Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 3238
Copyright (C) HIX
2006-07-11
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 re: Evolucio (mind)  186 sor     (cikkei)
2 re: ikerparadoxon #3229 (mind)  26 sor     (cikkei)
3 re: ikerparadoxon #3229 (mind)  76 sor     (cikkei)
4 embrio (mind)  34 sor     (cikkei)
5 Jancsibacsi, Gogy (mind)  116 sor     (cikkei)

+ - re: Evolucio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sorhatar miatt erosen tomoritve:
> Nem ohajtok vallasra vonatkozo megjegyzesre valaszoni, csupan,mert az
> lehetetlen oszinten tenni valaki megsertese nekul.
Amig nem irod le a sajat velemenyedet, az evolucio hivei ossze fognak
keverni a kreacionistakkal, mivel az eszmerendszered alapjan nagyon
kozel allsz hozzajuk.
> ( A "barka" ,'ozonviz' ,csupan az adatain valo megtargyalasat nem zarom
> ki, de csupan mas formaban)
Szerintem is lassan ideje lenne. Amit idaig tudunk: allitasod szerint
nem vagy vallasos - de hiszel egy intelligens (es korlatos) teremtoben,
valamint rokonszenvezel a 10 parancsolatnak legalabbis az elso 4
parancsaval (ami nem nehez). Ha tobbet is elarulsz, valoszinuleg
konkretabb valaszokat is kaphatsz az elkepzeleseidre.
> Mely 'faj-ok ' kozotti 'atmenet'-nek veled magadat ?
Pl. az eloember es az ultramodern ember (amelynek az agya nagyobb, mint
a mienk, foga meg mar alig van).
> Ugy az allatok ,meg novenyek keresztezese a termeszetben ritka,de
> tortenik.
Ez itt most mit jelent? Allat novennyel? Ez aztan igazan ritka :-)
Allat vagy noveny a sajat fajaval? Ez nem tul ritka! Szaporodnak, mint a
nyulak :-) Masik fajjal? Errol idaig azt irtad, hogy ilyen nincs!
Leirnad pontosabban?
> De ugy a termeszetben mint allatkertekben,de meg a laboratoriumokban a
> 'genetic-engineering (gene-sebeszet) altal is az eredeti fajok maradnak.
NEM! Nem hallottal meg a kecskebirkarol? Az ket faj, szepen egyenloen
osszekeverve... De mar kereszteztek paradicsomot emberrel is.
> A kozolt lapokban is a salamander-ok, kulombozo madarak, nem valnak ,nem
> evolulnak ,mas fajokka. Nem valt pl. a salamander kigyova, vagy semmi
Most mar tenyleg orulnenk valami bizonyitasnak, hogy ez miert
lehetetlen! Persze nem olyat, hogy egy kanari kigyova alakuljon :-)
> Hogy miert nincs "super-nyul" vagy "super-roka" az is a keresztezzodes
> hatara miatt. Mint hivatkoztam a cukor-repa eseten a  genetikai hatar
> elereset. Maskulomben lenne 100%-os cukortartalamu repa,meg raketa gyors
NEM, nem lenne. Mar leirtam: lehetseges lenne pl. olyan nyul, amelyik
2-szer olyan gyorsan fut, jobban hall, lat, mint a mostani. A roka csak
ugy tudna elfogni, ha elotte viccet meselne neki, es a nyul halalra
rohogne magat. Azert nem alakul ki, mert ehhez ARANYTALANUL sok
eroforrast kellene felhasznalnia (legalabb 10-szer annyit, mint most),
- emiatt sokkal kevesebb elhetne az adott teruleten,
- amire kifejlodne az egyed a kozonseges nyulak leeloznek (ugy
szaporodasban, mint taplalekszerzesben),
- mas kepessege rovasara menne: pl. rosszabbul szaporodna, vagy
egyebkent serulekenyebb lenne (mondjuk betegsegekkel szemben - ha nem,
akkor viszont 20-40-szer annyi eroforrast hasznalna, mint most),
- nem valoszinu, hogy ennyi, es ennyire kedvezo mutacio ilyen rovid ido
alatt kialakuljon,
- NINCS SZUKSEG ra. Eleg lenne, ha kicsit jobb lenne, mint most: ez
pedig be is fog kovetkezni, ha eleg intenziven kergetik a rokak meg vagy
1 millio evig,
- miatta mind kipusztulnanak a rokak. Ugye, ha mindig megszokik a
vacsora... akkor viszont par 100 ezer vagy millio ev alatt a nyulak
kepessegei is leromlananak, a fenti okok miatt.
> A Universal Common Ancestry elvet ugy a DNA mint a chromosom
> hasonlitasai nem tamasszak ala,ugy a bacteria,noveny mint allat vilag
> eseten is.           Es a hemoglobin hasonlat altal, az emberi leny
> kozelebb all a csirkehez mint barmi mas emlos fajokhoz. De meg az
Ebbol is latszik, hogy nem lehet egyetlen tenyezo alapjan itelni. Ilyen
a mitokondrium-Eva es az y-Adam is (akik 100 ezer ev kulonbseggel eltek)
- es megsem toluk szarmazunk, csak a mitokondrium es az Y.
> Hogy nemely mutalasnak (mint mar tobbszor irtam) leheto nemi jovedelmezo
> erdmenye is, az igaz. De az  egy a millio-ban, mint mar irtam azokat
Ennel rosszabb is szokott lenni az arany, de a lenyeget nem erinti.
LETREJOHET a kedvezo mutacio, ez a lenyeg.
> Jelen orvostani kutato munkak altal allitolag ,pl.  a sziv-betegsgekre
> hajlamosaknak kisebb a lehetoseguk a rakra .  De ha valo is, melyiket
> ohajtanad.trombozist vagy rakot? Hol az elony?
Volt mar ilyen (egy masik jelensegnel), ahol elemeztek a helyzetet, es
kiderult, melyik az az osszetevo, amelyik az egyik dologert felelos, es
melyik a masikert. Keszult mar igy gyogyszer, ami gyogyit es nem art.
> Tortennek mutaciok a noveny vilagban, mint a gabonak eseten is. Igen. de
> buza nem valt kukoricava mutacio altal. Mind csupan a keresztezeseekkel
Ezt nem is mondta senki. A vadbuzabol lett a modern buza, a mahizbol a
kukorica. Miert olyan nehez ezt megerteni? Ha szobrot keszitesz, akkor
is agyagbol agyagszorot fogsz kesziteni, kobol meg koszobrot.
> a magasabb termes erdekeben az egyedulli cel. S evezredekkel ezelott is
> az volt. A kukorica pl.keresztezheto a fuvel. De mi az ertelme, Sema a
> jovedelmezobb kukorica, sem jobb fu az erdmenye.
Ez megint mellebeszeles. Keresztezheto, vagy sem? Ha igen, uj faj lesz,
vagy sem?
> eve hogy 'olja-evo' bacteriumot 'allitottak elo a biologusok.Melyeket a
> vizek olaj-szennyezesek esetein alkalmaznak. De az csak micro-ev.
Miert? Es mit bizonyit ez? Semmit. Eloszor nyilvan az egyszerubb
dolgokat csinaljak meg a gentechnologiaban is.
> De barmi "uj' organism-ot hoznak letre is, ha nem volt jelen es mukodo
> az os-pcsolytol, semmi befolyasolo jelentosege az evoluci elvenek
> bizonyitasara.
Csak annyiban, hogy ha egy faj megvaltozhat, akkor valoszinu, hogy
regebben is tudott valtozni.
> Ne feledd, megfigyelesek a termeszetes folymatokban , vagy azk ismetlesi
> kiserletek altal.  Tehat valami jelenlegi rendkivulli szanzacios tettek
> elereseibol feltetelezesek nem bizonyitja hogy az valoban meg is
> tortenheto lett volna az osidokben.
Mi lenne, ha magyarul irnal?
"Nem bizonyos, hogy megtortent": ha maradtak kovuletek, akkor abbol -
vagy a mai DNS-bol valoszinustheto.
"Nem megtortenhetett meg": a fentieken kivul: ha ma ismet sikerul
megcsinalni, es regen hasonloak lehettek a korulmenyek (mint a
kiserletnel) akkor regen is megtortenhetett.
> De meg HA az azt is tortenne, nem csupan azt bizonyitja hogy onmagatol a
> termeszetben nem toteenhetotett.  Ha ma kepzett, tanult,
> gyakorlott,inteligens szakertok sokai, millio dollaros laboratoriumokban
> ,hosszu probalkozasaik altal el is ertek valami olyasmit, hogy az
> onmagatol a termeszetben, minden ellentallo erok es a legprimitivebb
Kicsit tobb ido es probalkozas... ma is konnyeden sikerulne, ha lenne ra
egy bolygo es 1 mrd ev. Ennel azert olcsobban es gyorsabban szeretnenk
az eredmenyt.
> korulmenyek ellenere tortenhetet volna? S csak a magasabb tehetosegu leny
MERT??? Valami bizonyitek tenyleg nem artana!
> Az ott kozolt kepeket barki rogton lathatta hogy nem emberi ,hanem
Nem erdekelnek a hamisitvanyok. Hiteles kepek is vannak az embrionalis
fejlodesrol, amelyek BIZONYITJAK, hogy az elolenyek (nem csak az ember)
igenis atmennek ezeken a fejlodesi fokozatokon - sot, nem csak kepek,
hanem nehany helyen az is megvan, milyen genek hatasara milyen hormonok
allitjak le az illeto szerv fejlodeset es fejlesztenek ki egy masikat
belole. Bogarakkal vegeztek hasonlo kiserleteket, ahol a kulonbozo
hormonok hatasara felcserelodtek a testtajak (a potrohbol is fej lett,
vagy forditva), stb.
> Hany orvos abordalas eseten tep ki azon allati embriokra hasonlito
> magzat reszeket a no mehebol?  S ha meg egy orvos rendelojebe,foleg
Viccelsz? Hanyadik heten megy az abortusz? Az elso nehanyban? Amikor meg
nem is tudja, terhes-e a no? Kesobb meg mar az embrio minden szerve
megvan, mar csak fejlodnie es novekednie kell.
> Tehat az a valosag az EGYEDULLI allitolagos kozbe-seo,atmeneti faj-nak.
Nem igaz. Akarhany hamisitvanyt hozhatsz: ha EGYETLEN valos van veluk
szemben... marpedig nem csak egy van.
> Tobb madarak ma is vannak melyeknek karmaik vannak a szarnyaikon. Azt
> lathatod az ottani allatkertben is. A STRUCC-nak 3 karmai mind-ket
> szarny csukloin. Velned azt is 'atmeneti-leny'-nek?
Attol, hogy karma van, meg nem biztos, hogy atmeneti - legfeljebb csak
felig atalakult madar. Atmeneti akkor lesz, ha meg tovabb fog fejlodni.
A nagy testu, specializalt elolenyek (elefant, balna, zsiraf, stb) nem
valoszinu, hogy tovabbfejlodnek: max. egy kicsit alkalmazkodnak (pl.
hosszabb szor) - vagy kipusztulnak. A struccnak pl. eltunhet a karma (es
a nostenynek a szarnya is), mert nem igazan hasznalja. A laba fog tovabb
fejlodni.
A kicsi, gyors eletciklusu es ellenallo lenyekbol (BAKTERIUM, patkany,
stb) meg AKARMI!!!!! is lehet (persze a patkanybol baterium mar nem).
Az ember legtobb tulajdonsaga kozepen van, igy valamelyest meg fejlodhet
(az agy kivetel: nagyon fejlett es gyorsan fejlodott ki, igy EROSEN
VALOSZINU, hogy tovabb fog fejlodni, ahogy a tudomany mar talalt is
ilyen jelenseget - az izmai, foga viszont vissza fognak fejlodni, mert
nem igazan hasznalja. Mar most is nagyon sokat visszafejlodott a
majomhoz kepest - pl. egy *atlagos* 80 kilos (ferfi) ember gyakorlatilag
eselytelen egy 50 kilos (nosteny) majommal szemben, ha a fizikai
erejuket merik ossze. Ez nem csak veletlenul van igy, hanem azert, amit
a szuper-nyulrol is irtam: az evolucio nem tokeletes, hanem OPTIMALIS
lenyeket alakit ki).

Mas irta:
> Kulonbozo (rossz)szokasaink viszont meg most sem maradtak el, sajnos. Meg
> mindeg olunk, haboruzunk, vetelkedunk, talan ez is az evolucio resze, a
Ahogy mondod. A "rossz szokas" emberi kifejezes. Az evolucoban csak:
- hasznos (adott korulmenyek kozott a tulelest segiti): pl. az emberi
agresszio is lehet ilyen,
- kozombos: a tuleles szempontjabol mindegy, hogy van-e: mondjuk az
emberi buvarreflex. Regen ez hasznos volt, ha az ember valoban atment a
"vizimajom" korszakon.
- karos (altalaban valamkor hasznos volt, de valtoztak a korulmenyek).
Ilyen pl. a valaha volt emberi agresszio, amelyik azota EROSEN
lecsokkent mondjuk a majmokehoz kepest, amely azota is kb. valtozatlan.
> kerdes tehat az lenne hogy van e egy felso hatara a fejledsegnek?
Fejledseg? LED-et hordasz a fejeden? Egy kis kozpontozas sem artana a
mondatodba... meg egy "-" jel...
Nincs. Leirtam, a folyo hasonlattal. Termeszetesen valoszinusegek
vannak: tehat nem valoszinu, hogy a gyereked 2-szer olyan ertelmes lesz,
mint Te - bar nem lehetetlen...
> Nem mondhatjuk hogy civilizaltak vagyunk, mig a rossz szokasainkrol nem
> tudunk lemondani.
Legtobbszor a vetelkedes viszi elore a fejlodest!
A szaporodasban biztos: egeszen elkepeszto eredmenyekre kepes.
Haboru addig lesz, amig az ember annyira nem fejlodik hogy
- vagy mas modszerekkel (pl. a tudat befolyasolasa) is el nem eri
ugyanazt az eredmenyt,
- vagy ra nem jon, hogy hosszu tavon neki sem jo (nem eri meg az
emberiseg osszvagyonaban 1 millio Ft kart okozni ahhoz, hogy neki utana
10 Ft + evi 1 Ft-tal tobb legyen).
A civilizacio erdekes dolog... es meg erdekesebb, ha hirtelen valtoznak
a korulmenyek (lasd: Lost). Az ember szerintem akkor lesz sikeres, ha
arra torekszik, hogy a lehetosegek maximumat hozza ki minden helyzetbol
(a sajat fajanak, ill. altalaban az elolenyeknek - nem csak
sajatmaganak). Ehhez MINIMUM az kell, hogy egyaltalan el tudjon kepzelni
a jelenlegitol kulonbozo helyzeteket. Valamelyes agresszio szukseges a
jelenlegi elethez is - persze kevesebb, mint regebben, mert ritkabbak
pl. a rablok, ill. nem kell mindig egy atlagembernek kuzdeni veluk. Ha
viszont teljesen "civilizalt" lennel (a fenti cikked szerint), oda
lehetne menni Hozzad, es siman kivenni a kezedbol a taskadat.
+ - re: ikerparadoxon #3229 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Feri!

Igazad van!  

Megírom amin elcsúsztam: Elindul az urhajó. Útmenti álló megfigyelo 
szerint az eleje és vége egyszerre indult (középrol figyelte ezeket)
Késobb a távolban a hajófar csaknem utoléri a hajó orrát (kontrakció). 
A megfigyelo szerint a hajó fara hosszabb  ideig mozgott mint az eleje, 
és az átlagsebessége is nagyobb volt. Ebből arra következtet, hogy a 
hajófarban lévo óra az indulástól kezdve mindvégig lassabban járt, 
mint az orrbéli óra.  Ebbol arra következtettem, hogy az elozetesen 
egyezo erteket mutatott órák közül a farbéli már kevesebbet mutat. 
(holott többet kéne)
A másik ami megkavart: Liftkabin mennyezetének órája egyre többet 
mutat, mint a padlón lévo - állítja a lent ülo, ki érzi sajátsúlyát.  A 
relativitáselmélet szerint az illeto nem tudhatja, hogy gravitációban 
dekkol, vagy esetleg csillagközi térben gyorsul.
Feltettem, hogy ha mondjuk a mennyezeti óra már évekkel többet 
mutat, hiába szunne meg bármi okból a gravitáció - vagy maradna 
abba a kabin gyorsítása, a mennyezeti óra szerzett elonyét már nem 
lehetne behozni.
Ebbol is arra következtettem, hogy gyorsulás alatt az 
órák "elállítódnak", s ez az állapot a gyorsulás megszünte után is 
fennmarad - az utazó által észrevehetoen.

Zoli
+ - re: ikerparadoxon #3229 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok, és Kedves Zoli!

Javitanám magamat, mert pontatlanság csúszott a képleteimbe. A
Minkowsky-tér metrikája helyesen:
ds^2 = c^2*dt^2 - dl^2
,vagyis a fénysebesség négyzetét oda kell írni arányossági tényezöként
az idö négyzete elé. Persze a mértékegységek megfelelö megválasztásával
az arányossági tényezök eltüntethetök. Például, ha a távolságot
fényévben, az idöt meg évben adjuk meg, akkor majdnem ez a helyzet áll
elö (c = 1 fényév/év). A fénysebességet jelzö vonalak
Minkowsky-diagramon való 45 fokos ábrázolása is ezt az egyszerüsítést
sugalja, valamint ezen tényezönek az ált.rel.-ben a gravitációs tenzorba
építése is hajlamosított arra, hogy elkövessem ezt a hibát, ami ettöl
még hiba maradt.

A javitásnak megfelelöen a saját koordinátarendszerbeli négydimenziós
világvonal elem is c*dt lesz, és mivel a négydimenziós világvonal elem
invariáns a koordináta transzformációkra, így a minden szakaszán
idöszerü  világvonalakra a ds/c mennyiség adja az illetö anyagi pont
öregedését bármely intervallumban bármely inerciarendszerben.

Egy egyszerüen érthetö magyarázatot is írok az ikerparadoxonra, amelyben
még véletlenül sem hivatkozok szinkronizált koordinátarendszerekre.
Annyit azonban tudni kell a Doppler-eltolodásról, hogy a közeledésnél
f*s mértékben eltolódott (nyugalomban f) frekvencia ugyanezen sebességü
távolodáskor f/s mértékben tolódik el. Két ikertestvér - Antal, és Béla
- közül Béla utazik el hatalmas sebességgel. Mindegyikük rendelkezik egy
pontos másodpercenként felvillanó órával, és mindegyikük láthatja a
másikuk órájának villanásait Béla teljes utazása alatt. Béla ürhajója
olyan fantasztikus szerkezettel van ellátva, hogy a gyorsulás
idötartalmainak elemzésétöl eltekinthetünk, úgy vehetjük, hogy ez mindíg
egyetlen pillanat alatt megtörténik. Béle három évig távolodik állandó
sebességgel, majd ugyancsak három évig közeledik ugyan ezzel a
sebességgel. Az ürhajó sebessége olyan óriási, hogy Antal Béla távolodó
óráját 1 herz helyet csak 1/3 herzesnek látja a Doppler-eltolodás miatt,
és Béla is viszont 1/3 herzesnek látja Antal óráját. Ebböl Béla könnyen
megállapíthatja, hogy három éves távolodása alatt Antal mindössze egy
évre való órajelei érkeznek el hozzá. Ekkor Béla ellenkezö irányt vesz
ürhajójával, és egészen mást fog tapasztalni. Antal órajele ettöl fogva
3 herzes lesz, így a három éves hazaútja során Antal 3*3 évi, azaz 9 évi
jelét foghatja. Ebböl következöleg Béla saját idejében mért 6 éves
utazása alatt Antal 9+1 évet, vagyis 10 évet öregedett.

Eddig tartott a példa azon része, amelyben nélkülözni lehetett a
koordináta transzformációkat. Ha Antal szempontjából akarnánk a fentitöl
független úton megvizsgálni az órajeleket, úgy a traszformációkat már
nem lehet elkerülni, mivel Béla irányváltása Antaltól távol történik,
amelyröl Antal csak késöbb fog tudomást szerezni, és hogy mennyivel
késöbb, azt már csak számításokkal lehet meghatározi. Tudni kellene,
hogy Béla legtávolabbi pontján Antal ideje szerint milyen messzire
jutott, és hogy annan mennyi idö alatt ér vissza a fény. Eddig ugyanis
Antal 1/3 herzes órajelet lát, ezután azonban 3 herzeset, lévén ekkortól
Bélát már közeledni látja.

De persze az eddigi eredményeinkböl is kiszámíthatjuk, hogy milyen
eredményt várunk a koordináta transzformációktól, így a
transzformációkat továbbra is megkerülhetjük, bár ez a számítás már
feltételezi, hogy eddigi eredményeink helyesek.

Tudjuk hogy Antal 10 év alatt látja Béla 6 évhez tartozó 1 herzes
órajelét két különbözö frekvencián, 1/3 herzesként, és 3 hercesként.
Ebböl mondjuk x ideig lát 1/3 herzeset, 10-x ideig 3 herceset, vagyis:
1 herz * 6 év = 1/3 herz * x év + 3 herz * (10-x) év
Ezt megoldva kijön, hogy x = 9 év, vagyis 9 évig vesz Antal 1/3 herzes
jelet, és 1 évig 3 herzeset.

Mivel tudjuk, hogy Béla fele útján fordult meg, így ez a fordulás Antal
idejében is fele idöpontban történt, tehát a fordulóponttól a fény 9 -
10/2 = 4 évig utazott haza, vagyis Béla 4 fényévnyire távolodott, Antal
idejében 5 év alatt. Ezért Béla Antalhoz viszonyított sebessége 4/5
fénysebesség, vagyis 0.8 c.

A kalkuláció transzformációkkal való ellenörzését az érdeklödö olvasókra
hagyom.

Üdv: Takács Feri
+ - embrio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Janibacsi,

>Hogy miert nincs "super-nyul" vagy "super-roka" az is a keresztezzodes
>hatara miatt. Mint hivatkoztam a cukor-repa eseten a  genetikai hatar
>elereset. Maskulomben lenne 100%-os cukortartalamu repa,meg raketa gyors
>nyul ,roka,stb.
......mar megint nem gondolkozott, mielőtt irt volna.
Ha a repa 100% cukortartalmu, akkor az cukor, de hol a repa, amiben a cukor
van?   :-)
Komolyra forditva a szot: itt nem genetikai tényezok adjak a korlatot, hanem
nagyon egyszeru fizikai torvények.
A sejthartyak ket oldalan nem lehet adott koncentraciokulonbsegnel nagyobb,
adott izomtomeghez adott erokifejtes tertozik, ami az izomtomeget adott
gyorsulassal kepes mozgatni.

>Hany orvos abordalas eseten tep ki azon allati embriokra hasonlito
>magzat reszeket a no mehebol?  S ha meg egy orvos rendelojebe,foleg
>ob-gen. szkaorvoshoz, aki rendszerint a rendelok falain a hman embrio
>fejlodesi metszeteit  mutajak, latsz Haeckel allitasahoz hasonlot?
Abortalas, es ha keson történik a dolog, akkor bizony mar csak emberre
emlekeztet a magzat, de nehogy mar a fogantatas pillanataban is ugy nezzen
ki mint egy kesz baba !   Bizony, eloszor egy teljesen egyforma sejteket
tartalmazó sejthalmaz, ami aztan differencialodik, es - tetszik, nem
tetszik - eleinte szep hosszu farka van., s csak kesobb kezd el hasonlitani
az emberre. Az, hogy magzat a mehen belul végigmegy a törzsfejlodesen, az
nem azt jelenti, hogy előszor hal, aztan hullő, meg kiscsirke, vegul majom.
De ha vagtal mar kette egy kicsiket regebbi tojasbol keszult fott tojast,
ami olyan baromfiudvarbol valo, ahol kakas is van, akkor az emberi embriora
megszolalasig hasonlito alakzatot talalsz benne. (Nem igazan gusztusos, de
ha nincs rajtad a szemuveg, meg lehet enni, es nem lehet eszrevenni.)
Itt tehat arrol van szo, hogy pld. a gerincesek embrioi a fejlodes korai
szakaszaban teljesen egyformak.

Janos (aki nem biologus, de nem csukja be a szemet, ha lat valamit).
+ - Jancsibacsi, Gogy (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Jancsibacsi:

Mivel nem kulonboztetted meg (#3235)-ben, hogy Starters-rol vagy rolam van-e 
szo... nem tudhatom, fel kell teteleznem, hogy mindketonkrol.

Kezd kicsit faraszto lenni, hogy mas akarja megmondani, mit is kene 
gondolnom, allitanom. Olyan allitasok bizonyitasat koveteled meg tolem, 
amiket nem mondtam. Sohasem. Ha ez neked kibuvonak szamit, miattam tarthatod 
annak, nem erdekel. Beskatulyazol elvakult evolucio-hivonek, pedig nam 
vagyok az.

Fogalmam sincs, miert van batorsagod azt allitani, hogy nem olvastam 
valamit. Honnan tudod? Mar az elso lap is olyan volt, hogy fatalis tevedest 
tartalmzott, amire az elozo postban hivatkoztam is, ideztem

belole. Inkabb te nem olvastad el, amiket ajanlgattal, vagy nem neztel 
kelloen utana a dolgoknak.

- Nem hiszed, hogy talalhatnek olyan "nyavalyat", ami nem mutacio eredetu..
Ezzel elismerted, hogy a betegseget okozo biologiai agenseknek legalabbis 
tobbsege, ha nem az osszes,  mutacioval jott letre. Persze, ezt csak te 
hiszed, ez meg nem bizonyitek. De komoly esely van ra, hogy igy tortent.

- Polimorfizmus nem hoz letre uj fajokat.
Nem is. Tekintve, hogy a polimorfizmus egy genetikai jelleg több formájának 
általános előfordulása egy populációban. Ha egy hozza hasonlojelenseg 
letrehozhatna uj fajokat, az mar nem polimrofizmus lenne. Precizebben kene 
hasznalni a kifejezeseket. Maximum annyit allithatsz, hogy polimorfizmushoz 
hasonlo jelenseg nem hozhat letre uj fajokat. Pontosan melyik jelensegre, 
vagy azok csoportjara gondoltal? Ne haragudj meg, de nem talalgatnek.

- Azt varod, valaki mondjon vegre egy pozitiv mutaciot.
Mi az, hogy pozitiv mutacio? Megis, anelkul, hogy egyszer is, konkretan, 
altalanosan es vilagosan, pontos kriteriumokkal, elmondtad volna, miert nem 
pozitivak szamodra azok a mutaciok, amiket eddig megtargyaltunk, honan 
tudhatna barki, milyet is keresel? Toled idezek, ha nem baj.
(#3234):
> Hogy nemely mutalasnak (mint mar tobbszor irtam) leheto nemi jovedelmezo
> erdmenye is, az igaz.
Hmmm... Akkor mi, ha nem ez?

- Azt varod, vegre valaki mondjon mutacio altal evolvalt fajt.
Valassz ki magadnak egy tetszoleges "nyavalyat". Vagyis, ontosabban 
betegseget okozo biologiai agenst. Te magad irtad le. Valami ilyen lehet az 
ongol.

Az "uniformatarianzus"-rol soha eletemben nem hallottam meg. Ha a geologiai 
uniformatizmusrol van szo, akkor abban nem tudok egyertelmu allast foglalni. 
Nem hiszem, hogy egyetlen mondatom is erintette a temat, volt koze hozza.De 
dolgozom rajta.

Gogy:

Virtualis elet. A szamitogepes virusok, fergek. Hasonlo mechanizmus szerint 
szaporodnak, mint a termeszetes virusok es egysejtuek.

Informaciotartalmuk egyben az "anyagi megtestesulesuk" is. Nem ervenyes az 
informaciora ugyanolyan megmaradasi torveny, mint az anyagra, energiara, igy 
kicsit mas mechanizmusok szerint sokasodnak. De az informaciot tarolo 
eszkozok anyagi dolgok, tehat a helyzet nem gyokeresen eltero.

Pl. az elpusztitasukra tervezett programok sem faljak fel oket, hanem 
tobbnyire felulirjak informaciojukat, ill. kitorlik oket, nem boritjak be 
oket, hogy eletfolyamataikat leallitsak, hanem karantenba helyezik, ahonnan 
nem juthatnak processzoridohoz. De ez hasonlit a fizikai vilagban torteno 
folamatokhoz. Anyagcserenel tovabb reszletezem az analogiat.

Processzorido az eletfolyamataik idobeli kiterjedese, 
memoria/tarolohelykapacitas igenyuk a fizikai kiterjedesuk. Es 
"taplalkoznak" is, abban az ertelemben, hogy programokba irjak bele magukat, 
a kodba valo befuzodessel vagy az eredeti kod athelyezesevel, ritkabban 
felulirasaval. Szenalapu (anyag/energia alapu, altalanossagban) eloleny is 
kepes lehet hasolnora, pl. a virusok igy szaporodnak, genjeiket es 
burkolatukat a megfertozott sejttel masoltatva.

Anyagcsere: Kepesek mas, hasonlo entitasok altal fel nem hasznalt 
(autotrofia/szabad tarolohely lefoglalasa), vagy mar felhasznalt 
(heterotrofia/letezo, mar informaciot hordozo tarolohely felulirasa), 
fizikai megtestesulest hordozo tenyezo (anyag/tarolohely) megszerzesere. 
Mukodesuk vegleges megszunese utan a fizikat megtestesulesuket hordozo 
tenyezo (tobbnyire) felszabadul (felszabadithato).

Allandosag es valtozekonysag: vannak olyanok, amik kepesek onmagukat 
lemasolodas kozben modositani, igy a mintafelismeres alapjan dolgozo 
irtoikat atverni.

Ingerlekenyseg: megvalosithato, ha kepesse teszik oket kornyezetuk 
megvaltozasanak erzekelesere. Pl. ha tobb peldany is jelen van a gepen, es 
szamuk csokkenni kezd, es kommunikalnak, igy sajat populaciojuk egyedszamat 
ismerik. Akkor lehetseges olyat irni, amelyik ilyen esetben strategiat valt. 
Pl. intenziv onmasolasba kezd, a helyi gepre vagy halozaton keresztul 
masikra masolja es futtatja magat, vagy alcazast alkalmaz (pl. egy mar 
atvizsgalt file-ban, konyvtarban megbuvik, leall es kesobbre idozitve 
ujraindittatja magat, ha ez az adott rendszeren megvalosithato).

Nagyon hasonloan mukodnek, mint az elolenyek. Talan a leheto leghasonlobban. 
A mai memoriak nagy informacio surusege mellett, (bitserules kovetkezteben) 
meg mutalodhatnak is akar. Persze, jelen esetben ez, kompakt, celorientalt, 
algoritmikus es nem onjavito felepites melllett, varhatoan sokkal karosabb a 
KODOK serulese, mint egy anyagbbol felepulo, kommersz eloleny eseteben. 
Viszont, ha vannak benne a strategiai vezerleset szabalyozo ADATOK, mintegy 
primitiv genek, es azok serulnek meg (Hoax gen analogia), akkor az uj verzio 
mas, esetleg az elozonel hatekonyabb strategiat is kovethet.

De miert ne lehetne olyan virust irni, ami sajat magat ket vagy tobb 
peldanyban tartalmazza, felvaltva futnak es az eppen futo valtozat 
osszehasonlitja magat a tobbivel. Elteres eseten szetvalnak, mintegy 
osztodnak, majd visszasokszorozodnak. A rossz verzio (ha rossza valt a 
KODJA, az algoritmusa felborul, akkor csaknem biztosan) mukodokeptelen lesz. 
Vedelem. Primitiv, mert magas az eroforras-igenye, nem kijatszhatatlan, mert 
ha eppen mukodeskeptelenne serult KOD resze fut, akkor bajban van. De 
hasznos lehet

Na, eleg mara a sci-fibol.

NBalu

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS