Gogy:
>A linearis DNS a megkettozodesek soran fokozatosan rovidul. Ez egy
>darabig nem problema, mert a kromoszomak vegein olyan resz van ami nem
>kodol informaciot. Azonban, ha ez a rovidules eleri a kodolo reszt, az
>mar a sejt mukodesenek rovasara fog menni. Ebbol a szempontbol igazad
>van, es a DNS  az ami apro adagokban elfogy.
erre utaltam en is cikkemben, ha jol tudom, ez egy viszonylag friss
elmelet. a spektrumon volt egy film errol, egy berkeley-ben elo
biologusno talalta ki (a film szerint). a DNS veget telomera-nak
nevezik, erre ra lehet keresni, ha melyebben erdekel valamit.
mivel az elmelet uj, bar nagyon frappans, de meg nem egeszen elfogadott.

Gogy: tulajdonkeppen evoluciosan hogyan indokolhato, hogy a korkoros DNS
helyett linearis DNS-t alkalmaznak a magasabbrendu elolenyek? ha nem
tortenik meg ez a valtas, hallhatatlanok lennenk.

math

Horvath Pista idezte:
megjegyzem, jo lett volna forrast megjelolni.

>  A michigani tudósok szerint romokban hever a homo sapiens eredetének
modern
>  uralkodó elmélete, miszerint őseink, a korai homo sapiensek Afrikából
kirajzv
>a   kipusztították saját előember őseiket. Ezen elfogadott elmélet
szerint egy
>   afrikai ősanyától, az eddig fel nem derített illetőségű Évától
származik
> minden ember a földön.
ez popularis pongyolasag.
1) az emlitett elmelet nem azt jelenti, hogy egyetlen ostol szarmazunk
2) az utakalt DNS vizsgalatoknak felrevezeto ertelmezese az effajta
megfogalmazas

>Azt valószínűsítették ugyanis Wolpoff tanítványai, hogy a jávai
előember
>rokona a több mint 80 ezer évvel ifjabb ausztráliainak. Ebben az
esetben a
>tíztől százezer   évvel ezelőtt élt homo sapiensek a homo erectusokkal
békésen párosodó vadászo
> k   voltak, és nem feltétlenül pusztították el saját elődeiket.
ez egy lehetseges elmelet, de ugy latom, hogy csupan arnyalatnyit mas,
mint az elozo, nem donti azt romokba.

math

Zoli:

>A foldkereg kihulese utan kialakultak az oceanok. A kozepiskolas
tanulmanyaim alapjan un. "osleves"-bol,
> amely tele volt szervesvegyületekkel indult ki az elet az elso
egysejtuek formajaban.
jelenleg tobb valtozat is kepben van a prebiotikus evoluciora, az
"osleves" elmelet, ugy tunik, hogy onmagaban nem fog helyt allni,
legfeljebb egy fontos osszetevoje lehet egy kombinalt elmeletnek.

> Az elet jelet ket dolog alapjan tudnam definialni kisse pongyolan
>*taplalkozas **szaporodas.
ez valoban pongyola, ha anyagcsere es reprodukcio szavakat hasznalsz,a
kkor mar kozel vagy egy egzakt definiciohoz. ld. Ganti kemoton elobbi
cikkemben.

> Van ra tudomanyos magyarazat esetleg kiserlet, hogy
> egy szerves vegyulet(ek) mitol kezdenek el egyszercsak taplalkozni,
szaporodni.
vannak a teljesseg igenyevel egyenlore fel nem lepo tudomanyos
elmeletek, es vannak kiserletek.

>Esetleg mi a valoszinusege annak, hogy szerves vegyuletek halmaza
osszealljon
>egy elo egysejtuve?
erre vannak a teljesseg igenyevel fel nem lepo szamitasok, amelyek
egyenlore azt mutatjak,hogy a valoszinusegek nem teszik a dolgot
lehetetlenne, hihetetlenne.

Szathmary Eors, J.M. Smith: Az evolucio nagylepesei, Scientia 1988

hasonlo dolgok kreacionista elmeletekrol nem mondhatoak el, nem
szamitanak egy sulycsoportnak tudomanyfilozofiai kriteriumok szerint.

math

Horvath Pista;
>En ugyan az etikai kerdesekrol szerettem volna beszelgetni, de
>Matyas magat az etikat kerdojelezi meg.
igen, ezt szuksegesnek tartom. ha az etike nem tudomany, akkor nincs
ertelme teoretikus allitasokat tenni rola, csupan velemenyeket
kifejezni. ha tudomany, akkor erdemes az igazsagot megcelozni vele.

a tekintetben, hogy az etika tudomany-e Rasko Istvan es Somfai Belanak
emlitett szemelyes konszenzusa (korelacioja) nem tulsagosan mertekado
kriterium. alapvetobb kriterium akovetkezo:

 megfogalmazhato-e az etikanak egy olyan celja, amely a megismeres, a
valosagrol szolo kerdes(csoport), es amely az ellenorizhetoseg igenyevel
kezelheto?

tudtommal lehetseges ilyen, espedig a kovetkezo modon:

Az szemelyes etika kerdese az, hogy milyen szabalyok javasolhatoak az
embernek ahhoz, hogy eletet aleheto legnagyobb boldogsagban tudja elni?
Ehehz nyilvanvaloan az ember pszichologiajabol, az ember elettelerol
szolo tudomanyos ismeretekbol lehet kiindulni.

Tarsas etika: milyen szabalyok javasolhatoak az embernek ahhoz, hogy az
egyenek boldogsagat elosegito minel jobb tarsadalmi rendszer
tudjonkialakitani?

A tarsas etika nyilvan a szemelyes etikabaval alapozhato meg. Tudtommal
effele kerdesekkel viszonylag jol megfogalmazott modon Erich Fromm
foglalkozott: peldaul Az onmagaert valo ember cimu munkalyaban, amelyben
lenyegeben a fenti programot tuzi ki maga ele.

Mindazonaltal az etika effele tudomanyos vizsgalata nem tekint vissza
regi multra, nem kifejlett, nem nagyon fejlodott tovabb. Kulonoskeppen
az altalad felvetett kerdesig nehez volna eredmenyekrol beszamolni.
Ezert gondoltam ugy, hogy a kerdesed nem a tudomanyra valo, kerdesedben
tudomanyos etikai igennyel jelenleg allaspont nem fogalmazhato meg,
illetve csak semleges allaspont.

>Ugy szeretnem, ha Matyas ezek utan legalabb a tema idevalosagat
>elismerne.
tovabbra sem ismerem el.

>Vagy a HIX TUDOMANY tudomanyabb a Magyar Tudomany-nal?
adott esetben ez is lehetseges, mindenesetre ilyen precedenciaelveket
nem tartok ervnek. (egyebkent a Magyar Tudomanyban megjelenhetett Toth
Tibor irasa is, ugyhogy ezutan mar semmin nem csodalkozom:)

A kerdesrol szubjektiv velemenyem van, de az elozoek miatt ezen a
forumon nem adom elo.

math (nem mint moderator)

> az alábbiakat írta a következő hírüzenetben:
...
> intelligencia: az altalanos problemamegoldasi kepesseg merteke, illetve
> intelligensnek nevezik ezen mertek egy bizonyos kuszob feletti fokat.


Errol erdemes elolvasni egy matematikus velemenyet:

 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/intellig.hun

        M.Gy.

Horvath Pista masolta be:

>A jávai homo erectus és egy 1982-ben kiásott ausztráliai, 15 ezer éves
>homo sapiens (WLH 50) kövületeinek feltűnő hasonlóságát mutatták ki
>számítógépes vizsgálattal a Michigani Egyetem antropológusai: Milford
>Wolpoff és tanítványai.
>
>A michigani tudósok szerint romokban hever a homo sapiens eredetének
>modern uralkodó elmélete, miszerint őseink, a korai homo sapiensek
>Afrikából kirajzva kipusztították saját előember őseiket.

Az afrikai-eredet hipotezist viszont alatamasztjak a DNS vizsgalatok. A
Homo sapiens meglehetosen egyseges genetikailag. Ha a multiregionalis
eredet (amit Wolpoffek vallanak) igaz, annak nyoma kell legyen a
kulonbozo rasszok genetikai anyagaban. Ilyet nyomot azonban eddig nem
talaltak. Sajnos Homo erectus maradvanyokon meg nem tudtak DNS
vizsgalatokat vegezni. Homo neanderthalensisen viszont ket alkalommal
igen (1997-ben Feldhofer-i leleten, 2000-ben oroszorszagi leleten), amik
arra utalnak, hogy a Homo sapiens meg a neandervolgyiekkel sem
keveredett.
Nem vagyok szakerto a kerdesben, de en meggyozobbnek tartom azokat az
erveket, melyek az afrikai eredet mellett szolnak.

Udv,
        --  Andras  --

Kedves Marky !

Koszonom valaszodat.
>>vajon indokolt-e zsir hasznalata ?

>Igen. Csak igy tudod *garantalni*, hogy a hutoborda valoban nagy feluleten
>erintkezik a chippel (most oszinten, mi a nagyobb ervagas: egy tubus
>paszta vagy egy uj processzor, ha megsem jon be az osszeszoritasos
>trukk?). 

Amiatt kerult napirendre a kerdes, mert egy ismerosomnek
nem tudtam szilikonzsirt adni, mert nem hasznalok, es megprobaltam
lebeszelni rola.  Erre 2000Ft-ert vett egy kis tubussal (attetszot
kapott), ami tobbe kerult, mint a processzora. Igaz befektetesnek 
lehet hogy nem rossz (marmint a szilikonzsir), hiszen nem ker enni es
nem romlando. Ha a vegyipart megjobban megszorongatjak a kornyezetvedok, 
lassan mar arany-aron lehet majd kapni. A tubuson mindossze ennyi allt: 
Kiemelkedoen hoallo, kivalo viztaszito, kivalo szigetelo.
A hovezetesrol semmi. Ha mar konkret adatokkal nem 
szolgalnak, annyit azert odairhattak volna - hovezetes: megjarja !
Ami a legbosszantobb, hogy a mindenki altal nagy becsben  
tartott, orokervenyu Fuggvenytablazatok-ban sem szerepel semmi adat.
Remelem az illetekesek olvastak elobbi kirohanasomat ! :)

Meg valamit a befektetesrol: 500Ft-ert vettek at utolag a srac
elozo, 100MHz-s pentiumat. A bolthoz menet 3db buszjegyet 
lyukasztott. Visszafele ugyanannyit. No comment.

Udv: zoli

Kedves Tamas !   

>OK. De honnan donti el a terido, ha egyebkent semmi merheto
>jelenseggel nem arulja el? Vegkepp hogyan alkothatunk akkor
>elmeletet ra? 
>Eszerint marad az, hogy meg kell merni, es onnan
>fogjuk tudni. Tulajdonkeppen ez sem volna lehetetlen, csak epp a
>pillanatnyi allapotban nem tudunk ilyen merest produkalni, amivel
>a ketcseppes problemat megoldhatnank. Mar csak azert sem, mert a
>kiserletet nem tudjuk elvegezni. 

Korabban irtam egy alternativarol, melyben csepp helyett gyuru lenne, 
es golyo jar ki-be rajta, lengo rendszert alkotva a gyuru es golyo. 
Lehet ezekbol is ketto egyforma tavoli komplexum, es ellenfazisban 
parhuzamos egyenes szakaszok menten zajlanak a periodikus mozgasaik.

Itt belapulasrol persze nincs szo. A belapulas csak a cseppes 
modellben kerdes, ahol kohezioval es gravitacioval kenyszerpalyak 
tarthatok fenn.
A csepp tehat osszetett, csatolt rezgo rendszer. Tul bonyolult
a latszat ellenere.
Most sajnos csak azt nem tudom, hogy az egyszerubb gyurus-golyos 
rendszeremre milyen sulyos kerdest lehetne feltenni, melyre nem adhato 
valasz ? 

Az abszolut terrel kapcsolatban magyarazkodnom kell,
ugyanis onmagaban bizarr kijelenteni azt, hogy el tudok
kepzelni ellentmondasmentesen valos fizikai jelensegeket 
abszolut terben. Legalabb a spec.rel.-t magyaraznom kellene tudni,
de ezzel most ugy tunik, nincs is bajom.
Ugyanis ha felteszem, hogy az abszolut terben van 0 es van 
hatarsebesseg, es barmi ami 0-nal gyorsabban halad a terhez
viszonyitva, abban idodilatacio lep fel, mely a hatarsebessegnel 
stagnalo belso folyamatokat jelent, ebben onmagaban nincs semmi kivetnivalo
azt hiszem, tul azon, hogy kinos, hogy a teret nem tudnam megragadni, 
kimutatni, mint vonatkoztatasi alapot.  (Kontrakcio is van termeszetesen,
a testek pontjainak nem szinkron, idoben-terben eltolt gyorsulasatol.)
Ha ketten haladnak parhuzamosan egymas mellett - akar c-vel is, 
akkor dilataciojuk es kontrakciojuk azonos, igy egymas jellemzoit 
sajatjukkal megegyezonek talaljak.
Ha az abszolut mozgo egy absz. allot vizsgal, az erdekesebb.
Itt kell megjegyeznem, hogy aki egyszer elindult az abszolut 
allasbol, annak szamara a ter belathato resze az 
IDODILATACIOjabol kovetkezoen kontrahalt.
Idoerzekenek lassultsagat az allo ter kelti, s ezaltal surubben, 
gyakrabban talalkozik a mellette elvonulo terbeli lassabb objektumokkal, 
s ebbol kovetkeztet a vilag hosszkontrakciojara, es benne a testekere is.
E terben nincs modja kozvetlenul az allok idejenek mulasat merni
a folytonosan valtozo tavolsagok miatt. 
Csak azt a tapasztalatot nyerheti, hogy rovidult terben zajlanak
le szamara az esemenyek, es a vilag megoregedeset tapasztalja, amikor 
megall. Azaz vegul, utolag megallapitva megsem mult lassabban az ido 
kint !  Itt en egyelore nem erzek ellentmondast, sot a forgo 
rendszerek problemaja - abszolut mozgasra utaloan mintha epp 
e felfogasnak kedvezne.

Egy nem rogeszmeszeru kiegeszites: Az absz. teret suru pixelekbol
allo informacio-feldolgozo, ill. tovabbito rendszerkent tudom 
elkepzelni, mely a mozgo dolgokat csak lassitott belso folyamataik 
mukodtetese mellett kepes rakosgatni.
A mozgo dolgokbol aberraltan lep ki a feny es aberraltnak
talaljak a mozgok a maskepp mozgo kulvilagi dolgok fenyeit.
Ez is a rendszerek egyenrangusagat biztositja.
(A feny pedig olyan valami, aminek maximalis prioritasa van a terbeli 
athelyezodeseknel, azaz kesest nem szenvedhet csak akadalyba
utkozhet, vagy elnyelodhet.)
A mozgo szamara megvaltozott vilagot ugy is jellemezhetnem, hogy
a ter mintegy maga ala huzott lepedo meggyurodott szamara,
mert a kulvilag fenyei aberraltan futnak be.
A gyurt tere allohullamkent szabadon, nem disszipativ modon 
halad vele. Terenek gyurtseget az allok hosszkontrakciojakent 
tapasztaljak, es fenyenek aberraciojat hasonlokeppen megfigyelhetik.

Udv: zoli

Sziasztok!

Horvath Pista irta:
: Ezer bocsanat, de van meg egy erdekessegem (ugy latszik sokat
: szorfozok mostanaban). Ha valaki tud hozzafuzni valamit,
: megkoszonnem.

Par honapja lattam egy nemet "Delta"-t, abban mutattak valami
gleccserkutato csoportot, akik jo melyrol felhoztak az atkristalyosodott
jeget, ami normal nyomason azonnal vizze alakult ill. reszben felforrt
vagy szublimalt (pezsgett es "go"zo:lgo:tt" a jegkocka). Reszletekre
sajnos nem emlekszem, valami 12-vizmolekulas kristalyszerkezet remlik,
ill. hogy a jegnek egy csomo kristalyszerkezeti formaja lehetseges
nyomastol/homerseklettol fuggoen.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Hello Sipi!
>>>Hawking az egyik konyveben (talan Az ido rovid tortenete) 'szepen' kifejti,
hogy az ido most biztosan nem visszafele megy.<<<

Azt fejtegeti, hogy a termodinamikai irany es a pszichologiai irany
szuksegkeppen megegyezik, mivel az agyunkban jatszodo folyamatok (emlekezes)
is a fizikai torvenyek szerint mennek vegbe, agyunk is entropiat novel a
mukodesevel. Csak olyan idoiranyban emlekezhetunk, amelyben az entropia
novekszik.
Viszont azt allitja, hogy a vilagegyetem osszehuzodasanak kezdeten nem
fordulnak majd meg ezek az idoiranyok. Tehat, hogy nem a terido tagulasa
okozza az entropia torvenyszeru novekedeset.
Mire megallna a tagulas, mar kiegtek a csillagok, nagy entropiaju sugarzas
tolti ki a vilagot. Ertelmes lenyek sem letezhetnek kis entropiaju energia
nelkul. A nagyzuttyba haladva sem fordulnak meg az idoiranyok. Tehat a teljes
rendezetlenseg allapotaban levo vilag nem kezd el osszerendezodni, ugy zuttyan
vissza magaba :)
(Belul ervenyes marad a masodik fotetel, globalisan meg nem -- vagy vmi
ilyesmi)
Bar asszem ez csak a mostani energiaszintekig igaz, a nagy egyesites szintjein
mar a torvenyek megkulonboztetik az ido ket iranyat.
Mindezt a hatartalansagi feltetellel magyarazza valahogy, vagyis hogy a
kepzetes idoben nincs hatara az univerzumnak a teridoben.

Az egesz konyvben alapertelmezes, hogy az univerzum tagulasa lassul. Azota
kiderult,  (bar nem tudom mekkora az igazoltsagi foka ennek a megfigyelesnek),
hogy gyorsul azaz inflacios jellegu.
Ugyhogy lehet, hogy lesz annak az idonek egy hosszabb tortenete is... :)
udv, Sanyi