BASZK SZÓTÁRFÉLE
Dennis Sugar y Frank
Folyóiratunk címlapján irjuk, célunk a mult hibáinak
kiküszöbölése. Az egyik legnagyobb – talán
a legnagyobb - hiba, a Bachkorszakbeli nyelvbohócok és
történelemhamisítók lassan
százötvenéves hazugság szöveménye a magyar nép és a nyelve
eredetére vonatkozóan.
Szerintük szibériai eredetüek vagyunk, noha errevonatkozólag a
legkisebb õstörténelmi nyomot
sem tudnak felmutatni. Nincs magyar eredetû rom, temetõ, fegyver,
ékszer, szerszám, vagy még
egy kis cserépdarabot sem találtak Szibériában, amit elméletük
alátámasztására fel tudnának
mutatni. Ugyanez a helyzet a nyelvünk eredetét illetõen: kitalálták a
kizárólagos finn-ugor
rokonságot
Nem kétes, hogy a finn-ugor nyelvek távoli rokonaink. Ezek
körülbelül annyira rokonnyelvek,
mint amilyen rokon az angol és a kurd, a francia és a bengáli, vagy
az orosz és az urdu. Soha
egy angol, francia vagy orosz nyelvész nem nevetetné ki magát azzal,
hogy a kurd, bengáli, vagy
urdu testvérnéprõl beszélne vagy írna. Nem úgy mint a magyar
nyelvbohócok .
Letagadják a bécsi Habsburgi pángermános és a moszkvai pánszláv
ideológiai elött
hasraesve politikai és áltudományos okokból, hogy nyelvünk a szumér
egyenes leszármazottja,
Letagadják, eltitkolják, hogy igazi élõ nyelvrokonaink a baszkok
Spanyol-és Franciahonban,
valamint a kelták Írországban és a francia Bretányban.
Alant egy csokor baszk szó és kifejezés. Bárki ellenõrizheti
magyar jelentésüket az R. M.
De Askué atya által szerkesztett Baszk-Francia Szótárral a kezében,
amelyet 1926-ban Gabriel
Beauchain kiadó Párizsban adott ki.
Kezdem a athe szóval, (ejtsd ki : a – t - -h –é), ez magyarul AJTÓT
jelent. A nyelvbohóc Bárczi
szerint ismeretlen eredetû, talán az AJ-ból származik. Baba, magyarul
BAB, a nyelvbohóc szerint:
”valamilyen szláv nyelvbõl ered”. Talán valaki tanítványai közül meg
tudja mondani, ¿hol és mikor
találkoztak a baszkok a szlávokkal?
A baszk nyelvnek épen úgy mindennapos kenyere a szópár és az
ikerszó, mint a magyarnak.
Binba-banba a harangkongást jelentõ ikerszavat minden magyar azonnal
megérti, Néhány szópár:
bar-bar, (a forró víz zaját utánozza) biri-biri,(madár csalogató),
bon-bon, (pénzt vagy más javat
elherdálni), ep-ep, (hé !), fara-fara, (nagymenyiségû, számtalan).
A baszban, mint a magyarban nincs mássalhangzó torlódás (kivéve
az összette vagy ragozott
szavakban). Jellegzetes, hogy mindkét nyelven két szó van a kettes
számra (2). Magyarban KÉT
és KETTÕ, baszkban bi és biga A rájuk vonatkozó nyelvtani szabály
mindkét nyelvben ugyanaz.
¿Van ilyen kifejezés más finn-ugor nyelvben?
Vannak magyar családnevek, amelyeknek látszólag nincs értelme.
Ilyenek például BARTA,
baszkul ez SÁR-t jelent, MENDE, baszkul ez ÉVSZÁZAD, HOSSZÚ IDÕ,
ilyen GARA, GARAI, jelentése
MAGAS, HEGYTETÕ, MAGASLAT, FEJBÚB.
A baszk eskola magyarul ISKOLA, a baszk apaly, APÁLY magyarul is,
zivatar pedig ZIVATAR. A
baszk ezer magyarul IZÉ, de a magyar EZER baszkul mila.
A magyar egy kérdõmondatban az ige után az “E” ragot csatolja
(pld.: ¿jõssz-e már?), a baszk
ugyanekkor az “ea” ragot használja. A baszk pilis VIZCSEPPET,
FOLYADÉKCSEPPET, a zala pedig
BÓKOT, TÉRDHAJTÁST jelent. BIHAR van Magyarországon és egy indiai állam
neve, baszk
jelentése: holnap.
Érdekes véletlen, hogy hun azt jelenti: JÓ és hungari:
MEGJAVÍTANI, ÍZESÍTENI. Papucs az a
kenyérdarab, amelyet levesbe mártanak. Hil jelentése: HALÁL és
csilincsa (baszk helyesirással:
txilintxa) magyarul: CSILINGEL. A HÁR(OM) (3) baszkul hir(ur).
Ez a kis szótár nem tudományos érv, hanem célja az olvasót
gondolkozásra ösztökélni.
Észreveszi, hogy a két nyelv külsõ formája sokban hasonló, noha a
közös gyökértõl, a sumir
nyelvtõl kb 12 – 15.000 éve váltak szét.
Ha lennének magyar nyelvtudósok, tanulmányozni kellene a baszk –
magyar nyelvrokonság
kérdését. Sajnos sem a M.T.A. keretében, sem az egyetemeken nincs
egyetlen nyelvbohóc. aki
tudna baszkul, vagy csak tanulmányozta volna rokonnyelvünket.
Talán a jövõ évezredben erre is sor kerül.
(Dõlt betûk baszk szavak, NAGY BETÜK magyar szavak.)
|