Tom:
> Csak neked osszefoglalom a 21 reszt nehany sorban, es masik
> nehany sorban megvedem a 21-es sorozatta valo dagasztas
> elonyeit. Termeszetesen a Tisztelt Levelezotarsaktol
> tudomasul veszem a feldagasztas hatranyait, de attol e
> hatranyok meg nem invalidaljak az elonyoket.
No ez az, amivel en vitatkozom. Lehet egy film barmilyen jo, ha csak a Pluton
vetitik; lehetett a Tyrannosaurus barmilyen felelmetes, ha kihalt; es lehet az
irasod barmilyen ertekes, ha szinte senki sem kepes atragni magat rajta.
> Mindenesetre gondolom te SEM szeretned, ha pl. egy fontos
> palyazatodat az ellensegeid irnak at, miutan beadtad, de mielott
> elbiraljak.
Miert faradnanak az ellensegeid azzal, hogy erthetobbe tegyek az irasodat?
> En ugyanis e sorozattal valojaban palyazok, az
> Isten es az emberek elott, illetve palyaztatom az embereket
> egymas es az Isten elott.
Az ilyen nagy szavak nevetsegesnek hatnak azoknak a szemeben, akik nem ertik,
mirol beszelsz. Marpedig nem ertik. Es nem is nagyon hisznek benne. Pl. en. A
nagy szavaknak akkor erkezik el az ideje, ha teljes a meg- es az egyetertes.
> Ugyhogy amennyiben te at akarod
> iratni a dolgaimat, akkor en azt kivannam, hogy az osszes
> zenedet irja at foghijjas ciganyzenenek az Irigy
> Honaljmirigy. En ugyanis hatalmas erzekkel rendelkezem az
> adekvat igazsagossag irant.
Sok zeneszamot a feldolgozasai tesznek hiresse. Amitol meg megmarad az eredeti
is...
> Nos, eloszor is a szkeptikus beallitottsagu, de hinni
> akaro, vagy legalabbis probakeppen hajlando olvasok hitet
> felpumpaltam az elso reszekben. Utana fokozatosan megy at a
> sorozat a tulajdonkeppeni fo modszer reszletes
> magyarazataba, mikozben a hibalehetosegeket es az
> osszehasonlito kitekintest is celszeru volt kidolgoznom.
Hogy lasd, ertekelem igyekezetedet, az alabbiakon kb. bekezdesenkent
megmutatom, hogy gondoltam a tomoritest. Mondd meg, ha szerinted tul sok
informacio veszett el kozben. Vagy ha felreertettem valamit. (A zarojelekben
nehany megjegyzest talasz.)
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
> A fo modszerrol tomoren: Elvegezzuk a multunk idoag-leltarat,
> es megkeressuk azokon a legelso, azaz a legkorabbi
> un "kozmikus hibapontot".
"Felidezzuk [nagyobb] multbeli donteseinket, koztuk az elso hibasat."
(Mi koze ennek a "kozmoszhoz"?)
> A Sorsunk idoagai ugyebar minden
> egyes felteteles ragozasu vagylagossagnal elagaznak min.
> ketfele. Ezekbol csak az egyiken halad tovabb a sorsunk, a
> tobbibol pedig selejt idoag lesz. Pl. ha nem Julcsat, hanem
> Borcsat vettem volna el felesegul, stb.... Nos, az elso
> kozmikus hibapont utani elagazas legkedvezobb, de immar
> csak elmeleti idoaganak ugyancsak elmeleti jovedelmi
> kulonbseget ugy kerjuk at az aktualis nyomorult idoagunkra,
> hogy kozben egy elheto, mesterseges idoagat vallalunk fel
> fokozatosan, mikozben rahagyjuk az Univerzumra, hogy ama
> idoagainkat leselejtezte, mert azok a halalba vezettek
> volna. De legalabbis nem harmonizaltak volna szamunkra
> ismeretlen, de amugy fontos dolgokkal.
"A realisan kialakult korulmenyekre alapozva tudatosan megprobaljuk elerni azt
az allapotot, amelyhez az egykori, leghelyesebb dontes vezetett volna."
(Honnan tudjuk, hogy mi lett volna, ha...?)
> Az Univerzumnak
> nincs joga meg az altalunk tenylegesen megkezdett, de az
> Univerzum altal leselejtezett idoagaink jovedelmi
> strukturajat is vegleg leselejtezni magaval az idoaggal
> egyutt, mert ez tul sok volna. Tehat atkerjuk a
> kulonbozetet, de nem az onmagunkert valo fohasz, hanem a
> masokert, az egymasert valo fohasz strukturajaban. Na ez is
> egy bonyolito tenyezo.
"Ez lehetseges, amennyiben masokra is tekintettel vagyunk." (Honnan tudod? Es
honnan veszed a batorsagot, hogy az univerzumot megszemelyesitsd?)
> Mivel az evolucios kuszob attoresehez minel tobb ember egy
> hullamhossza szukseges, ezert van az, hogy a teljesen
> kulonbozo eloeletu, izlesu es tudasu emberek mindegyiket
> megszolitani igyekezven minel tobbuket torekszem
> felsorakoztatni az uj tudati evolucios kuszob
> hataratkelohelyen. Aki tudja a teendojet, azokat nem, de
> aki tanacstalan, annak felkinalom ezt a lehetoseget.
"Ha eleg sokan igy viselkednek, ebbol maradando szabaly valik, amely -
szelekcios erokent - visszahat az egesz emberiseg fejlodesere."
(Ha jatekelmeletrol beszelsz, akkor ezt ird is le. Ha nem tudod, hogy j.e.-rol
beszelsz-e, akkor ideje utananezned.)
> Kozben minden veszely-forrasrol, hiba-forrasrol, kesedelmi
> okrol es felesleges tevhiedelemrol illetve zsakutcarol
> megemlekezem. Soooot! A vegen meg a teleportaciok eskudt
> ellendrukkereinek stressz-strukturajarol is gondoskodom az
> uj helyzetben.
"Fontos a hibalehetosegek teteles felsorolasa. Ezek ismerete mindenkit kepesse
tesz a modszer hasznalatara."
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
- Nos?
TGyula
|
Kedves Lista!
Aki a korábbi fejezeteket (-21/I-IX-) nem olvasta
figyelmesen, az jóformán semmit nem fog érteni a most
következõ részekbõl.
Az elsõ cikkekben írtam, hogy a teleportálás részleteinek
tudásában nem csak a matematika segédtudományi szerepe,
hanem a funkcionális etimológia ugyanezen szerepe is
kulcsfontosságú. A logikát, mint önálló segéd-tudományágat
én a magam részérõl a funkcionális etimológia részeként
fogom föl, mint azzal egy olyan szerves egységet képezõ
önálló egységet, amelyben az etimológiáé a precizitás
szerepe, a logikáé pedig az ok-okozatiság szepe; - de ez a
felfogás természetesen további pontosításokra szorul.
Ugyanakkor vegyük észre, hogy az igazságnak, illetve végsõ
soron a rendre és törvényszerûen csak az osztozkodásról
szóló Igazságosságnak is ugyanúgy a matematika és a
funkcionális etimológia lesz a két értelemszerû
segédtudománya; - a jogtudomány már csak egy ezeken túli
mesterkélt, "csûrt-csavart" valami. Ugyanis ha pl. egy
vitatott tulajdon-viszonyú pénz-összeg, ingó vagy ingatlan
vagyon igazságos felosztásának a mennyiség miatt a
matematika is segédtudománya, akkor az etimológia még
inkább az lesz. Nos, annak belátásán már túl vagyunk, hogy
a teleportálásnak nem csak a matematika, hanem az
etimológia is segédtudománya. Továbbá ha ugyanezt
mondhatjuk el az Igazságosságról is, akkor a teleportáció
és az Igazságosság lám teljesen azonos platformon vannak,
és szerves összefüggõ egységet alkotnak. Eme Egységnek nem
csak a földi viszonyok képezik az értelemszerû alapját és
vonzatait, hanem a Földrõl az emberi érzékszerekkel
érzékelhetõ tartományon túli dolgok kulcs-fontossága is
meglehetõsen egyértelmû. Tehát a teleportáció részleteinek
fejtegetésében az Igazságosság matematikai és etimológiai
szerves egységének kell az egyetlen mérvadó "csomag"-nak
lennie az ember számára. Ezért olyanok a cikkek, amilyenek.
A megszólítható nevekrõl, "nomen"-ekrõl:
Mózes apokrif könyveiben konkrét arkangyal-nevek vannak,
amelyeket megszólítva azok jönnek, és minimum érintkeznek
azzal, aki megszólította õket, de fõleg segítenek is.
Máshol is olvashatunk ilyen neveket. Aztán kimondjuk õket,
és nem történik semmi sem....... Az én gondolataim ott
nyertek hipotetikus nyugvópontot e témában, hogy valamikor
tényleg mûködtek e Nevek, de feleslegesen sokan megtudták
õket, és Mátyás király megtartotta az utolsó budai
kutyavásárt...... Egyiptom történetében többször is voltak
ilyen istenség-névcserék, vélhetõen hasonló okokból.
Valahányszor kifulladt egy-egy nomen-kultúra, mindig
beindult az ún. társadalmi "szinkretizmus",
vagy "aposztázia", vagy éppen ezek valamilen arányú
keveredése. A szinkretizmus a vallásosság megmaradása
melletti széthúzást és szétesést jelent, az aposztázia
hitehagyást. Az Ószövetség legelején úgy hívják segítségül
az Istent, hogy a saját felmenõiket felsorolják, hogy azok
istene, tehát: Ábrahám istene, Izsák istene, Jákob
istene...! Gyere, tedd ezt, tedd azt, stb.....
Amikor egyre jobban el fogunk mélyülni az idõág-leltár
módszerben, akkor fogunk találni olyan kellemetlen pontokat
az életünkben, amelyekrõl utólag, egy nagyon õszinte
pillanatunkban tudni fogjuk, hogy azt mi vagy jelentõsen
tudtuk volna javítani, netán teljes egészében tudtuk volna
hárítani. Ezeket nevezzük el "önhiba-pont"-oknak. Azonban
sokan fognak olyan pontokat találni, amikor önhibájukon
kívül került az életük egy jóval elõnytelenebb idõágra, és
ez a vélemény tartósan meg is állja a helyét. Ezeket
nevezzük el "kozmikus vagy univerzális hiba-pont"-oknak. Az
univerzális szót egy iciri-picirit kifejezõbbnek érzem, de
a kozmikus szó rövidebb, takarékosabb a fülnek, a szemnek
és a tollnak. Az én megszólítási javaslatom a következõ:
Ti, akik azt velem akkor tettétek! Vagy: Te, aki ezt velem
akkor tetted, és Te is, aki ezt akkor elnézted vagy
megengedted! Utána jön a rehabilitációs felszólítás: Kérem
az ott általad leselejtezett idõágam jövedelmi különbözetét
az aktuális idõágamra, a kezem ügyébe, minél hamarabb, és
minél kevesebb egyszeri adagra bontva, akár pl. egy
összegben!
Semmiképpen sem tudok harmadik hiba-pont változatot
kitalálni, csak a fentebb leírt kettõ változatot. A "vegyes
hiba-pont" kifejezést is csak az összehasonlításokhoz
használható ideiglenes segédeszköznek javaslom. Az idõág-
leltárunkban ezen módszer szerint kell elemeznünk a
kellemetlen pontokat, azaz elágazásokat és
vagylagosságokat.
A Földre való leszületésünk elõtt állítólag vállaljuk a
nehézségeket és a donor-szerepünket, amikoris ugyebár az
auránk külsõ rétegei a saját szülõ-anya fényszobor-mintánk
nagy-nagy élõ auráját folyamatosan töltik fel
holostrukturálisan. Ezért kókadunk le estére, és ezért kell
végigaludnunk az éjszakát is, sõt, ugyanezért halunk meg.
Azonban az igazságtalanságok örökre való befagyasztását nem
vállaljuk,
- legfeljebb az ésszerû mértékû és vállalható
idõtartamú ideiglenes elszenvedésüket,
- de nem az elõttük való feltétel nélküli örökös
kapitulációt.
Az elõbbi csak a donorságot jelenti, a másik már maga a
halál lenne, sõt tömegesen maga lenne a végpusztulás. Mivel
a korábbi történelemben is tömegesen voltak ilyen
helyzetek, ezért jogos a feltételezés, hogy akkor
valamiféleképpen igazságos volt Õfelsége az Univerzum.
Miközben ezt a részt írtam, szokásom szerint találomra
felütöttem Eliphas Lévi XIX. szd.-i mágiatörténész könyvét,
amely lám, pont egy olyan résznél nyílt ki, aholis arról
ír, hogy az emberek periodikusan kényszeríthetik az
istenségeket saját akaratuk teljesítésére.......... Ha
ennek a fordítottja zajlik, akkor e ciklusok váltogatása
jogos és szükségszerû, sõt megkerülhetetlen kategória.
Vegyünk egy konkrét példát az eggyel korábbi, a 21/IX-es
fejezetbõl, ott is az 1/a típust, ahol végülis nem
kényszerítettem a Fõnököt és a Fõnökasszonyt (-azaz
Lucifert-) mindenesetre alkalmilag mindkettõnek elnyertem a
jóindulatát. Tanulságként írom le az esetet, habár ez
közelebb van Copperfield kliséjéhez, mint az idõág-leltár
módszerhez.
1997 január közepétõl augusztusig feléledt a nyomtatóm üres
tonere egy ima hatására. '96 novemberében 396 ezer Ft
végkielégítéssel otthagytam a Malévot. Mire a szükséges
tartalék-idõk megélhetési és számla-vonzataira félretettem
a pénzt, nem maradt festék-tonerre pénzem, ami akkoriban
egy HP-4L nyomtatóba 12 és 13 e. Ft. között mozgott. A
szokásos nyomtatási mennyiség után ki is fulladt a
nyomtatóm. Utána rázogattam a tonert, és szoftverbõl
maximumra állítottam a "density"-t, és úgy még két hétig
nyomtatott, de annak is vége lett.
Közben elkészültem egy nagyon fontos anyagommal, amely egy
megtörtént teleportáció valós stressz-struktúrájának
elemzéséhez azóta pótolhatatlan anyagnak bizonyult. Az
anyag arról szólt, hogy Egyiptomból kivonuló izraeliták és
egyiptomi lázadók együtt alapítanak országot az elfoglalt
Kánaánban. Erre utalnak apró kiszólások az Ószövetségben,
nevezetesen, hogy egyiptomi lázadók is vonulnak az
izraelitákkal, végsõ soron Mózessel, az egyiptomi
herceggel. Többek közt az is erre utal, hogy Mózes a velük
együtt vonuló egyiptomiakra vonatkozóan külön parancsokat
ad. Végül ezek az egyiptomiak az Efraim nevû izraelita
törzshöz csapódnak, mert az egymástól markáns antropológiai
és néprajzi jegyekkel megkülönböztethetõ izraelita törzsek
közt ez volt a leginkább egyiptomi karakter. Késõbb ez a
törzs összebalhézott a Júda törzzsel, és a rabbikat azonnal
kiközösítették maguk közül, akik ekkor levonultak a déli
Júdeába. Így született a Judaizmus Délen, és a karaizmus
Észak-Izraelben. A szétesõ össz-izraeli szövetség miatt
fordulhatott elõ, hogy ezt az egyiptomi karakterû Efraim
törzset az asszírok i.e. 720 környékén fogságba hurcolták,
majd rövidesen Észak-Kelet felé szélnek eresztették õket.
Utána a Judaizmusban az összes próféta arról prófétált,
hogy amíg az Efraim törzs elõ nem kerül a nagyvilágban, és
ki nem békül a Júda törzzsel, addig átok fog nehezedni a
nemzetekre. Nem kizárt, hogy e törzset fõleg az Írások
õrzõi hívták Efraim törzsnek, de közöttük más volt a
leginkább elterjedt önazonosító nép-elnevezés. Az írásom
azzal zárult, hogy a brit és francia egyiptológusok a
magyar nyelvbõl kiindulva fejtették meg az óegyiptomi
nyelvet, akkor mi magyarok vagyunk ennek az Ószövetség
által Efraim törzsnek dokumentált népnek a genetikai
jogfolytonossága. Ugyanis a genetikai és az etimológiai
jogfolytonosságot csak a felejtés választhatja külön, de az
is csak látszólag. Valójában a nyelvi örökség
jogfolytonossága és a genetikai (-vagy generációs-)
jogfolytonosság elválaszthatatlan a történelemben.
Ott jártam fel-alá a szobámban a teljesen üres tonerem
mellett, közben kínzott a késztetés, hogy ezt az írást
elküldjem egyrészt általam kinyomozott rabbi-köröknek,
másrészt MIéP-es csemege-személyiségeknek. E késztetést
nyomtatni is képes toner híján elengedtem, és azt mondtam
hangosan, hogy "Fõnök, ha feléleszted a toneremet, akkor az
legyen a Jel, hogy ennek az írásnak el kell mennie. Ha nem
éled fel a tonerem, akkor táguljon tõlem messzire ez az
értelmetlen meddõ késztetés, mert halálosan elegem van
ebbõl a lelki diszharmóniából!"
Na erre kb. három-négy szokásos nyomtatási mennyiségre
elegendõ módon feléledt a nyomtató tonere........., de a
sztori végül ellentmondásosan végzõdött, és mind a mai
napig keserves ellentmondásokban dagonyázik. Természetesen
maga a tény a teleportációs vehemenciáimat a végletekig
feltornászta, de a hatása mind a mai napig ellentmondásos.
Ugyanis a kutatásaim akkori szintje noha már 50% fölött
tartalmazott helytálló koncepciókat, részleteket és
magyarázatokat, valójában a mû mai, sokszorosan átdolgozott
formájához képest több olyan részletet is tartalmazott,
amelyen érzõdött a sötétben való tapogatózás. Ezt tudta a
Lucó is, és tudta, hogy késõbb ezekbe jól bele tud
kapaszkodni: ha tehát mégis segít festéket teleportálni,
akkor lehet, hogy jobban ki tud velem babrálni, mint ha
késõbb én magam oldom meg ezt a problémát, amikoris a
kutatás egyre magasabb színvonalú lesz. Az anyag hamarabbi
célba-juttatásának az egyedüli elõnye az volt, hogy a benne
lévõ katarzis már akkor is alaposan ráfért az égõ
kanócokkal körbevett, csapdákkal és aknákkal aláaknázott
magyar közéletre.
Tehát meggyõzõdésem, hogy az Isten akkor az egyszer adott
Tér-komponenseket (-a FTAK-ot-), és Lucifer hozzátette a
teleportáláshoz az Idõ-komponenseket (-a FIAK-ot-). Így
hasonlóképpen lett festékem, ahogy Copperfield esetében is
ideiglenesen azonos a Teremtõ és Lucifer érdeke, és ki is
használják azt. (-Utána mindkét fél a saját ízlése szerint
veszi kezelésbe a tanúk és nézõk gondolatvilágát.-)
A sztori utóélete érdekes lett: Azok a MIéP-esek, akik
tökéletesen megértették az írásomat, nekem ugyan szívbõl
gratuláltak, de altatták a témát, mert féltek azoktól
az "elvtársaiktól", akik csak felületesen olvasták az
egészet, így nyilván csakis félreérthették, vagy a késõbbi
fejezetekben úgyis félreértették volna. Végül egy B. L.
nevû kortárs szerzõ ellopta a koncepciómat, elrontotta, és
egy közepesen rissz-rossz könyvben kiadta. A Demokrata
dédelgette egy kicsit a koncepciót az adott szerzõvel
együtt, de végül az egész meghasonlásokba fulladt..... Ez
az oka annak, hogy ma én e libikóka mindkét térfelére
legfeljebb csak a "rácsinálás" hullámhosszán gondolok; -
hogy finoman fejezzem ki magam......
A koncepcióm egy kis részét végül elszeparálta a miskolci
Nagy Lajos Király Magánegyetem egy oszlopos hölgy-elõadója,
és azóta övé a felfedezés eme szeglete. Ezeket a magokat
tehát egy megtörtént teleportáció következményeként
lehetett elültetni.
Az egyszerû zsidók persze azonnal segíteni akartak nekem,
õk értették annak minden mozzanatát, ahogy a MIéP kezelte,
illetve, hogy milyen típusú csapdában van az üggyel
kapcsolatban. Azonban a nagy tudású lévita rabbi kaszt
mindannyiszor megakadályozta õket. Itt ért utol engem ama
Lucó-koncepció, hogy az akkori munkám nem volt tökéletes.
Így hiába volt jó az egész koncepcióm, hiába teljesedett ki
egyre színvonalasabban, ha az apróbb kezdeti
pontatlanságokon fennakadt a lévita rabbik szeme, és
hatalommal akadályozták meg, hogy az egyszerû zsidók
segítsenek nekem. De az akkori közállapotok indulatain
rengeteget fékezett, hogy egyáltalán megismerkedhettek vele
mindkét térfél rivalizáló kulcsemberei. Késõbb egy sokkal
érettebb verzióval a Soros Alapítványnál pályáztam, de csak
egy formanyomtatványt kaptam, hogy én nagyon jó vagyok, és
máskor is szorgalmasan pályázzak nálu, de egyelõre nem
kapok egy vasat sem.
Ez egyrészt egy megtörtént teleportáció részletes leírása
volt. Másrészt ha az abszolút kristálytiszta igazságérzet
mérlegére ráhelyezem, akkor nem tudom eldönteni, hogy ez
egy "önhiba-pont"-e az életemben, vagy egy "kozmikus hiba-
pont". Erre az esetre javasoltam, hogy önhiba-pont után
minõsítsük át vegyes hiba-pontnak. Ez utóbbi KÜLÖNBSÉGRE
vonatkozóan tehát vastagon adós maradtam egy igazán
szemléletes példával, de hát lesznek még hátralévõ
fejezetek. Ez tehát a sorozat legutóbbi fejezetének 1/a
típusú teleportációja volt, de én az 1/b típusú
teleportációt vélem a lehetõ legszélesebb körök számára
elérhetõnek; - legalábbis a mai Magyarország nagyon
speciális helyzetében.
HódolaTOM!
A következõ részben átveszünk egy felesleges gondolati
pályát, és egyre jobban elmélyülünk az idõág-leltár
módszerben.
|
