Meghal a családfõ. A temetésen a pap szívhez szóló beszédet mond, külön
hangsúlyozva, hogy az elhunyt milyen remek férj és apa volt.
Az özvegy szipogva odaszól a legnagyobbik fiának:
- Fiam, nézz már bele a koporsóba, lehet, hogy nem jó temetésre jöttünk.
---
Újoncok vonulnak be. Az õrmester írja a neveket, és megszólal:
- Akinek th-val, y-nal vagy valamilyen különleges módon írják a nevét,
az elõre szóljon!
Jelentkezik egy újonc:
- Én y-nal írom a nevemet.
- Igen? Hogy hívják?
- Nagy Pál.
---
Egy olasz, egy marokkói és egy amerikai férfi sétál a casablancai
fõutcán. Elõttük sétál el Marokkó legszebb nõje.
- Jupiterre! - csettint az olasz.
- Allahra! - sóhajt az arab.
- Fél hétre! - súgja oda az amerikai.
---
Vonat-balesetben egy férfi elveszti a kezét. A sürgõs mûtét során
véletlenül egy nõi kezet varrnak a helyére. Egy év elteltével találkozik
az orvos a páciensével és kíváncsian kérdezi, hogy mûködik az uj keze?
- Köszönöm, tökéletesen. Mintha mindig az enyém lett volna, csak egy kis
probléma van vele.
- És mi az? - kérdi az orvos.
- Hát az, hogy a WC-bõl nem tudok fél óráig kijönni, mert pisilés után
nem akarja elengedni.
|
Nagyszerû a Weöres féle magyar fordítás, mert az.
Itt jegyzem meg, hogy Tótfalusi István is készített egyet:
A GRUFFACSÓR
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
"Kerüld a Gruffacsórt, fiam,
a foga tép, a karma metsz!
Ne járj, hol grémmadár csuhan
s a bõszhedt Gyilkanyessz!"Kapta döfke kardját a smorc,
rég csûszte már a nyúf vadat -
megállt a vén plakány tövén
a tamtam-lomb alatt.Állt felhergült eszmék között,
s ím Gruffacsór - a szeme láng -
hussongva és mortyogva jött
a kuszmadt fák iránt.
Egy! Kettõ! Egy! Kettõ! - csihant
a döfke penge nyisz-nyasza!
Metélte szét, kapta fejét
s diadalgott haza."Hát megölted a Gruffacsórt?
Keblemre, fürgeteg fiam!
Dicshedj soká! Hujhé, hurrá!"
s csuklantott boldogan.
Nézsonra járt, nyalkás brigyók
turboltak, purrtak a zepén,
nyamlongott mind a pirityók,
bröftyent a mamsi plény.
de a WS féle nekem jobban tetszik:
Szajkóhukky
Volt egy brillõs, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
"Vigyázz, jön Szajkóhukk, fiam!
Foga maró, karma furó!
Ügyelj, Csapcsip madár zuhan
S a brunkós Bromboló!"
Markában nyüsztõ penge reng,
Elrágdos minden manxomot.
A tamtam-fánál megpihent,
Mély gondjába rogyott.
Állt fergetõ eszmék körén,
S jött Szajkóhukk, nézése láng,
Nagy káka-törzsek erdején
Bugyborékolva ráng.
Bal, jobb! Bal, jobb! És át meg át
Nyüsztõ penge nyekdes, nyikol,
Fejét veszi, máris viszi,
S eldiadalogol.
"Szajkóhukk már nem él, fiam?
Karomba, lándzsás pöszöröm!
Dicsdús nap, ó! Jahé! Jahó!"
Csuklorkant az öröm.
Volt egy brillõs, a csuszbugó
Gimbelt és gált távlengibe,
Minden mimicre purrogó,
Mómája ingibe.
Az eredeti vers Lewis Carroll: "Alice tükörországban" címû regényében
található.
Szóval Weöres Sándor is "csak" fordította, ami persze nem von le semmit
a
verse értékébõl.
Ilyenformán azonban, C. Dodgson nem fordíthatta angolra, mert azon a
nyelven íródott.
Üdv.
hg
|