> Felado : 
> Temakor: re: re: kamat ( 3 sor )
> Idopont: Fri Nov 11 08:03:18 CET 2011 TUDOMANY #3869
> 
> Nem igaz, hogy a kamat fedezete a növekedés.  A kamat fedezete lehet 
a 
> kizsákmányolás is. A növekedés és a kamat összefügghet, de nem 
> szükségszerû, hogy összefüggjenek.

Igen, így igaz, legegyszerûbb eset az uzsorás által kért kamat. De ha 
magát a kamatos pénzrendszert tekintjük, gazdasági növekedés nélkül a 
a jegybank és ennek megfelelõen a pénzintézetek által kért kamat 
arra vezet, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre 
szegényebbek lesznek. Ez egy idõn után megmozdulásokra sõt forradalomra
vezet. Ilyen rendszer, és most ilyenbe léptünk, fenntarthatatlan. 
   Ha van növekedés, akkor a szegényeknek is több jut. Ha van mit
enni és a fejlett tudatmérnöki módszerekkel végzett tömegtájékoztatás
kitudjahány csatornája altat és tompít, akkor a rendszer mûködik. Kenyeret 
és cirkuszt, kell mind a kettõ. 
   Észhez kéne térni, és ez különösen azoknak nehéz, akik pénzügyekkel 
foglalkozva keresik a nem is annyira kevés kenyérre valójukat. Már nem
sokáig állhatnak a pénzintézetek és a belõlük olyan jól élõk palotái,
más alapon, a világ valós erõforrás helyzetéhez igazodó pénzrendszerre 
kell áttérni. Elõször is a jelenlegi fõsodorbeli, a tudományt
csak mímelõ, de önmagának Nobel-díjat osztó  közgazdaságtanról a más 
tudományterületeken bevált természettutudományos módszert alkalmazó 
közgazdaságtanra kell áttérni. Ennek a világ tényleges állapotán, a 
természeti erõforrások minél takarékosabb és fenntartható használatán 
és az emberi természet beható ismeretén kell alapulnia, ezt kell a
gazdaságot vezérlõ rendszernek, így a pénzrendszernek  is szolgálnia. 
Nem pedig a haszonszerzést, kevesek gazdagodását.  A mai pénzrendszer 
nagyon más, nehezen lehetne a természet és önmagunk elpusztítására 
gyorsabb és hatékonyabb módszert kitalálni. Mostanára értettem meg, 
igazából mi mozgatja az egészet, az emberi természet mely sajátossága 
áll emögött, de errõl majd esetleg máskor írok.
  Hamis, félrevezetõ képet ad a világról  a pénzre alapozott, 
pénz-gazdaság-társadalom-társadalom  piramis. Azaz, az állandóan sugallt
képzet, hogy ha a pénzügyek jól állnak, fellendülhet a gazdaság, ha a 
gazdaság jó állapotban van, kielégíthetõek  a társadalom igényei és ha 
az is rendben, gondolhatunk a természetre, annak védelmére is. Pont 
fordítva van a valóságban, mivel a természet a piramis alapja, 
természet-társadalom-gazdaság-pénz módon épül fel. Elsõ, hogy  hány 
embert tarthat el az adott terület. Ehhez kell alkalmazkodnia a társadalom 
értékrendjének, életmódjának. Ehhez kell igazodnia a gazdaságnak, a
természet forrásait épen tartva kell a társadalom anyagi szükségleteirõl 
gondoskodnia. Ha ehhez a pénzt használja, - lehet akár anélkül is, a 
földrész méretû inka birodalomban nem volt pénz, de ilyet inkább ne -  
akkor a források fenntarthatóságát és valamennyi emberi boldogságát kell 
a pénzrendszer szolgálnia. 
  Az OWS  (Occupy Wall Street) sikere, a 99% megmozdulása azt 
mutatja, hogy bár  az altatás náluk a leghatékonyabb, már az USA népe is 
kezd eszmélni.  Ugyan az 1%, mindenkit - sajtót, képcsatornákat, 
szenátust, elnököket  zsebrevágva -  elérte, hogy bár mára az USA 
vagyonának  40%-át és a  jövedelem 20%-át magáénak mondhatja, 
természetesen ez sem elég nekik.   Folyamatosan azzal áltatták és áltatják 
a 99%-ot, hogy úgy lesz több a   munkahely és nagyobb a gazdasági 
növekedés, azaz akkor jut majd több  mindenkinek, ha még tovább csökkentik 
a gazdagok adóját. Jellemzõ, a  francia gazdagok hajlandók több adót 
fizetni. Náluk  ott van a köztudatban,  hogy az ilyen vakság egyszer már 
Franciaország  vezetõ rétegének lefejezéséhez vezetett, a szó szoros 
értelmében.
 
                              Végh László

Szia Marky, üdv Mindenkinek!
Elnézést a kicsit késõi válaszért.
> Miert fialjon a penz, amikor a buzazsak nem fial?
Lehet, hogy nem értem jól a  kérdést. A kapitalizmus központi eleme a kapital, 
azaz a tõke. Méghozzá a munkára fogott tõke. A (búza)zsákban álló tõke nincs 
munkára fogva, ezért nem is fial.  A készpénz sem fial önmagában, csak olyan 
eszköz/tevékenység fial, ami valamilyen hasznos folyamatot jobb hatásfokúvá 
tesz. Pénzbõl lehet venni ilyen eszközöket vagy lehet finanszírozni ilyen 
tevékenységeket. Amik már profitálnak, vagy legalábbis csökkentik a kiadásokat. 
A hõszigetelés pl. rezsit spórol. Ha más házára finanszíroznám és cserébe a 
régi és új rezsi közti különbséget kérném el havonta, akkor már egyenesen 
profitál. (Nem egy bomba biznisz, más okokból, de példának megteszi.)
Egy mûködõ gazdaságnak persze nem feltétele, hogy a lakosság megtakarításai is 
fialjanak és ne aranytallérban álljanak otthon, de ha van rá mód, hogy a sok 
apró megtakarítást együtt kezelve fialtassuk, azaz hogy hasznot hozzon - ezt 
teszik a bankok -, akkor miért ne? Készpénzból egy-két havi fizu sztem több 
mint elég. A gond a nagy pénzek kezelésénél mindig a korrupció. 
Különben, meg merem kockáztatni, hogy nem dõlne össze a világ, ha a bankok 
feladata kizárólag az értékek biztonságos õrzése lenne, anélkül, hogy bárkinek 
továbbkölcsönöznének. Nem lenne kamat sem, sõt, fizetni kellene az õrzésért, 
havi pár ezreléket. És mivel a pénz úgyis elektronikus formában van, gyakorlatilag
a bank amolyan óriás háttértárként mûködne, csak nem bájtokat mentenénk rá 
el, hanem eurót. Hogy azt ne mondjam: save-elnénk..  Mint egy savings accountra.
Csak hát végeredményben mégiscsak ott õriznének a bankban x milliárd 
forintot, ami állhatna - a példa kedvéért - hõszigetelés formájában házak 
falain is, és akkor a lakóknak több pénzük lenne vásárolni stb..  Csak ezzel az 
a baj, hogy ha vmiért mindenki mégis ki akarja venni a pénzét, akkor nincs 
honnan - hiszen be van fektetve. Ha a bank csak õrizné a pénzt, akkor nem lenne semmi gond. 
A bank (és még sok egyéb) bizalmi alapon mûködik:  beteszem a ropogós készpénze
m egy számlára, és bízom benne, hogy x hónap, év múlva valóban oda fogják 
tudni 
adni. A bankok is biztosítják egymást, meg van állami garancia kis összegekig,  
mert ha ez a bizalom oda, akkor dõl minden - az emberek megrohanják a bankot és 
készpénzben kérik a megtakarításukat. A bank meg kénytelen a mégnagyobb nyugati 
anyabanktõl segítséget kérni vagy valami hasonló. 
De az alapvetõ hiba ott van, hogy az ember boldogságát nem a körülményei 
abszolútértéke határozza meg, hanem, hogy a többiekhez képest vagy korábbi 
önmagához képest hogyan áll.  Nem az, hogy fent van-e vagy lent, hanem, hogy 
máshoz képest magasabban-e vagy lejjebb, illetve emelkedik-e vagy süllyed.
Mindig azzal jönnek, hogy bezzeg a szemét gazdagok gazdagodnak, a szegények 
meg szegényednek és nyílik az olló. Pedig nem igaz. Csak a szegények lassabban 
gazdagodnak. Ma már a (mo-.i) szegények is cipõben járnak, színestévét néznek 
(nem másfél csatornát, hanem többet), és mobiloznak. Azért sír mindenki, mert a 
reklámok mesteséges igényeket alakítottak ki bennük és fáj az elvonási tûnet, 
hogy most épp nem engedhetik meg maguknak. Meg hogy bezzeg másnak van medencéje.  
Az ember a túléléshez szükséges energiáin túl a "fölöslegbõl" beruház szerszámo
kba, gondolatokba, gépekbe és automatizál, azon célból, hogy idõt, nyersanyagot, 
energiát és odafigyelést spóroljon meg magának.
A hitel szót én eddig úgy értelmeztem, hogy ha törik, ha szakad vissza kell 
fizetni. De most úgy néz ki, hogy a bank kockázatelemézt végez, dönt, és ha 
ezek után a beruházás mégis bedõl, akkor a bank nem kapja vissza a hitelt és 
"valahogy" lezárják az ügyet. Ha párhuzamosan van 3 cégem, és mindig 2 sikeres 
és 1 veszteséges, akkor még jó vagyok. Ha van 10 kintlévõ hitelem és ebbõl 9 
-re kamatot kérek, és 1-et nem sikerül behajtanom, akkor még  lehetek nyeresége s. 
Én eleve soha nem fektetnék be olyan cégbe, aminek a mûködését nem látom át és 
nincs is  semmilyen ráhatásom.  Sorra  derül ki nagy cégekrõl, hogy a jelentések
ben csak zsonglõrködtek a számokkal. Lásd Olympus most legutóbb. 
Ahogy Gábor írta is, a reszvényezés faramuci játék: hiába leszel kvázi 
résztulajdonos, nemigen van beleszólásod semmibe, akkor sem, ha szted pl. 
pocsék termékeket gyárt a cég. A legtöbb amit tehetsz, hogy eladod a részvényeidet,
ha úgy gondolod, hogy a cég aktuális magatartása negatívan fogja befolyásolni
a részvények értékeit. Az pedig egy külön fejezet, hogy a legtöbb cég nagy 
ívben tesz az ügyfeleire és az alkalmazottaira is, mert nem a termékes és 
szolgáltatások hasznossága és használhatósága a fontos, hanem a profit - és ez 
a kettõ potom 6,28 radiánra van egymástól..
Az egész válság abból fakad, hogy igények növelésére buzdít és nem a meglévõ 
igények kielégétésre. 

a BenceMiki