> aminek az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!), igen nyelveszhez
> fordultam, es ez lett az eredmenye. Tettem ugyan egy batortalan kijelentest,
> miszerint anno a TV-ben mind jol lattuk (talan tul gyakran is) a "muszaki
> hiba" feliratot, de erre azt a valaszt kaptam hogy igen, igen de az regen
> volt...
Most is mûszaki hiba. De belép a második mozgószabály: ha
összetett szót csinálsz az utótagból, akkor egybe kell írni,
különben a bejelentés lenne mûszaki, nem a hiba.
,,Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan
utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként
különírandó elõrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az
utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötõjellel kapcsoljuk:
hajlítottbútor-gyár''
Ed
--
Beszélõ Babakezek - Babajelbeszéd-tanfolyamok a mosolygó babákért
www.babakezek.hu
|
ROBI
> Ez mind igaz, de sem az általános forgalmi adóból, sem az egyéni
> vállalkozóból képzett "rövidítés" nem rövidítés, hanem mozaikszó.
Bocsika, de ez így nem mûködik. Elõször is a mozaikszavak is
rövidítések, tehát ezt ugyanúgy nem mondhatod, mint azt, hogy az nem
rovar, hanem bogár. Másodszor pedig egyik se mozaikszó.
A rövidítések (az egyik szempontból) két csoportra oszthatók:
betûszavakra és mozaikszavakra. A betûszó úgy keletkezik, hogy szavak
_kezdõbetûit_ vonjuk össze és mindegyiket nagybetûvel kezdjük: USA,
NATO, ENSZ. A mozaikszó pedig úgy, hogy a szavak elejérõl _több betûs
részleteket_ veszünk, ezeknek csak az elsõ betûjük nagy: Malév (MAgyar
LÉgiközlekedési Vállalat), Áfor (Ásványolaj-FORgalmazó vállalat) stb.
Némelyik név annyira mozaikszószerû, hogy nem is kell tudni, mit
rövidítenek pontosan, az ember anélkül is tudja, hogy nem lehetnek
betûszavak, például Temaforg, ahol a forg nyilván a forgalmazóból van,
az elejét tudja az ördög.
Az áfa és az ev nem mozaikszavak, hiszen csak kezdõbetûkbõl állnak.
Betûszó mind a kettõ. Ez azonban nem határozza meg egyértelmûen az
írásmódjukat, hiszen az i. e. is kezdõbetûkbõl áll.
> Továbbá nem tulajdonnév, ezért nem ír(hat)juk nagy betûvel.
Ez elméletileg így van, a gyakorlatban a rövidítések nagyon sokszor
kihúzzák magukat a szabály alól. Tekintélyes hányaduk ugyanis vagy
tudományos eredetû, vagy külföldi, vagy tulajdonnévi (vagy akár
egyszerre mind a három), és hatást gyakorolnak az új rövidítések
kialakulására is. Semmiféle értelmes oka nincsen például annak, hogy a
kilencvenes évek elején a kilobyte egyik rövidítése miért K lett, nem
pedig k. Így jött össze. A rövidítések egyike az olyan
szócsoportoknak, amik elõször létrejönnek, és csak évtizedes késéssel
szabályozza õket az Akadémia, ha egyáltalán. Akkor pedig már csak a
meglevõ gyakorlatot tudja szentesíteni.
> Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a nyelv rugalmas, meg a
> szokások formálják és hogy a helyesírás nem törvény.
Pedig sokszor célszerûbb lenne, ha törvény lenne. Viszont
pillanatnyilag nincs ellentmondásban a gyakorlattal, illetve a
törvénnyel. A gyakorlat kisbetûvel írja az áfát, a törvény
(feltehetõen) e. v.-nek az egyéni vállalkozót, és a szabályzat
mindkettõt megengedi.
> A wikis szócikkben érdemes lejjebb lapozni a vb, szb, tv, tsz
> környékére.
Wikis szócikk is van? Ott eszembe se jutott megnézni.
> Az áfa a helyesírási szótás szerint is áfa és nem ÁFA, ahogy a gyes
> sem GYES és a taj sem TAJ.
De bizony TAJ, nyiss ki bármilyen egészségügyi mûvet, amiben szerepel.
A szokás ekként rendszeresítette, és ha belekerül a szabályzatba,
TAJ-ként fog. A gyes pedig mozaikszó (GYErmekgondozási Segély), tehát
más szabály vonatkozik rá.
A szótárat viszont inkább hagyjuk. A szedõk és korrektorok már
kiskoromban megtanítottak rá, hogy a szótár legfeljebb útmutató lehet,
de néha annak se jó. Egyiküknek az volt a szórakozása, hogy a
szótárban szereplõ helyesírási hibákat gyûjtötte.
GYÕZÕ
> Mit ne mondjak en a falra tudok maszni attol hogy mar nem merek
> helyesen irni, mert igy-ugy valtoztatjak a szabalyokat.
1985 óta nem változott a helyesírás.
> Pl. hogy a tuzijatekban legyen hosszu az u" ... vagy hogy a "de
> viszont" helyes.
A tûzijáték az 1955-ös helyesírásban még talán röviddel volt, de
1985-ben már biztos, hogy hosszú. De viszont a de viszont nem
helyesírási kérdés, hanem stilisztikai. Nem, nem helyes. Vagy de, vagy
viszont. Ám de viszont azonban csakhogy az emberek erre nem figyelnek
oda.
> Azt hallottam suttogni hogy az ly-t is el akarjak torolni, ezert is
> irtam hejesirast, en mar csak rohogni fogok azon mikor megjelenik az
> uj "Hejesirasi szabajzat" ...
Pontosan ez történt 1955-ben vagy valamivel elõtte. El akarták törölni
az ly-t, és ezt a két szót írták le az új hejesírási szabájok szerint.
Elborzadtak és inkább nem csinálták. Kár, mert ha akkor õk meglépik a
dolgot, ma már ugyanolyan archaizmus lenne az ly, mint a cz meg a ts.
> Legjobb volt mikor kellett csinalnom egy karbantartasi bejelento
> oldalt, aminek az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!),
> igen nyelveszhez fordultam, es ez lett az eredmenye. Tettem ugyan
> egy batortalan kijelentest, miszerint anno a TV-ben mind jol lattuk
> (talan tul gyakran is) a "muszaki hiba" feliratot, de erre azt a
> valaszt kaptam hogy igen, igen de az regen volt...
Ennek mi köze ahhoz, hogy mikor volt? A mozgószabály évtizedek óta nem
változott. A mûszaki hiba ma is két szó, a mûszakihiba-bejelentés
évtizedekkel ezelõtt is így volt írandó. A nyelvésznek valószínûleg
nem volt kedve elmagyarázni a szabályt, pedig pofonegyszerû. Viszont
legalább a bejelentõoldaladon helyesen volt írva. Mert ugye így írtad?
Láng Attila D., író, APL, FP VT, http://lattilad.org
|
> Beigazolodni latszik az a halvany gyanum, hogy a gluten tkp. az
> "allomanyjavitok" nepes csoportjaba tartozik, azaz segit hogy szilardabb
> legyen a csoki, mivel azonban sok csokoladeban nincs, nyilvan a fo funkcioja
> hogy olcsobb mint a kakao szarmazekok, es megis meg lehet enni.
Ez miért baj? Elég nagy a választék, mindenki olyat vesz, amilyet szeret.
Én biztos nem fogok üres kakaót rágcsálni.
A Magyar Élelmiszerkönyvben benne van, hogy mi nevezhetõ csokinak:
http://www.omgk.hu/MEKV/1/13200036_2.pdf
> Azt hallottam suttogni hogy az ly-t is el akarjak torolni,
...
> az lett a cime hogy Muszakihiba-bejelentes (sic!),
...
> anno a TV-ben mind jol lattuk (talan tul gyakran is) a "muszaki hiba"
Teljesen fölösleges háborogni, meg légbõlkapott suttogásokra hagyatkozni,
meg lehet nézni a helyesírási szabályok közt, hogy ez miért van így, és
hogy változott-e (nem).
MHSz. 139/b)
"Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap
(pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó elõrészt
az
új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól
függetlenül) kötõjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek:
hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi
fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de:
szabadvezeték-hálózat; stb. - Ritkábban ugyan, de elõtag is járulhat
szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat; stb."
Gumo
|