> : A Te fonetikus rendszered azonban implicite tartalmazza azt a
> : feltételezést, sõt elvárást, hogy a neveket valamilyen központi
> : bizottság fogja majd egységesen átírni magyarra.
> Miert is ne? Az arab peldaid jol mutatjak ennek a szuksegesseget.

  A szükségességével nincs gond, Marky. Hogyne lenne szükség rá. Csak
nem fog megvalósulni.

> Ha neadjisten az Akademia mondjuk hetente folrakna a weboldalara egy
> kiegeszitest az Akh szoallomanyahoz, ahol az eppen aktualis neveket
> helyesen leirjak, akkor 1 het utan mindenki egysegesen irna.

  Nem, akkor egy év után azon a honlapon még mindig néhány ezret mutatna
a számláló. Az emberek ugyanúgy nem mennének oda megnézni, hogy kell
írni fonetikusan New Yorkot, ahogy most nem keresik ki a
szabályzatból, hogy kell írni helyesen a kismacskát. Írnak, ahogy
tudnak. Természetesen nem az utca emberére gondolok, hanem az
úgynevezett írástudókra. Nyomdászokra, szerkesztõkre, írókra,
irodalmárokra. Voltak a kezemben neves írók, irodalomtudományi
nagyságok kéziratai. A leg elemib helyesirást se, tudják!
  Igen, egy ideális világban az emberek tudnák, hogy utána kell nézni,
utánanéznének, és úgy írnák. De egy ideális világban nem lenne szükség
a fonetikus írásmódra, mert az emberek az eredetibõl is tudnák, hogy
kell ejteni, mit jelent, mi az stb.

> : Kár, hogy nem fogadtad el a kihívásomat a Szorleng, Vánu, Zelé stb. 
> : nevekkel
> Biztos vagy benne, hogy ha leirnad a jelenlegi alakjukat, akkor tudnam,
> hogy mirol van szo?

  Azt én ugye nem tudhatom. De próbáljuk meg az egyiket. Franszoá Ráblé
francia író, született valószínûleg 1494-ben Sinonban, Endreloár
megyében, de állítólagos szülõháza Szöjiben áll. Ferences rendi
szerzetes lett, majd barát Fontönelökomtban, késõbb bencés Majezében.
Poatyébe, majd Monpejjébe járt egyetemre, orvos lett Liomban, és
humoros mûveket írt. Alkofribász Nazié álnéven (anagramma valódi
nevének betûibõl) írta elsõ könyvét, a Pontagrüelt, a Gargontüa
sorozat elsõ darabját. A Szorbon elítélte miatta, s harmadik könyvét
be is tiltották. Késõbb a Dübele család támogatásával királyi
engedélyt szerzett mûveinek kiadására. Szenkrisztofdüzsambé és és
Mödon kurátoraként ment nyugdíjba.
  Nóbel-díjátvevõ beszédében Zsammari Güsztáv Löklézió a francia nyelv
legnagyobb írójának nevezte 2008-ban. Bocs, muszáj már röhögni...

> Ugy latszik, az emberek hibaturesere es ket(-harom)nyelvusegere
> /(nemet-)angol-afrikaans/ alapoznak. Ez is egy modszer, de
> tortenelmileg indokolt (miutan 1990-ig mindharom nyelv hivatalos
> volt).

  Azt hiszem, minden nyelv és ország írási módszereinek az és csak az ad
létjogosultságot, hogy történelmileg indokoltak. Sehol a világon nem
lehetne bevezetni olyan írásrendszert, ahol minden szónak van egy
külön jele, a ragokat és képzõket viszont olyan szótagjelekkel írják,
amik egymással semmilyen logikai kapcsolatban nem állnak, az idegen
szavakat pedig egy teljesen másik szótagírással. A japánok viszont
remekül elvannak vele, mert ez a hagyomány.

> Igenis legyen Savoyai Jeno ejtese savojai es ne szavojai!

  Mármint úgy értve, hogy a leírása legyen Szavójai, nemde? Az írásnak
kellene igazodni a kiejtéshez, nem fordítva. Azért írtam hosszú ó-val,
mert ez a változat néhány évtizeddel ezelõtt még forgalomban volt,
találtam könyvet, aminek a címében így van írva a bácsi neve.

> Nem tudom, figyelted-e, hogy 1996-ban micsoda lakossagi felzudulas
> volt irok-koltok-nyelveszek nyilt leveleivel egyetemben a nemet
> helyesirasi reform kapcsan.

  Bizony nem. A helyesírási reformról tudok, nincs többé scharfes s, k-k
elválasztás, ilyenek.

Láng Attila D., író, Láng Krisztina †, http://lattilad.org