Sziasztok!
A fizika jól megáll a lábán a történelme nélkül, de tételei a történelme
nélkül kevésbé logikusak.
Álomszerű történetként leírom, hogy képzelem a relativitáselmélet
történetét.
Christian Doppler (1803....1853) csillagászattal, akusztikával és
optikával sokat foglalkozó osztrák fizikus matematikus 1842-ben azt a
következtetést vonta le a hullámelméletbol, hogy a fényforrás és a
megfigyelö egymáshoz viszonyított mozgásakor az észlelt rezgésszám
megváltozik. E 'hatást' Doppler-effektusnak neveztek el (miután
nagynehezen belátták, hogy tulajdonképpen nem is buta ez az ember).
James Clerk Maxwell angol fizikus (1831...1879) kidolgozta a Faraday
által elképzelt elektromágneses 'erotér' matematikai elméletét.
Ezt leíró egyenleteit 1862-ben közölte. (esztétikai kifogások miatt
mások átformálták, de a mondanivaló megmaradt)
Maxwell tehát aszongya, nem csak hanghullámok és látható
fényhullámok vannak, hanem másféle frekvenciájú, nem látható
elektromágneses hullámok is léteznek - létezniük kell. (Pl. a ki-be
kapcsolt elektromágnes, vagy a megpörgetett rúdmágnes is sugároz
valamit. De egy drót is sugároz, ha áramot indítunk benne.)
Jön Heinrich Rudolf Hertz német fizikus (1857...1894), aki kimutatja,
hogy tényleg vannak ilyenek.
(A katonaságokat egyből nagyon érdekli a téma, így világszerte sokak
küszködnek, hogy hírközlésre használható dolog legyen belőle.
Guglielmo Marconi 1901 végén szikratávíró készülékével át is hidalta
az Európa és Kanada közötti távot, Skócia partjaitól a kanadai
Newfoundland-ig.)
Maxwellre visszatérve: úgy vélte, hogy a hullámai egy "aether" nevű, a
Világegyetemet kitöltő titokzatos közegben terjednek.
A századelon gondolhatták: Marconi antennájából az éter hullámai
terjednek mindenfelé.
A motoros repülőgép (aeroplán) ugyancsak e tájban, a XX. század
elején jelent meg először. Ezek után sokan gondolhatták akkoriban,
hogy ha piszok gyors repülőgéppel száguldva egy rádiótorony felé az
éterben - Doppler képlete szerinti magasabb frekvenciájú
rádióhullámot kell észlelni.
Albert Einstein ifjú német fizikus (1879...1955 márc. 14) viszont
közölte, hogy:
1. ez a repülo a benne levo utasokkal együtt rövidebb volna a földről
nézve, mint szokott lenni indulás előtt,
2. a benne ketyegő óra lassabban járna,
3. Kész őrület, de a rádiójel frekvenciáját kevesebbnek mérnék a
repülősök, mint ami Doppler képletéből adódna,
(ami arra utal, hogy az adó-oszcillátor lassabban dolgozik a repülősök
szerint)
4. A repülosök szerint a rádiótorony felé vezető út rövidebb, mint
korábban a felszállás előtt hitték,
5. A szembejövő rádióhullám sebességét c-nek mérnék a repülősök,
pedig mindenki azt várná, hogy annál gyorsabbnak kéne mérniük.
Einstein ezután jókat mosolygott, hogy hülyének nézik, holott o le is
tudta vezetni matekkal mindezeket!
Ugyanis Lorentz elektrodinamikája ismeretében (Hendrik Antoon
Lorentz holland fizikus (1853...1928) ) rájött, hogy az a repülőgép ami
repül, már nem ugyanolyan, mint ami felszállt!
Abban a gépben megváltozott az anyag viselkedése. S ha
megváltozott, akkor a szállított műszerek viselkedése is más kell
legyen, hisz azok is anyagból vannak.
Einstein onnan tudhatta, hogy nem téved, mert ismerte Joseph John
Thomson angol fizikus (1856...1940) kísérleteit. Thomson mérései
szerint az elektron fizikai tulajdonságai függnek a felvett
sebességétől. Tehát tudhatta, hogy az anyag - illetve a megfigyelo
tulajdonságai sebességfüggőek. A mikéntjét megfejtve, majd
a Michelson-Morley kísérlet eredményére visszatekintve, helyes
megfejtésének visszaigazolását láthatta benne.
A címben írtam, hogy egyszeruen. Összefoglalva tehát:
Az anyag viselkedése sebességfüggo.
Ennek mikéntjét - s folyományait írja le az elmélet.
A jelenségnek nincs oka. Érv viszont van: A klasszikusfizika axiómáiból
ez következik, ez adódik, ez vezetheto le.
Ezután egy kérdés: Mi oka lehet, hogy a relativitéselméletrol szóló
dokumentumok elején bevezetoként nem szerepel ez:
Az anyag viselkedése sebességfüggo.
???
Felesleges, vagy hibás volna?
Zoli
|