> 1., szeretnék többet tudni az ABC-nkrõl. Mióta beszélhetünk magyar
> ABC-rõl? Mikor lett a mai betûsor végleges, mi az elõzménye? Miféle
> szakirodalom van, ahol utánanézhetnék? (MEK-rõl esetleg letölthetõ?)
Ez jó kérdés, én is szeretnék többet tudni. Amit tudok, az az, hogy a
magyar ábécé rengeteg változáson ment át. A TESZ régi idézeteibõl meg
lehet tudni, hogy milyen sokféle betût használtak régen a latinban nem
szereplõ hangokra. Például az ö-ü magánhangzók voltak o és u föléjük
írt apró e-vel; a gy-t írták vesszõs g-nek is; a hosszú õ-û némelykor
két ponttal és köztük vesszõvel jelent meg.
Az a bajom, hogy az idõpontokat nem tudom. Például hogy mikor volt a
cs hang jele ts, mikor írták a c-t cz-vel. Ha valaki tudja, lelkesen
várnám az információt.
> 2., Elképzelhetõ-e, hogy a magyar nyelv hosszú fejlõdése során egy
> MÁSSALhangzó kikopott, kikopjon? Vagy hogy egy új keletkezhessen?
Ez nemcsak elképzelhetõ, hanem meg is történt. Az ly betû eredetileg
a
palatális approximánst jelölte, ami ma is megvan több szláv nyelvben
(szlovák hacsekes l, orosz lágyított l, délszláv lj), a spanyolban
(ll), az olaszban (gl) és másutt.
Új mássalhangzók nem keletkeztek, viszont átvettünk egy csomót a szláv
nyelvekbõl. Így például a szláv knezsa szót kétszer vettük át, elõször
kenéz alakban, mert akkor még nem volt a nyelvben zs, aztán Kanizsa
lett belõle, mert akkor már volt.
Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org
|