Kedveseim!
A webhangja megszólalt köreinkben, és én a boldogságba beleremegek ettõl.
Megírtam az üzemeltetõjének, hogy olthatatlan szerelmet érzek a lapja,
oldala a cikkei és Jézus iránt.
HIT: minden embernek joga van arra, hogy embernek tudja magát, és
kötelessége, hogy embernek tartsa azt, aki embernek született. Szeretni
annyi, mint jót akarni. Élni annyi, mint meghalni tudni. A szó akkor igaz
szó, ha a csend gyermeke. Csak az lát igazán, aki látja a láthatatlant,
ami
a láthatók mögött van. Engem el lehet hagyni, de Én nem vagyok képes senkit
elhagyni. A ragaszkodás nem megkötözöttség. A ragaszkodás a szabadság
hiteles gyümölcse. A megkötözöttség ragaszkodás az elrontott jóhoz. Aki
Hozzám ragaszkodik, az valóban szabad." (Jézus; Hang: 4/312)
*A hit hatalmas gyógyítónk - vagy gyilkos is lehet akár. Felemelhet minket
magaslatokba, és megölheti vágyainkat is.
*
Vannak, akik a "hitükbõl" fakadóan gyilkolnak, toronyházakat repítenek
a
levegõbe, vagy népek fölött zsarnokoskodnak. *Ha egy hit ideológiává válik,
"az igazság gyilkosa" lesz. Az igazság ugyanis csak akkor nyilvánul meg
a
hívõ ember számára is- és minden pillanatban újra -, ha egyetlen
ideológiának sem rabja. *
Vannak emberek, akik tapasztalataik alapján igaz hittel törekszenek arra,
hogy egészségesebbé tegyék (maguk körül) a világot; ezt nem valamiféle
külsõ
ideológiára alapozzák, hanem arra a meggyõzõdésükre, hogy az általuk a
(kül)világban végzett érzelmi, lelki és testi gyógyítás õket is egy fokkal
egészségesebbé teszi.
*Ma kitárom a szívemet, megfigyelem, hogy hol hiányzik az összhang, s az
érzelmi, a lelki és a testi gyógyulásnak szentelem hitemet.*
*Az ember önmagába és a sikerébe vetett hite azt jelenti, hogy emlékszik
saját valóságos természetére.*
Hinni azt jelenti, hogy emlékezni. Tehát "befelé kell menni" ahhoz, hogy
megtaláljuk a hitünket. A hit a "befelé menetelésünkre" válaszol. A hit
valami, ami felemelkedik az emberbõl. A hit mindig a sikerrel kapcsolódik
össze, és bizonyossá teszi azt. Meglehet, hogy ez a siker más, mint amit
az
értelmünk elképzelt. Olykor még alakot sem ölt, de segít abban, hogy ennek
ellenére továbbmenjünk az úton.
*Ma "befelé akarok menni", és arra kérem a hitemet, hogy mutatkozzon meg
rajtam keresztül.*
*A legszilárdabb hit is hatástalan marad, ha a beteljesülést a jövõre
halasztjuk, és a jelenben a hiányra irányítjuk a tudatunkat.*
Ha például "beteljesült párkapcsolatra" vágyunk, akkor ezt a minõséget
MOST
KELL megõriznünk a tudatunkban. Így tükrözõdik az auránkban, és AZONNAL
vonzásába keríti a "beteljesült párkapcsolatot" mint jelen állapotot. Lehet,
hogy a meglévõ párkapcsolatunk rövid idõn belül felbomlik, mert a partnerünk
nem kíván beteljesült párkapcsolatban élni. De az is megtörténhet, hogy
megváltozik a társunk, és vele élhetünk ilyen kapcsolatban. A célunk a
MOST
kell hogy legyen, és bízzuk az életre, hogy hogyan rendezi a dolgokat.
*Ma tudatosítok magamban egy olyan minõséget, amelyet meg akarok valósítani,
és gyakorlom, hogy ez MOST LEGYEN*
*A vágyunk egy célt mutat, a hitünk az utat mutatja!*
Vannak szívbéli kívánságok, amelyek a lelkünk mélyébõl fakadnak, és
felszínes kis óhajocskák, amelyeket tulajdonképpen csak kóstolgatunk, talán
mert nem is akarjuk igazán, hogy teljesüljenek. És van az EGYETLEN vágy,
az
*unio mystica*, az emberi léleknek Istennel való egyesülése.
És bármi legyen is a kívánságunk, fontos, hogy ne álljunk meg magánál a
vágynál. Le kell vinnünk azt mélyünkbe, és meg kell vizsgálnunk, hogy
valóban hozzánk tartozik-e. Amennyiben igen, a hit erejében megerõsödve
engedjük ismét a felszínre jönni, hogy egy "megélt ima" keretében
megvalósíthassa magát a világban.
*Ma megvizsgálom a legmélyebb énemben az egyik kívánságomat - mindegy,
milyen profánnak vagy szentnek tûnik is -, és hitet "teremtek" belõle.*
*A hit nemcsak annak a létrehozásában vesz részt, amit valóságnak nevezünk.
Az is látható, hogy a hit nem állandó nagyságú, és hogy folyamatos
változásnak van kitéve, amit természetesen az ember maga tudatosan elõ
is
idézhet.*
Egyéni hitünk egy óriási, világméretû hitrendszerbe van ágyazva, amely
többé-kevésbé tartós. Ha valamiben másként hiszünk, mint az emberiség többi
része, az összeütközésekhez vezethet. A kis személyes kereteinken belül
meglehetõsen sok lehetõség nyílik arra, hogy "a jóba vetett hitünk" révén
pozitív irányba változzunk. Ahelyett, hogy összeütközésbe kerülnénk más
emberek vagy embercsoportok hitével, okosabb, ha úgy éljük a hitünket,
hogy
a közösség is részesülhessen belõle. Mivel az élet változik, nekünk is
nyitottnak kell lennünk új felismerések befogadására.
*Ma tudatosítom magamban, hogy amiben hittem tíz vagy húsz évvel ezelõtt,
megváltozhatott,és hogy a hitem változása miképp hatott az életemre.*
*Bármit, amiben eddig nem tudtunk hinni, és ezért lehetetlenné tettük,
bármikor "hihetõvé tehetünk" - és akkor nemcsak lehetségessé, hanem biztossá
is válik.*
"Hihetõvé tenni" valójában nagyon könnyû:ha megnézünk egy élethelyzetet,
és
megkérdezzük magunktól, hogy milyen dogma, milyen meggyõzõdés fejezõdik
ki
benne. Nézzük meg, hogyan folytatódna az életünk, ha ragaszkodnánk ehhez
a
dogmához. Majd azt nézzük meg, hogyan alakulna az életünk akkor, ha
elhagynánk ezt a dogmát. És végül döntsük el, hogy megtartjuk-e a régi
hitünket, avagy szeretnénk megtapasztalni egy újat. Ebben a nyitottságban
már gyakran megmutatkozik egy új hit, amely épp olyan igaz lehet.
*Ma átgondolom és elengedem az egyik régi dogmámat, hamis hitemet, és
megvizsgálom, hogy milyen új meggyõzõdés kíván a helyébe lépni.*
--
Dancs Jánosné Anikó Oriflame Menedzser
my.oriflame.hu/anikooriflame
|