"-Es a ferfiak szentimentalis magaviseleterol, nincs szava, Szindbad?
Bolcs es elha'rito mozdulatot tett.
- Talan jobb lett volna, ha ezt nem ke'rdezed meg to"lem, aki no"k
miatt szenvedve, hosszu e'veken a't csoda'lkoztam azon, hogy reggel
van es e'letben vagyok a du'lt e'j uta'n. Szege'ny, erze'keny,
szenvelgo" fe'rfiak, akik mindig azt hiszik, hogy egy no"i ke'z
tenyere'ben jo helyen van az e'letuk, a becsu~letuk, a boldogsa'guk.
Szentimentalis, fajdalmas lelku", borongo' ferfiak, akik kimeresztett
szemmel ba'mulnak az e'jszakai so~tetse'gbe, lehorgasztott fejjel
bandukolnak, sokszor keresik a helyet, ahol legme'lyebb a folyo, es
megtanulja'k a fegyverkezele'st. Szenvedo" ferfiak, akik mindig
csoda'lkoznak, ha a legkisebb ke'z (amelyne'l szebb Angliaban sincs)
elereszti a tenyere'be rakott e'kesse'geket, fe'rfi-korona'kat,
e'letboldogsa'gokat. Ba'natos ferfiak, akik pa'rbajkodezek
szigorusa'ga'val ragaszkodnak bizonyos re'gimodi szerelmi
fe'lte'kenyse'ghez, gyilkossa'ghoz, ele'gte'telhez. Mintha szivu~k
fo~ldult nyugalma't megtala'lhatna'k, aka'rha'nyszor nyomja'k meg a
forgopisztoly ravasza't.
A ferfiak szentimentalizmusa o~ro~k es ve'gtelen, mint a tenger. A
tarsadalom, a no" e'lete a fe'rfiak e'rzelgo"sse'ge'n e'pul. A
szerelem a ferfi e'lete'ben ritkan va'ltozik fa'radt madarra', amely
ba'gyadt sza'rnycsapa'sokkal hagyja el a re'gi va'rost. Hiszen ha ez
a mada'r ideje'ben elropul, ta'ncolhatnak a no"k a torony teteje'n,
egyetlen pisztolyt nem sutnek el a kedvu~kert. Be jo is mego~regedni!"
__o
__o -\<,
-\<, __________O / O
__gabor____O / O
|
Kedves VITAzok,
Olorin irja a VITA 166 ban:
>.......
> Ezert gondolom, hogy a humanizmus igenis az, amikor az ember olyan utat
>jar, ami talan embertelennek tetszik, alkalomadtan meg ertelmetlennek is,
>de a tobbi ember szamara (noha lehet, hogy nem ertik) csak jot jelent.
> Olorin
Eljen a PROLETARDIKTATURA! de a fasizmus sem megvetendo.
Karoly
|