> Attila, a nyelv igenis logikus. Kulonben nem lehetne szabalyokba foglalni.

  Marky, a nyelv logikus, csak nem matematikai logikát követ, hanem
nyelvi logikát. A technikák, amikkel nyelvi szabályokat próbálsz
felállítani, matematikai logikán alapulnak. Halmazelmélet,
statisztika… ezek nem mûködnek. A nyelvi logika egészen más.

> Igen, vannak kivetelek, de ezeket meg mindig szabalyba tudjuk
> foglalni, ha nem stb-zunk.

  Csak úgy ne járjunk, mintha a magyar–francia focimeccsen szereplõ
játékosok nemzeti hovatartozását akarnánk szabályba foglalni: „A
jelenlevõ huszonkét játékos mind magyar, kivéve a tizenegy franciát.”

> Miutan a nyelv elo dolog es valtozik, ezert a szabalyoktol elvarjuk,
> hogy ne csak a jelenlegi allapotot szabalyozzak, hanem a
> jovendobelit is (ergo az uj szavakat).

  Isten õrizz ilyet elvárni. A nyelvi szabályok már eleve nem
_szabályoznak, elõírnak,_ hanem egy meglevõ és teljesen
szabályozatlanul kialakult állapotról készített _megfigyeléseket_
írnak le. A nyelv egy élõ organizmus, ami a saját szabályai szerint
fejlõdik. Sokszor hasonlítják a nyelveket növényekhez. Mármost tegyük
fel, hogy ültetsz egy fát, és húsz éven keresztül rendszeresen
följegyzed, hogy évente hány centit növekszik, hány centinként hoz új
ágat, azok milyen irányban nõnek, milyen idõközönként, milyen
távolságokban, milyen irányokban indulnak az új ágai, és így tovább.
Húsz év elteltével a megfigyelésekbõl összeáll a fa növekedésének
szabályrendszere, nekiülsz, leírod, kiadod egy könyvben. Külön fejezet
van benne a szabályok jövõre vonatkoztatott extrapolációival, amik
megjósolják, hogyan fog növekedni a fa ezután.
  A fa azonban nem úgy növekszik. Juszt se!

> A "stb" pont ezt torpedozza meg, miutan a szabalyzat alapjan nem
> lehet eldonteni egy csomo szo irasmodjat. Te hasznalnal egy olyan
> orosz nyelvtankonyvet, amiben a kovetkezo szerepel: "az orosz nyelv
> nem ismer eseteket, kiveve alanyeset, targyerset, birtokos eset,
> stb"? Az Akh ezen a szinvonalon mozog. :-(

  Ezen, kétségtelenül.

> Pl. lehetne olyan a szabaly, hogy "a ketszotagu kozneveknel az u, u:
> vegzodes mindig rovid, kiveve a'gyu', sze'ru" es az osszes szo, ami
> jelenleg letezik stb-zes nelkul. Egyeb u' es u" vegzodes mindig
> hosszu." Ebbol pl. kovetkezne, hogy a kamu rovid u.

  Igen, de amint megjelenik egy hosszú ú-s vagy û-s szó, ami nem
szerepel a listádban, rögtön elavul a szabályzatod. És ha minden szót
felsorolsz, ami adott helyesírási kategóriába esik, ki fogja megvenni
a helyesírási szótárakat? :)

> Es a magyar neve Lodz. Ugyanugy, ahogy egy masik lengyel varos
> magyar neve Varso.

  Nem tudtam róla, hogy van neki magyar neve. Ami hagyján, de a
Wikipédia az ékezet nélküli Lodz keresésére olyan szócikket ad, amiben
mindenhol kint van az összes ékezet: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lodz
Ellenben Varsó magyar szócikke következetesen Varsót mond, az eredeti
nevet csak a bevezetõben és a név eredetének tárgyalásánál említi.
  Tényleg sok városnak van magyar neve, de ezek általában speciálisan
magyar névadás eredményei. Szerintem a Lodz változat csak tipográfiai
leegyszerûsítés és a lengyel ábécé nem ismerete folytán keletkezett.
Aki csak kiejtve hallotta ezt a városnevet valódi lengyelektõl, és
leírva nem látta, annak soha nem jut eszébe, hogy L-o-d-z betûkkel
írja le.

> Direkt megneztem a nol.hu-n nehany lengyel tulajdonnevet. Semmi
> lengyel specialitast nem lattam az irasmodban.

  http://hix.hu/MHy1n-lattilad.org

> Ha viszont az Akh ragaszkodik a 13. paragrafusahoz, akkor szabalyozza 
> valahol azt is, hogy melyik idegen nyelv betuit vagyok koteles hasznalni

  Attól tartok, hogy a szabályzatnak megvan ugyan a káros hatása ebben 
a
dologban (lásd a linkeltem cikkben), de a végeredmény a szabályzattól
függetlenül ugyanolyan zagyva.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org