> @@@@@@@@@@ tudomanymoderator velemenye: jaj. @@@@@@@@@@

Szegeny moderator. Rosszat erez. Pedig en meg nem is vaskalapoztam....
Janos

Sziasztok!
Eloszor is: En a legkoznapibb ertelemben vett perduletrol
irkaltam eddig. Tehat arrol amely forgo mozgast jelent egy
konkret test eseteben, vagy tobb testbol allo rendszerben.
Pl. az auto motorjanak fotengelye, sebvaltoban a fogaskerekek,
stb. Valamint egitestek (es egyebek eseten) valamely tomeg-
kozeppont koruli forgo es keringo mozgas(oka)t is beleertem
ebbe.
A gyrmagombocos lovedekes kiserletet kepzeljuk el egy jo hosszu
zart dobozban. A doboz egyik vegen van a gyurmagomboc (a tovabbiak-
ban: gomboc), a masik vegen van a puska. Tegyuk fel, hogy a puska
pontosan a gomboc tomegkozeppontjara iranyul. Valamint tegyuk fel,
hogy a gomboc tokeletes go:mb. Tegyuk fel azt is, hogy legures ter
van a dobozban, valamint azt is, hogy a puskacso nem huzagolt. Igy
a lovedeknek csak mozgasi energiaja es m*v impulzusa lesz a loves
eldordulese utan. Ebben a kiindulo helyzetben (ha eltekintunk a
ter gorbuletetol) a rendszernek nics forgasi energiaja es a lovedek
becsapodasa utan sem lesz. A becsapodas utan a vesztesegektol el-
tekintve (a lovedek lefekezodese kozbeni surlodas miatt) a mar
egyuttes rendszernek (gomboc + benne a lovedek) lesz m2*v2 impul-
zusa, amely a veszteseggel egyutt = a lovedek eredeti impulzusaval,
es az impulzusvektor iranya azonos lesz a lovedek impulzusvektoranak
iranyaval. Gondolom, hogy eddig minden vilagos es egyszeru.
De most jon a bonyolitas. Tegyuk fel, hogy abba a dobozba befesz-
kelte magat egy csalafinta mano, aki a loves elott ossze-vissza
gyomoszoli a gombocot, es meg ugy is ki akar cseszni velunk, hogy a
gomboc tomegkozeppontjat kisebb-nagyobb mertekben elmozdithatja a
puskacso tuzvonalabol. Tegyuk fel, hogy a lovedek 5g tomegu, es
a sebessege pl. 300 m/s lesz. A gomboc tomege pedig legyen 50 kg.
Ember legyen a talpan az a macska amelyik kiszamolja, hogy mennyi
a rendszer perdulete, ha egyaltalan van, esetleg maskeppen fogal-
mazva mit fogunk tapasztalni a becsapodas utan?? Forogni fog-e
a gomboc es milyen fordultaszammal es milyen tengellyel, vagy nem
fog forogni? Es ha forog akkor halado mozgasa is lesz-e, vagy nem?
Vagy nem fog forogni, hanem csak halado mozgasa lesz?
Hat most jutottam el a levelem lenyegehez, nevezetesen a macskahoz.
Pontosabban Schrodinger macskajahoz. Mert ugy tunik, hogy ez a
dobozba zart gombocos puskas rendszer rokonsagba keveredett a
Schrodinger macskajaval. Ugy tunik, ennek a rendszernek a perdulete
avagy forgasi energiaja a nemletezes es a letezes kulonbozo nagy-
sagu szintjeinek szuperpoziciojaban van, tehat el van kenodve a
lehetseges allapotok kozott, mindaddig amig ki nem nyitjuk a 
dobozt es megnezzuk - mi is tortent a loves utan....
Forgomacskas udv: S. Zoli

> Felado :  [Hungary]
Szervusztok!

<<<<Ez kodosites. Ulok egy (nyitott) vonaton. Ezt tekintem 
az en sajat kulon
bejaratu rendszeremnek. Hangsebesseget merek. Megtehetem? 
Miert ne. Azt
fogom tapasztalni, hogy a hangsebesseg iranyfuggo. A 
mozdony fele a
leglassabb, hatrafele meg a leggyorsabb. Ezek teljesek 
korrekt meresek. Le
lehet szogezni, hogy a hangsebesseg nem fuggetlen a 
meroeszkoz sebessegetol.>>>

A legelso, amit leszogezek (habar te is tudod);
A vilag nagyon jol mukodott, az ember megjelenese elot is, 
sot meg jobban.
Ha megjelenik az "okos" ember a vilagban, aki megfigyel, 
mereseket vegez, stb.
ezzel minden jelenseg ugy zajlik le mint azelott, hacsak 
bele nem avatkozik.
A megfigyeles, meres, nem beavatkozas -legalabb is a 
makrovilagban..
A vilagot , mi az "okos" ember bonyolitja, mert hat az 
egyik nem ugy latja,
mint a masik. A sajat szemszogebol mindenkinek igaza van, 
de csak
latszolagos igaza. Azt el tudom kepzelni, hogy a 
hanghatasra az ember
ide-oda szaladgal, de az lehetetlen hogy ha az ember ide-
oda szaladgal,
attol a hang sebessege megvaltozzon.
Sebesseget merni nem lehet, hanem utat es idot.
 .Az ember, meg nem talalta meg azt a helyet - pontot - 
ahonnan mindenki
egyforman latja a jelensegek lezajlasat. A Fold 
viszinylataban, a legtobb
jelenseg valos.
Ez a pont ott van a terben, csak eppen nem vagyunk kepesek,
gyakorlatilag megalni a terben, es zsebredugott kezzel 
figyelni, merni a jelensegeket.
A vonattal halado es merest vegzohoz, a hang  (ugyan az a 
Beep) kesobb er el, hosszabb utat tesz meg,
az ut es ido aranyosan novekszik, s igy s/t nem valtozik, 
kevesebb beepet szed fel, melyebbnek halja
a hangot , az aki kozeledik a hangforrashoz,  az ut es ido 
rovidul aranyosan a sebessegevel, s igy tobb beepet
szed fel, a hangot magasabbnak halja.  Ez nem illik bele a 
v = s/t kepletbe? Novekszik mind a ket tenyezo.

<<<Ez nekem ures szocseples, ertelmetlen betuhalmaz. Nem 
tudok ra mit mondani,
sajnalom.>>

Fenysebesseg + fenysebesseg = fenysebesseg, bolcs 
kijelentes!
Hangsebesseg + hangsebesseg =  hangsebesseg, szocseples 
(!?),
de meg nem is iranyul a specrel. ellen.
Legy szives maskor merd meg a megtett utat is, ne csak az 
idot.

<<<Ez egy felreertes. Ha egyik sebesseget akarod tudni a 
masikhoz kepest, akkor
ertelemszeruen kivonni kell a vektort es nem osszeadni...>>>

A sebesseg vektorialis. Van merteke, direkcioja, iranya.
A fizikaban a vektorok osszevonasa egyertemu. A vektor 
iranya a meghatarozo.
Ha a ketto szamszeruen egyenerteku es ellentetes, akkor a 
rezultans nulla.
Az adott pelda, ket egymassal szembe kozeledo egyenlo 
sebessegre vonatkozik,
Ezt lehet osszeadni, kivonni, de a jelnseg lezajlasat nem 
tukrozi, mert a ket ellentetest vektor osszeadod..
A sebesseg "egy mozgo testre" vonatkozik, s ket mozgo 
testnek nem lehet egyetlen sebessege.
Az amire vonatkozik a te allitasod a vilagurben ervenyes, 
mert ahol sebesseget mersz, fixnek kell nyilvanitsd,
a masik mozgotest sebesseget mered. Megtudod allapitani, 
hogy noe, vagy csokken, valamint azt, hogy
milyen mertekben Termeszetes km/s, mint sebesseget fejezed 
ki. Csakhogy, nagyon jol tudod, az a test is mozgasban van, 
amelyikrol a merest vegezted, s ezert nem tudod 
megallapitani, a testek egyeni sebesseget.
Sot azt sem tudod megallapitani, hogy a testek egyiranyba 
vagy ellenkezo iranyba mozognak-e. Erre a gyakorlati 
lehetoseg kotelez. Csak arrol lehet szo, hogy a ket 
mozgasban levo test kozotti ut aranyosan valtozik azzal a 
sebesseggel amelyet mertek. Ezert en azt mondom, felesleges 
a sebesseg hatasarol beszelni az Univerzumban, mind addig., 
ameddig nem tudod megallapitani, az egy test sebesseget, 
amely fugg a sajat energiataratalekatol es az ellenalastol. 
Ezt a Foldon biztosra meg lehet allapitani, a Foldhoz 
viszonyitva..
A sebesseg, egy, mozgasban levo testre vonatkozik, a 
gyakorlati fizikaban.

<<<Nem tudom, miert jossz allandoan ezzel. A v=s/t kepletet 
mar valamilyen
ordogi matematikai trukknek tartod ami csak osszezavarja a 
jozan logikat,
vagy mi?!>>

A kepletet igaznak, helyesnek  tartom. Mar elobb szoltam 
rola.

<<<Kezdem sejteni, mire gondolsz. "Ha a valosagban ezt a 
vonatos kiserletet
elvegeznek, ugy, ahogy a Jozsi leirta, akkor _nem_ mernenek 
egyforma idot.
Azt csak a Jozsi allitja, mert teved. Ugyanis az MM 
kiserletet
felremagyarazta, es a tevedes miatt jott ez ki neki 
matematikai muveletek
utjan, aztan ezt a hulyeseget mint tenyt akarja lenyomni a 
torkomon!"
Errol van szo?>>>>

Ha arra gondolsz, hogy kozel a fenysebesseggel halado 
vonatrol van szo. A ket
puskaval, akkor;
Ugy gondolom, nem mernenek egyforma idot.

<<<(a) Azt gondolod, hogy az altalam leirt vonatos 
kiserletben a valosagban
kulonbozo idot mernenek?
Kerlek, erre adj egyertelmu igen/nem valaszt, mert enelkul 
nem tudom, merre
folytassam...>>>

Itt a Foldon igenis kulonbozo idot mernek, es kulonbozo 
tavolsagot..

<<Nos, meg egyszer. A kiserletben kozos alapunk, hogy az 
interferenciamintazat
nem valtozott, es ez magyarazatra szorul.
(b)  Eddig valoban egyetertunk?>>>

Valoban egyetertunk.

<<Lehetett volna magyarazni a ballisztikus elvvel, vagyis, 
hogy a fenyforras
sebessegetol fugg a feny sebessege. Ezt azonban 
egyertelmuen kizartak
csillagaszati megfigyelesek alapjan, igy ez nem jo 
magyarazat.
<<<<(c) Egyetertesz azzal, hogy a ballisztikus elvet el 
kell vetni?>>>

En a ballisztikus elvet nem ugy ertem, mint ahogy a mozgo 
puskagolyoval leirtad.
Vagyis : a puskagolyo sebessege nem valtozik azzal, hogy a 
puska , vele egyiranyba mozog.
Egy adott ponthoz, megfigyelohoz, mint rovidebb es rovidebb 
utat tesz meg, termeszetesem
rovidebb ido alatt. Igy tobb talalat eri a celpontot. Itt 
is ervenyes v = s/t.

<<< (d) Egyetertesz azzal, hogy hanggal elvegezve nyitott 
vonaton hasonlo
kiserletet, valtozna az interferenciamintazat?>>>>>>

Szerintem a hanggal nem lehet ilyen kiserletet csinalni, 
mert itt ket, egymasra 
meroleges fenysugarrol van szo. A hanghullamot nem lehet 
koncentralni ilyen mertekben
 es nem lehet szethasitani, ket utra.  Elvileg ket 
kiserletet kellene vegezni. Egyet a mozgo es zart vonaton 
es egyet a mozgo nyitott vonaton. Gondolatban kevetve a 
jelenseget, ugy talalom, hogy ugyan arra az eredmenyre 
jutnank, mint a fennyel.
A tobbit kesobb
Udv Szocs.

Sziasztok !


Egy kisse neheznek tuno ugy, legalabbis eddig nem boldogultam vele, de
ami kesik nem mulik.

Az Overland Uerline jarorhajo megkozelit egy jeggel boritott bolygot, es
annak egyik fennsikjat vegigpasztazza. 
Pecsetnyomot hagy latogatasa igazolasara, egy nagyteljesitmenyu, 
rovid ideju, gyuru alaku lezerimpulzust kuldve a felszinre, 
megolvasztva vele a jeget. Egyuttal fotot is keszit e pillanatrol.
A veletlen ugy hozza, hogy a fenygyuruben latszik egy meteor utotte
krater, mely krater ha kolcsonos nyugalmi allapotban lenne a lezer-gyuruvel, 
vele megegyezo, egybevago kor lenne.

Milyen gorbe a foton levo krater ?

Ha a krater ellipszis a hajobol fotozva  (a fenygyurunel kisebb
teruletu ellipszis) akkor ugy tunik gond van, hiszen ebben az esetben 
a bolygon allo megfigyelo szerint a lezeragyunak ugyancsak ellipszisnek 
kell lennie, megpedig olyannak, melynek terulete kisebb kell 
legyen, mint a kratere.
Mikozben a hajobol tekintve a nyom a jegen magaba foglalja a kratert,
akozben a bolygorol tekintve olyan lezeragyu haladt el, mely
kontrahalt, igy mikent is volna kepes fenye a kratert magaba foglalni ?

Mikent lehet, hogy a foton az latszik - a lezer utotte nyom nagyobb 
teruletet kerit be a kraterenel ?

Milyen jellegu, es milyen teruletu idom a bolygon hagyott lezer-nyom, 
a kraterehez viszonyitva ?  Nagyobb vagy kisebb teruletu ?

Udv: zoli

>Felado :   TUDOMANY #1717
>
>Mondok egy peldat: az altrel egyik elorejelzese az volt, hogy a feny 
> >tomegek jelenleteben elhajlik, es megadta az elhajlas merteket, mely 
> >eltert az addigi elmelet szerint varhato ertektol.

  Termeszetes az alt.rel. elmeletbeli tetelek  nem alabecsulendok.
De hogy meg mindemellett maradnak megvalaszolatlan kerdesek, annak is elo 
tanui vagyunk.
  A fenyelhajlas tomegek grav. erotereben nem egy kulonlegesseg, legyen az 
ossztomeg, vagy akar egy egyedulallo atommagtomeg. A jelenseg eppolyan 
termeszetes, mint egy eso targyakra hato legaramlat.
A fenyelhajlas jelenseg viszont nem magyarazat a ter gorbulesenek 
altalanositasara. Minden tomeg egyedi tulajdonsagokkal rendelkezhet. Maga a 
terido is visszavezetheto az atommagra is. S. Dezso mindezeket szamitasaival 
is igazolja.

>Az altrel egy masik erdekes elorejelzese a gravitacios hullamok >letezese. 
>Ezt eddig minden erofeszites ellenere sem sikerult
>kimutatni. Jelenleg a detektorok erzekenysege meg nem eleg jo, igy ez >a 
>teny meg nem csokkenti komolyan az elmelet hitelet. Ha sikerulne a 
> >detektorok erzekenyseget jelentosen novelni, es ilyen erzekenyseg 
> >mellett az altrel szerint mar jelezniuk kellene bizonyos >csillagaszati 
>esemenyeket, de megsem tennek, akkor az
>alaashatna az elmeletet.
Vegyuk sorba: Tehat az altrel grav. hullamok letezeset hirdeti.
De ezeket meg nem sikerult igazolni? Aztan nem ertem milyen csillagaszati 
tenyezok ashatnanak ala az elmeletnek-

>>A tenyekre visszaterve mindenkinek ajanlom Sarkadi Dezso fizikus uj 
>>honlapjat.
>Az ott leirtakat talan tulzas lenne siman a tenyekhez besorolni...  :-)
>Gondolom, nem csak nekem felejthetetlen az "egyenlo tomegek nem >vonzzak 
>egymast " elmelet, es az ennek kapcsan itt a hixen par eve >lezajlott 
>epuletes vita...
  A par eve zajlott esemenyeknek nem voltam tanuja, ettol eltekintve el 
tudom itelni mindazokat a konzervativ tipusu szemelyeket, akik 
hajlithatatlanul ragaszkodnak tanult ismereteikhez, meg sem kiserelve a 
gondolatot, hogy az a valami egeszen maskep is mukodhet, de ha megsem, csak 
igy, akkor pedig miert?
Az erthetetlenseg itt lep fel, hogy valami mukodik, de nincs vagy 
elhanyagoljuk a gyakorlati magyarazatat.
Szoval ilyen szempontbol dicseretes Sarkadi Dezso munkassaga, hogy 
hasznaljuk a kifejezest, 'nemcsak a hasara ut es beszel', allitasait sajat 
kiserletei igazoljak, tehat megalapozott epuletek ezek, es egy cseppet sem 
szabad figyelmen kivul hagynunk.

Udv Csaba.

Sziasztok!

Jozsef:
 >Allitolag sikerult kimerni, hogy nyari hetvegen,
 >mikor az USA-ban sokkal tobb auto indul el egyik iranyba, mint a masikba 
(nyara
 >lasi szokasok miatt), picit megvaltozik a Fold forgasa - persze csak 
addig, amig
 >meg nem allnak...
Tegyuk fel, hogy szazmillio autorol van szo, melyek atlagosan kettonnasak,
sebesseguk legyen 100 km/s, s menjen mindegyik egy iranyba. Kell meg egy
egy tavolsag a Fold tengelyetol: 5000 km. Ezekkel az adatokkal szamolgatva
azt kaptam, hogy a Fold impulzusmomentuma kb.10^-8 resszel valtozik meg.
Szoval egy ekkora valtozas kimerheto? Jo volna errol valami konkretumot
tudni.
Ez a fo kerdes, a tobbi mar csak tamaskodas:
Ahhoz, hogy a Fold globalisan eszrevegye a valtozast, ido kell,
mert az autok altal a talajra gyakorolt deformacio maximum a
foldrengeshullamok sebessegevel terjedhet - orakig tart, mire a
bolygo begyorsul.
Ha megis kimertek ilyen valtozast, hihetobbnek tartanek valami
meteorologiai vagy viztani magyarazatot.
Nem ismerem az amerikaiak nyaralasi szokasait, de kulonosnek
tartanam, ha a nyugati partiak ugyanakkor ulnenek kocsiba,
mint a keleti partiak, s egyiranyba tartananak.

Udv: Kalman