IX. evf. 20. szam, 1997. majus 15.


Szuret

-interju-
***A Matav es akik nem kellenek neki (Dr. Zombory Laszlo, a Nemzeti
Hirkozlesi es Informatikai Tanacs elnoke a
telekom-liberalizaciorol)***

-egy het-
Politikai es kulturalis hirek

-nagyitas-
A Nemzeti Tankonyvkiado privatizacioja: A nagy lecke

POLITIKA

-magyar globusz-
***A Kronika esete az ORTT-vel: Hirhatter***
Ombudsmani beszamolok: Erdeklodes hianyaban
Alkotmanyozas: Egy gesztus vege
Az MSZP es a BIT: A fiuk a politikaban dolgoznak

-vilagfalu-
Zaire: Francia csok
***Phenjan Szoul ellen: Koreai falo***

ELET + MOD

-gep + narancs-
***Kaszparov vs. Deep Blue: Nyero gep***

-elet + mod-
Magyar badogjatekok: Torpeauto-tortenelem

-guide-
Kacsa es egyeb disznosagok

KULTURA

-interju-
***Erzem, hogy szeretnek: Nyertes Zsuzsa szineszno***

-kritika-
Konyv: Fekete-feher, igen-nem (Revesz Tamas: Budapest - Egy varos az
ezredfordulon)
Film: Nosztalgia (Walter Hill: Az utolso emberig)
Film: Szurke es kek (Aki Kaurismaki: Gomolygo felhok)
Jon! Jon! Jon!: Network Medien
Krokodil Dundee: Ray Anderson Alligatory Band a Petofi Csarnokban;
Jamaaladeen Tacuma: Brotherzone

-visszhang-
Nyolc kis kritika

-egotrip-
Jaksity Gyorgy: Tozsde
Hammer Ferenc: Pasztak nepe (Konyvek)
Seres Laszlo: Dekoder

-publicisztika-
Eorsi Istvan: A mocskolodas esztetikaja

-a szerk.-
***Alom az allamban***
Odafenn

-olvasoi levelek-

Nem aktualis a tobbpartrendszer - mondta szegeny Grosz Karoly a
teveben. Nem idoszeru a frakcioegyesules - mondta szegeny Giczy
Gyorgy a radioban, es bar az ilyesmi inkabb helyhez, mint idohoz
kotott kijelentes, felo, az ido most Giczyt igazolja. Pedig be szep
is lenne, tiszta Europa: egy igazi jobbkozep frakcio, tele igazi
keresztennyel, demokrataval es unioval, a nevuk is Kereszteny
Demokrata Unio lenne, Isepy lenne a frakciovezetoje, es extra
bonuskent ez a ket part alkotna egyutt a legnagyobb frakciot; lenne
sok kozos ules.

Almodik a Bem ter.

Lezsak Sandornak nincs nagy mazlija ebben az orszagban:
bicikliturajat kihagytak a Hiradobol, Hornt rajta kivul nem akarta
megbuktatni senki, es most meg fuzionalni se hagyjak nyugodtan.
Raadasul pont azok, akiken segiteni akart; elvegre atvitte volna o a
kereszteny nenit a zebran, barmennyire is tiltakozott volna, hogy
hagyjak bekibe, o az utcanak ezen az oldalan akarja kicsinalni a
masik kereszteny nenit. Ha viszont a KDNP tovabbra is leginkabb
tavol-keleti harcmuveszeti betetekre emlekezteto partelettel akarja
megedesiteni hetkoznapjait, akkor ugrott a magyar CDU, amit eredetileg
nem is az MDF, hanem az MDNP helyezett kilatasba, a
Fidesz-MDF-KDNP/Emberarcu Szarny-tengelyen. Nyista, a magyar CDU
lapzartakor senkinek nem erdeke, es ezt mi sem bizonyitja jobban, mint
hogy a Lezsak-level utan mindket KDNP-szarny a masikat vadolta
cselszovessel, ami ott igen sulyos dolognak szamit, amiota a Hirado
a nevuk ala nem ir posztot, csak annyit, hogy KDNP, mert ki tudja, ki ott
a legitim.

Giczy nem akar CDU-t, mert frakcio nelkuli partelnok lenne, Isepy meg
azert, mert meg eselyt lat a part megszerzesere. Hogy Torgyan miert
nem akarja, az evidens, a Fidesz pedig maga akar az lenni, a magyar CDU,
bar a nemet CDU nem mond olyanokat, hogy tudatos nemzetrontas, meg '56
utani megtorlasok kozos szellemisege. Mindegy. Nem jott ossze. Isepy
a heten a Tavol-Keleten targyal, Fuzessy megint nyilatkozni fog, Lezsak
pedig haromszor korbebicajozza a Bem teret, ez allitolag valami osi
sumer atokuzo.

Nyertes Zsuzsa szineszno

Februar vege ota megy tablas hazakkal a Jatekszinben Arthur Miller
darabja, a Bunbeeses utan. Marilyn Monroe szerepeben egy igazi
szepseg, Nyertes Zsuzsa lathato.

Magyar Narancs: Eddig arrol szoltak a szerepeid, hogy szep vagy. Marilyn
Monroe-t eljatszani neked kicsit olyan lehet, mint az orokke intrikus
szerepekre karhoztatott szinesznek, amikor bejon Jago.

Nyertes Zsuzsa: Mindig szep lanyokat jatszottam. De azt hiszem, hogy ez a
szerep pont nem ettol szep, pont nem ettol erdekes. Ebben a darabban
foglalkozom legkevesebbet a kulsommel. Nincs is ra idom. Bemegyek a
masodik felvonas elejen, megcsinaljak a hajamat, es gyorsoltozom,
es nem tudom megigazitani a hajamat, az arcomat, a ruzsomat. Annal
boldogabb vagyok, amikor az eloadas vegen belenezek a tukorbe, es
ahhoz kepest, ahogy elkezdtem a darabot, mintha ket kulonbozo no
lenne. Egy teljes eletet jatszom el, kinyulik a hajam, elmaszatolodik a
szemfestekem, attol vagyok boldog, ha megcsunyulok a vegere a
szinpadon. Marilyn Monroe-kent nem a kulsosegekrol akarok beszelni.
Jago sem egy kiteljesedese a sok gonosz szerepnek. Osszetettebb, vegul
is nem gonosz, vitatkozhatnek, felfogas es rendezes kerdese.

Vagy tizenket evvel ezelott mar talalkoztam Marilynnel. Nem is vele,
csak egy szerep volt, amit o jatszott. A Van, aki forron szereti cimu
filmbol keszult egy musicalvaltozat, azt hiszem, ketszazszor
eljatszottuk, es megfeleltem. Akkor kicsit utanaolvasgattam Monroe-nak,
es azota igazabol vagytam erre a szerepre. Soha nem beszeltem rola
senkinek, de erdemes volt varni. Nagyon boldog vagyok, a palyamnak egy
fordulopontja ez. Eddig boldog, vidam, buta kislanyokat, noket,
lanyokat jatszottam, ez pedig sokkal tobb annal, dramai szerep. Elotte
ilyen, azt hiszem, egyedul a Toroczkoi menyasszony volt a Vidam
Szinpadon Kalmar Tibor rendezeseben, kabe harmincot eloadast ert
csak meg, sajnos nem is igazan volt oda valo. Itthon engem szeplanynak
hasznaltak, de hogyha az embert beskatulyazzak, az valamilyen rangot
jelent, tudnak rola, es elkonyvelik. Ha mar be se vagy skatulyazva,
akkor regen rossz. Es most a szakmabol is eleg sokan jottek el
megnezni, Darvas Ivan, Keres Emil, Tordi Geza, Kallai Feri bacsi. Mind
olyan, hogy ha nem kell, akkor nem jon fel az oltozobe. Tenyleg sok
pozitiv visszajelzes van mind a kozonseg reszerol, mind szakmai
reszrol, akiknek a szavara adok. Persze voltak ocsmany kritikak, mert
nagyon kevesen tudjak lenyelni, hogy mit keres a csizma az asztalon, hogy
kerulok egy masik helyzetbe, es miert nem masnak adtak ezt a
szerepet. Balazsovits Lajos (a rendezo - a szerk.), lehet, hogy abban
lelte oromet, hogy megbotrankoztatta a vilagot.

Monroe lelket, szivet, az egesz lenyet probalom magamon keresztul
eletre kelteni minden este. Az elejen akarta azt a Lajos, hogy
produkaljunk valami orult hasonlosagot, sikerult is, a plakaton, egy
pillanatra. Parokat kaptam, ugy lettem kifestve, jo volt a
fotozasnal, de kiderult az elso oltozkodesnel, hogy ebben a kis
szinhazban meghal a dolog.

A darab vegkifejleteben, amikor a hazassag mar tonkremegy, az
idegeskedestol, kiabalastol, verekedestol, a hajam kinyulik, a
paroka meg az utolso jelenetnel is ugy allt, mint az elejen. Az
borzalmas volt, az arcom mar letisztult, es a hajam meg gyonyoruen,
befesulve allt. Nagyon latszott, hogy paroka, igy sajat hajjal es
minimalis sminkkel jatszom vegig, mert nagyon kozel van a kozonseg.

MN: Hogy latod a jovodet, meddig tarthat a szeplany-szepasszony
korszak?

NYZS: Nem tudom, meddig fog tartani. Valoszinu, ha ugyesen oregszem, ha
a lelkemmel egyutt oregszem, es elfogadom, hogy en se maradok orokke
fiatal, es idoben tudok valtani, akkor miert ne, vannak olyanok, akik
eppen oreg korukra lesznek meg jobb szinesznok. De hala istennek a
vilagirodalom tele van olyan szerepekkel, amik nemcsak a kulso
szepsegrol szolnak.

Hacsak nem jon valami az eletemben, hogy korosan elhizom, vagy
osszefonnyad a borom - persze az ilyesmi is valami miatt tortenik -, ha
a lelkem meg a kulsom osszhangban van, akkor biztos, hogy fogok talalni
olyan szerepeket, amiket meg tudok oldani.

MN: A Vidam Szinpad regebben nem nagyon tudott kiadni teged, zavart ez?

NYZS: Persze hogy zavart, szerettem volna kiprobalni magam mashol is. Ha
masik tarsulatba kerulsz, az olyan, mint a veratomlesztes, az uj
partnerek uj dolgokat tudnak kihozni az emberbol. Termeszetesen amikor
mar az otodik szerepben a Borondi Tamas a ferjem vagy a szerelmem
vagy a szeretom, mar szinte tudom, hogyan fog megszolalni, es en is
ugyanugy valaszolok. Egy jo hazassagban kommunikal az ember masokkal
is.

MN: Te sztar vagy, a Revay utca sztarja; mikor leszel az egesz varose?

NYZS: Nem tudom, Magyarorszagon nincsenek sztarok. Szerintem senki. Talan
az allando sorozatok szereploi.

Mert a teve az egyetlen, ami sztarositja az embert, a mai vilagban
szinhazba nem nagyon tudnak eljarni az emberek, nagyon sok szinhaz van,
miert pont oda jonnenek, ahol en jatszom. Az teny es valo, hogy ezt
a darabot nagyon sokan akarjak megnezni, es nagyon sokan lattak is,
telt hazakkal jatsszuk, majus vegeig el van adva minden jegy, ez is
sokat fog nyomni a latban, de hogy valakibol sztar legyen a mai vilagban,
az nagyon nehez. Amikor en kezdtem a palyat, akkor meg konnyebben
lehetett volna sztarra lenni, akkor nem kellett sorozatba kerulni. Volt
az 1-es, 2-es csatorna meg ot ujsag, egyiken rakerultel a cimlapra,
es az egyesen jatszottal egy tevejatekban, valoszinuleg a fel
orszag az egyest nezte, a masik fele meg a kettest, most SAT, HBO, ilyen
kabel, olyan kabel, Sziv TV, Budapest meg minden. Egyszeruen nem tudsz
annyi helyen szerepelni, hogy lassanak. Nekem nem is olyan fontos a
sztarsag, eleg, ha visszamosolyognak az utcan, es erzem, hogy
szeretnek.

Turcsanyi Sandor

A jo hir: Eszak-Korea bejelentette, hogy reszt vesz a jovo evi
naganoi (Japan) teli olimpian. Jo hir meg esetleg az, hogy a KNDK
elkezdett komolyan gondolkodni a negyoldalu (2 Korea+USA+Kina)
beketargyalasi javaslaton, aminek jele, hogy majus 12-13-an ketoldalu
raketakereskedelem-korlatozasi targyalasok kezdodnek New Yorkban
Eszak-Korea es az Egyesult Allamok kozott. (Eszak-Korea elad a
nemzetkozi fegyverpiacon, kulonosen raketatechnologiat, kulonosen
Irannak es Szirianak.) A rossz hir: minden mas a KNDK-bol.

Ehezes, tomeghangulat nelkul

A Tumen hatarfolyo kinai oldalan a gazdasagi fellendules helybeli
motorjai fizetos tavcsoveket allitottak fel, hogy az erdeklodok
valamelyes betekintest nyerjenek Eszak-Korea mindennapjaiba. A Kinaban
elo koreai kisebbseg neha megprobal elelmiszersegelyeket vinni a
hatar masik oldalara, es akiknek sikerult atmenni es visszajonni,
azok remtorteneteket meselnek az ehezes mertekerol. Hivatalos
adatok szerint 102 koreai gyerek halt meg "taplalkozasi
rendellenessegek" miatt, kinai allampolgarok szerint ez a szam inkabb
szazezres nagysagrendu. A hivatalos fejadagok egy atlagfelnott napi
kaloriaszuksegletenek 10-15 szazalekat fedezik.

1995-ben es '96-ban a szokatlan mervu esozesek es az ezeket koveto
aradasok miatt Eszak-Koreaban katasztrofalisan rossz aratasok voltak.
Az ENSZ vilagegeszsegugyi szervezetenek adatai szerint Eszak-Koreanak
evi hatmillio tonna rizsre es gabonafelere volna szuksege 24 millios
nepessegenek mar elegsegesnek nevezheto taplalasahoz. Altalaban
negymillio tonnat sikerul termelniuk, az elmult ket evben azonban
ennek csak toredeket produkaltak. Az eszak-koreai nemzeti ideologia,
a dzsucse, az onerore tamaszkodas politikaja miatt a KNDK evtizedek
ota elhanyagolja kulkereskedelmet, nem is nagyon tud mit eladni, hacsak
azt a masodosztalyu raketatechnologiat nem szamitjuk, amit a Kozel-
es Kozep-Kelet terrorizmust partolonak tekintett allamaiba szallit,
de annak az aran meg hadfelszerelest vesz, ugyhogy elelmiszert
vasarolni nemigen tud a vilagpiacon.

A masik lehetoseg a nemzetkozi elelmiszersegelyek felvetele.
Eszak-Korea buszke vezetese azonban erre a lepesre egeszen a
legutobbi idokig nem szanta el magat. Mikor peldaul az elso
del-koreai elelmiszer-szallito teherhajo befutott egy eszak-koreai
kikotobe, akkor csak azzal a feltetellel engedtek be, hogy a hajo
Fulop-szigeteki zaszlot huz fel, es csak az eszak-koreai rakodoknak
tunt fel kesobb, kipakolas kozben, hogy a teherhajo legenysege is
koreaiul beszel. Noha a KNDK mar keri a nemzetkozi humanitarius
segelyt, a lehetseges legnagyobb donoroknak (Del-Korea, USA, Japan)
ketsegeik vannak az elosztas mikentjet illetoen - hogy nem a hadsereg
etetesere fogjak-e az egesz szallitmanyt forditani? -, tehat
minimalis feltetelekhez kivanjak kotni a dolgot. Az Egyesult Allamok
es a Koreai Koztarsasag az 1950-53-as haborut ("az amerikai katonak
Coca-Cola-mamorban levagdossak a foglyul ejtett koreai nok mellet" - a
korabeli Szabad Nepbol) lezaro tuzszuneti megallapodast szeretne
bekeszerzodesse alakitani. Errol mar meg is kezdodtek a
targyalasok New Yorkban, de az eszakiak nem tuntettek rugalmassaggal; a
del-koreaiak serelmezik, hogy az eszakiak nem hajlandok a tobb mint
negyven eve felbehagyott haboru utan sem a hatar ket oldalara
kerult csaladok egyesitesere. Az Egyesult Allamok a koreai haboru
idejen akcioban eltunt, illetve szabadon nem engedett mintegy 800
amerikai hadifogoly ugyeben szeretne eredmenyt elerni, mert velhetoen
nehanyan meg elhetnek kozuluk. Japannak is vannak fenntartasai: a
hetvenes evek vegen het emberrablasi esetben tiz ember tunt el,
akiket a legfrissebb informaciok szerint eszak-koreai titkosszolgalati
ugynokok raboltak el. Egy disszidalt eszak-koreai extitkosszolga
szerint volt szervezete az ugynokok japan nyelvu kepzesere
hasznalja oket. Mindenesetre a vasfegyelmu Eszak-Koreaban nemigen
hallani az ehezest koveto tomeghangulatrol, a hadsereg ura a
helyzetnek, es a partfotitkar is az o kegyelmebol letezhet.

A disszidens Revai meg a jegcsakany

A belso valsag elso komolyabb jele, hogy 1997. februar 12-en ket
ferfi jelentkezett Pekingben, a del-koreai kovetsegen menedekjogot
kerve, Hwang Jang Yop, a Koreai Munkapart Kozponti Bizottsaganak
titkara es segitoje, mondjuk igy: szemelyi titkara, Kim Duk Hong. A
74 eves Hwang az ideologiaert felelos KB-titkar volt, a dzsucse
atyja, a koreai nep Nagy Vezerenek, a nehany eve jobbletre
szenderult Kim Il Sungnak (aki Kim Ir Szen) baratja, fianak, a koreai
nep Kedves Vezetojenek, Kim Jong Ilnek neveloje, tanitomestere.
Viszonylag keves eszaki disszidalt eddig, ami nyilvan az
informaciohiany es a szukos disszidalasi lehetosegek szamlajara
is irhato, de ilyen sulyu es befolyasu vezetok meg soha. Magyar
peldat iderangatva ez olyan eset, mintha Revai Jozsef 1953-ban
bekopogott volna a CIA-kozpont nagykapujan. Hwang arra kerte a kinai
hatosagokat, tegyek szamara lehetove, hogy Del-Koreaba tavozzek.
Lazas diplomaciai egyeztetest kovetoen egy honappal kesobb
Manilaba, a Fulop-szigetekre repulhetett, majd ujabb egyezkedesek
utan, aprilis 20-an megerkezett Szoulba.

A del-koreai fovarosban amugy sem unalmas az elet: nemcsak a ket
korabbi elnok, Chon Too Hwan es Roh Te Woo ellen hatalmi visszaelesek
okan hozott halalos, illetve eletfogytiglani iteletek koruli
anomaliak (politikai elemzok szerint a mostani elnok, Kim Young Sam
jovo evi tavozasa elott kegyelemben reszesiti elodeit), illetve a
szokasos politikai korrupcios botranyok, mint a Hanbo vallalatcsoport
es a parlamenti elnok, valamint Kim Young Sam elnok fia 337 000 dollaros
kenopenzenek ugye tartja lazban a kozvelemenyt, de az is, hogy egy
Cho Yong Sop nevu uzletember megelegelte, hogy Koreat a nemzetek
pariajanak tekinti a kulfold a csemegenek tartott kutyahus elvezete
miatt, es kutyahusra specializalodott gyorsettermi lancot nyitott
Szoulban. (A szouli olimpia elott a kormany betiltotta a kutyahus
arusitasat, mert "rontja az orszagrol alkotott kepet", azota,
egeszen a Chon-hadae-jang-goon franchise kezdeteig a del-koreaiak
szamizdatkent ettek a kutyat.) Ehhez jon meg a folytonos eszaki
haborus fenyegetes, es most meg a koreai Revai erkezese. A Yonhap
del-koreai hirugynokseg ertesulese szerint Hwangot eloszor a helyi
titkosszolgalat, a KCIA hallgatja ki - tehat elutasitottak az amerikai
kollegak azon kereset, hogy egyidejuleg ok is reszt vegyenek az
elso beszelgeteseken -, de utana atengedik az amerikaiaknak es a
japanoknak.

Eszak-Korea a vilag legzartabb tarsadalma; az allam, a hadsereg
mukodeserol ugyszolvan semmilyen melyebb tudasa nincs a kulso
vilagnak. Ilyen ertelemben biztos, hogy Hwang a legertekesebb
informacioforras 1953 ota. A kerdes az, hogy Hwang mennyire franko.
Igaz-e, amit a szouli repuloteren erkezesekor mondott, hogy "osszes
remenyet elveszitette abban a kommunista rendszerben, amelyik sajat
lakossagat nem kepes taplalni", es "azert jott, hogy segitsen egy
ujabb haboru elkeruleseben". Vagy lehet, hogy csak egy nagyszabasu
elterelo es dezinformacios hadmuvelet resze, es foszereploje,
azert kuldtek, hogy homokot hintsen az amerikai es del-koreai
biztonsagtechnikusok szemebe. Komoly elemzok nemigen hiszik, hogy Hwang
trojai falo lenne, de senki sem vitatja, hogy minden, amit mond,
tulzottan is problemamentesen illeszkedik a del-koreai propaganda fo
temai koze. Hwang az egesz koreai nemzet fianak mondja magat, aki
azert jott Delre, hogy figyelmeztessen Eszak csak belulrol lathato
haborus keszulodesere es arra, hogy megerositse azt a nyugati
feltetelezest, hogy a KNDK atomfegyver birtokaban van. "Hajlando vagyok
felaldozni a csaladomat es elvtarsaimat, akiknek bortonnel vagy akar
kivegzessel kell szembenezniuk szokesem miatt, de nem volt mas
lehetosegem, mint hallgatnom a lelkiismeret szavara, es Delre jonnom,
hogy felebresszem a nemzetet a kozelgo nemzeti tragedia elott." A
legtobb elemzo pont ezen akad meg; a mai napig nem tudta Szoul es a
Nyugat eldonteni, hogy Eszak-Koreanak lehet-e atomfegyvere, de a
tobbseg arra hajlik, hogy meg sincs. Masreszt Hwang maga irta meg
novemberben - az irast megszerezte es publikalta a szouli Chosun Ilbo
napilap, es a del-koreai titkosszolgalat sem cafolta valodisagat -,
hogy kiesett Kim Il Sung kegyeibol, ami viszont tettenek inkabb onos,
mint altruista vonatkozasaira iranyitja a kivancsi figyelem
paszmajat.

Ha viszont Hwang igazi nemzetmento, akkor biztos lesznek meg kalandos,
James Bond-szeru jelenetek a kornyeken. Mint tavaly, mikor egy eszaki
akciocsoport mini-tengeralattjaron delre mereszkedett, aztan, mikor
lefuleltek oket, nehanyan menekulore fogtak, a parancsnok meg
kivegezte legenysegenek meg elerheto tagjait, majd ongyilkos lett.
Nehez elkepzelni, hogy a Kedves Vezeto ne adna utasitast nehany
akciospecialistanak, hogy lekelnek meg Hwang koponyajat, mint Ramon
Mercader mexikoi kommunista es jegcsakanya tettek a negyvenes evek
elejen abban a varazsos szepsegu kozep-amerikai szamuzetesben Lev
Davidovics Trockijeval.

Vagvolgyi B. Andras

(Tokio)

* Rodong-1 *

Amikor a koreai felszigeten valamiert fokozodik a helyzet, es sokszor
fokozodik, elkezdik merlegelni, mi lehet egy ujra kitoro koreai
haboru kimenetele. A KNDK 1,2 millio hadrendben tartott katonaja (a 13
es 32 ev kozotti ferfinepesseg tobb mint 30 szazaleka) impressziv
adat (a ketszer akkora lakossagu Del-Koreanak csak 800 000 van), es
meggyozo a tuzersegi folenye is. Modernebb agyuikkal es Scud
raketaikkal eszaki teruletrol tuz ala tudjak venni az Eszakot es
Delt elvalaszto demilitarizalt zonahoz kozel eso 10,8 millios
Szoult. Meglepetesszeru tamadas eseten nem allhatnak meg sokat
tokolni a fovarossal, korul kell zarniuk, aztan nyomulni tovabb
del fele, nehogy ugy jarjanak, mint 1950 nyaran, mikor a deli
csucsokbol mar csak Pusan kikotoje es kozvetlen kornyezete tartotta
magat, aztan onnan vertek vissza oket egeszen Panminjonig. Pedig akkor
egymillio kinai "onkentes" is segitette a koreai kommunistak
erofesziteseit.

Most nem lennenek ilyen hatekonyak az eszakiak. A hadsereg letszama
folenyt mutat, de a deliek valoszinuleg jobban kikepzettek, biztosan
jobban felszereltek, es elveznek az amerikai hadsereg tamogatasat. A
hosszu haboruhoz szukseges gazdasagi-ipari hatter elkepeszto deli
folenyt mutat. Katonai elemzesek szerint meglepetesszeru eszaki
tamadas eseten az elso nap, az elso het, illetve a masodik het
volnanak a donto szakaszok. Mit tudna elerni az elso napos eszaki
Blitzkrieg, hogyan tudnak tuzerseggel megbenitani a deli es amerikai
ellenallast, illetve a szovetsegesek eszaki teruleten hogy tudnak
akadalyozni az elorenyomulast a levegoben, hiszen legi folenyuk nem
ketseges. De tengeri folenyuk sem: az eszaki haditengereszet inkabb
parti orseg, 26 tamado tengeralattjarojuk pedig nehany napos
bibelodnivalot jelentene az Egyesult Allamok haditengereszetenek.
Legkesobb a masodik heten eldolne, meddig tartana az egesz, mert csak
ido kerdese, hogy a deli-amerikai szovetseg megnyerje a haborut.

Mikor mar eszaki teruleten folyna a haboru, a kinai erzekenyseggel
kellene politikailag egyeztetni, mennyire turne el Kina, hogy a
szovetseges csapatok Pyongyangtol eszakra megkozelitsek a hatarat.
A legrosszabb, amivel kalkulalni szokas, az egy amerikai-kinai haboru.
Ez nem nagyon valoszinu: Kina talan orulne, ha befejezodne az
Egyesult Allamok kelet-azsiai jelenlete, de ennek az lenne az ara, hogy
megakasztja a sajat gazdasagi fejlodeset is. Paradox modon eppen
hosszu tavu szuperhatalmi ambicioit (hasonlo novekedesi utem
mellett mostantol 50 evre szamitjak ennek bekovetkeztet)
veszelyeztetne nagyon is rovid tavu celok miatt.

Az egesz eszaki ludvercnek es a koreai-koreai haboru lazalmanak van
egy misztikus eleme, ez pedig a Rodong-1 kozepes hatosugaru raketa. A
Rodong eszak-koreai fejlesztes, 1992-ben a Sarga-tenger felett ki is
probaltak, akkor csufos kudarc volt, viszont azota allitolag
butykoltek rajta. A Rodong, ha ugy mukodik, ahogy elterveztek, 1000
kilometeres hatosugaru korben akar nuklearis robbanofejet is kepes
hordozni. Ezzel nemcsak egesz Del-Koreat, de Kina eszakkeleti reszet,
Vlagyivosztokot es Japan teruletenek nyugati 60 szazalekat (mondjuk
Oszakat, Kobet, Kiotot, es - tenyleg csak a pelda kedveert: -
Hirosimat) el lehet erni. Ez a lehetoseg, erthetoen, nagyon aggasztja
Japant, amely az utolso 52 evben igen pacifista tarsadalom lett, a
japan dichotomiaban, az itteni yin es yangban sok lett a krizantem es
nagyon keves a kard. Na most, hogy a Rodong-1 mar kepes repulni, meg
kepes hordozni, az egy dolog, az meg egy masik dolog, hogy van-e mit
vinnie.

A Kim-dinasztia aruloja, Hwang Jang Yop most azt allitja, hogy van,
abban meg csak bizakodhatunk, hogy ennek a nuke-puddingnak nem az eves lesz
a probaja. Ha viszont idot nyernek, es miert ne nyerhetnenek, akkor
ugyan ehen halhat a lakossag fele, de kitalaljak a Rodong-1-et, amivel
majd Hawaiig ellonek.

- vba -

Dr. Zombory Laszlo, a Nemzeti Hirkozlesi es Informatikai Tanacs
elnoke  a telekom-liberalizaciorol

Negy ev mulva, a Matav-koncesszio lejartaval csatlakozunk az
Europaban jovore kezdodo telekom-liberalizacios folyamathoz, a
kovetkezo hetekben kormanyszinten dol el a kotelhuzas a Matav
versenytarsanak igerkezo alternativ tavkozlesi szolgaltato
megalakulasa korul. Beindult a Kozepiskolai Internet Program, veget
ert a MatavNet probauzeme, nagymerteku novekedes
prognosztizalhato a hazai Internet-felhasznalok szamaban es a
halozati tartalomszolgaltatas volumeneben egyarant. Dr. Zombory
Laszlot az allami szerepvallalasrol es a szabalyzas mikentjerol
faggattuk, de szo esett az informatikai infrastruktura fejlodeserol
es megatrendekrol is. Zombory Laszlo: A tanacs a mediatorveny altal
letrehozott kormanytanacsado szerv, de fuggetlen, vagyis nem hivatal.
Politikamentes szervezet, szakmai kerdesekkel, alapvetoen tavkozlesi
es informaciotechnologiaval foglalkozunk. Figyelembe veszunk
tarsadalmi, szociologiai tenyezoket is, de nem latunk el erdekvedelmi
es erdekegyezteto funkciot. A tanacs tagjai kulonbozo erintett
szervezetek altal delegalt szakertok, de rajtuk kivul egy szelesebb
szakertoi gardat is bevonva dolgozunk.

MN: Gyakran emlegetik egyutt a tavkozles es az informatika fogalmat.
Miert kell ezt a ket, eredetileg kulonallo szakteruletet kozosen
kezelni?

ZL: A tavkozles es az informatika ugyanazokat az eszkozoket kezdi
hasznalni, a halozatok, kapcsolorendszerek, celszamitogepek
kozosek a kulonfele rendszerekben. Kulonbseg csak a
vegberendezesekben van: a telefon es a televizio tavkozlesi, a
szamitogep informatikai vegberendezes. Nincsenek eles hatarok, a
kulonbozo vegberendezesek kozos halozatrol valo eleresere
szolgalo technologiakra uj szakkifejezes is szuletett, ez a
telematika.

MN: A fejlett vilagban oriasi utemben folyik a nagy adatatviteli
kapacitasu uvegszaloptikai es muholdas gerinchalozatok telepitese.
Magyarorszag hol tart?

ZL: A fejlodes itt is gyors utemben folyik. Sok vallalkozo kinal
informatikai szolgaltatasokat, valoszinuleg tobb, mint amit egy stabil
gazdasagi helyzet igazolni fog, de ebben a pillanatban ez egy nagyon
dinamikusan fejlodo iparag. Az akademiai halozatot tekintve sem
vagyunk rossz helyzetben, most csatlakoztunk az europai oktatasi es
kutatasi intezmenyeket osszekoto, az eddiginel nagysagrenddel
nagyobb adatatviteli kapacitast biztosito TEN-34 halozathoz egy tiz
megabit per szekundumos vonallal. A mobilpiacon is iszonyatos a fejlodes,
Europaban ma a magyar mobilpiac az elvonalban van.

MN: Allami elkepzelesek szerint vagy a piaci folyamatok hatasara alakul
majd az "infosztrada" magyar szakasza?

ZL: A fejlesztes nagyon tokeigenyes es alapvetoen a piac altal
meghatarozott, az allam itt legfeljebb piaci jatekoskent, nagy
megrendelokent tud beavatkozni. Tehat alapvetoen a piac szabalyozza a
fejlodest, egy szegmenstol eltekintve, es ez a Matav es a
mobiltelefon-szolgaltatok koncesszionalis joga a hangtelefoniaban.
Minden egyebet, ami a tavkozles es az informatika metszeteben van,
elsosorban tehat az adatatvitelt, Magyarorszagon is a piac hatarozza
meg. Nyilvanvalo, hogy aki a hangtelefoniaban amugy is nagy halozatot
epit, es ott primer jogositvanyai vannak, elonyben van az
adatatvitelben is.

MN: Nem erzi problematikusnak hogy a vezetekes hangtelefoniaban
monopolhelyzetet elvezo Matav, amely az informatika irant is egyre
jobban erdeklodik, kulfoldi tulajdonba kerult?

ZL: A magyar tavkozles alulfejlettsegi szintje legendas volt, es az
orszagban nem volt eleg penz arra, hogy ezen valtoztassanak. A Matavot
annak kellett eladni, aki az aranylag gyors utemu es nagyon
tokeigenyes fejlesztest, amire szukseg volt, finanszirozni tudta. A
koncesszios szerzodes olyan fejleszteseket is eloir, amelyek nem
feltetlenul nyeresegesek a vallalkozo szamara. A tokenek
egyebkent sincs nemzeti jellege, a toke globalis, ha vannak is nemzeti
szempontok egy egyebkent piaci orientacioju gazdasagban, azt maskepp
kell szabalyozni, es nem a tulajdoni hanyad a fontos.

MN: Van esely versenyhelyzet kialakulasara a Matav-koncesszio
lejartaval?

ZL: 2002, a teljes liberalizacio kezdete, nincs olyan nagyon tavol. Ez a
datum az europai csatlakozas utemenek is megfelel. A kerdes az, hogy
fel tud-e noni egy masodik szolgaltato. Szerintem az orszag kicsi
ahhoz, hogy harom vagy negy orszagos szolgaltato versenyezzen. Egy
alternativ szolgaltato elkepzelheto, az pedig arcsokkenest okoz
majd, mert egy monopolhelyzetben levo vallalat ohatatlanul kihasznalja
elonyet. Ami az alternativ szolgaltatot illeti, korvonalazodik
nehany elkepzeles, hogy eredetileg mas celra kiepitett
halozatokat, a MAV gerinchalozatat vagy a villamosenergia-ipar es a
vizugy hasonlo, bar a MAV-enal kisebb halozatat, ezeket a
valojaban ki nem hasznalt kapacitasokat valahogy egyutt mukodtetve,
egy masodik szolgaltato szulessen.

MN: Ez lenne a PanTel, amelynek a megalapitasat mar ketszer is
elhalasztottak, allitolag azert, mert az allami tulajdonban levo
MAV belepesere a kormany nem adta aldasat. A napokban a PanTel
lehetseges alapitoi kozott szamon tartott Antenna Hungaria
Reszvenytarsasag igazgatosaganak elnoke, Korda Istvan
odanyilatkozott, hogy a PanTel helyett egy nemzeti tavkozlesi konzorcium
megalakitasara van szukseg, amelynek vezetesere az Antenna Hungaria
lenne alkalmas, hiszen a tobbsegi nemzeti tulajdont szavatolja, hogy a
reszvenyek otven szazaleka plusz egy szavazati jog az allam kezeben
marad. Korda szerint ahhoz, hogy az Antenna Hungaria mint alternativ,
nemzeti tavkozlesi szolgaltato, 2001, vagyis a Matav-koncesszio
lejarta utan valoban versenytarsa lehessen a Matavnak, arra lenne
szukseg, hogy cege az addig terjedo idoszakra a Matav
koncessziojaban nem szereplo tevekenysegekre, peldaul az
adatatvitelre kizarolagos jogot kapjon. Elkepzelhetonek tartja ezt a
variaciot?

ZL: Azt gondolom, hogy a jelenlegi koncesszios szabalyzas ezt nem teszi
lehetove. A modern strukturakhoz valo kozeledes azt koveteli meg,
hogy minel kevesebb koncesszios es minel tobb szabadverseny, vagyis
piaci mukodes legyen ezeken a teruleteken. Nem tartom valoszinunek,
hogy ma olyan allami dontes szulessek, ami a tavkozlesben vagy az
informatikaban tovabbi teruleteket koncessziokotelesse tesz.
Europaban egyertelmu liberalizacio folyik, az Egyesult Allamokban
pedig korszakos jelentosegu, nagyon korszeru torvenyt hoztak a
liberalizaciorol.

MN: Lotz Karoly azt mondta az IFABO-n, hogy az allamnak szabalyoznia kell
a liberalizalt szolgaltatasok piacra lepesenek felteteleit, es meg
kell talalni a regulacio es deregulacio optimumat. Velemenye
szerint hol van szukseg allami beavatkozasra?

ZL: A folyamatok szabalyozasat a jatekosokra kell bizni. Nem lehet a
szereplokre bizni viszont, hogy a kulonfele rendszerek hatekonyan
egyutt tudjanak mukodni. Tipikus pelda a frekvencia: a sugarzott jelek
tonkretennek egymast, ha mindenki a neki kedvezo muszaki megoldast
valasztana. A frekvencia a vilagon mindenutt engedelykoteles. Az
informatikaban a kulonfele rendszerek kompatibilitasa erdekeben
szukseg van muszaki szabalyzasra, de vannak szociologiai karakteru:
szemelyisegi, szerzoi es tulajdonjogi szabalyozasi kerdesek, amelyek
egyelore szabalyozatlanok. Nem csak Magyarorszagon; ez vilagszerte
komoly problemat jelent. Tortenelmi okokbol a tavkozles
regularizacioja regota mukodo es bejaratott terulet, am szinten
tortenelmi okokbol az informatika kevesbe szabalyozott. Eleg
elterjedt elv, es en is azt vallom, hogy az informatikaban csak annyit
kell szabalyozni, amennyi elkerulhetetlen, az allamnak inkabb csak
megrendelokent es szponzorkent kell megjelennie. Az egeszsegugyi
informatika peldaul soha nem lesz vonzo beruhazas, de szukseg van
ra. Csak allami megrendelesekkel lehet megoldani. Az informatikanak es
a tavkozlesnek Magyarorszagon az allam az egyik legnagyobb
megrendeloje, kiepuloben van a kormanyzati, a honvedelmi, a
rendeszeti, az egeszsegugyi informatikai rendszer, elindult a
Kozepiskolai Internet Program, mindez evi milliardos nagysagrendu
beruhazasokat jelent.

MN: Van penz tartalomszolgaltatasra?

ZL: Az allamnak felelossege, hogy leendo polgarai literatusak
legyenek, mikozben egy uj analfabetizmus fenyeget. Ha nem tudsz kijutni a
halozatra es ott navigalni, akkor egyfajta analfabeta leszel, nem tudsz
majd vasarolni, banki tranzakciokat bonyolitani, szamlat irni vagy
olvasni. Az emberi eletminosegnek egy szintjet nem fogjak elerni azok,
akik nem fernek hozza a halozathoz. A tartalomszolgaltatasba be fognak
szallni a nagy halozatok tulajdonosai is, hiszen igy tehetik vonzobba
a halozat hasznalatat. Mas kerdes, hogy a szabalyozas hogyan
alakul, hiszen a mediaban nagyon szigoru megkotesek vannak abban a
tekintetben, hogy lehet-e adohalozat tulajdonosa az, aki a musorokat
eloallitja, es viszont.

MN: A halozati tartalomszolgaltatas szabalyozasaban a liberalis
amerikai vagy a rendparti nemet, illetve kinai modell ervenyesul majd?

ZL: Velemenyem szerint csak ott szabad tilto tipusu szabalyozasokat
hozni, ahol ez ellenorizheto es szankcionalhato. Egy Internet tipusu
halozaton, ahol nem kell engedely, hogy barmit feltegyunk a
halozatra, a rendelkezeseket nem lehet ellenorizni es a megszegesuket
szankcionalni, vagyis ertelmetlen volna torvenyeket hozni ezzel
kapcsolatban. Nem tudok rola, hogy a kormanynak ilyesfele tervei
lennenek.

MN: Es a szerzoi jogok?

ZL: A joggyakorlat, mert ilyen kerdesek mar ma is felmerulnek, a
jelenlegi szerzoi jogi szabalyokat alkalmazza az informatikai
halozatokon. A tavaly decemberi WIPO- (World Intellectual Property
Organisation, a nemzetkozi szerzoi es szomszedos jogok genfi szekhelyu
ENSZ-szervezete - a szerk.) megal-lapodas nemzetkozi alapot ad arra, hogy
az egyes orszagok hasonlo elvek alapjan epitsek fel sajat
torvenyeiket, es egyuttmukodjenek a szerzoi jogok kerdeseben.

MN: Uj trend korvonalazodik a szamitastechnikai iparban:
megfogalmazodott az ugynevezett NC, a Network Computer, vagyis a
halozati szamitogep koncepcioja, amely olcsobb es egyszerubben
kezelheto, mint a PC, es elsosorban halozati munkara alkalmas. Hozhat
ez valodi attorest az informatikaban?

ZL: Az otlet jo: a legtobb embernek nincs szuksege a PC kapacitasara
es bonyolultsagara. Az NC telefonszintre viszi le a vegberendezest,
nincs benne tobb intelligencia, mint ami a halozat hasznalatahoz
szukseges, marpedig az emberek nagyon nagy szazalekanak szukseges
lesz a megelheteshez, hogy kommunikalni es navigalni tudjon a
halozaton. A telefonkeszulek intelligens, okos, szep keszulek, de
az erteknovelo szolgaltatasok nem a keszulekekben, hanem a
rendszerben, a halozatban vannak. Ezt a filozofiat viszi at az NC a
szamitogep-halozatra.

MN: Mikorra valhat az informatika a telefoniahoz hasonloan
mindennapossa?

ZL: Az attoresre nem a maganszferaban, hanem az uzleti szferaban
szamitok. Az uzlet vilagaban az elektronikus dokumentacio ki fogja
szoritani a papirt, a megrendelesek, szamlak, tranzakciok
papirmentesse fognak valni. A fejlett gazdasagokban, ahol a
szolgaltato szektor aranya otven szazalek felett van, a munkak
jelentos resze elvegezheto szamitogepen, az pedig erdektelen, hogy
hol van a terminal, tehat lehet akar otthon is, de a nyilvanos
keszulekek surusege is novekedni fog. Ma megfelelo informatikai
hatter nelkul nincs gazdasagi fejlodes. A telefon es a fax egy
kisvallalkozasnak ma meg elfogadhato informatikai hatteret adhat, de
nagyvallalatok vagy bankok nem mukodhetnek ezen a szinten. Az informatika
ugy fog valtozni, hogy kiszolgalja a gazdasagot: amit a nagykozonseg
eloszor eszlel, az az online, szamitogepes vasarlas lesz,
osszekotve az ehhez szukseges banki muveletekkel. El fog terjedni az
elektronikus szamlazas, es hitelesse valik az elektronikus okirat. Ez
ma meg problematikus, de meg fogjak oldani, mert jelentos piaci igeny
es nagy fizetokepes kereslet van ra. Aki lemarad, marginalizalodik,
kiesik az uzleti eletbol.

Bodoky Tamas

Egy evvel azutan, hogy legyozte Deep Blue-t, az IBM azota megduplazott
szamitokapacitasu, masfel tonnas sakk-szuperszamitogepet, ujra
a sakktabla es egy szamitogep-monitor ele telepedett Gari Kaszparov,
bizonyitando regota hangoztatott teziset, hogy algoritmusok nem fognak
tuljarni a vilag legjobb ketlabu, tollatlan jatekosainak elmejen -
de mindenesetre az oven nem. Tevedett - ujsagirok, tudosok es
sakkozok garmadajanak adva lehetoseget arra, hogy nehany hasabnyit
elmelkedjenek a mesterseges es a mesterkeletlen intelligenciarol.

E sorok iroja is a gyavak koze tartozott, akik nem mertek tippelni a
hat jatszmabol allo sorozat vegeredmenyere; de bevallom, sokaig
Kaszparovnak drukkoltam. Ennek oka nem az, hogy hiszek az emberi sakktudas
elsobbsegeben a gepivel szemben. A sakk veges jatek, es semmi ok
annak feltetelezesere, hogy az emberi jatekosok fejeben zajlo -
csaknem bizonyosan finit - mechanizmusok nem modellezhetok, vagy
legalabbis nem verhetok meg digitalis modszerekkel. Azonban szerettem
volna, ha Kaszparovot nem ez a gep veri meg.

Deep(er) Blue ugyanis buta.

Nagyon buta

Mikor lepnie kell, vegignezi az osszes lehetoseget egytol egyig
(tiz-egynehany lepes erejeig, vagyis "melysegig"), a keletkezett
allasokhoz ket kis ujjacskajan egy szamot rendel, egy bizonyos
numerikus formula segitsegevel, melynek egyutthatoit programozoi (jo
sakkozokkal valo konzultalas utan) voltakepp proba-szerencse
modszerrel talaltak meg, majd megteszi a lepest, mely a legrosszabb
eshetosegek utan is a legjobbnak ertekelt allashoz latszik vezetni.

Kepzeljuk el a lehetseges sakkjatszmak vilagat, mint egy szobat,
melynek szelessege csaknem felmerhetetlen, de melysege csupan
harminc-otven lepes; tele szakadekokkal, aknakkal, beepitett
utvesztokkel, csalfa butordarabokkal, kikerulhetetlen akadalyokkal. A
szoba vaksotet. Az gyoz, aki elobb eljut egyik faltol a masikig.
Kaszparov intelligenciaja egy fenycsova, ami halvanyan, de kivehetoen
megvilagitja a legfontosabb targyakat; ha figyelme gyengul, tekintetet
elkerulheti akar egy nagyon kozeli csapda is, ugyanakkor a fenykupban
messzire dereng a szobaberendezes, neha ugy remlik, egeszen a
szemkozti falig. Deep Blue szamito ereje halogenlampa, mely a szoba
teljes szelessegeben, de kizarolag tiz lepes melysegig minden
objektumot konyortelenul megvilagit. A tiz lepes utan marad a
vaksotet; a kovetkezo elso targy akar tankcsapda lehetne. Sem
strategia, sem intuicio, ami lepteit iranyitsa; mindossze egy saccot
kalkulal, hogy mekkora esellyel tankcsapda az elso, meg felismerhetetlen
targy, es mekkora esellyel a tulso fal. A sacc a lathato objektumokra
es egy bizonyos matematikai formulara alapul; a formula es az objektumok
numerikus kodolasa fix; annak jo vagy rossz voltat megbecsulni nem
tudja, kudarcaibol nem tanul, sikereire nem epit.

A "nyers ero

strategiajara, az IBM sakkspecifikus szuperhardverere alapozo Deep
Blue-csapat helyett tiszteletem a Mephisto legendas programozoie, akik
eloszor alkottak olcso, kommercialis aramkoron - Motorola 68030-on -
futo algoritmust, ami hivatalos USA-mester szinten jatszott. Nekik
ravaszsaggal kellett potolni a tenyt, hogy a gep csak hat fel lepest
kalkulalhatott elore.

Szerettem volna, ha Kaszparov nyer, mert Deep Blue gyozelme rossz uzenetet
kuldhet a publikumnak. A felallas - a tabla ele gornyedo nagymester,
a hummogo szuperszamitogep - tokeletes megfeleloje a hatvanas
evek sci-fi almainak. Antropomorf kepzeletunk szamara csaknem
ellenallhatatlan a csabitas: valahol ott bent, melyen elrejtve a
kvantummechanika torvenyei kozt, konfluens elektronok misztikus
konfiguraciojabol most megszuletik, amit sem a Teremto, sem az
emberiseg nem latott elore: a gepi gondolat: a Deep Blue-fele sunnyogo
kozepvezercsel!

Mi sem all tavolabb a valosagtol. Az elso szerszam, amit az ember
alkotott - akkor meg homo habilisnek hivtak -, a marokko lehetett. Deep
Blue kepessege a kreativitasra; a tanulasra; az emberi operatorral vagy
masik szamitogeppel valo spontan interakciora; absztrakciok
letrehozasara; strukturalis altalanositasra; tervezesre;
onfejlesztesre vagy legalabbis onmodifikaciora ugyanannyi, mint aze a
darab koe. Deep Blue konstans. A hatvanas evek mesterseges
intelligenciaval kapcsolatos kutatasainak naiv optimizmusa utan a
nyolcvanas-kilencvenes evekben hideg zuhanykent jott a felismeres, hogy
a jelenlegi matematika nagyon keves sikerrel modellezi azon emberi
tehetsegeket, melyek velunk szuletnek, vagy az elet elso mintegy
tizenket eve soran (tehat nem felnottkori, tudatos tanulas
eredmenyekent) fejlodnek ki. Idetartozik

az elobeszed megertese,

az anyanyelv elsajatitasa, de egy olyan "trivialis" kepesseg is, mint
a ferfi es noi arc megkulonboztetese; kicsit tagabb korben pedig a
keziras felismerese, a zenei improvizacio, a matematikai kreativitas.
S ugy tunik, a sakk is. Kaszparov tudataban masodpercenkent ket-harom
allas jelenik meg; ez nyolc nagysagrenddel kevesebb, mint amit Deep Blue
igenyel. De barmely neurobiologiai szinten probalnank is megfogni a
gondolatot, egy gyors szamolas meggyoz, hogy - a fenti egysegekben
merve - ebben a kiveteles elmeben nagysagrendekkel hatekonyabb
"algoritmus" mukodik, mint a gepben.

A teljes igazsaghoz hozzatartozik, hogy Deep Blue egy olyan kihivasnak
nem tud hatekonyan eleget tenni, melynek szabalyait az ember alkotta meg.
Fontos, hogy a sakktabla csak nyolcszor nyolcas, es nem nyolcvanszor
nyolcvanas. A leszamolos optimalizalas hatekonysagat ez nehany
nagysagrenddel csokkentene, azonban az emberi vizualis percepciot kis
hijan hasznavehetetlenne tenne. Ha a sakkba bevezetnenk tiz-husz
irracionalis szabalyt (peldaul, hogy ketszer egymas utan huszarral
lepni tilos, vagy futo sohasem allhat a nagyatlon), Deep Blue
programjanak egeszen csekely modifikaciojara lenne szukseg, hogy az
uj kovetelmenyeknek eleget tegyen; Kaszparov elmejet azonban alaposan
szetzilalna.

Kaszparov bukasat

- mind sajat bevallasa, mind kommentatorok szerint - egy hasonlo
bakloves okozta. Onbizalmat sohasem nyerte vissza a masodik
jatszmaban elszenvedett - mint kesobb kiderult, valoszinuleg
elkerulheto - veresege utan. Igyekezeteben, hogy a gep velt vagy
valodi gyengesegeit kitapogassa es kihasznalja, sajat dinamikus
stilusatol tavoli, kulonos es voltakepp csunya sakkot jatszott.
Ezzel ellentetben Deep Blue, a szilikonra es szaztiz voltos
valtoaramra jellemzo egyhangusaggal, pontosan azt tette, amire
programoztak: sakkpoziciokat szamolt es szamolt es szamolt.

Talan kar, hogy - Nagy Karoly es Harun-al-Ra-shid idejeben - egy
bizonyos kozel-keleti tablas jatek szivargott be Europaba, hogy a
magasan szervezett strategiai gondolkodas szimbolumava valjon - nem
pedig nagyon tavoli (tavoli-keleti) rokona, a go. A go donteselmeleti
komplexitasa, a "nyers ero szemszogebol, csaknem annyival haladja meg
a sakket, mint az a malomet. (A dama elott a malom volt a
legbonyolultabb nepszeru tablas jatek, melynek teljes analizise
sikerult [Ralph Gasser szamitogepes elemzese, 1993. oktober].
Erdeklodok figyelmebe: mindket fel optimalis jateka eseten a malom
vegeredmenye dontetlen. Csak ne kene azt a tiz az otvenediken
lehetoseget mind fejben tartani!) A nyers ero strategiaja a goban
semmifele remennyel nem kecsegtet; a legjobb go-programok, meg ha Deep
Blue ereju hardveren futnak is, a nyolc-tiz kyu - gyenge klubjatekos -
erosseget erik el. A nap, mikor egy szamitogep valik
sakkvilagbajnokka, bizonyos mertekig a sakkjatek komplexitasa
folott is iteletet mond.

Ha mar vilagbajnokoknal tartunk: a mult heti merkozes "baratsagos"
volt, es Kaszparov elo-pontszamat sem befolyasolja. Az egoja
kicsinysegerol soha nem ismeretes Gari kifogasolja tovabba, hogy
Deeper Blue treningjatszmai nem kerultek nyilvanossagra, mig
fejlesztoi az o - Kaszparov - korabbi merkozeseivel nagyon is
tisztaban voltak; szavaiban ott bujkalt a ki nem mondott vad, hogy az
egyes osszecsapasok kozott az IBM mernokei a programot talan
modifikaltak, ehhez emberi - nagymesteri - segitseget is igenybe veve.
Savanyu a szolo? Kijelentette, hogy revansot akar, de kizarolag
semleges rendezokkel - a jelenlegi felallast az IBM szponzoralta -, es
a gepet legkozelebb "szetcincalja". (Lapzartakor erkezett: Deep Blue
ellenfelenek jelentkezett a noi vilagbajnok Polgar Zsuzsa is.)

Kulonos modon

az affer igazi nyertese

"valaki", akinek neve eddig nem hangzott el: az IBM RS/6000 SP
szamitogep-familiaja. A Csillagok haborujanak motorizalt
kisgomboce, artu detu, azaz R2D2, egy egesz generacio szamara a
femes intelligencia szimboluma lett; de konnyen megeshet, hogy ezt a
tortenelem az RS/6000-rel helyettesiti. A csalad legkisebb tagja olbe
veheto laptop, a legnagyobb, a Maui szuperszamitogep-monstrum, tobb
mint otszaz processzorcsomoponttal rendelkezik (Deep Blue-ban mindossze
harmincketto talalhato, csomopontonkent nyolc, sakkra hangolt
aramkorrel), de mindben egy s ugyanazon modularis technologia ketyeg.
Ketlem, hogy az IBM reklamgepezete ezt a ziccert kihagyja.

Unokaink mar latni fogjak, azt hiszem, a meccset, melyben ketto, az
emberi intelligenciat (pontositok: az emberi sakktudast) csakugyan allva
hagyo masina kuzd egymassal olimpiai baberokert. A helyzet bovelkedik
ironiaban. Mar egy kozepes jatekosnak is nehez lehet felfognia
(elhinnie?), hogy egy nagymesteri lepes miert jo vagy miert rossz; itt
pedig olyan szamitogepekrol beszelunk, melyek kimerito
helyzetelemzesei meghaladjak barki emberet.

Valahogy igy kepzelem el a szinjatekot: azon a ponton, mikor a bamesz
szemlelok - nemzetkozi nagymestereket es exvilagbajnokokat ideertve -
meg csak annyit tudtak konstatalni, hogy nehany babu az alapallasbol
a tabla kozepere kerult, es mintha a megnyitasnak nevezett
jatekszakasz vege fele jarnank, az egyik szamitogep-gladiator
feladja. O mar latja, haromszaz evvel elore gondolkodva, hogy veszto
allasba kerult.

A gyoztes pedig megall; titokban elmosolyodik; es a vesztest kikapcsolja.

Beke Tibor

)

* Vegjatek *

Bar a tortenelemben eloszor fordult elo, hogy szabalyos sakktornan
szamitogep emberi sakkvilagbajnokot gyozott le, nincs meg itt a
vilag vege. Deep Blue brutalis erot kepvisel ugyan (az IBM a hardvert
akarja eladni, nem a szoftvert, ezert talan a kelletenel is tobb
hangsulyt helyeznek DB nyers erejere, a klasszikus AI teljes hianyara),
Kaszparov azonban meg mindig jobb, vereseget fokent tipikus emberi
tenyezok okoztak. Mar az elso - nyert - jatekban rettenetesen
elfaradt, es a szerencsevel is vegig hadilabon allt, ami egyre
fokozodo pszichologiai nyomast jelentett. A masodik jatszmaban
dontetlen allast adott fel, ket nyero allast sem tudott kihasznalni,
tobbszor elnezett lepeseket, az utolso jatszmaban pedig mar
teljesen maga alatt volt, gyerekes csapdaba setalt bele. Szakertok
szerint Kaszparov nem talalta el igazan, mit kellene a szamitogep
ellen jatszani, ebben persze az is kozrejatszott, hogy a meccs elott
sosem latta meg jatszani Deep Blue-t, igy elozetesen csak "altalaban"
a gepi jatekstilusok ellen keszulhetett fel. Ha megfeleloen
kiismerhette volna a szamitogepet, vagy ha a jatek tovabb tartott
volna, Kaszparov valoszinuleg Deep Blue fole tudott volna kerekedni.
Kritika erte Kaszparov megnyitasi taktikajat is: hogy Deep Blue-t
idejekoran kizokkentse hatalmas megnyitasi konyvtarabol, Kaszparov
masodik vonalbeli, meglepo lepesei a jatszmak elejen nem kedveztek
poziciojanak, raadasul szokasos lehengerlo, tamado stilusa helyett
passziv strategiat valasztott, ami az eredmeny ismereteben talan
szinten hiba volt. Meg nincs veszve minden, a vereseg ellenere
elkepzelheto, hogy legkozelebb Kaszparov vagy akar masik sakkozo (a
noi vilagbajnok Polgar Zsuzsa peldaul mar jelezte, hogy szeretne
jatszani DB-vel) felulkerekedik, annal is inkabb, mivel a vilagbajnok
szerint Deep Blue tovabbra is eselytelen lenne egy komoly tornan:
"Garantalom, hogy darabokra fogom tepni, ha elindul" - mondta a vasarnap
esti sajtotajekoztaton. Az idaig minden paros meccsen veretlen
Kaszparov meg van gyozodve arrol, hogy az IBM programozoit csupan az a
cel vezette, hogy ot verjek meg. Ez egyelore sikerult.

- blumi -

Azt mar kezdjuk megszokni, hogy az Orszagos Radio es Televizio
Testulet Panaszbizottsaga egyfajta tagan ertelmezett
partatlansag-fogalomra alapozva konkret musorokba szol bele, vagy
azokat minosit utolag. Most eloszor azonban nem a panaszbizottsag,
hanem maga az ORTT dontott ugy: a Kossuth ado nem adott hirt
valamirol, ami pedig szerinte hir volt. Az eset kulonlegessege, hogy
ezt - a torveny homalyos megfogalmazasai miatt - mindket erintett
egyfajta probapernek tekinti.

Hogy mi a hir, az sok mindentol fugg, leginkabb azonban attol, hogy az
erre legilletekesebb, a hirszerkeszto annak tartja-e. Az esemenyt
tarthatja fontosnak, kozepesen fontosnak vagy teljesen lenyegtelennek -
ettol meg bekerulhet vagy kimaradhat a hirblokkbol, hiszen fugg a
dolog attol is, mennyi mas fontos hirt adott abban az idoben az MTI (a
radios hirszerkesztok tobbnyire az online bejovo, iszonyatosan
megfogalmazott MTI-anyagokbol dolgoznak). Februar vegen a Magyar
Demokrata Forum vezetoi fogadast adtak az EU nagykovetei szamara - az
esemenyt a radio aznapi hirszerkesztoje nem talalta halalizgalmasnak,
igy is naponta adjak le, hogy pl. "Xenofobia kormanya tamogatja hazank
euroatlanti csatlakozasat az elso korben". A hir tehat nem nem lett
hir, es ez ellen a leginkabb erintett MDF sem nyujtott be panaszt.

Nem igy Pos Peter polgartarsunk, civilben az Erdekvedok Polgari
Kozossegenek ugyvezeto titkara (es mint ilyen, a legtobb panaszt
benyujto maganszemely), aki elobb a radional, majd az ORTT-nel
serelmezte, hogy a hazank csatlakozasa miatt "fontos hazai politikai
esemeny" nem kerult be a radios hirekbe. A panaszbizottsag marcius
20-an megallapitotta, hogy tenyleg nem, de "utolagos beavatkozasra nem
latott lehetoseget". Pos ezt nem fogadta el, megtamadta a hatarozatot,
igy maga az ORTT ult ossze aprilis 22-en, az "ugyet" megtargyalando.

Es lass csodat: a 28/97-es, Revesz T. Mihaly elnok altal alairt
hatarozat helyt adott Pos panaszanak, arra kotelezve a Deli kronikat,
hogy "magyarazat nelkul" tegye kozze: "A Magyar Radio Rt. 1997.
februar 29-en megsertette a radiozasrol es televiziozasrol
szolo 1996. I. torvenyt azzal, hogy nem adott hirt az MDF vezetoinek
az EU-tagorszagok Budapesten akkreditalt nagykoveteivel tortent
talalkozojarol; s ezzel megsertette a torveny altal eloirt
sokoldalu tajekoztatas kovetelmenyet." A Kronika ezt beolvasta, es
az a teny, hogy a februar az iden csak 28 napos volt, meg a legkevesbe
aggalyos az egeszben.

Az ORTT ugyanis indoklasaban megallapitotta: "Az esemenynek volt olyan
hirerteke, hogy a TV Hirado es a Duna Televizio hiradasa is
beszamolt rola. (...) Ebbol kovetkezoen a Testulet allaspontja az,
hogy a Magyar Radio hiradasaiban is meg kellett volna jelennie a
tudositasnak." Amiben ket novum van. Egy: az ORTT-t es elnoket nem
arra talaltak ki, hogy hirerteket allapitson meg, erre van ugye a
hirszerkeszto. Ketto: ha hirertek az, amit a masik ket kozmedium
is annak tart, akkor ez az autonom ujsagiras vege, ellenben a
kozepszer diadala, hiszen egymashoz igazitja, egymason meri a
hirmusorok tartalmat.

"Ket nap kesessel, de a Deli kronika kezdese elott harom perccel
jott az ORTT kozlemenye, ugyhogy fellebbezesnek helye nincs,
utanajarasra semmi ido nem maradt" - emlekszik vissza Gulyas Erika, a
Kronika foszerkesztoje, aki "nonszensznek" tartja, hogy a testulet
utolag allapitsa meg, mi a hir. "Ahhoz pedig semmi kozom, hogy mas
szerkesztoknek mi a hirfelfogasa." Ezt a szemleletet erositi meg
egyebkent a Magyar Radio 1993-ban elfogadott etikai kodexe is.
Megkerestuk az ugyben Gyorgy Gabort, az MR tulajdonosi funkciojat
gyakorlo kuratoriumanak elnoket is, aki elmondta: ok inkabb
altalanossagban ugyelnek a radio partatlansagara,
fuggetlensegere. "Az altalanos felelosseg a mienk, a konkret
musorkeszitesi es hirszolgaltatasi szabalyok folott a radio
elnoke orkodik, a panaszokat pedig az ORTT Panaszbizottsaga vizsgalja
ki."

Revesz T. Mihaly ORTT-elnok a Narancs kerdesere elmondta: ok ugy
iteltek meg, EU-csatlakozasunk miatt igenis megallapithato a dolog
hirerteke, es nem ert egyet azzal, hogy dontesuk sertene a
hirszerkeszto autonomiajat. "A hirnek van egy generalis
definicioja, ami mindegyik kozszolgalati musorszolgaltatora
ervenyes. Ha ezt a talalkozot egy masik hirszerkeszto hirnek
tartotta, akkor ugye valamelyikuk inkompetens" - velte Revesz T.
Mihaly, aki lapunknak elismerte: elkepzelheto persze, hogy az MTV es a
Duna TV tevedett, eppen ezert egyfajta precedensnek tartja az ugyet:
majd a birosag kialakitja elvi allaspontjat arrol, beleszolhat-e a
testulet szerkesztesi kerdesekbe. Ebben bizik a radio is:
ertesulesunk szerint az MR elnoke megigerte, hogy perre viszi a
dolgot. Pos Peter azt is serelmezte, hogy "a Magyar Radio Rt.
hirszerkesztosege a panaszos kifogasara nem reagalt". Ezt
kerdesunkre hatarozottan cafolja Bedo Ivan, a Hirszerkesztoseg
vezetoje, aki elmondta: az aznapi szerkeszto irt hirt az
MDF-fogadasrol, de az mas, fontosabb ugyek miatt vegul nem kerult be
a hircsomagba.

A Narancs kerdesere Bedo elmondta: nem tart attol, hogy egyfajta
cenzura venne most kezdetet; "az viszont a keso kadari puha
diktatura idoszakabol ismert modszer, hogy az utolagos
ertekelessel, elvi iranyok megszabasaval a szerkesztok fejeben
elobb-utobb csattogni kezd a sokat idezett ollo, maguk kivagjak a
kenyelmetlen reszeket, vagy pont forditva, olyat is leadnak hirkent,
amit maguktol nem irtak volna meg".

Seres Laszlo

* Torveny altal homalyosan *

A radiozasrol es televiziozasrol szolo 1996. evi I., ismertebb
neven: a mediatorveny 47. paragrafusa foglalkozik az ORTT
Panaszbizottsagaval. A testulet biralja el "a kiegyensulyozott
tajekoztatas kovetelmenyeinek megsertese miatti panaszokat". A
panaszbizottsag ot evre megbizott tagjai "fuggetlenek, csak a
torvenynek vannak alarendelve, tevekenyseguk vegzese soran nem
utasithatok". A 4. paragrafus szerint "a kozerdeklodesre szamot
tarto hazai es kulfoldi esemenyekrol, vitatott kerdesekrol a
tajekoztatasnak sokoldalunak, tenyszerunek, idoszerunek,
targyilagosnak es kiegyensulyozottnak kell lennie".

A mediatorveny 65. paragrafusa szerint egyebkent az MR, az MTV es a
Duna TV kozalapitvanya "nem jogosult (...) a reszvenytarsasagok
musorszerkezetet, tovabba musorainak, illetve musorszamainak
tartalmat meghatarozni". A kuratorium felugyeli a kozszolgalati
musorszolgaltatasi szabalyzat betartasat - ezt azonban meg az
ORTT-nek kell jovahagynia.