmet is rendezni, miert ne
tudnek mas izlesnek es elvarasnak is megfelelni? Aztan a Tandem
cimu, szinten sikeres filmem utan vegleg elszantam magam, ekkor
keszult a Monsieur Hire, amelyet szerencsere nagyon jol fogadtak.
Ezutan kezdtem el kulonbozo filmeket forgatni, mar nem ereztem
kotelezonek a vigjatekgyartast, es igy lassan a rolam alkotott
kep is megvaltozott.

MN: Az eddigi filmjei egytol egyig napjainkban jatszodnak, miert ment
most vissza XVI. Lajos korahoz?

PL: Egesz egyszeruen felajanlottak nekem a Remi Waterhouse, Michel
Fessler es Eric Vicaut kozremukodesevel irt forgatokonyvet,
elolvastam, es szornyen tetszett, sziporkazonak, eredetinek es okosnak
talaltam. A Rizsporos intrikak az elso filmem, amit nem en irtam, de
arra gondoltam, hogy tessek, itt van, en sohasem tudnek ilyen sztorit
irni, mert nem erzek kulonosebben eros vonzalmat a korszak irant, a
kepzeletem sem feltetlenul a mult fele iranyul. Egyszoval ugy
ereztem, itt a soha vissza nem tero alkalom, amit meg kell ragadnom, mert
magamtol nem tudnek ilyet csinalni. Es egy kicsit igy is forgattam le a
filmet, mint egy diak, aki nem tanulta meg a lecket, es nem keszult a
XVIII. szazadbol. Nem rendelkeztem melyrehato tortenelmi ismeretekkel,
nem ultem konyvtarakban a XVI. Lajos korabeli udvari elet
jellegzetessegei utan kutatva, egyaltalan nem, mindent, amit errol a
korszakrol tudok, azt a forgatokonyvbol meritettem. Jo, ez egy kis
tulzas, de nem all tul messze a valosagtol.

Nagyon megragadott ez a kultura, a naivitasa es az artatlansaga, amely
arra osztonzott, hogy oszinte es spontan filmet csinaljak, ami
egyaltalan nem iskolas. Filmes szemmel es nem egy muzeumi teremor
szemevel vizsgaltam ezt a vilagot.

MN: Gondolt a kockazatra, hogy ez a film a nyelvezete es a temaja miatt
nem szamithat majd a szeles kozonsegretegek erdeklodesere?

PL: A kerdes jogos. A forgatas kozben is felmerult bennem, hogy hiaba
a producerek film iranti toretlen bizalma, a remek forgatokonyv, a
szerepekre megnyert kivalo szineszek, megis felo, hogy ezzel nem
fogunk akkorat aratni. De rendeztem korabban egy komediat a szinhazi
szineszek kiabrandult vilagarol, Franciaorszag legnepszerubb
sztarjai szerepeltek benne, es mindenki elvezte; biztos voltam benne,
hogy fergeteges sikerunk lesz. A Rizsporos intrikak-nal arra gondoltam,
hogy akar bejon, akar nem, azert nem rossz, es pont az ellenkezoje
tortent. Az elozo film megbukott, ami persze borzasztoan
elszomoritott, ez meg hihetetlenul nepszeru lett. Sohasem lehet elore
tudni, hogy mi tetszik majd az embereknek, es mi nem, ez
kifurkeszhetetlen titok.

MN: De vajon minek koszonheto a Rizsporos intrikak sikere? Van
valamifele aktualitasa?

PL: Nem hiszem, hogy barmilyen aktualitasa lenne, nem is gondolom, hogy a
sikerhez szukseg lenne aktualitasra. Talan arrol van itt szo, hogy nem
vettuk hulyere az embereket, ugy ertem, a nezo intellektusara
alapoztunk: ugy johetett ki a mozibol, hogy na, itt aztan
kristalytiszta ertelemrol volt szo, de ezt megsem erezte fenyevnyi
tavolsagokra magatol. A reszeve valhatott a torteneseknek. Nem
azt akarom mondani, hogy a film kiokosit barkit is, hanem eleve okos
emberkent kezeli a nezot, tegyuk hozza, teljes joggal. De ez meg nem
elegendo a siker magyarazatahoz, talan van valami a filmben... de hat
ezt en keptelen vagyok megitelni. Talan az ertekes figurak, a
versailles-i udvar varazsa, ez az egesz zart univerzum, az emberek
egymas kozotti kisszeru haborui, hogy kepesek valakit a szo
legszorosabb ertelmeben elgancsolni ahhoz, hogy a szamarletran feljebb
jussanak... es eleg izgalmas a szerelmi tortenet, Ponceludon kalandja
is, hogy vegul sikerul-e vegrehajtania a nagy tervet.

MN: Nagyon erdekelne, hogy milyen elmenyei voltak az Oscar-jelolessel,
a vele jaro procedurakkal kapcsolatban?

PL: Az Oscar-dij? Nem mondom, hogy a filmes csak arrol almodik, de azert
az Oscar valahol ott ragyog fenn az egen, es valljuk be: a legfenyesebb
csillag. Latni a teveben, fotok tomegen, magazinok cimlapjan. Es
egy napon azt mondjak maganak, hogy a filmje Oscar-jelolt lett. Eloszor
nem hinne el, en sem hittem. Aztan irany Amerika, utazas Los Angelesbe,
es ket nap sem telt bele, en is az Oscar-show szereploje lettem,
teveinterjuk, magazin-cimlapfoto, mindaz, aminek eddig csak nezoje
voltam, egyik pillanatrol a masikra valosagga valt szamomra. Csak
neztem, mint a moziban, rosszul voltam a gyonyortol, es abban a par
hihetetlenul feszult masodpercben, amikor kiderul, hogy nekem kell-e
kimennem a szinpadra, majd kiugrott a szivem, ugrasra keszen ultem,
mert tenyleg nagyon jo lett volna egy ilyen aranyozott szobrocskaval
hazaterni Franciaorszagba. Mindenki szeret nyerni. Es amikor kiderult,
nem az en nevemet mondtak, megrohant az elkeseredes, szornyu volt,
bevallom. Mert egy ido utan elhiszi az ember, es mar nemcsak arra
gondol, hogy tulajdonkeppen az is oriasi, hogy egyaltalan itt lehet.
Arra gondoltam, hogy ha az ember filmes letere ott ul, akkor azert
minden rendben van, de egy versenyhelyzettel szembesultem, oten voltunk,
fenebe is - gondoltam -, nyerni akarok!

MN: Bizonyara reszt vett a vetiteseken. Hogyan reagalt az amerikai
kozonseg az idegen tortenelmi kozeg es a francia nyelvi finomsagok
miatt kulonosen europai filmre?

PL: New Yorkban reszt vettem egy vetitesen, a legelson, mielott meg a
film a mozikba kerult, es szabalyosan megrazott, hogy az amerikai
kozonseg mennyi poenrol es fordulatrol marad le a feliratozas miatt,
de az emberek figyeltek, nevettek, izgultak. Azt gondolom, hogy a franciak
XVIII. szazada az amerikaiaknak valami egeszen egzotikus dolog, alig van
koze a sajat kulturajukhoz, de ahelyett, hogy vallvonogatva bamultak
volna, elveztek.

MN: Persze nem volt ez a tema Amerikaban sem revelacio, hiszen keszult
errol a korrol amerikai film is, a Veszedelmes viszonyok. Gondolom, ezzel
a parhuzammal nem eloszor talalkozik.

PL: Nem, de azert, mert egyszer lattak egy ilyet, az meg nem jelenti azt,
hogy nem lehet errol a szazadrol masik filmet is mutatni az embereknek,
olyat, ami ujat mond. Inkabb az a tanulsagos, hogy a Veszedelmes
viszonyok sztarjai amerikaiak voltak, es angolul beszeltek, tehat az
amerikai nezok anyanyelven. Ez az a kulonbseg, ami mar az
indulasnal egyenlotlenne teszi a ket film helyzetet, hiszen a
Rizsporos intrikak felirattal megy. Az amerikai kozonseg soha nem nez
feliratos filmet, nem lehet sikert remelni egy nem szinkronizalt francia
filmtol az Egyesult Allamokban. A filmunk nagy siker volt kint, de ez a
siker csak egy feliratos francia film vagy mas feliratos europai film
fogadtatasahoz kepest nagy, az amerikai filmekhez viszonyitva
gyakorlatilag semmi.

MN: Es miert nem szinkronizaltak?

PL: Mi szerettuk volna megtenni, a sajat koltsegunkon, de az
amerikaiak nem akartak, elutasitottak, egyszeruen protekcionizmusbol, a
sajat filmgyartasuk vedelmeben. Ok is tudjak, hogy a nezok mire
ulnek be es mire nem. Amikor megvettek a filmunket, de kozoltek, hogy
szo sem lehet szinkronrol, ezzel rogton meg is szabtak a sorsat, a
cimkejet: elit, ertelmisegi muveszfilm. Soha nem is fog
kozonsegsikert elerni Amerikaban semmilyen francia film.

MN: Milyennek latja a francia film helyzetet altalaban, az angolszasz
hegemoniaval szemben?

PL: Mi, franciak meg nem is panaszkodhatunk annyira. Franciaorszagban
evente valamivel tobb mint szaz film keszul, ez tekintelyes szam,
mert a mienk nem egy tul nagy orszag, de a filmiparunk nagyon aktiv,
gazdag, sokoldalu. A francia kulturaban eleven a filmes tradicio. Sok
orszagban a kulturalis vezetes semmit nem tesz a filmert.
Franciaorszagban ennek eros hagyomanya van, kiepult strukturaja, na
persze, hiszen itt talaltak ki az egeszet. Mindenesetre nalunk a film a
kulturpolitika szerves resze. Mindez persze nem akadalyozza meg az
amerikai filmgyartast abban, hogy 50 vagy 60 szazalekos, nem is tudom
pontosan, reszesedesnek orvendjen. De a franciak akkor is gyartanak
olyan filmeket, amelyek, meg ha az komoly nehezsegekbe utkozik is,
szellemesek, eredetiek, egesz masok, es ezzel atuto sikereket lehet
elerni. Nem szabad pesszimistaknak lennunk, elegedetlenkednunk,
egyszeruen meg kell probalnunk jo filmet csinalni.

MN: Mintha mar az elobb is ereztem volna egy kis keseruseget a szavai
mogott, mintha onerzetes francia muveszkent azert lennenek
fenntartasai is az amerikai filmbiznisszel kapcsolatban.

PL: Ez igy tulzas, de valoban szolgaltak a tortentek uj
felismeresekkel, es talan nem is a filmezes kapcsan. Tudja, rolunk,
franciakrol az a sztereotip kep, hogy nacionalistak vagyunk, es azt
hiszem, ez regen igaz is lehetett, de ma mar hamis kep. Szerintem az
amerikaiak buszkebbek, ami neha, valljuk be, idegesito, a franciak
viszont folyton hoborognek, soha semmi nem tetszik nekik, egyfolytaban
sztrajkolnak, tuntetnek, szavaznak, torvenymodositanak. Ha tenyleg
nacionalistak lennenk, akkor azt kellene mondanunk, hogy ez milyen
oriasi, ahogy mi elunk, meg amiket csinalunk, de ez piszkosul nem igy
van. A TGV, a csodavonat, amire a franciak egyaltalan nem kulonosebben
buszkek, az egy nagy szar, sohasem pontos, es mindenkinek tele van vele a
toke. Az egy hulyeseg, hogy a franciak nacionalistak, nekem elhiheti.

MN: Szivesen tennem, orulok is, hogy szoba kerult...

PL: Egyebkent is baromsag altalanositani, hogy az angol flegma, a
spanyol fent hordja az orrat, nem lehet mindenkit egy kalap ala venni.

MN: ...de epp az iment mondta altalanos ertelemben, hogy az amerikai
egy nacionalista nep...

PL: Na igen, mert szerintem ez teljesen igy is van. Az amerikaiaknak
egyseges amerikai izlesuk van, es buszkek arra, hogy amerikaiak. A
franciakkal nagy altalanossagban nem ez a helyzet. Nem mondom azt, hogy
ez jo, sem azt, hogy rossz. Nem itelkezem, egyebkent szemely szerint
buszke vagyok ra, hogy francianak szulettem.

Falvai Gyorgyi

A nagy posztmodern guru - Baudrillard -, aki azert onmagat nem tartja
POMO-nak, pedig kulturankban mostansag eppen o hirdeti a
legszelsosegesebb hangon, hogy semmi nincs, a modern veget ert, es egy
olyan orgia utan vagyunk, ahol mar minden csufsagot es jot elkovetett
az ember, ami egyarant okoz elvezetet es fajdalmat; szoval ez a Buddha
of cool teoretikus nincs igazan jo velemennyel az Internetrol, sot
magarol a szamitogeprol sem: a jovo Virtualis Embere "testi es
ketsegtelenul szellemi nyomorekka valik" - nyilatkoztatta ki Orgia
utan cimu cikkeben.

Baudrillard-ral szoges ellentetben az Internet-reklamipar uzleti
erdekeltsegbol fakado cukormazas allaspontja ertheto: legyen az
Internet az a nyaloka, amelynek a jovoben majd a legtobb szuvas fogat
koszonhetjuk, ok pedig a legtobb bevetelt, gurulo ermekben es
ropogos papirpenzekben vagy eppen a jovo tisztan elektronikus
valutanemeiben. A jatszmaba, melynek vegul is a mi kesobbi eletunk a
tetje - es persze az, hogy tudunk-e majd pizzat rendelni a neten,
tavkonferenciazni vagy netan virtualszeretkezni -, vekony hangon
bele-belekiabal nehany normalis halozatkutato is, akik jozansagot
szinlelve megalljt parancsolnanak: nem artana a sok jovobe vetitett
marhasag helyett vegre a valosaggal is foglalkozni, hogy valojaban mi
es milyen a net.

Ha ezt

a harom hangot

(pro es kontra, valamint az empirikusok) egy szobaba zarnank - mert ne
gondolja senki, hogy nem kiabalnak el egymas mellett, csak azt hallva meg,
amit sajat maguk mondanak egyre rekedtebb hangon -, kibontakozhatna vegre
valami ertelmes parbeszed. Egyelore azonban, azon tulmenoen, hogy nem
igazan akar szoba allni senki senkivel, azert megis a reklamipar az,
amely a legnagyobb hatassal van a laikusokra - ertsd: akik meg nem
szamitogeppel etetik a disznot az olban - es formalja az
Internetrol kialakitott kepet a kozvelemenynek nevezett masszaban.
Ezert aztan konnyen belathato, hogy nem babra megy a jatek, mert amit
most a jovokent vizionalnak itt nekunk, konnyen onbeteljesito
joslatta valhat, legitimalhatja a jovendo netes fejleszteseit, es
hiaba hadakozunk Oidipuszkent sorsunk ellen, a vegen ulhetunk majd
elvakultan a gepunkhoz kotve, mikozben a haztartasi droid kavet
foz odakint a konyhaban.

A reklamipar

tudatipar, amely fogyasztasunkat es fogyasztoi letunket,
szuksegletkielegitesunket es vagyainkat determinalja. A
kifejezesmod, amelyet hasznal, szeles tarsadalmi korben elfogadott
normakon alapul, elofeltetelezesei feltehetoen altalunk is
elfogadottak, es olyan viselkedesi formakat es gondolkodasmodot,
felfogast sugallnak, melyek vegeredmenyben a tarsadalom onmagarol
alkotott kepet adjak. Mivel a reklamkeszito sem lathat mast, mint
ami a fejeben van, minden azon mulik, hogy uszkal-e odabenn valami. Az
Internet pedig sokcsatornas tomegkommunikacio a levelezestol a
hirdetotablakon es az egyideju parbeszeden at a szorfozgetesig
es a bongeszgetesig. Ezek a formak, tehat maga az Internet, a
kommunikaciokutatok szerint ot meghatarozo tulajdonsaggal irhatok
le. Megpedig: multimedikusak, hipertextualisak (nonlinearisak),
csomagkapcsolt atvitellel mukodnek, egyidejuek es interaktivak. Az
azonban konnyen belathato, hogy ezekkel a fogalmakkal, amelyeket
igazabol csak kevesen ertenek meg, laikusoknak nem lehet eladni egy
szolgaltatast.

A hazai internetes reklamok legtobbje tehat teoria helyett ketfele
"just for YOU patosztol hangos; egyreszt azokat a cegeket celozza meg,
ahol az Internet bevezetesenek munkahelyi szuksegszeruseg az oka, es
ezzel egyidejuleg megtortenik egy intranet (belso, vallalati halozat)
kiepitese is, masreszt azokat a kisfogyasztokat szandekozza
megfejni, akiknek mar van szamitogepuk, de arrol, hogy mi is az az
Internet, halvanylila gozuk sincs, viszont nagyon akarjak mar a
kukacot. Neheziti a dolgukat, hogy a megcelzott fogyasztoi csoportok
nehezen atejthetok, mivel videojatekokon es a Csillagok haborujan
szocializalodtak es nottek fel, Primokon, Spectrumokon es
Commodore-okon tanultak a hackerkedes csinjat-binjat.

A nagy kasza

lehetoseget termeszetesen az elso tarsasag hordozza, itt lehet
oriasi penzeket akasztani, az ismeretterjesztes pedig megsporolhato:
egyenest a szeme kozepibe lehet mondani a legkulonfelebb
szakkifejezeseket a kedves vevonek, mert erti. Ezek a reklamok a
szuksegszeruseggel operalnak: az informacios tarsadalomban az
informacio szukseglet, az azonnali problemamegoldas alapja, az
eroforrasok kibovitesenek lehetosege es a tobbi, es a
megbizhatosag, gyorsasag, koltsegek es meg ki tudja, mi minden az,
ami igazabol erdekli az ugyfelet.

A masik, az elozonel joval szerenyebb lehetosegekkel rendelkezo
potencialis vasarloi kor sajat szamitogeppel rendelkezik otthon,
es mar belekostolt az informacios szupersztradan valo
szaguldozasba. Ennek a kornek nincs igenye intranetre es specialis
szolgaltatasokra, a hangsuly a modemen, a percdijon, az elofizetesi
dijon, a vonal minosegen es ilyesfajta gyarlo anyagi tenyezokon
van. A nekik szolo reklamok a "nem mindegy, milyen biszbaszt hasznalsz"
jegyeben fogano szlogenekrol ismerhetok fel.

Vegul a hulye Internet-reklamozo sem ezt, sem azt a reteget nem
celozza meg, csak lodoz vaktaban a terben, retorikajat "a
vilaghalo az ilyen meg olyan fasza" izzadsagszagu onmegertetes
jellemzi.

- robesz -

"Kormanyozni akarunk" - fogalmazott lapunk elejen olvashato interjunkban
a kisgazdapart celtudatos elnoke. A legujabb kozvelemeny-kutatasok
is megerositik: ha ma lennenek a valasztasok, Torgyan Jozsef
kormanyozhatna. De kik tulajdonkeppen a kisgazdak, es hogyan mukodnek?
Mi varna rank, ha gyoznenek? Hogyan lett a lenezett bohocfigurabol,
a demagog neptribunbol komoly, elfogadott politikai tenyezo? Ez a
beszamolo tobb hetig keszult, hatterinformacioinkat altalaban
vezeto es kevesbe vezeto kisgazda politikusoktol nyertuk - azokat az
ertesuleseinket is, amelyeket nem erositett meg ket fuggetlen
forras.

A nepszeruseg

Politikai elhivatottsaga csak annak van, aki biztosan tudja magarol: nem
fog osszeomlani, amikor raebred arra, hogy a vilag tul ostoba vagy tul
kozonseges ahhoz, amit o nyujtani akar (Max Weber: A politika mint
hivatas, 1919).

Ma meg nem tudjuk, mire ebred majd Torgyan Jozsef, ha 1998-ban netan
hatalomra kerul, annyi biztos, hogy ma minden eselye megvan a gyozelemre.
A Marketing Centrum legujabb, aprilisi felmerese szerint a Fuggetlen
Kisgazdapart tovabb novelte elonyet az MSZP-vel es a Fidesszel
szemben: a biztos szavazok 24 szazaleka voksolna rajuk a marciusi 20
szazalekhoz kepest, mig a Fideszt 20 szazalekuk, a szocialistakat
csak 13 szazalekuk valasztana (a Fidesz lenyegeben tartotta marciusi
szintjet, az MSZP 5 szazalekot vesztett). Mint az grafikonunkon is
lathato, tovabb tart az FKgP felszallo s az MSZP bizalomvesztesbol
szarmazo leszallo aga; a lakossag 40 szazaleka tovabbra sem tudja,
kit valasztana.

Az elozo honaphoz kepest negy ponttal, 39-rol 43-ra nott az MSZP
elutasitottsaga, mig a kisgazdake lenyegeben valtozatlan (30-31
szazalek). A legnagyobb valtozas azonban az, hogy a nep 23 szazaleka
ugy gondolja: az FKgP fogja megnyerni a kovetkezo valasztasokat. Az
MSZP-rol es a Fideszrol ezt csak 14-14 szazalekuk hiszi el, az
SZDSZ-rol 4 szazalek.

Mint azt Marian Belatol, a Marketing Centrum igazgatojatol megtudtuk,
az elmult hetek masik valtozasa, hogy a Roth Mano-ugybol kifolyolag
ot pontot visszaesett Maczo Agnes nepszerusege; de a kephez az is
hozzatartozik, hogy arra a kerdesre, "le kellene-e mondania Maczo
Agnesnek" az ugy nyoman, a magyarok 60 szazaleka azt mondta: nem
kellene lemondania, 26 szazalekuk szerint le kellene, 14 szazalekuk nem
tudja. Az Orszaggyules alelnokenek kodolt zsidozasa tehat vagy nem
kommunikalodott a kozvelemeny iranyaban, vagy kommunikalodott, de
az ilyesmi ma mar nem kinos - ez mindenkeppen elmozdulas lenne az 1989
utani moralis es politikai konszenzustol.

Lassan ugyan, de megkezdodott a nagy bankok es cegek erdeklodese
Torgyan irant - bar ugy tudjuk, konkret tamogatas egyelore nem
merult fel, az uj kisgazda hetilap finanszirozasara tett amerikai
korut pedig kifejezetten kudarc volt, a lap meg a marciusrol
augusztusra csuszott idopontban sem tud megjelenni. Part koruli cegek
nincsenek - "ez az en legnagyobb banatom" -, mondta lapunknak Szucs
Ernone gazdasagi igazgato. Az 1989-ben 11,1 millio forint alaptokevel
meginditott, mozgalmi kisszovetkezetbol atalakult Hangya Rt. halodik, a
Bort, Buzat, Bekesseget! Alapitvany detto. Az allami
koltsegvetesbol 148 millio forint jutott, tagdijakbol 7,5 millio
forint folyt be.

A bazis

De kik is a kisgazdak? Torgyan Jozsef eloszeretettel hivatkozik a
hagyomanyos magyar "foldmives-szolomives nepre", a szerinte 80
szazalekban videken elo magyarsagra, kistermelokre, parasztokra. Az
adatok azt mutatjak, hogy a Torgyan-part attorte a szocialis,
generacios es foldrajzi hatarokat, bar Marian szerint meg mindig a
kistelepuleseken elo, alacsony vegzettsegu ferfiak valasztanak
elsosorban az FKgP-t. "Ezek foleg protest-szavazok, akik csalodottak,
es elutasitjak a fennallo viszonyokat" - veli a
kozvelemeny-kutato, emlekeztetve arra, hogy a budapestiek koreben is
jon fol a part, raadasul tavaly osz ota megtortent a korosztalyi
kiegyenlitodes. "Az FKgP-t ma mar eros erzelmi elkotelezettsegu
kozepkoruak es fiatalok is valasztanak."

"Egyes videkeken, peldaul a Duna-Tisza kozen vagy Csongrad egyes
reszein valoban letezik ez a Torgyan altal emlitett hagyomanyos
kisgazda nepesseg, a fo- es mellekallasu kistermelok, mas
videkeken nem" - mondta a Narancsnak Juhasz Pal agrarszociologus,
szabad demokrata kepviselo. "A videki lakossag relativ helyzete nem
romlott a '94 utani idoszakban - a bortermeloke kifejezetten javult -,
de rengeteget romlott '91 es '93 kozott. A mostani csalodasnak eppen
az az oka, hogy ettol a kormanytol vartak az akkori romlasi folyamat
megforditasat" - mondta kerdesunkre Juhasz Pal, aki azzal is
magyarazza a kisgazdak nepszeruseget, hogy "a 30-as, 40-es vagy 50-es
evek fajvedo, rakosista, eros allami felelossegvallalasrol
szolo antikapitalista szolamkincsen szocializalodott emberek
nyelvezetebe, asszociacios rendszerebe jobban illeszkedik a kisgazdak
szolamkincse, mint barmely mas parte. Meg aki nem szereti Torgyant,
az is kisgazda."

A Marketing Centrum mutatta ki egyebkent azt is, hogy nem az MSZP
taboraban, hanem a kisgazdaknal a legmagasabb a Kadar-korszak iranti
nosztalgia: az FKgP hiveinek kozel harmada szerint "Kadar alatt volt a
legnagyobb demokracia az elmult evtizedekben". Ha tehat mar most
erzekelheto, hogy jovore Torgyanek oroklik azt a "kadari,
biztonsagos allam"-elvarascsomagot, amivel '90-ben az MDF-et, '94-ben az
MSZP-t fogadta a nep, akkor reszben ertheto, miert fogja vissza
mostansag Torgyan a kirohanasait.

Az elnok

Nem veletlen, hogy az ugyvedek olyan nagy jelentosegre tettek szert, a
nyugati politikai uzem ugyanis nem egyeb, mint erdekuzem. (...)
Ketsegtelen, hogy egy logikailag gyenge ervekkel alatamasztott, s ebben
az ertelemben "rossz" ugyet is gyozelemre - tehat technikailag "jol" -
tud vinni. (...) Mert a mai politika nagyreszt a nyilvanossag elott, a
beszelt vagy az irott szo eszkozevel folyik. S a szo hatasanak
merlegelese legmelyebben az ugyved feladatkorebe tartozik (Weber, id.
mu).

Torgyan Jozsef nagy valoszinuseggel stilust teremtett ebben az
orszagban: nem is annyira szonoki munkassagaval, a papir nelkul,
nagy hangon eloadott klisek, fordulatok, kesz nyelvi panelek egymasra
dobalasaval; nem is egykori rivalisai kimeletlen
felreallitasaval, tekintelyelvu habitusaval, hanem azzal, hogy - a
magyar politikai kulturaban egyedulalloan - szamon kerhetetlenne
teszi korabbi allasfoglalasait, tevekenyseget. Mint interjunkban is
olvashato, az elnok kikeri maganak, ha egy evvel korabbi beszedere
rakerdezunk. Tessek a marol meg a holnaprol kerdezni.

Hozza kozel allo embertol tudjuk, hogy Torgyan a mindenkori jelen
embere: elore eldonti ugyan, hogy nagyjabol mirol akar beszelni, de
pillanatok alatt felmeri, mit akar hallani a nep - es azt mondja. "A
finnyas entellektuelekkel szemben tudatosan szalonkepesse tette a
populizmust. A regi perbeszedei kifejezetten elmenyszamba mentek."
Pengeelesen vag az esze, hiperintelligensen felmeri, mit kivan egy
adott helyzet. A cel a hatalom. A mult pedig regen volt.

"Ez tipikus populizmus" - mondja Bozoki Andras politologus. "A populista
szamara csak a pillanat van, amikor meg kell ragadni a tomegeket. A
hatasmaximalizalas a lenyeg." Bozoki szerint a populizmus logikus
valasz arra, hogy az emberek azt hiszik: "ez a kormany tulsagosan
elitista politikat folytat".

Sok (volt) kisgazdaban azert meg elenken elnek azok az evek, amikor
Torgyan szemelye, multja rejtelyes volt; kezdve onnan, hogy 1989
marciusaban felbukkan Partay Tivadarnal, az ujjaszervezodo FKgP
vezetojenel, mondvan, jol meno rozsadombi ugyved, de "eletebol
hianyzik a politika es a tarsadalmi elismertseg", igy csatlakozna.
Csatlakozik, nincs mas jogasz a tajon. Lila alapon ezust betukkel
nevjegyet nyomtat maganak, rajta felirat: Voros Vincenek, az FKgP
elnokenek tanacsadoja. Homaly fedi 1956-os es azutani
tevekenyseget, leven, hogy egy evre ra mar a forradalmarokat
elitelo hirhedt Tutsek-fele verbirosag fogalmazoja; 1958 telen
baratai a megtorlasok elol elmegyogyintezetbe menekitik, utana
"ellenzeki magatartasa miatt" nem vedhet katonai es politikai ugyekben.
Kesobb arra hivatkozik, hogy a kisgazdak "Arany Balint-fele
szarnyahoz" tartozott; az 1987-ben elhunyt regi kisgazda politikusnak
azonban soha nem volt "szarnya", ozvegye allitolag nem is ismeri
Torgyant. Rejtelyesek a tajvani uzleti utak, amelyekre nem teljes
magyarazat, hogy Torgyan egy ideig elnoke a Vilagliga a Szabadsagert
es Demokraciaert nevu nemzetkozi antikommunista szervezetnek (amelyet
egy tanacsadoja igen jelentektelen "Mickey Mouse-dolognak" tart).

1991, boritekugy: a kisgazda frakcio tagjai ugynoki
atvilagitasukat kerik Antall Jozsef kormanyfotol. Kiderul, hogy
Torgyan (aki kozli: nem veszi at a nyolc melleklettel megkuldott
levelet Antalltol) 1958-tol husz even at Szatmari Lajos fedoneven
halozati szemelykent volt nyilvantartva a volt III/III-as
csoportfonoksegen. Torgyan szerint csak megprobaltak beszervezni, es
dokumentumokat prezental arrol, hogy "beszervezesre alkalmatlannak"
tartottak. A kisgazdak egy reszenek azonban nem oszlik el a gyanuja,
mivel az okmanyokat szemmel lathatoan szamitogepen szerkesztettek.

A szelsoseg

Torgyant a velemenyformalok eloszeretettel nevezik
"szelsosegesnek", pedig - talan a feregirto beszedtol eltekintve -
legfeljebb szelsosegesen primitiv retorika hasznalataval vadolhato.
Torgyan azonban nem antiszemita es nem rasszista. Huvos a viszonya
Csurkaval, a Nezeteim es tennivaloink cimu irasban "hibanak" nevezi
egyes kisgazda szervezetek egyuttmukodeset a MIEP-pel. Evekkel
ezelott kirakja a partbol azt az emberet, aki skinhead-zenekarokat
engedett probalni a szekhazban. Azonnal lemondatja Kapronczy Mihaly
kepviselot, amint kiderul, hogy a debreceni partirodaba volt bejegyezve
a toragyujtogato neonaci szervezet. Megszunteti a 92-es Kossuth teren
hirhedtte valt Honved Hagyomanyorzo Tagozatot. Leepiti Racz
Sandor regi 56-ost, aki a hungarista Ekrem Kemallal fraternizal. Amikor
Gyimothy Gezara rafognak egy XV. keruleti antiszemita felmondatot, ot
honapos szilenciumra iteli. Elmegy az Oneg Sabbat zsido klubba
eloadast tartani, ahol bejelenti, hogy dr. Timar Gyorgy vezetesevel
megalakul az FKgP Liberalis Tagozata - a tagozat sose alakul meg, csak
Timar kepviseloi irodajaban tartanak neha barati talalkozokat. Az
Eckhardt Tibor Akademian kozli: "Senki se feljen attol, hogyha van a
kisgazdapartban nehany zsido is. Azzal tudjuk igazolni, hogy ez a part
nem szelsoseges." A ciganysagrol szolo parlamenti vitanapon
kijelenti: "A ciganysag a magyar nemzetnek a resze." Egyetlen ellenzeki
partkent megszavazza a zsidosag karpotlasarol szolo torvenyt.

A tavalyi feregirto beszed reszben tudatosan megkomponalt kirohanas a
MIEP-es valasztoreteg megszerzese celjabol, vagy ahogy egyik
tanacsadoja fogalmaz: "Ott harsanyan kellett beszelnie, hogy kihozza a
legrosszabbol a legjobbat." Utana azonban azt tanacsoljak neki,
"valtson lepest", kezdje visszafogni magat. Kerdes persze, hogyan
nyeri meg a nemzeti kozeposztalyt, ha meg akarja tartani a csurkista
radikalisokat is.

A prototipus

A Roth Mano-ugy a legrosszabbkor jon, es kellemetlenul erinti a
tavaly ota higgadt centrumpoziciot megcelzo Torgyant, akit Maczo
kozvetlenul elotte amugy is kinos helyzetbe hoz azzal, hogy
megkerulesevel elmegy a MIEP nagygyulesere. Torgyan Roth
Mano-ugyben kelletlenul reagal, elhatarolodni nem akar (erre csak
Timar doktor probalja ot rabirni kozvetlenul a Maczo-felszolalas
utan), igy napokig adja elo korulmenyes, bizarr magyarazatait.

Maczoval regota rendkivul feszult a viszonya. A partelet egyik
ismerojetol ugy tudjuk, Torgyan nemigen bizik meg alelnokeben,
attol tart, hogy barmikor hatba tamadhatja; voltak arra utalo jelek is,
hogy Maczo "ranyul" a megyei elnokokre, "felfuzi oket
koldokzsinorjara", hogy adott esetben maga moge allithassa oket.
Kettejuk konfliktusa akkor elezodott ki kulonosen, amikor az elnok
megvedte Maczoval szemben ket, nem a parttestulet altal valasztott,
hanem fizetett tanacsadojat, Horvath Belat es Pokol Belat. Maczo
azt kifogasolta, hogy a szakertok privat velemenyt adtak elo
partallaspontkent egy sajtoertekezleten. Ugy tudni, Torgyan azert
nem akar egyelore megszabadulni Maczotol, mert "o az ot gyermekevel a
magyar anya prototipusa", es ez meg hozhat nemzeti voksokat.

A turak

A kisgazdapart elnoke 1989 ota csutortoktol vasarnapig az orszagot
jarja. Elmegy a legkisebb, legeldugottabb faluba is, nem is elsosorban
azert, hogy eloadjon, hanem hogy meghallgassa a helyi panaszokat. Egyik
tanacsadoja szerint leginkabb ennek koszonheti nepszeruseget: "Ezek
az emberek nagyon halasak, hogy egyaltalan valaki lemegy koze-juk. Ha
Orban Viktor menne le, neki lennenek halasak." Az orszagban 2300
kisgazda alapszervezet mukodik, altalaban ezek hivjak meg az elnokot
honapokkal elore. Mint Molnar Robert elnoki protokolltitkartol
megtudtuk, Torgyan tobb utja fel evre elore le van kotve, az
utvonalat es az ut idejet komputeren percre pontosan kidolgozzak,
akarcsak a talalkozok forgatokonyveit. A sofor az ut elejen odaadja
neki a ket-harom oldalas programot, plusz hatterinformaciokat az egyes
kozsegekrol. Az elnokot elobb a telepules hataran fogadjak a
helyi eloljarosagok, majd egyhazi es onkormanyzati vezetokkel
targyal, ha vannak kisebbsegek, azokkal; aztan sajtotajekoztato,
nagygyules, vacsora.

Jo kerdes, honnan a hatterinformaciok. Kerdoivekbol. Ha ugyanis
meghivjak (vagy: a Belgrad rakparti kozpont meghivatja) az elnokot
valahova, Tajekoztato adatok Dr. Torgyan Jozsef partelnok ur
latogatasahoz cimmel nyolcoldalas kerdoivet postaznak nekik jo
elore. Ebben a helyi szervezetnek fel kell sorolnia a latogatas celjat
("nagygyules, egyeb"), a helyseg lelekszamat ("ebbol no, ebbol
ferfi"), a nemzetisegeket, a helyi partokat es tarsadalmi
szervezeteket, plusz cim es tagletszam; meg kell nevezni az egyes
vallasokat, a "vallasi kozosseg tagjainak szamat", a kozosseg
cimet; a "szocialis segelyre szorulok" szamat, a "munkanelkuliek,
nyugdijasok" szamat, a jelentosebb vallalkozasok, a helyi media, a
mezogazdasagi egysegek, tortenelmi esemenyek adatait.

Nem a veletlen muve a kisgazda latvanyvilag sem. Az elnok
protokollfonoke (nagy J. F. Kennedy-rajongo) tavaly ket honapon at
tanulmanyozta Amerikaban Clinton es Dole kampanyat, ahol megtanulta,
hogy latvany es uzenet szervesen osszekapcsolodik. Molnar Robert
szakitott a regi videki rendezvenyek szanalmas, giccses, ki nem talalt
kepi vilagaval. Huzamosabb ideje allando, beepitett mikrofonos
szoszeket utaztat egyik emberuk helysegrol helysegre; tudatos a
zaszlok megkomponalasa, elhelyezese, az utobbi idoben a kek
EU-lobogo felbukkanasa, a budapesti sajtoertekezletek nyugodtsagot es
nemzeti elkotelezettseget sugallo hattere, a szakertok nagyszamu
reszvetele a sajtotajekoztatokon. Ugy tudni, a kampany idejere
megprobaljak lenyulni a "megnyugtato zold szint az MDF-tol.

A csapat

A "hivatalnokok" viszonylag konnyen hodolnak be egy eros demagog
hatasu vezerszemelyisegnek: vegeredmenyben anyagi es eszmei
erdekeik szorosan kotodnek a vezertol remelt parthatalomhoz, s egy
vezerert dolgozni mar magaban veve is nagy belso megelegedest jelent
(Weber, id. mu).

Az egykori 36-ok (a Torgyan altal a partbol kizart akkori
kormanyparti kepviselok) egyike kerdesunkre elmondta: Torgyan
legnagyobb hibaja, hogy sose volt kepes csapatepitesre es
-mukodtetesre, csak iranyitani tud, nem reszt venni. Torgyan Jozsef
azonban ket eve tudatosan keszul a kormanyzasra, es kepes volt
egyfajta csapatot szervezni maga kore - mas kerdes, hogy ez a
"kabinetrendszer" komoly kompetenciafeszultsegek targya az uj
szakertok es a Belgrad rakparti regi garda, illetve a 12 tagu
Orszagos Elnokseg kozott (hogy a kitapinthato szemelyi
surlodasokat ne is emlitsuk). A partkozpontban mindenesetre attol
tartanak, hogy szakertoi mezben "karrieristak es hizelgok" gyulhetnek
a 70-100 ezer tagot szamlalo part vezetoi kore.

Minden hetfo delutan ketto es harom ora kozott az elnoki kabinet
tagjai tartanak allando konzultaciot Varhelyi Andras elnoki
fotanacsado (partbeli beceneve: Nuncius) parlamenti irodajaban - "ez
a part verkeringese", mondta egy frakciotag. Jelen van: Torgyan,
Varhelyi, Horvath Bela elnoki kabinetfonok (o felel a Belgrad
rakpart es a parlament kozti kapcsolattartasert, es o a
kozlekedesi-vizugyi kabinet vezetoje), Szabadi Bela gazdasagi
kabinetvezeto, Boros Imre penzugyi kabinetvezeto, valamint Pokol Bela
alkotmanyjogasz, fotanacsado. A delelotti frakcioules utan itt
vitatjak meg a napirend elotti felszolalasok, kerdesek temajat,
nyelvezetet, hangsulyait, itt mondjak el az elnok emberei, milyen
poenokat, fordulatokat ajanlanak. "Aztan o eldonti, figyelembe veszi-e
ezeket" - mondta nekunk egy Torgyan-kozeli ertelmisegi. "Az o
prizmajan megtorik minden." A hetfokon kivul hetente legalabb meg
egyszer uleseznek.

A kisgazdapart elnoke kezdetben "arnyekkormanyt" hirdetett, aztan ezt
dobta, es szakertoi kabinetrendszert hozott letre, hogy ebbe integralja
az uj szakertoket, a nemzeti kozepmezonybol vart ertelmiseget -
mert ez most a fo gond az FKgP-ben, hogy kozeleg 1998, es keves a
kader, a frakciotagok lassuak, passzivak, nem beszelnek nyelvet -
ezeket maga az elnok is elmondja ket eve. Az ertelmiseg megnyereset
celozzak az (eppen most alapitvannya alakulo) Eckhart Tibor Politikai
Akademia eloadasai is.

A kabinetek nagyjabol a miniszteriumok teruleteit fedik le. Horvath
Belan kivul egyebkent Posze Lajos kampanyfonok is az MDF-bol
igazolt at. Torgyan tanacsadoinak szamitanak meg a kisgazdak altal
jelolt mediakuratorok: Kocsis L. Mihaly, Nahlik Gabor es Lovas
Istvan.

A partjan belul kisse misztikus figuranak tartott, allitolag jo
nemzetbiztonsagi kapcsolatokkal rendelkezo Varhelyi Andras (azelott az
Uj Magyarorszag lapigazgatoja, kolto, majd Antall Jozsef
sajtoreferense, 1994 vegen meg az MDF-be lepett be; 1995 juliusaban
jott at az FKgP-be) iranyitja a nemzetbiztonsagi-belugyi kabinetet,
Terbocz Tamas a kulugyit, Szentgyorgyvolgyi Peter volt
koztarsasagi megbizott az onkormanyzatit, az orosz es ukran
gazdasagi kapcsolatokkal rendelkezo dr. Atyanszky Gyorgy a vallalkozoi
tagozatot, dr. Tamas Karoly egyetemi tanar a mezogazdasagi kabinetet,
dr. Bokor Imre (Kiskiralyok munderban) a honvedelmit, Reti Miklos a
nepjoletit, a kulugyit maga Torgyan. A kabinetekben Varhelyi szerint
he-lyenkent tobbtucatnyian dolgoznak - a kulugyiben meg ismert arcok
is, de ezeket a fotanacsado nem akarta megnevezni. A kabinetek szakmai
anyagokat gyartanak a frakciotagoknak, keszitik az egyes "agazati
programokat" - a liberalis es harmadikutas elemeket otvozo,
restrik-cioellenes es novekedesparti "alter-nativ gazdasagi program"
peldaul mar 1995 vege ota kesz, a munkalatokat Szabadi Bela
koordinalta.

A cel

Kerdesunkre Szabadi is megerositette, hogy programjuk nem minden
reszet fedik fel, de szerinte van kesz forgatokonyvuk a kormanyra
kerulest koveto elso idoszakra. Legfontosabbnak egy antiinflacios
csomag bevezeteset tartana, amivel szorosan osszefuggne egy radikalis
kozigazgatasi reform.

A kisgazdakra valoban illik a Fidesz legujabb szlogenje, hogy tudniillik
tobbet akarnak, mint kor-manyvaltast, de kevesebbet, mint
rendszervaltast (ez meg majd johet az elso fordulo utan). Nem tudjuk
termeszetesen, mit tartalmazhatnak a rejtelyes, meg nem nyilvanos
reformtervek, de annyit mar ma is tudni, hogy egy kisgazda valasztasi
gyozelem gyokeresen megvaltoztatna a kozjogi-alkotmanyozasi
rendszert. Az FKgP - ahogy Torgyan fogalmaz: "nemi
alkotmanymodositassal" -

o erositene az (olcsobbnak es hatekonyabbnak szant) allam
gazdasagszervezo, -menedzselo szerepet; az allam strategiailag fontos
informaciokat nyujtana, felszamolna a parhuzamos strukturakat (pl.
bizottsagok);

o a "nepszuverenitas erositese" cimen bevezetne a prezidencialis
rendszert: kozvetlenul a nep valasztana koztarsasagi elnokot,
akinek lenyegesen erosebb jogositvanyai lennenek;

o ha ez nem sikerulne, a miniszterelnok jog- es hataskoret
erositene meg a kancellari minta alapjan "az orszag rendbetetelere";

o bevezetne a ketkamaras parlamentet: a 70 fos felsohaz barmikor
megvetozhatna a 200 fos alsohaz torvenytervezeteit, sot kesz
torvenyeket dobhatna vissza a kis partok es "civil szervezetek"
kepviseloit tomorito felsohaz;

o megszuntetne az Alkotmanybirosagot, es erosen hatalomtalanitott
feladatait a Legfelsobb Birosagra ruhazna;

o az egyes miniszteriumokban egyenkent 10-15 fos "kabinetrendszer"
bevezetese cimen lecserelne a teljes felso garniturat, es politikai
iranyitas ala venne a tarcakat;

o a "liberalis mediahatalom" tulsulya miatt megadoztatna a nagy
hirdetesi bevetellel rendelkezo mediumokat, es a penzt
atiranyitana a "politikai okokbol elesett" szegenyebb organumokhoz;

o nem kerne a kulso allamadossag elengedeset, de uj
megallapodast probalna meg elerni az IMF-fel es a Vilagbankkal.

Nyilvanvalo, hogy a prezidencialis, illetve kancellari tipusu
gondolkodas az FKgP erosen piramisszeru belso strukturajabol
kovetkezik, az orszagos elnokseg (=az elnok) iranyit igy is mindent
(a megyei kepviselojelolteket is majd o szuri meg), es termeszetesen
o akarna meghatarozni kaderei mukodeset is. Pokol Bela azonban
lapunknak elmondta: szo sincs arrol, hogy a "jelenleg erosen szettagolt
allami hatalmat" felvalto erosebb iranyitas barmifele veszelyt
jelentene a demokraciara, es a ketkamaras parlament is csupan
"komplexebb hatalmi szerkezetet" jelent. Bozoki Andras politologus
azonban aggasztonak tartja ezeket a tervezett valtozasokat, mivel "az a
kozjogi szerkezet, ami 1989 ota kialakult, egesz jol mukodik"; a
felsohazba peldaul bekerulnenek a kulonbozo, nem valasztott
alcivil babszervezetek is, felulbiralasi joggal. Bozoki mindenesetre
remenykeltonek tartja, hogy a Fidesz es a tobbi ellenzeki part is
betartja a 89-es alkotmanyozasi konszenzust.

A profeta, a hadvezer, a nagy egyhazi vagy parlamenti demagog
karizmaja iranti odaadas azt jelenti, hogy o szemely szerint az emberek
belsoleg "hivatott" vezetojenek szamit, hogy nem szokasbol vagy
eloirasbol engedelmeskednek neki, hanem mert hisznek benne (Weber, id.
mu).

Seres Laszlo

(kozremukodott: Gergacz Jozsef)

* A populista strategia *

Siklaki Istvan szocialpszichologus a Torgyan-jelensegrol

Magyar Narancs: Mennyire jatszott kozre a media a Torgyan-jelenseg
kialakulasaban?

Siklaki Istvan: Torgyan ugyesen kihasznalta azt, hogy az ujsagiro
keruli a kockazatot, es a dilemmat, hogy csinaljon-e nimandbol
politikai tenyezot, vegul ugyis ugy oldja meg, hogy lekozli a nimand
meghokkento nyilatkozatait. Ezenkivul, mint minden jo politikusnak,
neki sincsenek gatlasai. Tudja, hogy kello hatarozottsaggal, gyakran
ismetelve egy ido utan barmilyen baromsag megfogan valamennyire. Ez
egeszul ki az igazi populista strategiaval: egyszeruen azt mondja ki,
ami elsore, felszines asszociaciokent eszebe jut az embereknek egy
kerdesrol. Ez a reflexszeru uzemmod addig mukodik, amig nem vag
igazan erdekbe, nem igazan fontos. Ha igen, akkor Torgyan mar nem
mukodik.

MN: Igazi pragmatikus, aki mindenre kopi a reflexszeru valaszt anelkul,
hogy lenne koherencia a gondolataiban?

SI: Is-is. Az alapmotivumaihoz markans mitikus elemek tarsulnak. Gyakran
hangoztatott tezise, hogy az orszag vegveszelyben van, amibol csak a
kisgazdapart tudja megmenteni, az a part, amelyik ezt mar a haboru
utan is megtette. Nem erdekes, hogy neki ahhoz a parthoz semmi koze,
Torgyan tudja, hogy az embereket ez nem erdekli, neki csak a mitosz kell.
Ezekhez az alapmotivumokhoz es mitoszokhoz kapcsolodnak az aktualis
reagalasai.

MN: Mi jellemzi a torgyani nyelvet?

SI: Legfontosabb eleme az egyszeruseg, ami eroteljes stilusfordulatokkal
parosul. Masreszt Torgyan ugy beszel, mintha kozulunk valo lenne,
mintha csak kocsmaban beszelgetnenk, ugyanakkor erre ratesz egy
burokratikus, hivatali nyelvezetet is, ami talan ugyvedi mivoltabol
adodik. A mi nyelvunket beszeli, es megis folottunk all, mint a jo
parttitkar valamikor. Harsanysaga, felvallalt bohocszerepe egyben
korlatja is: amint tetre megy a dolog, elveszti a sulyat. Igy
lehetseges, hogy sokan szeretik, elfogadjak, de ennek ellenere
pojacanak tartjak, es vegul nem szavaznak ra.

MN: Mennyire tudatos alkotas a Torgyan-image?

SI: Nagyon narcisztikus - ez az egyik gyenge pontja -, de tudatos
politikus, sokszor tudatosan, machiavellisztikusan populista. Ugyanakkor -
bar van onreflexioja - nem cinikus, ettol lesz hiteles. Persze mivel
elhiszi, amit mond, neha elviszi a lendulet. Ugyanakkor jo politikus,
tanul a sajat hibaibol: emlekezetes feregirto beszedenek hatasat
is intenziv kampannyal csillapitotta. Persze torgyani modon: nem
zavarta, hogy a szetosztogatott beszedeben ott volt a kifogasolt
szovegresz, egyszeruen letagadta, hogy ilyet mondott volna.

MN: Mi valtozna, ha miniszterelnok lenne?

SI: Az neki is katasztrofa lenne, nem is hiszem, hogy igazan torekedne a
hatalomra. Narcisztikus ugyan, de van esze es onreflexioja, tudja, hogy
nepszerutlen szerepbe kenyszerulne, es o csak a nepszeru szerepeket
szereti. Miniszterelnokkent valoszinuleg megbukna, hiszen cselekvesi
kenyszerben rogtonozne, es akkor ezt mar nem lehetne toleralni.

MN: Mit lehet megallapitani hiveirol, kik vevok erre a politikai
stilusra?

SI: A Torgyan-hivok csalodott emberek, akik vesztesnek erzik magukat.
Nem feltetlenul kell valoban annak lenniuk, fontos, hogy ugy erzik
magukat. Sok vallalkozo, de meg ertelmisegi is, aki nem is el rosszul,
Torgyan-hivo, mert rendszervaltaskori ambicioja nem teljesult.
Iskolazottsagtol fuggetlenul azok a retegek fognak ra szavazni, akik
minden mindegy alapon vagy bosszuvagybol, eros erzelmi indittatassal
lepnek az urnahoz.

- kerenyi -

A sporttorveny elokeszitese es annak vegeredmenye mogott
meghuzodo folyamatok jelkepszeruen mutatjak a sportvezetes
kilencvenes evekbeli lobbipolitikajanak latvanyos kudarcat. Raadasul
hiaba van vegre jogszabaly, ha tovabbra sincs megoldas azokra a
problemakra, amelyeket ha nem kezelnek, osszeomlik a magyar sport.

A hatter

A nyolcvanas evek vegenek tarsadalmi valtozasai alapjaiban
renditettek meg azokat az intezmenyeket, illetve modositottak azokat
a folyamatokat, amelyek a magyar sportot addig sajatos kozintezmenykent
tartottak fent. Megszunt a szfera azon agitprop jelentosege, hogy
minden egyes rugott gol, ledontott tekebabu, lefutott kilometer a
tervgazdasag felsobbrenduseget hirdeti, s hogy mindegyikuk egy-egy
szeg a kapitalizmus koporsojaba. A megvaltozott korulmenyek miatt
alaposan megcsappantak azok a nagyvallalati es miniszteriumi
penzforrasok is, amelyek korabban - foleg a nagy egyesuletek eseteben
- viszonylagos penzugyi boseget jelentettek a kluboknak: a szocialista
vallalati vezetok a kozpenzbol bokezuen aldoztak a sportra
(maganvallalkozokent, a sajatbol mar szukosebben vagy inkabb
sehogy sem).

A nyolcvanas evek vegetol meghozott gazdasagi torvenyek szep
csendben a sportot is beepitettek az altalanos szabalyozo rendszerbe.
A gazdasagi helyzet romlasaval a kozponti koltsegvetes es a helyi
onkormanyzatok valasztas ele kerultek, s az elosztasi dontesekben a
sport egyre kevesebbszer kerult a kedvezmenyezettek koze. A kozponti
koltsegvetesi tamogatasokat nem inflaltak, raadasul a "targyalasi
alapot" jelento es olimpiai pontszamokban mert eredmenyesseget egyre
novekvo koltsegekkel, gazdasagi szempontbol romlo versenyhelyzetben
kellett es kell fenntartani. A lakossagi jovedelmek csokkenese csak a
gazdag elit kiszolgalasara pozicionalt sportvallalkozasok szamara
tette lehetove a profitorientalt mukodest: alapvetoen csokkent mind
a sportszolgaltatasok iranti fizetokepes kereslet, mind a sportolasra
fordithato szabadido.

Alkalmazkodasi kiserletek

Az uj korulmenyekhez valo alkalmazkodasra, illetve a helyzet tovabbi
romlasanak a megakadalyozasara tobbfele kiserletet is tett a
sportszfera.

A meghatarozo erdekcsoportok a valtozasok ellenere biztak abban, hogy
a sport megorizheti eros erdekervenyesito kepesseget, es ennek
szellemeben folytattak a hagyomanyos politikai alkuk kereseset.
Remenykedtek, hogy az uj rendszer kabinetjei a korabbi evtizedekhez
hasonloan biztositjak a sportszfera mukodesi felteteleit. A
rendszervaltas kormanyai azonban nem vallaltak, hogy teljes mertekben
fedezzek a valtozatlan szerkezetu magyar sport megnovekedett
koltsegeit. Andrasfalvy Bertalan hajdani kultuszminiszter elhiresult
szep szavaival elve a koltsegvetes nem kivant "a sport feneketlen
zsakjaba" penzt onteni. (Krisztina Plussszt viszont szivesen
szorongatta mindegyik miniszterelnok - hatha az uszokiralyno
puszijatol kiralyfiva nemesednek.)

A tobblettamogatasert inditott attak mellett eselyt jelentett annak a
felismerese, hogy a vonatkozo jogszabalyok szerint gyakorlatilag
lehetetlen behajtani a koztartozasokat az egyesuletektol es a sportagi
szovetsegektol. A helyzetet a sportvezetok egy resze ki is hasznalta.
1992-re egymilliard forint volt a szfera koztartozasa, ez 1995-re
mintegy harommilliardra, mara korulbelul hatmilliardra szaporodott.
Az elso egymilliardot egy parlamenti hatarozattal meg minden
kovetkezmeny nelkul sikerult eltuntetni, harom ev multan azonban
mar csak az atutemezesrol es a reszleges elengedesrol tudtak
megallapodni, a jelenlegi hatmilliard ugye pedig rendezetlen. E folyamat
vilagossa tette a koltsegatharitas taktikajanak korlatait - erre
nyilvanvaloan nem lehet hosszu tavu egyesuleti mukodest alapozni.

A tamogatasmegszerzesi es koltsegatharitasi strategiak mellett a
piaci alkalmazkodasra is kiserletet tettek az egyesuleti vezetok: ez
szamukra egyet jelentett a szponzorok es reklamozok megnyereseert
folytatott harccal. Hamar szembesulniuk kellett azonban azzal, hogy az
atalakulo gazdasag nem kepes - es nem is akarja - eltartani jelenlegi
mereteben, szerkezeteben es mukodesi felteteleivel, szemelyi
allomanyaval a magyar sportot. Ennek kovetkezmenyekent az egyesuletek
egy resze felretette igenyesseget a szoba joheto szponzori
ajanlatok kapcsan. Ily modon a magyar sport kornyeken olyan
vallalkozasok is feltuntek, amelyek vagy atvertek az egyesuleti
vezetoket, vagy amelyeket a penzugyi hatosagokkal folytatott kuzdelem
tavolitott el a kluboktol. A kozelmult felbotranyai alapjan ugy
tunik, vannak olyanok is, akik a "szurke zonabol" erkeztek, tehat,
mondjuk igy, legalabbis gyanus a kaderlapjuk, am olyan ajanlatokat
tettek egyesuleteknek, amiket nem tudtak visszautasitani.

A torveny

Ilyen kornyezetben szuletett meg a sporttorveny gondolata, illetve
dolgoztak ki magat a jogszabalyt. A sporttorvenyt kikenyszerito
lobbizok eredeti szandeka szerint a torveny szervesen illeszkedik abba
a tulelesi strategiaba, amit a sportvezetes a - fentiekben emlitett -
valtozatlan feltetelek biztositasaert folytatott az elmult
idoszakban. A bizonytalanna valt kornyezeti feltetelekhez valo
alkalmazkodasi kiserletek reszbeni kudarca ugyanis arra osztonozte a
sportszfera meghatarozo szereploit, hogy politikai kapcsolataikat,
befolyasukat osszpontositva olyan kozponti koltsegvetesi tamogatast
szerezzenek, amely hosszu tavon garantalja a valtozatlan formaban valo
mukodes felteteleit. Ennek legbiztosabb modja pedig az, veltek, es
nem is alaptalanul, ha torveny garantalja az allami tamogatasok
merteket.

A hosszas elokeszito munka soran keszultek szakertoi anyagok,
OTSH-osszefoglalok, torvenytervezetek, a vegszo - a torveny
veglegesitese - azonban a Belugyminiszterium illetekeseie volt:
megszuletett az 1996. LXIV. torveny "A sportrol" es az 1996. LXV.
torveny "Az egyes sportcelu ingatlanok tulajdoni helyzetenek
rendezeserol". A jogszabalyok megalkotasanak eredetileg egyetlen
celja volt: torvenyben rogziteni es garantalni a sport szamara
juttatando eroforrasokat. Ahogyan a sporttorveny elso hivatalos
munkaanyagahoz fuzott szerkesztoi megjegyzes kimondja: "Ha a tervben
szereplo sporttorveny osztonzo tamogatas helyett osszessegeben
megis a szinten tartast sem elero, megszorito penzugyi kezelest
kapna, akkor a torveny idoszerusege vagy megalkotasanak ertelme es
hitele elvesznek."

Pontosan ez tortent. A magyar sportban, kulonosen a futballban,
egyaltalan nem ismeretlen az a fajta gyozelem, ami utan lehajtott fejjel
kullognak le a jatekosok a palyarol. Ez tortent a parlamentben is a
torveny elfogadasa utan. A sport torvenyi szabalyozasanak politikai
szoszoloi nemcsak a valasztasi programjaikban, hanem a koalicios
megallapodasban is rogzitettek azon elhatarozasukat, hogy kell
sporttorveny; s ha "direkt" sohasem batoritottak, am nem is
hutottek a szfera abbeli remenyeit, hogy a torveny a GDP 1,5-3
szazalekaban fogja rogziteni a sporttamogatasok osszeget. Marpedig
a Bokros-csomagba ez nem ferhetett bele - hogy a szakmai ellenervekrol
mar ne is beszeljunk. A torveny nem rogzitette a sport kotelezo
allami tamogatasanak merteket; a sportszfera a szerencsejatekok
bevetelenek csak kis hanyadabol reszesul, es szo sincs arrol, hogy
a sportszervezeteket kivennek az altalanos gazdasagi szabalyozas
alol.

Miert rossz?

A torveny koruli csatarozasok nem a szfera gyozelmet hoztak. A
torveny azonban letezik, kezdeni kene vele valamit. Csak az a baj, hogy
ez szinte lehetetlen. A sportvezetok velhetoen az allami tamogatasok
elmaradasat siratjak, pedig inkabb azt az elszalasztott lehetoseget
kene, ami lehetove tette volna, hogy konszenzussal olyan program
szulessek, ami atsegithette volna a magyar sportot a gyakorlatilag
kozintezmenyi allapotabol a kialakulo piaci viszonyoknak megfelelo,
azzal hatekonyan egyutt dolgozo uzleti alapu tevekenysegbe (amire
egyebkent nem feltetlenul a torvenyalkotas a legjobb, plane nem az
egyetlen megoldasi lehetoseg).

A sporttorveny tovabbra is abbol a koncepciobol indul ki, hogy
letezik ugynevezett egyseges sport. Tehat, mondjuk, pentek esti
Gyongyosi uti focizgatasom ugyanaz a tevekenyseg, mint amikor Lisztes
Krisztian rugja a labdat Stuttgartban. Csakhogy: en fizetek azert, hogy
focizhassak, Lisztes Krisztiannak pedig fizetnek azert, mert focizik. A
sportpiac egeszen mas szegmensein vagyunk jelen: a hivatasos labdarugo
munkaberert, az ot alkalmazok pedig profitert vegzik a
sporttevekenyseget (amibe, csak ugy mellekesen, az adok es jarulekok
befizetesenek is bele kene fernie), en pedig szabadidomben sportolok.

Hivatasos sportolonak lenni szakma. Amde: kinek jut eszebe a
villanyszerelo kisiparost a villanyszerelesben, a froccsonto
vallalkozokat a froccsontesben allamilag tamogatni? Eppen azt a
szabalyozasi kornyezetet kellene megteremteni, amiben a
sportlatvanyossagokat (hivatasos sportokat) es a szabadidos
sportolasi lehetoseget kinalok is magas szinvonalu szorakoztato
vallalkozasokkent allithatnak elo az oket megilleto profitot -
eppen ugy, mint barmely mas agazat. Vagyis veget kene vetni annak a
gyakorlatnak, amely - a korabbi evtizedekhez hasonloan - a minosegre
valo hivatkozassal a hivatasos sportolokhoz aramoltatja az allami
tamogatasokat.

Annak, hogy nezem-e vagy csinalom-e a sportot, a szabalyozasban is
egyertelmuen kulonvalasztva kell megjelennie. Ez eppen a kozponti
koltsegvetes tamogatasi preferenciarendszerenek kialakitasa soran
fontos. Mas-mas kozfeladatok es ertekek kapcsolodnak a szabadidos
es a hivatasos sporthoz. A szabalyozas szempontjabol az a fontos, hogy
mindkettonk szamara teremtsen eselyt a sportolashoz: Lisztes
Krisztiannak ahhoz, hogy a sportolasert normalis munkabert, nekem pedig
ahhoz, hogy megfelelo szinvonalu szolgaltatast kapjak.

A sporttorveny komoly makroiranyitasi szervezeti kaoszt teremtett. A
fejlett orszagok sportiranyitasi rendszere a nemzeti olimpiai
bizottsagok, a felelos allami intezmeny (miniszterium) es a sportagi
szakszovetsegek egyuttmukodesen alapszik - az egyik intezmeny
vezeto szerepevel. A magyar sporttorveny mind a harom "pillert"
megerositette, s nemcsak az intezmenyi feladatok es jogkorok
osszehangolasat mulasztotta el, de letrehozott harom olyan uj
szervezetet (Sporttanacs, Gerevich es Wesselenyi kozalapitvanyok),
amelyekkel a jogszabaly az uj es a mar letezo szervezetek
feladatainak, hataskoreinek atfedeseivel kilatastalanul tovabb
bonyolitotta az amugy sem vilagos hatalmi rendszert. Mivel a Magyar
Olimpiai Bizottsagon, az OTSH-n, a kozalapitvanyokon s kozvetve a
Sporttanacson keresztul is aramlik az allami penz, a szuksegszeru
hatalmi harc jegyeben ez nem valtozatos finanszirozasi lehetosegeket,
hanem csak ujabb alkalmazkodasi kenyszereket hoz a sportipar szereploi
szamara.

A legnagyobb problema

A torvenyalkotoknak nem volt viziojuk a magyar sport jovojerol,
arrol, hogy milyennek szeretnek latni a magyar sporteletet mondjuk tiz
ev mulva. Ebbol kovetkezoen a torveny nem is lehet a celok
megvalositasanak egyik eszkoze, egyfajta ut a jelenlegi allapotbol a
megvalositani kivant celallapothoz.

A fentiekben megenekelt celallapotnak az alapvetoen a piac altal
koordinalt sport megteremtesenek kellene lennie. A sportszfera,
jelenlegi allapotaban, gazdasagi ertelemben igencsak elmaradott iparag.
A szabalyozasnak ezt a fejletlen, de strategiailag fontos iparagat (s ki
vitatna, hogy az) olyan gazdasagi kornyezet letrehozasaval kellene
tamogatnia, amely hitelekkel, adokedvezmenyekkel, infrastrukturaval
eselyt ad a tokehiannyal kuszkodo vallalkozoknak a szinvonalas
sportszolgaltatasok megteremtesere. A piaci alapu sport megalapozasa
utan, azzal osszhangban kellene kialakitani azt a kisszamu, jol
meghatarozott es nyilvanos kozponti (kormanyzati) preferenciarendszert,
amely hosszu tavon is vallalhatoan szolgalja a kozjot, korrigalja a
piaci mukodes zavarait.

A fentiekben elemzett helyzet azt valoszinusiti, hogy a sporttorveny
jelenlegi allapotaban nem lesz hosszu eletu. A viszonyok valtozatlanul
nem atlathatok. Egyszerubben szolva: nem tudni, kik - es mikor! -
fognak itt vegre golokat rugni.

Denes Ferenc