Na elkuldom a teljes 35. paragrafust ket reszben, ki-ki ertelmezze sajat belata
sa szerint es szerintem zarjuk a temat.

35. § (1) Magáncélra bárki készíthet a mûrõl másolatot, ha az jövedelemszerzés 
vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkoz
ik az építészeti mûre, a mûszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechn
ikai eszközzel mûködtetett adatbázisra, valamint a mû nyilvános elõadásának kép
- vagy hanghordozóra való rögzítésére.
Magáncélú másolás
A magáncélú másolás a szabad felhasználás legelterjedtebb formája. Ezért itt mi
nd a jogalkotó mind a jogalkalmazó különös hangsúlyt fektet a szerzõi jogok és 
érdekek védelme és a felhasználói érdekek elismerése közötti egyensúlyra. A dig
itális technika, valamint az interaktív média térhódításával az ún. "magáncélú"
 felhasználás fogalmának behatárolása jogalkotói szinten is pontosítást igényel
t.
Egyes országok a szerzõket és szomszédos jogi jogosultakat a magáncélú másolás 
miatt elmaradt haszon kompenzálása céljából a szórakoztatóipar hardware (pl. vi
deolejátszó, zenei berendezések stb.) elõállítóit kötelezik jogdíjfizetésre. A 
magyar szabályozás az üres hang és képhordozók után állapít meg jogdíjfizetési 
kötelezettséget. Az eltérõ jogtechnikáknak az elõállítók szempontjából számotte
võ gyakorlati jelentõségük nincsen, mivel ezek a díjak a termékek árába beépülv
e, végül a fogyasztókra hárulnak.
A hang- és képhordozó magáncélú másolására tekintettel az ARTISJUS évenként meg
jelentetett tarifatáblázata az irányadó. Az 1999-es évre az 1998/116. sz. Magya
r Közlöny tartalmazza a jogdíjak mértékét:
- audiokazetták és videokazetták (a hordozó idõtartamától függõen darabonkénti 
összeg)
- hang, ill. képhordozó import nyersanyag (méterenként meghatározott összeg)
- egyéb kategóriában az írható CD és minidiszk (darabonkénti összeg)
A magáncélú másolásra tekintettel fizetendõ jogdíjakat az említett hordozók gyá
rtója, import esetén a vám fizetésére kötelezettnek kell befizetnie az ARTISJUS
-hoz. (A jogdíjak felosztásának módját az Szjt. (új) 20. §-ánál részletezzük).
Az Szjt. (új) 35. § (1) az ott megjelölt kivételektõl eltekintve bármilyen nyil
vánosságra hozott mûnél megengedi a magáncélú másolat készítését. Az ilyen tevé
kenység azonban nem irányulhat még közvetve sem jövedelemszerzésre. A jövedelem
szerzés, illetve jövedelemfokozás értelmezõ rendelkezését az Szjt. (új) 38. § (
2) bekezdése adja. Büntetõjogi szankciót (Btk. 329/A. §) von pl. maga után, ha 
valaki otthonában engedély nélkül készít forgalombahozatalra szánt videokazetta
 másolatokat. A BH1996. 137. sz. döntés ezt a tevékenységet a szerzõi és szomsz
édos jogok megsértésének kísérletének minõsítette. A befejezett bûncselekmény a
kkor állapítható meg, ha az eredmény (vagyoni hátrány) is bekövetkezett.
Figyelemre méltó, hogy az Szjt. (új) szûkítette a magáncélú másolás szabad felh
asználási körét. Immáron a szoftver [Szjt. (új) VI. fejezet], és számítástechni
kai eszközzel mûködtetett adattár [Szjt. (új) VII. fejezet] magáncélú másolása 
nem tekinthetõ szabad felhasználásnak. Az Szjt. (új) a magáncélú másolás egy sp
eciális, mégis a technikai fejlõdés miatt egyre elterjedtebb változatát is szab
ályozza. A mû nyilvános elõadásának kép- vagy hanghordozóra történõ rögzítése (
a nemzetközi gyakorlatban "bootlegging" néven ismert), még ha magáncélra is tör
ténik, nem tekinthetõ szabad felhasználásnak. Példaként említhetõ e tilalmi kör
ben egy mozifilm vetítésének videokamerával történõ rögzítése, vagy egy élõ kon
cert rögzítése.
(2) Teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak 
kézírással vagy írógéppel másolható.
Magáncélú másolás korlátozása papíralapú kiadványnál
A papíralapú kiadványoknak - a tömeges, jóminõségû magáncélú másolás miatt - a 
hagyományos piacról történõ kiszorulásának elkerülése végett az Szjt. (új) a ny
omtatott sajtó és egyéb mûvek egészének digitális formában történõ magáncélú má
solását (pl. scanner, fénymásoló) kiveszi a szabad felhasználás körébõl. Tovább
ra is szabad felhasználásnak minõsül egy könyv részeinek fénymásolása, vagy egé
sz könyv napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással történõ másolása. Itt uta
lunk az ún. reprográfiai jogdíjra, amelynek bevezetése komoly vitákat indukált 
már az Szjt. (új) kodifikációja során is. A reprográfiai jogdíj a papíron vagy 
más hasonló hordozón történõ, egyébként szabad felhasználásnak minõsülõ magáncé
lú másolásra tekintettel kivetett jogdíj, amely 2000. szeptember 1-tõl kerül be
vezetésre. Részletes szabályait (jogdíjjal érintett berendezések körét, a jogdí
j mértékét, a beszedésre jogosult jogkezelõt stb.) külön jogszabály állapítja m
ajd meg, amelynek megalkotásáig még számos vita és egyeztetés várható az érdeke
ltek között.
(3) Nem minõsül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra tör
ténik-e -, ha a mûrõl számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra mással 
készíttetnek másolatot.
Magáncélú másolás korlátozása digitális másoltatásnál
A mûrõl számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történõ magáncélú másolat
készítés csak abban az esetben minõsül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasz
náló saját maga készíti el. Ha tehát pl. egy CD lemezt valaki mással másoltat, 
hiába történik ez magán célból, szabad felhasználásnak nem minõsül. Ha azonban 
valaki saját maga rendelkezik egy erre alkalmas másoló berendezéssel, saját mag
a szabad felhasználás keretében megteheti a CD átírását. Ez az új szabály a mûv
ek tömeges másolását fõként a digitális technikának köszönhetõen kitûnõ minõség
ben lehetõvé tevõ berendezések elterjedése miatt indokolt. Nem egyszer az ilyen
 berendezések üzemeltetõi üzletszerûen folytatják e tevékenységet, természetese
n nem jogszerûen.
(4) A célnak megfelelõ módon és mértékig saját célra, valamint - vállalkozási t
evékenységen kívüli - belsõ intézményi célra is készíthetõ másolat, ha az jöved
elemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és
a) tudományos kutatáshoz szükséges,
b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári 
ellátás céljára készül, vagy
c) megjelent mû kisebb részérõl, illetve újság- vagy folyóiratcikkrõl készül.
Másolatkészítés saját, illetve belsõ intézményi célra
E szabály lényegében kiterjeszti a magáncélú másolást a saját vagy a vállalkozá
si tevékenységnek nem minõsülõ, belsõ, intézményi célból történõ másolatkészíté
sre. Mindez viszont csak akkor tekinthetõ szabad felhasználásnak, ha az a célna
k megfelelõ módon és mértékig történik, jövedelemfokozás célját [Szjt. (új) 38.
 § (2)] közvetve sem szolgálja, és az Szjt. (új) 35. § (4) bekezdésének a)-c) p
ontja közül valamelyik teljesül. Nem fér kétség e szabály értelmezésének szüksé
gességéhez, hiszen annak eldöntése, hogy mi a célnak megfelelõ, és mértékû, kor
ántsem egyszerû pl. a tudományos kutatáshoz szükséges felhasználás esetében. Az
 sem mindig egyértelmû, hogy hol húzódik meg a "belsõ, intézményi cél" fogalmán
ak határa.

(5) Könyvként kiadott mû egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az is
kolai oktatás céljára egy-egy iskolai osztály létszámának megfelelõ, illetve a 
köz- és felsõoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetõk.
Papíralapú kiadványok többszörözése iskolai célból
Az Szjt. (új) 34. § (2) bekezdése megengedi az irodalmi és zenemûvek iskolai ok
tatás céljából történõ átvételét, és az átvevõ mû többszörözését és terjesztésé
t, ha azokat tankönyvvé vagy segédanyaggá nyilvánították.
Ez a rendelkezés még ennél is továbbmegy, amikor megengedi a könyvként kiadott 
mûvek egyes részeinek, újság- és folyóiratcikkek többszörözését. Ez csak akkor 
szabad felhasználás, ha a többszörözés egy-egy iskolai osztály vagy vizsgázó cs
oport létszámának megfelelõ példányszámban történik. Nem vonatkozik azonban ez 
az "engedmény" a nem könyv formájában (pl. számítástechnikai adattár) kiadott m
ûvek többszörözésére.
(6) Szabad felhasználás a mû ideiglenes többszörözése, ha kizárólag az a célja,
 hogy megvalósulhasson a mûnek a szerzõ által engedélyezett, illetve e törvény 
rendelkezései alapján megengedett felhasználása, feltéve, hogy az ideiglenes tö
bbszörözés az ilyen felhasználásra irányuló mûszaki folyamatnak elválaszthatatl
an része, amelynek nincs önálló gazdasági jelentõsége.
A mû ideiglenes többszörözése
E rendelkezés különös jelentõséggel bír az információs társadalomban, az intern
etes felhasználásoknál.
Az EU vonatkozó Irányelve "A szerzõi jog egyes kérdéseinek harmonizálásáról az 
információs társadalomban" sokat vitatott 5. cikkének 1. bekezdése mint egyetle
n kötelezõ kivétel, tartalmaz e rendelkezéshez hasonló szabályt. Az Szjt. (új) 
kivételt engedõ, szabad felhasználást biztosító szabálya a tervezet jelenlegi v
erziójánál elnagyoltabban fogalmazza meg a kivételt, bár indirekt módon ugyanar
ra a lényegi szabályra juthatunk mint hazai szabályozás. Kimondja az Szjt. ugya
nis, hogy az ideiglenes többszörözés csak akkor szabad felhasználás, ha az a sz
erzõ által engedélyezett mûfelhasználás megvalósulásához szükséges mûszaki foly
amat része. Különös jelentõsége van e kivételt engedõ szabálynak a "caching" és
 "browsing" néven ismert folyamatoknál. Ezekben az esetekben az ideiglenes mûtá
rolás (többszörözés) keretében az internetes felhasználás gyorsabbá, hatékonyab
bá válik. A szerzõi jogvédõ szervezetek azzal érvelnek, hogy e két folyamat egy
es speciális esetei (caching, browsing) semmiképpen nem férnek bele a kivételt 
engedõ szabályba, és nem tekinthetõk szabad felhasználásnak, minthogy azoknak ö
nálló gazdasági jelentõségük is van, mert a közönség magasabb színvonalú szolgá
ltatást élvez ezáltal.
A caching névre hallgató technikai eljárás figyelmet érdemel. Ennek három alfaj
a jelentõs szerzõi jogi szempontból. Az ún. "system caching" valójában az egyet
len olyan technika, amely megfelel a szerzõi jogi szabad felhasználás azon konj
unktív feltételének, mely a Szerzõi Jogi európai irányelv szóhasználatával élve
 "incidental and transient" (mellékes és átmeneti). Ezt az Szjt. (új) 35. § (6)
 bekezdése az "ideiglenes" szóban foglalta össze, talán kissé megfoghatatlanná 
téve ezáltal ezeket a technikailag igen precíz fogalmakat. A "proxy", illetve "
mirror caching" valójában már meghaladja a szorosan értelmezett adatátvitelhez 
szükséges többszörözést, és fõleg az a célja, hogy a mûvek internetes hozzáféré
se gyorsabb, tömegesebb legyen. Ez tehát jogosan veti fel azt a kérdést, hogy v
ajon nem jár-e a szerzõi jogosultak sérelmével, hogy az ennek következtében az 
internet szolgáltatóknál realizált bevételbõl a szerzõi jogosultak nem részesed
hetnek. Ezzel a mûszakilag szükséges másolatkészítés kivételes szabályozási tár
gy lett, problémát csupán az okozhat, hogy a mûszaki folyamat elválaszthatatlan
 része kitétel vonatkozik-e a cachingre, amely ugyan - mint a bevezetõben volt 
szó róla - rendkívüli jelentõségû, hiszen "nem hagyja az internetet egy csiga s
ebességével közlekedni", mégsem elengedhetetlen a digitális kommunikáció megval
ósításához, nem nélkülözhetetlen szegmense az interneten való adattovábbításnak
. Felmerülhet továbbá kérdésként, hogy - ha a szabad felhasználási szabály csak
 azoknál az eseteknél lép életbe, amelyeknél a felhasználás célja szerzõ által 
engedélyezett vagy törvény által megengedett - mi történik akkor, ha a felhaszn
áló jogellenes célzattal tölt le egy mûvet? Lehetséges ugyanis a fenti szakaszn
ak olyan értelmezése, hogy ebben az esetben a szolgáltató is jogsértést követ e
l, ha a felhasználó számára egy automatikus folyamatban jogsértõ anyagot szolgá
ltat ideiglenes többszörözések formájában.
Feltételezve, hogy a caching különleges esetnek tekintendõ, a fõ kérdés, hogy a
z normál felhasználás-e vagy sem, tehát elvárható-e általában véve, hogy a jogo
sult díjazásban részesüljön a felhasználásért? Jelenleg nem ez a helyzet: a cac
hing nem valósít meg önálló hasznosítási módot az információtovábbítás során. A
 harmadik feltétel, az hogy a többszörözés indokolatlanul ne károsítsa a szerzõ
 jogos érdekeit, az esetek többségében szintén teljesül, kivéve az ún. "time to
 live" jelenségét, ugyanis a HTML nyelvezet lehetõvé teszi azt is, hogy egy web
oldal szerkesztõje egyfajta lejárati idõt határozzon meg, minden egyes, az adot
t honlapon elhelyezett, normális körülmények között a proxy által automatikusan
 szolgáltatott tartalom számára. Ezzel a weboldal gazdája képes lesz korlátozni
, adott esetben megakadályozni a proxy cache mûködését.
Felmerül a kérdés, hogy a felhasználó gépén a streaming technológia segítségéve
l megjelenített audiovizuális információ átmeneti másolatai az engedélyezési jo
g alóli kivételnek minõsülnek-e? Az ebben való döntés már csak azért is fontos,
 mert a közelmúltban számos új európai média társaság kezdte meg a streaming te
chnikán alapuló internetes audio-, vagy video szolgáltatását. Figyelembe kell v
enni, hogy a végsõ felhasználó gépén keletkezõ másolatok csak addig léteznek, a
míg az egyes felhasználó a zenét hallgatja, vagy a videót megtekinti, vagyis a 
szerverhez való egyidejû kapcsolódás nélkül a file nem játszható le.
Nemzetközi szinten is most van kialakulóban az internetes mûfelhasználásra vona
tkozó jogértelmezés, így ennek a törvényhelynek is a bírói gyakorlat fogja mega
dni konkrét értelmezését. természetesen az Szjt. (új) 33. § (2) bekezdésének ge
nerálklauzulája itt is irányadó, támpontot adhat a jogértelmezéshez.

>Lenyegtelen amit a dobozra irnak.
>...

>Udv:
 >   Zsir

Na latod ezt nem tudtam :-)
Koszi!

Udv joe

>Amen. Remelem legkozelebb te is utananezel a temanak,
>amirol nyilatkozol es masokat minositesz.
>
>Udv,
>
>awender

Nem nezek utana, mivel kulonosebben nem erdekel a tema. Ahogy Zsirnak irtam,
csak a dobozokon vagy leirasokban talalhato copyright-ot olvastam, ugyhogy
annak beidezeseert (jeee, micsoda szo!) nem rughatsz seggbe. Sajat
velemenyemert igen :-)

Udv joe

Sziasztok Nagyerdemuek!

A magancelu nem ua., mint a biztonsagi.

A torveny szovegeben nincs ellentmondas, ha valaki nem hiszi, nezze meg az
idegen szavak szotaraban, mi is az a kogens rendelkezes; vagy csak olvassa
el, amit Robi beidezett (amiert koszi egyebirant!).

Udv.:
Szete

*****

awender irta:

>>Felado :  [Hungary]

>> Nem irok tobbet... A progi megvasarlasaval kapsz egy licenszet es
>> az a tied,nem a program. Ha meguntad a dolgot, nem tartasz igenyt a
>> licenszre, kutya kotelesseged megsemmisiteni minden darabjat a
>> proginak.

> Tehat ha a konyvet meguntam, akkor semmisitsem meg, ha mar nem akarom tobbet
> elolvasni? Vagy az ujsagot ne hagyjam a padon, mert torvenyellenes? Ugyanis
> a szoftverekre leirtak ervenyesek az irott mediara is. Amit leirtal az szep
> meg jo, csak epp agyament :)

35.§! De ne feledkezz meg a kitetelek elolvasasarol sem!


> Nem ideztem be szorgalmas idezeteid a readme fajlokbol, hiszen egyetlen betu
> nem szolt arrol, hogy milyen torvenyek vonatkoznak az altalad keszitett
> biztonsagi masolatra. Mindenesetre az USA-ban, ahonnan az egesz teboly
> gyuruzik, igenis szabad biztonsagi masolatot kesziteni. Ott a vita arrol
> folyik, hogy hanyat. 

Tudtommal Joe nem az USA torvenyeit fejtette ki, hanem a magyar
joggyakorlatrol irt.

>>Egyebkent mindenki azt csinal amit akar, csak ne terjessze a hulyeseget.

> Amen. Remelem legkozelebb te is utananezel a temanak, amirol nyilatkozol es
> masokat minositesz.

Kedves awender, szerintem Neked kellett volna par percet forditanod a
szerzoi es szomszedos jogok paragrafusainak tanulmanyozasara! :)))



-- 
Bye,

   Dóri

Hali

Jó pár órát eltöltöttem a Net-en, hogy talaljak egy akarmilyen patch-et, amivel
 végre működne az FF8 WinXP alatt, semmi siker... :(

Ezt az EIDOS oldalan talaltam... meg van róla a véleményem>>

********************************************
Windows XP support statement

You may not have any problem running any game published by Eidos Interactive us
ing Windows XP. There are a few things that we want you to be aware.

Many of our games were developed for Windows 95/98 long before the release of W
indows XP.

Many of our games were developed using the DirectX API. While Windows XP does s
upport DirectX, many hardware manufacturers may not have drivers that support t
he version that is included with Windows XP. It is common that some hardware dr
ivers have not been brought up to the WHQL specifications required for Windows 
XP. Thus games that use DirectX will not function correctly or at all.

We can only warrant and support our products when they are run using the operat
ing system for which they were designed. These specifications are clearly liste
d on the product packaging or at our web site

Older DOS games (Such as Tomb Raider) will not function and are not supported.

Ultimately, it is the responsibility of Microsoft and/or specific hardware manu
facturer to provide for backward compatibility with Windows XP; this is to insu
re that the device drivers are compatible. 

At this time we do not have plans to change our older titles to make them Windo
ws XP compatible for the reasons above. We realize this may be a problem for so
me users. If you have Windows XP on your machine, and the game will not functio
n, your best course of action may be to return the game to the place of purchas
e.

Please check back to this page for updates.
*********************************************

..no mit szóltok hozzá ?

ha valakinek esetleg működne az FF8 XP alatt, akkor kérem árulje el nekem 
is, hogyan csinálta...

Kösz

Geri

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: line-68-150.dial.freestart.hu)

Hella EveryBody!

A gondom a kovetkezo: akad nalam a mafia, pedig a konfigom boven megfelel a
jatek altal igenylett konfiguracionak. Hiaba veszem vissza a grafikat,
blablabla, akkor is. Probaltom tobb driver-t is, az sem segitett. Ha
valakinek lenne hasznalhato otlete, nagyon megkoszonnem. ByeZ