> Sziasztok!  Attila, az el-Kaida milyen szabalypont szerint irodik igy?

  Szabálypontot nem tudok megnevezni, Marky, de al-Kaida. A
következõképpen. 1. A klasszikus arabban három magánhangzót tartunk
számon: a, i, u. Az e csak az ai diftongus népnyelvi változataként
szerepel: bajt vagy bét = ház. (Az o pedig az au változataként.)
Régebben gyakori volt az e is, fõleg a névelõben, de ma már rögzült az
egységes a. 2. A névben igazából qáf betû van, nem káf, de a magyarban
csak egyféle k fonéma van, ezért a kettõ között csak tudományos igényû
szövegben teszünk különbséget. Köznapi célra csak k-t használunk. 3. A
káf (és a qáf is) azon arab hangok közé tartozik, amikhez a névelõ nem
hasonul. As-samsz (nap), de al-qamar (hold). 4. A névelõt kötõjellel
kötjük a szóhoz, leginkább azért, mert csak. Így alakult ki. 5. Az ai
eredetileg két szótag, köztük egy mássalhangzóval, de ez a faringális
frikatíva, amit az arabokon kívül senki nem tud kiejteni, ezért a
nyugati nyelvek egyszerûen eltüntetik a szavakból. (Maga az arab
népnév is ezzel a mássalhangzóval kezdõdik arabul, nem a-val.) 6. A tá
marbúTát jelen esetben a-nak ejtik. Igazából a szóban szereplõ három a
betû három különbözõ árnyalatú a hangot jelöl, de mindegyik a magyar
a-hoz áll legközelebb, ezért ezzel írjuk át.

> Az en elkepzelesem szerint kotojeles tulajdonnevnelminden tag
> nagybetu.

  Hát ez ugye attól függ, hogy milyen az a tulajdonnév. Karl-Marx-Stadt
is meg az Indiai-óceán is más.

> Tovabba az el hatarozottnevelo, es mint ilyet, nem irjuk at (nem a
> 'The New York Times' tegnapi szamanak vezercikke ).

  De, bizonyos esetekben átírjuk. Francia újságcímek: L'Humanité, Le
Monde, Le Parisien, ezek névelõsek. Olaszok: La Repubblica, L'Unit?,
németek: Die Zeit, Die Welt. Nem mondjuk, hogy a Weltben olvastam.
Viszont az angol újságcímeknél tényleg szokás elhagyni a The-t, ámbár
nem kizárólagos szokás. A New York Times már önmagában három szó,
ezért elõtte ritka a névelõ, pláne ha még magyar névelõ is kell a
mondatba, de a The Observer gyakoribb, mint az Observer.

> Tehat szerintem a Kaida es nem az a-Rendorseg minta alapjan kellene
> vonulni.

  De mégse így vonulunk. Al-Dzsazíra katari televízió, Burdzs al-Arab
dubaji torony, Satt el-Arab (hagyományosan) földrajzi terület stb.
Viszont al-Halídzs al-Arabí magyarul Perzsa-öböl, mindenféle névelõ
nélkül.

> De ha 1000 evigelvoltunk dz es dzs nelkul

  Elvoltunk ló nélküli kocsi nélkül is.

> A gy betut egyebkentnem inkabb dy-nak kellene irni?

  Ez egy érdekes kérdés. Többféle lehetséges válasz van. Az benne a
szép, hogy mindegyik teljesen helytálló.
  1. Nem, mert az áll a szabályban, hogy gy-vel kell. A betûket
gyakorlatilag ötletszerûen rendelhetjük a hangokhoz, az a lényeg, hogy
mindenki ugyanazt olvassa. Miért írják a walesiek f betûvel a v hangot
(fideo) és w-vel az u-t (albwm)? Miért hagyták ki a lengyelek a v-t az
ábécébõl és használják helyette a w-t, ami kétszer annyi tintát
fogyaszt? Miért tesznek a máltaiak pontot a z-re, ha z hangot akarnak
leírni, és miért használják a bonyolult gh (a h áthúzva)
betûkapcsolatot egy gyakorlatilag néma hang jelölésére? A válasz
mindegyik kérdésre: mert ez a hagyomány.
  2. De igen, hiszen a gy hang voltaképpen a d palatalizált változata.
Nyelvek tökmelege jelöli valamiféleképpen lágyított d-vel: hacsekkel,
áthúzással, lágyító betûvel, mindenfélével jelölik a palatalizációt.
Éppenséggel a lovári helyesírásban pont dy kettõsbetû jelzi (miközben
az ly, ny, ty megegyezik a magyarral).
  3. Ugyanakkor viszont az albánok, a lettek és a cirillel író macedónok
a g betûbõl származtatják a gy hangot, nem a d-bõl, és számos más
nyelvbõl is van rá példa, még ha csak allofónként is. Ez a hang tehát
az emberi pszichében gond nélkül megjelenhet a g hanggal kapcsolatos
valami gyanánt.

> Tovabba ez az 1 hang 1 betu elegge mesterkelt hozzaallas , mertnem
> mindig jon be.

  Persze hogy nem. Az eszperantóban annyira komolyan vették, hogy
megpróbálták az n betûhöz az alveoláris n-et (mint német) társítani,
csakis és kizárólag azt. Csakhogy a beszédszervek természetes mûködése
azt okozza, hogy mássalhangzó elõtt veláris lesz (mint senki), ha
tetszik, ha nem. Ahhoz, hogy alveolárist ejtsen az ember olyan
szavakban, mint _esperanto,_ az kell, hogy az n és a t közé szünetet
iktasson be, glottális plozívát, pont mint a németben olyan szavaknál,
mint einander az a elõtt.

> Ilyen alapon komolyan kerdezem,hogy miert nincsen tsz betu a latszik
> szoban(szoelemzo irasmod dacara) vagy nbbetu a kulonbsegben?

  A dzs és a dz affrikáták, nyelvek tömegei kezelik õket egyetlen
hangként; ezeket is meg a többi affrikátát is. Az angol a dzs-t
egyetlen j vagy g betûvel írja, és a cs-t se bontja szét tsh-ra. A c-t
viszont csak ts formában ismeri. A német a cs-t csak tsch-val tudja
leírni, és a zöngétlen labiodentális affrikátát is két hangnak tekinti
(pf), de a c-re egyetlen betût használ: z. Az Európában ismeretlen
zöngétlen alveoláris laterális affrikátát, ami úgy hangzik, mintha
cs-t mondanál benne egy l-lel, a legtöbb nyelv tl betûkapcsolattal
írja, de azt kettõs betûnek tekinti; a kiejtésének ugyanúgy semmi köze
a látlak szóban levõ tl-hez, ahogy a magyar cs sem egyenlõ c+s-sel.
  A látszik helyes kiejtése láccik, de a szóelemzõ írásmód látsziknak
íratja. Ha nem lenne szóelemzõ írásmód, lácciknak írnánk (a horvátok
pontosan így is tesznek). Tsz betû felvételére semmi ok, ha egyszer
van már betûnk a zöngétlen alveoláris affrikátára.
  A különbség viszont sehogy se ad okot nb vagy nbs betû felvételére,
mert ilyen fonéma nincsen a magyarban.

> A felesleges betukrol komolyan: azokra gondoltam,amik mas
> betukombinaciokkal helyettesithetok, pl.x- k+sz, c- t+sz, cs- t+s
> (hogy ujakat mondjak).

  Helyettesíthetõk, de mégse helyettesítjük. Van még bõven: gy=d+j
(tudja), ugyanígy nj, tj; az ly-bõl lehetne lj, de egyszerûen j is.
Elhagyhatnánk a szóvégi néma h-t a cseh, juh szavakból.
Alkalmazhatnánk egyjegyû ékezetes mássalhangzókat a latin alapábécében
nem szereplõ hangjainkra. Sok mindent megváltoztathatnánk, de nem
tesszük.

> Tovabba szerintem nincsen olyan magyar szo, ami ertelmet
> valtoztatna, ha i' - ies u - u: valtoztatast eszkozolunk.

  Minimális pároknak hívják õket. Az u-ü gépeléshiba lehet, ilyen
minimális pár bõven van, fut-fût, gyújt-gyûjt, sut-süt. I-í, u-ú és
ü-û minimális párokat nehéz találni, egy darabig keresgéltem a neten,
nem jutottam elõbbre, de valahol könyvekben utána lehet nézni. Lényeg,
hogy két hang akkor különálló fonéma, ha minimális párokat képezhetsz
belõlük, olyan szópárokat, amik csak ebben a két hangban térnek el.

> En ezeketnem akarom kirugni az abc-bol, csak azon vagyokmar hetek
> ota, hogy olyan szabalyokat allitsunkfol a nyelvtanra, ahol a
> kivetelek, stb-k szamaminimalis.

  Ez megoldható, csak a minimális mércéjét elég magasra kell állítani.
:) Egyébként nem hiszem, hogy sikerülne. A nyelv bonyolult,
öntörvényû, félig-meddig szabályozhatatlan rendszer.

> Ha tehat tovabbra is van latszikt+sz alapon, akkor a land+zsat is
> kibirtuk volna.(Ez nem fonetika, ez logika itt, kar 2 kulon hangrauj
> betut bevezetni, a masik nemtommennyit meghagyni tovabbra is.)

  A látszikot támogatja a szóelemzõ írásmód, és csak az. Érezzük benne
az alkotóelemeket. A lélegzik másfél századdal ezelõtt még lélekzik
volt, de a részleges hasonulás gyõzött a lélek szóval való
kapcsolatának meglazulása miatt. (Közben kialakult belõle a légzés szó
is, a lég hatására.) A lánd+zsát nem támogatja még a szóelemzõ írásmód
sem, ellenkezõleg, eredetije az olasz lancia, ahol a cs zöngésült. Már
az olaszban is egy hang volt tehát.

> Ergo a 10. es 11.paragrafusok helyett 1 paragrafust kell bevezetni,
> miszerint a magyar abc-ben 44 betu van. A kisbetukrendje ez, a
> nagybetuke pedig az. Ez Neked gondolomnem faj, engem meg teljesen
> megnyugtatna, hogy ataxi x-e magyar betu ezutan, es a Wekerle
> w-jenekis tudom az abc-beli helyet. :-)

  Nem, nem fáj. Teljesen logikusnak tartom.

> Igy az ekezetben tovabbra iseros nekem a diszito elem . Az en
> javaslatom: modosito jel.

  De ez meg hosszú. Használják a diakritikus jelet is, de az meg görögül
van és még hosszabb.

> Az eredeti nyelves irasmoddal tovabbra is az a bajom,hogy egyreszt
> Rajtad kivul senki nem tudja oket leirni.

  Azért ez túlzás. :)

> Ha veletlenul Lodznak olvassa,akkor irhattak volna eleve igy is
> (lasd a logikat, miszerintL/o'dz' lengyel varos Varso mintaju magyar
> neve Lodz). Tehat ez nem hibas helyesiras lenne, hanem ez lenne a
> varos magyar neve.

  Akkor az a magyar neve. Az megint más. De úgy tûnik, hogy a magyar
városnevek képzõdésének szakasza lejárt. Ma már változtatás nélkül
vesszük át a neveket. Milyen egyszerû lenne San Franciscóból Szent
Ferencet, Los Angelesbõl Angyalvárost, Seattle-bõl Szitlit képezni! De
már az egykori magyar nevek is kezdenek visszafejlõdni, Guatemalaváros
és Mexikóváros még valamelyest tartja magát, Salvadornak ezt a nevét
viszont a Wikipédia még használja ugyan, de lábjegyzetben helytelennek
minõsíti, mondván, hogy az spanyolul és nemzetköziül is El Salvador.
Pedig az ország, nem város.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina +, http://lattilad.org