Hello,

>Felado :  [Hungary]
>Temakor: eszkimo havak ( 11 sor )
>Idopont: Wed Mar 20 13:03:20 CET 2002 NYELV #70
>Hello, eszkimo ugyben a google.com elso talalatat
>ajanlom, az eskimo words for snow urban legends szavakra keresve:
>http://www.urbanlegends.com/language/eskimo_words_for_snow_derby.html
>Egyreszt sok a nyelvjaras (adott nyelven belul), masreszt a szavakat
>kepezni is lehet, akkor az mar uj szo-e? Harmadreszt az oldalon azert fel
>van sorolva sok szo, jelentessel egyutt, es referenciaval. Ha azt hogy
>"ho" eleg tagan ertelmezed akkor 50, ha pl a "jeghegy" meg effeleket nem
>veszed bele, akkor csak kb 8...

Pontosan igy van. Ha figyelmesen nezi az ember, akkor talan meg 8-nal
kevesebb is, mivel a hofajtak osszeteteleknek tunnek.

Pl: Ho: aput
Haz ele fujt ho: sullarniq
De'r: kaniq vagy kanirniq
Hofuvas: apusiniq

Ebbol ugy gondolom, hogy pl. hofuvas valahogy a fuj es ho szobol van
kepezve.

Sullarniq-bol talan a niq valahogy mozgasra utal. Az "aput" es "niq"
egyuttes hasznalatabol alkotjak az apusiniq. 

Szerintem amig egy igazi eszkimo nem nyilatkozik, vagy legalabb olyan, aki
kozottuk elt, addig nem igazan tudunk dulore jutni a kerdesben.

Eszkimo angol szotar pedig letezik:
[3] Eskimo-English Dictionary: Compiled from Erdman's Eskimo-German 
Edition of 1864, 1925, Rev. Edmund J. Peck, D.D. (C.M.S. Missionary, Apostle
to the Eskimos). We don't need no stinkin' ISBN! 

Udv,

awender

AWENDER

> Mondjuk a "Honfoglalas" cimu magyar filmet szinkronizalva bemutatnak
> az USA-ban mondjuk a "Vad Hun" fantazianev alatt.

  The Wild Hun? Majdnem tökéletes. Változtassuk át The Boring Hunra, és
abszolúte jó lesz. De ez már a Film listára tartozik... :)

> Attol hogy vki nem vallasos, meg nem rohog a templomban. Romaniaban
> nem dicsoitjuk romanoknak marcius 15-ot. Osztraknak nem fejtjuk ki,
> hogy mennyire undoritonak talaljuk a sramlizenet.

  Nos, szerintem ezek nem egészen tartoznak egy kategóriába. Románoknak
nyugodtan lehet dicsõíteni a monarchiabeli Magyarország, így a románok
felszabadításáért is vívott harc évfordulóját, amely harcban egyébként
románok is részt vettek. Arról nem õk tehetnek, hogy a számtalan
nemzetiség által vívott közös csatát mi kikiáltottuk a saját nemzetünk
ünnepének. Ezenfelül pedig a románok világnézetét ugyanúgy nem román
mivoltuk határozza meg, mint a magyarokét. A románok se mind utálják a
magyarokat, ahogy a magyarok se lelkesednek egyöntetûen március
15-ért. Én például kicsit már unom a 80 huszárt, az Egy magyar nábobot
és a Kárpáthy Zoltánt.
  Ami az osztrákokat illeti, szerintem létezik osztrák, aki nem szereti
a sramlizenét, ezt abból gondolom, hogy láttam már magyart is, aki nem
evett mindennap pusztapörköltet birkatokánnyal, nem lovagolt állva két
ló hátán és nem mondta minden mondata végén, hogy csuhaj, megpödörve
bajuszát. Én például tudok bajuszt pödreni, de lovagolni nem.

> A skarabeuszt talalhatod undoritonak, de ezt Egyiptomban illetlenseg
> hangsulyozni.

  Mármint az ókori Egyiptomban, nyilván. Rendicsek, megígérem Neked,
hogy ha legközelebb Hatsepszut udvarába vezet az utam, nem mondom meg
nekik, hogy utálom a bogarakat és félek tõlük. De azt bizony nem
tudtam, hogy a pánbozsíkova katyica is ilyen jelentõséget tölt be a
magyar kultúrtörténetben. Azt hittem, hogy egy bogár.

TAJTHY TAMÁS

> Szoval aki fel a darazsaktol, az felhet a katicaktol is...

  Ami azt illeti, én még csak nem is a csípés miatt félek a bogaraktól
(és általában minden izéltlábútól, de a lábtalanított gerinctelenektõl
is, mint hernyó, kukac és rokonaik), mert már akkor félek, amikor több
méter távolságban vannak tõlem és adott esetben nem is tudnak repülni.
Ezt nem tudom megmagyarázni, de rengetegen vannak így vele. Ezek az
élõlények az emberek jelentõs hányadában iszonyatot keltenek. Mások
meg szeretik. Nü, mondd már.

GYURI (most már végre ontopic leszek)

> (defloreálatlanság -> floreáltság? :-)) terminus technikusai

  A floreáltság tetszik, mindazonáltal hadd szóljak, hogy a terminus
technicus mint idegenbõl átvett, állandósult szókapcsolat eredeti
írásmóddal írandó, azaz c-vel. A terminus technikus egészen mást
jelent, az egy technikai szakember határidejét (létezésének végóráját)
jelenti.

> per definitio a szûzességgel járt együtt.

  És per definitio_nem,_ hogy nemlétezõ latintudásomat fitogtathassam.
Bocs.

RACSKÓ TAMÁS

> A dolog nem fekete-fehér: a hóra valóban nincs 50 vagy több szó,
> viszont van számos hóval, jéggel kapcsolatos jelentésû szó van. De
> ez nem unikális: mi is ismerünk "havas esõt", "hódarát", "porhó",
> "firnhót", "jeget", "gleccsert", nálunk is "beáll a jég a folyón",
> de az ehelyett "be is fagyhat".

  Pillanat: az eredeti hoax szerint, ha jól rémlik (el kéne menni a
könyvtárigluba), az eszkimóknak számtalan összetétel és ragozás
_nélküli_ szavuk van hófajtákra, és egy szóval tudják mondani, hogy a
hó kásás, porhó vagy keményre fagyott, hogy a hóesésben jégdara van,
zuhog vagy szitál, egyszóval a teljes idõjárási és közlekedési
viszonyokat egyetlen szóval tudják jellemezni, amely önálló szótõ és
nem összetétel. Ezt mondja a hoax.
  Ez a nyelvállapot egyébként tételesen fennáll egy népnél, amelynek
kitalálója alkalmasint ismerte ezt a hoaxot. Ursula K. Le Guin A
sötétség balkeze címû regénye egy jégkorszaki bolygón játszódik,
amelynek hóban-fagyban élõ lakói tényleg ismernek ilyen szavakat.

> Szóval a hír igaz, de a délszaki nyelveket leszámítva minden más
> nyelvre érvényes. Pusztán egyes nyelvek ezt inkább összetételekkel,
> mások inkább külön gyökökkel fejezik ki.

  De hiszen a Te középalaszk listád is ezt teszi: szóképzést használ.
Qanuq, qanir-; kaneq, kaner-; qanikcaq, qanikcir-; a párok elsõ tagja
fõnév, a második ige, egyértelmûen igeképzõvel ellátott alakok, még a
képzõ is azonosítható: -er-, -ir-, mint a franciában. :)

> Nos nem ejt: a hangszíne ugyan a magyartól eltérõ: a palatalizáltság
> "ellentételezése" miatt a nyelvhát mélyebbre kerül: velarizált lesz,
> de minõségileg nem változik. Nincs most nálam, de a Laziczius-féle
> fonetikajegyzetben elemzik röviden bizonyos nyelvek egymástól kissé
> eltérõ "s"-eit, de ezek továbbra is az [S] hang aleseteit képezik..

  Hüm. Muszáj löszök komolyabban fonológiát tanulni, mert ez így nem
járja, hogy folyton bakot lövök.

> Ha szépen beszél, jó pedagógus, akkor én is átengedtem volna a
> retroflex jelölés dacára: elvégre egy tanárnak a nyelv gyakorlatához
> és tanításához kell értenie, nem a fonetikához. Az, hogy szó nélkül
> elsiklottak felette, az leginkább a konzulenst és az opponenseket
> minõsíti...

  Pillanat, hadd védjem meg õket ismeretlenül is: lehet, hogy órák
hosszat vitatkoztak a retroflexitás kérdésén, csak én nem tudok róla.
Nem számolt be a védés részleteirõl.

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
"Ahogy itt jar-kel, / szep, mikent maga a csillagtuzes ejszaka..."

HIX NYELV #0070, :
>>>Jelen esetben a "Gyalog galopp" nem forditas, hanem uj cimet adtak a
>>>filmnek.
>>Es az miert baj?
>Mert ez ugyanaz a kategoria, mint amikor forditasban tevednek, vagy esetleg
>a filmbol reszeket vagnak ki. Az alkotoi szabadsag megsertese, ha nem
>torekednek a forditas husegere.

Nem ugyanaz a kategoria, eleg nagy kulonbseg van *tevedes* es *nem tevedes*
kozott. De itt be is fejezhetjuk a vitat, mert innentol nincs ertelme.
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Attila (és kedves Listatársak),

Igazad van, túlzottan elkalandoztunk a teológia irányába, ezért mindenki
elnézését kérem. A vitát (legalábbis teológiai részét) a listán részemrõl
lezártnak tekintem, de búcsúzóul azoknak, akiket e kimerítõ menetek után még
esetleg érdekelhet a kérdés tisztán nyelvi aspektusa, szeretném ajánlani az
alábbi remek kis írást, amely rövid és szakszerû összefoglalást ad a téma
nyelvészeti-filológiai problematikájáról:

http://www.jfjonline.org/pub/issues/09-01/almah.htm

Ave,
Gyuri

Kedves Gábor!

hix.nyelv #70, Szegedi Gábor:
> Mi az osszefugges a mell, mellkas jelentesu kebel fonev es a
> bekebelez ige kozott?
A "kebel" fõnév 'mell' jelentése másodlagos. Maga a szó ugorkori 
eredetû, és jelentése 'ruha öble' volt, vö. vogul "kémpli" 'a ruha 
szárnya'. Ez a zseb "feltalálásáig" (ami nálunk a török korra esik) 
holmik tárolásra is szolgált, vö. "keblébe rejti (a levelet)" szólás. 
A fenti szólással azonos jelentése volt eredetileg a "kebelez" 
igének, majd a 'magához vesz' jelentésen keresztül nyerte el az 
'inkorporál' értelmet (a múlt-múlt században még a jelentésmezõhöz 
tartozott 'testületi taggá avat' is; de ekkoriban a "kebel" is 
jelentett még 'vmi öblös belsõ, része'-t, 'öl'-t, 'szinuszfüggvény'-
t).
Egyébként a "kebel" eredetileg egy háromszögletû ékalakú, a 
nyakrésztõl lefelé induló betoldást jelölt, és ez olyannyira 
jellegzetes része volt a finnugor ruházatnak, hogy több fgr. nép 
nevét is erre vezetik vissza: többek közt a finnek külsõ "finn" 
elnevezése, melynek germán megfelelõi (svéd "fena", német "Finne") 
'haluszony'-t jelentenek. Ilyen az orosz "csud/csugy" 'vmely fgr. 
népcsoport tagja', mely a finn "suude" '(fa)ék' szóval vethetõ össze. 
Hasonlóképpen a "vót": vót "vad'ja", finn "vaaja" 'cövek, karó; ék'; 
"vepsze": lapp "vepsi" 'haluszony'.

Kedves awender!

hix.nyelv #70, :
> Mondjuk a "Honfoglalas" cimu magyar filmet szinkronizalva bemutatnak az
> USA-ban mondjuk a "Vad Hun" fantazianev alatt.
Szerény véleményem szerint a "Honfoglalás" éppen az a fogalom, amely 
szó szerint visszaadhatatlan más nyelven. Ez szlovákul így hangzik: 
"Príchod Mad'arov do vlasti", vi. 'a magyarok bejövetele a honba'. A 
közös történelem okán egy szlovák ezt még csak megérti (bár a 
hangulata teljesen más), de pl. a szótárak által a "honfoglalás"-ra 
javasolt angol verziók "Magyar/Hungarian/Árpád's Conquest (of 
Hungary)" igen könnyen a "Norman Conquest"-et idézi fel a britekben, 
vi. amikor a nemes szászokat leigázták a pökhendi normannok. Tehát 
ebben az esetben éppen a szó szerinti fordítás keltene a magyarokra 
nézve kellemetlen disszonaciát. A semlegesebb "original settlement 
(of Magyars in Hungary)", ill. "arrival/entry of (conquering) 
Magyars/Hungarians" pedig nem fordítás, csak magyarázat. Ennél csak 
jobb lenne pl. a "Thou shalt live or die here" 'Itt élned, halnod 
kell', vagy "On the dawn of a millennium" 'Egy ezredév hajnalán', 
stb.. Nem csak dehonesztáló opciók léteznek.

Kedves awender!

hix.nyelv #70, :
> Bolgar birodalom? Ilyesmirol most hallok eloszor. Hol lehet errol az
> idoszakrol bovebben olvasni?
Megpróbálok majd valami anyagot keresni a neten, mert gondolom hiába 
adnék meg neked Magyarországon beszerezhetõ publikációkat, mint pl. a 
magyar honfoglalás szempontjából a kérdést érintõek: (1) Mályusz 
Elemér (szerk.): Erdély és népei. Maecenas Kiadó + Talentum, 1999. 
ISBN 963 645 046 3 / 963 203 013 3 * (2) Csorba Csaba: Árpád népe. 
Vonce Kiadó, 2000. ISBN 963 9192 25 9. A neten most csak a Pallas 
Lexikon anyagára tudok hivatkozni, bár az már kissé avíttas: 
<http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/014/
pc001458.html>

Kedves Gyuri!

hix.nyelv #70, :
> Értem én, hogy merre hajazol a "holt"-tal, de te a Mária-siralom ómagyar
> nyelvét is holtnak neveznéd? 
Nem innen venném a párhuzamot, hanem pl. a szláv nyelvek körébõl. Az 
ószláv (más szóval egyházi szláv) nyelv Szaloniki környéki szláv, 
tehát mai felosztásunk szerint macedón nyelvjáráson alapszik. Ezen 
liturgiai szövegek íródtak a IX. sz. végétõl kezdve egészen 
napjainkig. Ez a nyelv akkor minden szláv számára fordítás nélkül 
érthetõ volt. Éppen a kanonizáltsága miatt a XI. sz-tól elvált saját 
nyelvjárási alapjától, vi. a mai dél-macedón, délnyugat-bulgár 
dialektusoktól. A XIV. sz-ra az ószláv teljességgel holt nyelv lett: 
nem volt már anyanyelvi beszélõje, az ilyen nyelvû szövegeket a 
bulgároknak-macedónok számára is már interpretálni kellett, a többi 
szlávról nem is beszélve. A nyelvállapotok hasadása nem ritka 
esemény, vö. az újabb korban is a görög kathereviszá ill. dimotiki, a 
norvég riksmaal (bokmaal) ill. landsmaal (nynorsk). A magyart 
megmentette az, hogy a latin volt a hivatali (és liturgikus) nyelve, 
az hogy a nyelvújításkor a beszélt nyelvhez igen közeli idióma lett 
az irodalmi nyelv, illetve az, hogy a környezetétõl izoláltsága 
nagyobb belsõ kohéziót biztosított neki.

> A beszélt [héber] nyelv kihalását nem egy fokozatos, elõre megjósolható
> nyelvváltás okozta 
Idézném Pusztai Viktóriát: "Általánosnak tekinthetõ az a nézet, hogy 
a misnai héber a Judea területén már századók óta beszélt köznyelvbõl 
alakult ki erõs arámi hatásra. A II. Templom pusztulása [Kr.u. 70.] 
után megszakadt a bibliai héber irodalmi tradíciója, helyét a 
köznyelvi változat vette át. A misnai héber beszélt nyelvi voltát 
legmeggyõzõbben az ún. Bar-Kochba-levelek bizonyítják."  E szerint 
tehát a beszélt változat Jézus korában a misnai héber volt, a biblia 
héber ekkor már megmerevedett irodalmi nyelv volt, de az is csak még 
egy emberöltõig. A Bar-Kochba-felkelés utáni zsidó exodus egy másik 
idiómára, a misnai héberre mért csapást. Persze az is kérdéses meddig 
tarthatta volna ez még beszélt nyelvként az arámival szemben: a fenti 
eszmefuttatás szükségét érzi bizonygatni, hogy a korban használt 
héber nyelvváltozatot egyáltalán beszélték: egy virulens nyelv esetén 
értelmetlen dolog ez irányban érvelni.

> bár azokban a társadalmakban, ahol ezek a szavak még az élõ beszéd
> részei voltak, a hajadonság per definitio a szûzességgel járt együtt. 
Éppen ezért nem értem, miért kell a "szûz" értelmezéshez ragaszkodni 
a "fiatal nõ"-vel szemben. A hajandonság a mi paraszti kultúránkban 
is egyet jelentett a szûziességgel, de azért tudjuk, hogy ez inkább 
erkölcsi elvárás volt, mint tényleges praktikum. Az "'almáh" tehát 
olyan társadalmi státussal rendelkezõ nemileg érett lány (tehát nem 
szolgáló) korának és státusának megfelelõ pozitív erkölcsi 
értékekkel. A "bötúláh" ennél több: már érettebb korú nõt fejez ki, 
aki még érintetlen (és szûz, vagy jelenleg facér :-)). A "parthenosz" 
pedig eredetileg nemiség szempontjából indifferens ember jelzõje: 
éppen ezért jelölhet ezt a hímnemû szó alakváltozás nélkül nõket is 
(de férfiakat is!).

-----------------
Végére az utolsó off-topik megszólalásom ez ügyben:
> Bevallom, nem vagyok jártas az evangélikus teológiában, de az evangélikusok
> szerint nem szûz anyától, s a Szentlélektõl foganva született Jézus?
Nem errõl van szó, hanem arról, hogy a Szûzanya-kultusz egy poltikai 
koncepció volt a térségben gyakori istenanya-vallások híveinek 
megnyerésére; ettõl is akart Luther szabadulni. 

> Érdekes, errõl még soha nem hallottam - mármint hogy a szûztõl való
> születés gondolata bármikor is helyet kapott volna a zsidó messiásvárás
> eszméjében. 
Amit most elõtaláltam: "Magyar István Lénárd: Bibliai kislexikon", 
"Charles C. Ryrie: Teológiai alapismeretek (Basic Theology)". Ez 
utóbbi, bár alapvetõen "szûzpárti", megkérdõjelezi, hogy a kortársak 
számára egyáltalán ismert volt-e ez a tény; és a 
nemzetségtáblázatokat is problémásnak tartja, különösen Lukácsét. 
Ennek és a Kónijáhúra kimondott átok kapcsán utal "Robert Gromacki: 
The Virgin Birth of Christ"-re.

Kedves Hunter,

Eleget teszek a szép kérésnek! Legközelebb a Subject-rovatba témát írok,
nem mylordságomat.

Lord Epping




At 11:13 AM 3/20/02 +0100, Hunter wrote:
>Kedves Lord Epping!
>
>Ha szépen megkérlek masodszor is, akkor megtennél valamit?
>A Témakör mezõbe a témát kéne írni, nem mindig ugyanazt.
>-- 
>Udv,
>		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-
>
>
>
>

Kedves nyelvtársak,

Látjátok, hamar megfogadom Hunter és Láng urak tanácsát: a Subject rovatba
témát írtam és nem énlordságomat, no meg nem teológiai, hanem nyelvi
kérdésem van.

Miért van az, hogy a magyarban a Subject-beli két nemzetnek, nyelvnek
egészen más a hangalakja, mint a nemzetközi ill. nemzeti használat?
Olaszország nemzeti nyelven, németül, angolul, Italia, Italien, Italy,
Lengyelország pedig Polska, Polen, Poland. Miért? Tudomásom szerint
semmilyen más magyar nemzetnévben nincs ilyesmi; legalább pár mássalhangzó
azonos.

(Azért egy vicces megoldást hallottam: mikor kalandozó õseink Itáliában
jártak, a helyi lakosok németnek nézték õket és ezért németül kértek
kegyelmet: O, lass uns in Ruh! De azért nem hiszem, hogy innen eredne az
"olasz" szó).

Ha egy kis délibábos nyelvészkedésre vágytok, ajánlom a következõt:
www.sinergo.de/magyarnyelv/index/htm

Kellemes nyelvelést!

Lord Epping

Koszonom a velemenyeket.

Kedves Tama's !

>Azt nem tudom, hogy a "media" divatszo-e, errol majd egy emberolto 
>mulva lehet diszkutalni. 
Az 1951-es kiadasu idegen szavak szotaraban meg nem talaltam.
A media egyebkent szerintem szep es praktikus szo, mindossze 
a 'mediak' hasznalata miatt berzenkednek sokan, es ez valoszinuleg 
orok vitak targya lesz, ami hatrany.
(Megjegyzem, a winword helyesirasellenorzoje elfogadja a mediakat, 
am az sok furcsasagot is elfogad, pl. a 'Magyarorszagok' is helyes 
szerinte. A 'legoptimalisabb' is tetszik neki, holott maga az 
optimalis mar onmagaban is legkedvezobbet jelent, de sokakban
az idegen alapszo nem tudatosul valoszinuleg, es a hiba emiatt 
fel sem tunik.

>Mindenestre nem csak divatszavak vannak a nyelvben, hanem 
>divatjelensegek. Ezek koze tartozik tobbek kozt az 
>idegen es divatszavak csokkentesenek igenye, az un. purizmus. 
>Velemenyem szerint ez ugyanugy kerulendo jelenseg, mint az 
>ellenkezoje. 
Egyetertek, hiszen az atvett szavakkal altalaban valoban 
gazdagodik a nyelv, am valoszinutlen, hogy az idegen 
nyelvbol egyuttal atvennenk az adott szavak rokonertelmu 
megfeleloit is.  Ha pedig az atvett szo egyeduralkodova 
valtan kiszoritja az eredeti magyar szo rokonertelmu tarsait 
is, akkor vegeredmenyben szegenyedtunk !
A nyelv a gondolkodasmodra egeszen biztosan hatassal van,
tehat kar volna hagyni szegenyedni. Diktatorikusan szabalyozni 
persze nem volna helyes, meg nem is lehet, azonban annyi
konnyeden megteheto, hogy akaratlagosan, szinte tuntetoen 
hasznalva szandekosan eletben tartjuk eredeti szavainkat,
fokepp ha azok jobbak, vagy szebbek a jovevenyeknel.

Kedves Attila !
A gondolom elrettentonek szant hosszu mondatodrol az otlott fel 
- amennyiben valaki 100 ev mulva a legeslegujabb korban amiatt 
tanul meg omagyarul, hogy legujabbkori osei gondolataival 
hitelesen megismerkedhessen - es epp a HIX-et valasztja, 
mint a kotetlen eszmecserek tarhazat, akkor ugyancsak beleizzad 
mondatod futur-magyarra forditasaba. :) 
Egy reszletet idezem, mert jogos, es jo fonalat is ad:
>meg idegen szavakra sincsen szukseg. Igy peldaul a magyar jogi 
>szaknyelv a dagalyossagnak es terjengossegnek az allamigazgatasban 
>megkivant es szuksegesnek minosulo olyan fokozatat eri el 
>gyakorlatilag es kimutathatoan teljes mertekben idegen szavak 
>es kifejezesek hasznalatanak mellozesevel ...

Megfigyelheto, hogy elobeszedben a jogaszok es kozhivatalnokok 
gyakran lenyegesen emberibb nyelven nyilatkoznak, mint egynemely 
politikus, aki valojaban amatorkent csoppent be az igazgatasba.
(es vizsgazniuk sem kell kozigazgatasi alapismeretekbol sem)
Persze amint a jogasz vagy hivatalnok hatarozatot fogalmaz, 
visszaall a szaraz szakmai nyelvezetre, mert celja a tomor egyertelmuseg.
Kinos precizitassal, jol megvalogatott szavakkal kell fogalmazni 
mindent roviden, sallangmentesen, ami mar csaknem harcmuveszet, 
hogy egyetlen lelekzetvetellel is sokat lehessen elmondani,
ugy, hogy a potencialis ellenfeleknek vagy 'ellenerdekelt feleknek' 
elalljon a lelekzetuk, es belekotni ne tudjanak. 
Egy remelem udito, de viszonylag artalmatlan pelda:
*A megyei birosag hataskorebe tartoznak azok a kozigazgatasi 
perek, amelyekben a birosag altal felulvizsgalando kozigazgatasi 
hatarozatot hozo elso foku kozigazgatasi szerv az illetekes.* 

Teljesen veletlen, hogy epp ezt ideztem, de most kapora jott.
Felhivom a figyelmet, hogy az illetekesseg es a hataskor 
nem azonos fogalmak, mint ahogyan sokan gondoljak. Jelentesuk 
eltero, es a jog vilagaban nem keverendok, azonban van egy 
csodas egerut -  kompetenciat mondani helyettuk ! :)

>_Bizonyos_ idegen szavakkal valo gazdagodas egyertelmuen kedvezo, 
>am nyelvunk egyediseget nem ennek ellenere kell megoriznunk, 
>az az idegen szavak ellenere is megmarad.

Gondos fogalmazasoddal egyetertek, es legyen kedvelt peldam 
egy szerencses gazdagodasra - a balkon.
*Bus donna bibor alkonyon, mereng a balkonon.*
Ez gyonyoru, es sokak szerint e forditas szebb mint az eredeti.
Erkellyel ez bizony nem ment volna. :)
Sajnos azonban ha ezutan megnezzuk idegen szavaink arzenaljat, 
nem sokat talalnank, mely alkalmas volna hasonloan szep es 
maradando verssorok irasara.
Elsosorban tanaroknak ajanlanam - ha nem serto, pedagogiai celzattal  
nyelvi jatekkent ( es elrettentesul :) irathatnanak kiserletkeppen 
verseket diakjaikkal, mar meghonosodott idegen szavak kotelezo 
hasznalataval.
Ilyesfelekre gondolok: optimalis, realis, konfrontacio,
ekvivalens, okumenikus, interaktiv, produktiv, normalis, 
tendenciozus, pejorativ, rekompenzacio, interpretacio,
konstruktiv, stb., stb. :)

Udv: zoli

Attila:
>nemigen tudok olyan szot, ami pontosan fedne a marketing 
>jelentestartomanyat.

Lemezen evek ota orizgettem egy ismerosom szakdolgozatat, 
melyet most vegre hasznosithatok. Ebben a marketing fogalma:
*Olyan vallalati tevekenyseg, amely a vevok igenyeinek kielegitese
erdekeben 
-elemzi a piacot,
-meghatarozza az eladni kivant termekeket es a szolgaltatasokat,
-megismerteti azokat a fogyasztokkal,
-kialakitja az arakat,
-megszervezi az ertekesitest, es
-befolyasolja a vasarlokat.*

Jobb szot nem tudnek ra ( elterjedni ez nem fog) : piachodito

A menedzser pedig az 1951-es idegen szavak szotara szerint 
vallalkozas felelose, ugyvezetoje, ugyintezoje, szervezoje,
mindenese, azaz szinte barmi lehet a takariton kivul, de ettol meg
nevezhetnenk sertepertinek. :)

Ha nincs ezekre szavunk, meg kene tudni, angol nyelvteruleten kivul
mashol hogyan forditottak, vagy mivel helyettesitettek.
Az oroszokra kulon kivancsi volnek, mikent honositottak. 
Tud errol valaki ?
Esetleg megtartottak eredetisegeben, csak epp oroszosan ejtve:
- Tavaris ma'rkettying mennyedzser* ? 
Ez olyan jol hangzik, minta csak toluk vettek volna at az amerikaiak. :)

Udv: zoli

>Mi az osszefugges a mell, mellkas jelentesu kebel fonev es a
>bekebelez ige kozott?

Hat az, hogy ami eddig rajtam kivul, pontosabban es kepletesen a mellkasomon
kivul volt, ezutan azon belul lesz. Szerintem a kep teljesen vilagos es
egyertelmu. Azt is mondhatom, es szoktak is mondani, hogy az etelt
bekebelezem. Itt a kapcsolat meg durvan is igaz.

>Bevallom, nem vagyok jártas az evangélikus teológiában, de az evangélikusok
>szerint nem szuz anyától, s a Szentlélektol foganva született Jézus? Fenti
>argumentációidból ezt sejtem kiolvasni.

De bizony, az evangelikus teologia szerint Jezus szuz anyatol, s a
Szentlelektol foganva szuletett. Tamas argumentacioja egyeni velemeny. Maria
szuzessegevel kapcsolatban a katolikus es az evangelikus teologia kozott az
a kulonbseg, hogy a kat. t. szerint szuzessege orokre megmaradt, mig az ev.
t. szerint tisztulasa utan (ez a szules utani 40 napos periodus) Jozseffel
szabalyos hazaseletet elt, es szamos (legalabb 5) gyermekuk szuletett.

>Károli forrása
>valószínuleg a Luther Bibel lehetett.

SZVSZ inkabb a Vulgata. A magyarok abban az idoben jol tudtak latinul, de
nem nagyon tudtak nemetul. Egyesek szerint Magyarorszagon a reformacio ket
aga kozul azert valt uralkodova a kalvini, mert a lutheranusok nemet irasait
nem ertettek, a kalvinistak latin irasait viszont igen.

Kicsi koromban a katicat aranyos joszagnak tartottam. Engem sose
csipett meg, azt birtam benne, hogy konnyu elkapni. Csak akkor
undorodtam tole, amikor a hosszas nyaggatas kovetkezteben kifolyt a bele.

Nyaron Berlinben egy bizonyos Ludolf von Albenslebew (vagy
Albensleben) nevu grofi ivadeknal volt szerencsenk tiszteletunket
tenni. A neve utolso betujeben mar nem vagyok biztos, de a W tunik
valoszinubbnek. Na ezt meg hogy kene ejteni?

Udv:

Norbert.