Kedves Sipi!

> Szerintem semmi hasonlosag nincs a Monty-Hall dilemmaval.

Ugyan a "hasonlitas" meglehetosen szubjektiv fogalom, es nem
feltetlenul erdemes vitatkozni rajta, de en az alabbiakra alapoztam az
allitasomat: mindketto feladatban
-- tobb lehetoseg kozul kell valasztani,
-- penzt nyersz, amit szeretnel maximalizalni, es
-- az elso valasztas utan meg meggondolhatod magad.

Mint mar irtam, a fentiekbol egyaltalan nem kovetkezik es nem is
gondolom, hogy a megoldasuk ugyanaz lenne, hiszen a MH dilemma egy
erdekes valoszinusegszamitasi kerdes, a masik pedig egy paradoxon
(mindaddig, amig valaki meg nem magyarazza, hogy nem az).

> > > Ehhez hasonlit egy kicsit:
> > > Mi a valoszinusege annak, hogy egy ustokos holnap telibe talalja
> > > a Foldet? A lenyeg nem a kerdes, hanem az, amit egy tanarom mondott:
> > > Hat 50 szazalek: vagy eltalalja, vagy nem.
> Jo menekulo valasz, de megoldasnak nem jo.

Ugyan itt nem velem vitatkozol, de kivancsian olvastam volna, hogy mi
szerinted a jo megoldas.

> > En is valahol eziranyban velem a megoldast megtalalni. (Attol
> > eltekintve, hogy egy kisbolygo becsapodasat a csillagaszok boven
> > elore tudnak jelezni egy napra.)
> Ha a Nap felol jon, csak utolag tudjak megmondani, de mas iranyokbol is csak
> nagy szerencsevel latjak meg elore. Iszonyatos meretu teret kell
> atvizsgalni, ahol csak a fekete hatter elott levo kevesbe fekete foltot
> keresnek. Talan infravoros sprektumban automata kamerakkal van nemi esely.

Hat... nem konnyu elkepzelni, hogy egy kisbolygo atjut a Napon vagy
esetleg pont a Nap es a Fold kozott hirtelen ugy dont, hogy megtamadja
a Foldet.
Nem tudok ugyan tul sok konkretumot errol, de letezik egy vilagmeretu
program, hogy a kisebb teleszkopokat pont a veszelyes kisbolygok
felterkepezesere kezdik atallitani. Emlekeim szerint boven "messzebb"
jutottak mar az igazan veszelyes meretuekkel, mint egy napnyi elorelatas.

> > > Szerintem nem. A Monty Hall dilemmaban, a lenyeg az volt, hogy a
> > > kapuk szama nagyobb volt, mint 2 es hogy az elso valasztas után
> > > meg n-2 kaput feltartak (a zsakbamacsekben n=3 volt :-).
> > > 2-nel ez nem mukodik.
> Bezony!

Megegyszer mondom, hogy szerintem sem mukodik, az altalam leirt
feladat tenyleg nem a MH dilemma atfogalmazasa. Kivancsian varom, hogy
valaki megprobalja-e megfejteni ezt is.

Udv,
 Titusz

Szevasz!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: osszlelekszam ( 17 sor )
> Idopont: Sat Dec  2 06:33:16 EST 2000 TUDOMANY #1316
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
> Az összes valaha élt fajtárs kevesebb mint 50 milliárd lelket (vagy főt)
> tesz ki.
> Ennek kb. 20%-a a prehisztorikus emberiség.
> Ezekszerint a ma élő emberiség az egésznek több mint 10%-át teszi ki!
>
> --------------------------------------------------------------------------
---
En nem szamoltam, idezek:
"Aha'ny ember e'l ma, mind mo:go:tt harminc szellem sorakozik; ez az e'lo"k
e's holtak sza'mara'nya. Az ido"k hajnala o'ta nagyja'bo'l-ege'sze'bo"l
sza'zmillia'rd ember taposta a Fo:ld nevu" bolygo't."
Artur C. Clark
2001 U"rodisszeia

Udv!
Sipi

> >
> Huljon le ez a szaraz levego 0 C-ra ejjel. 0 fokon a telitesi
> nedvessegtartalom 3.8 g/kg. Ezek szerint a 7.7 g/kg ertek is kb.
> a duplaja annak, ami a levegoben maradhat, tehat a tobbinek
> le kell csapodnia.
>
> Eddig a tudomany.
>
> Persze kerdes, hogy a sivatagi levego tenylegesen milyen allapotu,
> lehet, hogy meg szarazabb. Szerintem nem. A problema inkabb
> ennek a kis mennyisegu viznek az osszegyujtese, hiszen ha a talajon
> csapodik ki, azt a homok azonnal magaba szivja.
>
> Hogyan lehetne minel tobb vizet szerezni? Ket javaslatom van.
> 1. Noveljuk meg a feluletet, nagy foliak kiteritesevel, amirol az apro
> cseppeket valahogy osszegyujtjuk, peldaul lenyaljuk :-)>


A foliat ugy kell kiteriteni este egy melyedesre, hogy kozepe a legmelyebb
pontja legyen.
De e melypont ala meg egy konzervdobozt is be kell asni ugy, hogy a
rateritett es e ponton kilyukasztott foliarol belecsurogjon a viz.
Allitolag egy kb. 4 nm-es foliarol igy hajnalban osszegyulik fel liternyi
viz. Ez a modszer uj, hiszen regen nem leteztek polietilen foliak.
Vegulis e bogarka adhatta az otletet es allitolag mukodik is.

        MGy.

Sziasztok !

Hallottam valami szines hirecsket, miszerint a japanok piacra 
dobnak olyan hazugsagvizsgalot, mely a beszedhangban megjeleno 
anomaliak alapjan fuleli le a fullentoket.
Elsosorban feltekeny hazastarsak reszerol felteteleznek 
jelentosebb piaci igenyt.
A hir igazabol nem lepett meg, hihetonek tartom, mert legalabb 
egy evtizede bejelentettek mar, hogy a hazugsagvizsgalat fenti 
biztato lehetosege't kutatjak.
Szoval, aki hazudik az a hangkepzesnel bizonytalankodik, es
ez muszerrel kimutathato.
Innentol kovetkezik futurologiai becslesem:
A keszulek, ha elterjedne, felforgatna a vilagot, akar
megbizhato akar nem.
A jobbik eset lenne, ha ennek hatasara kitorne az oszinteseg 
a vilagban, ami manapsag tomegmeretekben mar egyre kevesbe 
valoszinu, de elofordulhat az is, hogy csucstechnologiai 
verseny alakulna ki.
Pl. vasarlaskor az aruit egig dicsero es bajologva kinalo  
ugynokok, boltosok egyike-masika kulon keszuleket kellene hasznaljon, 
es a hangja rejtett hangszorobol -  igazza varazsolva szolna,
nehogy a hazugsagvizsgalokkal felszerelkezett  vevok 
leleplezzek, es visszaessen a forgalom. 
A vevok viszont olcsobb eszkozzel, erzekeny hanglokatorral is 
bemerhetnek a zsebhangszorot, melyen at a szintetizalt hangu 
ugynok aradozik a termekeirol.
Szoval lennenek konfliktusok, aruhazi motozasok, stb. 
Az biztos, hogy az elet szamtalan teruleten zurzavar tamadna, 
hacsak, a politikusok panikszeruen elebe nem mennek a problemanak 
es be nem tiltatjak haladektalanul a *gondolatolvaso* keszulekek 
forgalmazasat es hasznalatat vilagszerte.  
(Ettol persze fellendulne a feketekereskedelem.)
Engem az lepne meg a legkevesbe ha a panikhangulat kellos kozepen 
egy *masik* ceg bejelentene, van ellenszer ! Tobb mint 10 eves kutatas 
utan sikerult olyan hormonkeszitmenyt eloallitaniuk, mely alkalmas 
a hangszalak hazugsagtol fuggetlenitesere, fitte tetelere, 
s melyet Voigra neven forgalmaznak, igaz borsos az ara, 
de van akinek megeri.
A Voigrat hazudozas elott feloraval kell beszedni, es utana 
fesztelenul lehet csevegni, nyilatkozni, igereteket es vallomasokat
tenni, beszedeket tartani kb. 10 percen at, a lefulelhetoseg 
kockazata nelkul. 

Udv: zoli

 :
>Ha mar elojottek itt az erositok, megkerdeznem, hogy, ha
>az erositore azt irtak, hogy 4-16 Ohm-ig terhelheto, mi a
>jobb (hangzas szempontjabol, elmeletileg), ha 4, vagy ha
>16 Ohmos hangfalat teszek ra?

Nem vagyok szakertoje a teljesitmenyerositoknek, mert a nagy 
durranasoktol mindig is igyekeztem tavolmaradni, de egy biztos -
ha az erosito nem tud rola, hogy hany ohmos a terhelese, 
es nincs valamifele trukkos automatikus teljesitmenyszabalyzoja, 
akkor jelen esetben a specko szerint megadott 4 Ohm-ra kiadhatja 
a maximalis teljesitmenyt, mig 16 Ohmos esetben kisebb aram folyik a 
hangszoron, igy a teljesitmeny is kisebb lesz. 
A hangero-erzetunk azonban logaritmikus, igy elofordulhat, 
hogy a 4 ohmos ill. a 16 ohmos kozotti elterest ugyan eszleljuk, 
de nem talaljuk jelentosnek pl. egy kisebb szobaban.
Szabadteren viszont a *hallotavolsag* szempontjabol kritikusabb 
a kimeno teljesitmeny.
A hangzas szempontjabol az erosito kimenoimpedanciajanak is
van szerepe, mert a hangszorok elvileg ugy vannak kialakitva, 
hogy igenylik a kisimpedancias kimenetet, kulonben hangzasra 
kedvezotlen rezonanciak lephetnek fel rajtuk, ill. azok fokozottan
ervenyesulnek. Azt sajnos nem tudom, hogy van-e optimum ezugyben. 
Tulajdonkeppen a hangszoro gyartoja, (vagy szabvanyeloiras?) 
kellene megadja azt a forras-impedanciat, amelynel a hangszoro a 
legszebben szol.
Jol gondolom ?
Regebben meg negativ kimenoimpedanciaju erositok letjogosultsagat 
is fejtegettek, igy ez zavarossa teszi kisse a kepet. 

Udv: zoli

Sziasztok!

A sivatagos peldahoz meg egy gondolat: nekem az elso dolgom lenne a
pilotafulkeben megnezni, hogy mukodik-e meg a radio. [ha ez ki volt zarva
az eredeti feladatban, akkor bocsi]

Ha mar elojott a harmatpont, nekem is lenne egy kerdesem: reggelente neha
csak a kocsik szelvedoje es a hatso uveg parasodik be, az oldalablakok
nem. A dolog fuggetlen a szeliranytol, mert egymasra merolegesen parkolo
kocsiknal is ez a helyzet. Ennek mi az oka? A nagyobb uvegfelulet? Esetleg 
a dolesszog is szerepet jatszik?

###

A kondenzatoros kvarcora sem orok eletu. Elektrolitkondenzatorok pl.
uszkve 10-15 ev alatt jo esellyel kiszaradnak. A tobbinel a dielektrikum
szokta magat megadni, amitol egyreszt csokken a kapacitas, masreszt
csokken a parazita parhuzamos ellenallas, igy kisebb kapacitas meg
rovidebb ido alatt sul ki. "Orokeletu" oranal csak mechanikaban erdemes
gondolkozni (a szilicium fe'lvezeto"k is oregednek), amit persze idonkent
portalanitani, olajozni kell, lasd barmelyik kozepkori templomi
toronyoraja.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Hali!

Hi!

> Fuggvenyabrazolo programommal ismet problemak merultek fel. Szeretnem
> fuggetleniteni magam a rendszer altal kinalt szinuszfuggvenytol es meg
> akarom irni a magamet, hogy igy tetszoleges pontossaggal tudjak szamolni.
> Sajnos itt a suliban nem talaltam olyan konyvet, amiben vannak ilyen
> algoritmusok. Tulajdonkeppen olyan eljarasokra van szuksegem, amivel ki
> tudom szamolni, hogy sin5=0,0871557, hogy 5 a 4.5-iken = 1397,54249, es
> hogy gyok(7)=2,64575.
> Tudnatok mondani www cimet vagy konyvcimet, amiben ilyeneket talalhatok?

Szamos analizis jegyzetben megtalalhato, a Taylor-sorok fejezetben.
Szamitogepek tipikusan igy szamoljak ki ezeket a fuggvenyeket, emlexem
a C64 mindig csak a sor elso 4 tagjaval szamolt, tehat nem volt valami
pontos... Sin/cos/tan kozvetlenul a sorbol, hatvanyozas/gyokvonas eloszor
ln, majd szorzas/osztas, utana exp. (Gyokvonasra gyorsabb a Newton-modszer)

Nekem is van egy kerdesem, mint tudjuk a sum( 1/n^2, n, 1, vegtelen)
sor osszege pi^2/6, ezt ki tudja szamolni a TI89, valoszinuleg a Derive/
Mathematica/MatLab is, valamint belathato Fourier-transzformacioval.
Egy masik sor:
sum( 1/(n+0.25)-1/(n+0.75), n, 0, vegtelen) osszege pi. Ezt egyik emlitett
program/szamologep sem tudja kiszamolni, es en sem tudom hogy hogyan
bizonyithato. Van valakinek otlete? Numerikusan kozelitve jol latszik mar
nehany 100 tagnal is, de a konvergencia eleg lassu.

> Udv: Adam

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
*** This advertising space is for sale ***

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Egyeb:
> Kotegelt botok ponyvaval becsavarva, raketa format
> kepezve beloluk, es a legkozelebbi varosra iranyitva.
> ( esetleg katonai felderito muhold veszi, es riadoztat.)

Raketanak latszo targy... :) (Majd jol odalonek)

> Esetleg a kocsin talalhato arukbol kirakhato valamilyen
> feltuno felirat, melyet szinten vehet muhold.

'Amerikai h...ek ugyse mertek idejonni :)'

Zoli:

> Ezt az elonyt erosen elnyomhatja mas elony.
> Egy pelda: A csapatban a dominans him a legkevesbe ertelmes,
> viszont o tud a legnagyobbat utni, es a legmohobb mindenben,
> igy elnyomja a tobbieket. A szaporulatban is az o izom-agyu
> utodai jelennek meg tobbsegben, es o''k a kedvezmenyezettek.

Ilyenre valoszinuleg pelda is volt, ugy emlexem elt egy humanoid az
emberenel joval nagyobb agyterfogattal, de kihalt. Lehet hogy lenyomtuk
oket a bunkoinkkal? Ez lehetseges, de nem ertem mi kovetkezik belole?

> A szertelen, zavartalan, jatekos, kimeletes kuzdelem lehet inkabb az,
> ami gyorsithatja az ertelem felviragzasat.

Vagy az eszkozhasznalat kenyszere... ?

> A kozetekben pl. a gerjesztessel felvett energiatol mihamarabbi
> megszabadulas erdekeben alakulhat ki szimultan sakk jellegu
> belso harc, taktikazas, fotonok atadasahoz utvonalkereses,
> esetleg kompromisszumok aran is. Pl. az egyik tulfutott terulet

Ez teljesen igaz, valoszinuleg tortenik is ilyesmi.
Feltetelezhetoen hihetetlenul bonyolult mikroszkopikus folyamatok
zajlanak egy lehulo kozetben, csak az egesznek nincs ertelme, kiveve
ha hulo kozetet akarunk modellezni... :) Ugyanilyen folyamatok minden
anyagban mukodnek. Akkor lesz ez intelligens, ha segitsegevel egy elore
definialt problema megoldhato. Akkor lesz elo, ha kepes onmaga
lemasolasara, tulajdonsagainak atorokitesere stb...
Egyebkent valoszinuleg ilyen rendszerbol is fel lehetne epiteni egy
logikai halozatot, csak nem hatekony, sziliciumbol nagyobb teljesitmenyu
eszkozoket tudunk gyartani.

> Mi meg mit eszlelunk az intenziven zajlo csereberekbol, ha vizsgaljuk ?
> Mindossze annyit, hogy a homersekletek lassacskan kiegyenlitodtek.

Fogy az energia a laptop akkujabol.. :)

> Udv: zoli

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Szevasz!

Hi!

> Csak ott tudod a parat lecsapolni ahol van a levegoben. Egy sivatagban, ha
> nappal szaraz a levego (de elkepzelhetetlenul), akkor ejszaka csak akkor
> lehet paras, hogyha valahonnan odakerul a viz. Ez altalaban a sivatag
> szelein szokott elofordulni, ahol van a kozelben nagy viz (ocean), vagy
> komolyabb novenyzet. A sivatagi szaraz levego nem azt jelenti, hogy a levego
> relativ paratartalma alacsony, hanem az abszolut paratartalma alacsony!

Ez logikusan hangzik, de logikatlan modon a valosagban is mukodik.
Nem egy sivatagos kaland/tudomanyosismeretterjeszto/termeszet-filmben
volt rola szo, sot allitolag kulonleges foliak es vizgyujto edenyek
kaphatok keszletben. Tehat biztos igaz, volt a TV-ben! :))
Persze nem folyt kobmeterszamra a viz, de valahogy ugy nezett ki hogy
1m^2 foliarol lejott kb fel pohar viz 1 ejszaka. A folia nem tul draga,
hely pedig van a sivatagban... :)

> Udv!
> Sipi

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"We all live in a yellow subroutine"