Kedves Sandor.

<<Hat pedig te mar a listan voltal mikor tobben is leirtak hogy mi tortenne
peldaul par tiz percen belul az egesz GPS rendszerrel ha nem venne
figyelembe a relativitast...>>
<<Es amit Janos irt; A relativitas soha nem fog megbukni, minthogy a
tapasztalatokkal teljes
mertekben egybavago eredmenyeket ad, tagadasa viszont ellentmondasokra
vezet.>>>

Azt mar tobbszor kihangsulyoztam, hogy minden gyakorlati tapasztalatot
elfogadok, esetleg mas magyarazatal. Igaz a GPS-vel kapcsolatos
eszreveteled, valamint Janosnak is igaza van, de csak abban, hogy a
"tapasztalatokkal teljes mertekben egybevago eredmenyek nem fognak megbukni"
de a relativitasra, a mostani felfogasom szeint nem ervenyes.
Jelenleg ott vagyok, hogy egy kis kiigazitassal, az Einstein elotti fizikat
(nem is olyan egbekialto), eljutottam odaig, hogy minden szamitast
megcsinalok, amit a relativitasra fogtak. Nem kell az agyat senki kicsavarja
azert, hogy megertse. Folyamatos logikai kovetkoztetesek eredmenye.

Megnezten a Revai lexikonban, hogy mit ir a Doppler-elvrol (igy irja, nem
Doppler-model), amely egyezik, egy magyar honlapon leirtakkal. En nem
ertettem egyet veluk es megalkottam az altalam elkepzelt szamitasokat es
csoda, nem csoda egy angol honlapon
megtalaltam azt, amely  egyezik az enyemmel, csak mas magyarazatokkal..

S. Zoli kifogasolja, hogy "elveket" emlegetek. Az angol " Doppler principle"
is
szerintem ilyesmit jelent.

<<Viszont konkretan az egi-mechanikaival nicsen semmi baj. Es ha Te abban
bajt latsz, akkor valoszinuleg nem ertetted meg.>>

A paradoxon az, hogy gyorsitassal all magasabb palyara egy egitest, es utana
"lelassul"?

<<Nem vagyok sem csillagasz (legf. amator), sem matematikus, ilyen
szamitasra nem vallalkozom. "Kisse" kiesett az elmembol es a napi munkambol
a diff. egyenletek megoldasa.>>

Nem varom el toled, hogy kiszamold. Eleg, ha megmutatod, ki szamitotta ki es
talal-e a Merkurra alkalmazott szamitassal?

En jelenleg egyeztetem "a modelemet" (igy jo?) az ismert tapasztalatokkal!

Nincs "idotagulas", de ettol az ora mehet maskep, bizonyoskorulmenyek
kozott es a GPS is jol mukodik igy, ahogy van, de a Michelson interferometer
ha az 1.67E-23 sec kimutatna, akkor erzekeltek volna a jelenseget.!

Udv, Szocs

>Felado : 
Kedves Sandor!
>Hinned vagy sem - megis ezt irta.
  Azt hiszem nem olyan konnyu valami ismertet maskep elkepzelni. En
valahogy ugy latom, mint a szamtan fejlodeset, ahol ugyanazon
szamertekeket lehet gorog, romai szamokkal kifejezni, de akar kettos
szamrendszerben is, stb. Rohan Janos legutobi leveleben orommel szamolt
be, hogy komoly tudomanyos korokben felteve a kerdest, nem kapott
kielegito valaszt, hogy lehetseges e konkret bizonyitek (kiserlet stb.)
mely eldontene a vonzas vagy taszitas hatast, talan a tudomany eddig
eppezert nem is fejtegette.
 (Kepzeld, nagy hirem van, egy tudomanyos kerdezo web site -ra meg
decemberben elkuldtem a kerdest:
Vajon mi bizonyítja, hogy a gravitáció vonzóero?
Eloszor nem is ertettek, szerintem masodszor sem, a valaszt a kerdest
koveto "Semmi"
gombra tettem a
http://160.114.99.91/astrojan/gravith.htm
lapon. )

>"Kulso tenyezok" ???, de a kulso tenyezo maga a terido.
>Az szabja meg, hogy hogyan mozoghat az anyag (a tomeg).
 A terido nevet is miadtuk, de hogy valojaban (mi is az) vagy hogyan
mukodik, nehez eldonteni. Kb. ket eve Kalman irta, hogy ket hires tudos
folytatott vitat ezzel kapcsolatban, es bizony elegge kulonboztek a
velemenyek. Es akkor kinek hihetunk mi, talan ezert esunk tobbszor is a
'jozan' paraszt esz csapdajaba.
 Ismet a filozofiahoz folyamadom. Uresnek veszem a teret, melyben igen
bonyolult, mindenfele esemenyek jatszodnak, megpedig talan vegtelen
meretekben. A megfigyelo szempontjabol osszuk retegekre az anyagot.
Nevezzuk kozepretegnek azt az anyaghalmazt, melyet a szemunkel
erzekelunk, ez nagyjabol a porszemtol a galaxisig tartana. Feltevodik egy
kerdes: miert ne elvezhetnenek a retegek is vegtelenseget? A helyzet csak
az, hogy ezen retegek mibenletet mi mar keptelenek leszunk ugymond
kontrolalni. Elakadunk, nem tudjuk hogy mukodnek mas rendszerek, habar
kulonbozo (ero)hatasok retegekbe atterjed(het)nek.  Mig a tudomany nem
fejlodik, egyes dolgokat homaly fed, az atomot is nemreg meg
oszthatatlannak tartottuk.
  Ha abbol indulunk ki, hogy a nagy bumm elott az univerzum osszanyaga
pontszeru lehetett, barmely elementaris tomeghalmazrol sem
feltetelezhetjuk, hogy anyaga omogen es oszthatatlan.
  >A tomeg pedig a terido szerkezetet szabja meg (nevezetesen
>gorbiti). Ezt a szemleletes leirast mar tobben is emlitettuk
>ezen a listan.
  A tomeg tergorbito hatasa eppoly mukodokepes, mintha 'arnyekhatasnak'
neveznenk az efektust, es az energia atadas impulzusszeruen mukodne.
 Egy tomeg altal keltetett gyorsulasi hatas megeggyezik az ileto tomeg
hijjan mukodo terbeli gyorsulomozgashatashoz, ugyszint a linearis
korforgas eseten megvalosult centrifugalis gyorsulasnak tuno erohatasok.
Allithatjuk, hogy nem utkozes hatasara jon letre a gyorsulas mely az
ileto tomeg anyaga es a ter alkotoelemei kozott valosul meg? Nem is
tudom, sokat lehetne ezen vitazni, de talan tisztabbnak latszik mintha a
'vonzas' szocskat hasznalnank.
    Udv. Csaba.

Tobb magyar tudos ipotezise is bizonyulhat, amennyiben a legutobi
amerikai Marsszonda is konkretan alatamasztja a feltetelezeseiket. Ez
pedig tudjuk az lenne, hogy a Marson is elementaris szinten mukodnek
odakerult vagy ott kialakult eletformak. Talan nem is annyira meglepo.
Ahogy mi letezunk barhol letezhet akar civilizalt eletforma is, csak
egyszeruen terben es idoben el vagyunk szigetelve a tavolsagtol fuggoen.
(A legkozelebi csillag ot fenyev) Ha allitjuk hogy univerzumunk is
egyszer elkezdodott, az elet joval kesobi folyamat lehet, de egyszer
valahol valamikor el kellett kezdodjon. Azt is tudjuk hogy kulonbozo
hatasok szuksegesek a feltetelekhez.
 Ami viszont egyaltalan nem tiszta:
 Hol a hatar az elettelen es elo anyag kozott. Milyen hatasokra kepes a
tudatlan anyag egyesulni mondhatjuk szovetkezni acelbol hogy tudatossa
valjon. Milyen fizikai torvenyek hatasara kenyszerulnek az elemek
lancszeru szinte tervezett vagy programozott sorozatokat alkotni, melyek
az elo anyag fontos alkotoelemeve valik. A foldi elet megannyi gyonyoret
szinte keptelenek vagyunk egyszeruen felfogni, csodalni, stb. Az egesz
ugy fest, mintha rajtunk kivul maga a termeszet is gondolkodna (evolucio
stb.).
 Csak remelkedunk megannyi kerdeseink valaszaira az egyre fejlodo
szamitastehhnika korszakaban, talan a mesterseges inteligencia
megvalosulasa utan tobb feny derulhet eletes kerdeseinkre.
    Udv. Csaba.

Szervusz!
> Felado : 
> Temakor: edzettseg, allokepesseg ( 11 sor )
 ...
> Milyen testi valtozasokban jelenik meg az, ha valakinek a
> rendszeres mozgastol javul az allokepessege, edzettsege...?
> Meglepoen rovid ido (nehany nap) alatt erzekelhetoen jobban
> reagal a szervezet a megterhelesre (20 perc futas hegyeken
> volgyeken). Fogyas (zsirparnak csokkenese), vagy izomtomeg
> novekedes nem tortenik ilyen gyorsan.
>
> Tehat mi az a fiziologiai valtozas a hatterben, amely miatt
> az emberi test maskeppen viselkedik ilyenkor? Valamilyen
> hormon vagy mas uzenetvivo mennyisegenek megvaltozasara
> tudok gondolni, de biztosan vizsgaltak mar ezt millioan.

csak találgatások:
A hemoglobin mennyisége megnô a vörösvérsejtekben.
Egyes energiatermelésben résztvevô enzimek mennyisége megnô.
Kitágulnak/megnyílnak alig használt hajszálerek az izomzatban.

üdv,

Gogy

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=195623&rvt=37&redirect=
false&norel=1
>A hagyományos villamos áram 50 herzes színuszos görbe jellel
>írható le és 230 Wolt feszültségű, míg a semleges áram nem
>50 herzes, nem színuszos görbéjű, ám, hogy milyen, az
>a szabadalmi titok része.

Bar letezik olyan jogi kategoria, hogy titkos szabadalom,
de oszcilloszkop is letezik... Ezek vagy elmebetegek, vagy
masokat neznek annak. Meglehet, hogy a gyartouzemet legalis penzbol
letesitik es legalisan forgalmazzak a keszulekeiket, csak eppen a
keszpenzzel fizeto vevoik lehetnek akar fiktivek is. A szamla nelkuli
nyugtas bevetel lehet jelentos, mikozben adokoteles nyereseg
gyakorlatilag nincs mert az elmegy 'koltsegekre'.
Tenyleg vannak villamos fogyasztok, melyek jobb hatasfokuak, ha
szinuszos feszultseg helyett, pl. trapezos villannyal mukodnek,
ill. 50Hz-nel magasabb frekvenciaju taprol uzemelnek.
Pl. az egyfazisu indukcios motorok (pl. kisteljesitmenyu
ventillatoroke) vesztesegesebbek alacsonyfrekvencias szinusznal,
amitol melegszenek, es a nyomatekuk sem megfelelo.
Szurt egyeniranyitos fogyasztok vesztesege is lehet kisebb,
ha trapezos feszultsegrol mukodnek.
30% hatasfokjavulas egyedi esetben elofordulhat, reklamnak ez jo.
Kiegett fenycso par KHz trapez/negyszog-jeltol szepen begyujtva
vilagit. (A nehanyszor 10V Vpp kuszobfeszultsegre konkretan mar
nem emlekszem. Ez a cso hosszatol es tipusatol is fugg)

Udv: zoli

>Hat pedig te mar a listan voltal mikor tobben is leirtak hogy mi tortenne
>peldaul par tiz percen belul az egesz GPS rendszerrel ha nem venne
>figyelembe a relativitast...

En ezzel egy kicsit ovatosabb lennek.
lasd: http://www.metaresearch.org/cosmology/gps_relativity.asp

Egyebkent ezt a website-ot (http://www.metaresearch.org/) ajanlom
mindazok figyelmebe, akik a relativitas elmeletet kezdik egy kicsit
"hivo" szinten terjeszteni. Peldaul:

<<<A relativitas soha nem fog megbukni, minthogy a tapasztalatokkal teljes
mertekben egybavago eredmenyeket ad, tagadasa viszont ellentmondasokra
vezet.>>>

Gondolom a "relativitas" itt az Einstein fele Specialis vagy Altalanos
Relativitas elmeletet jelenti. De ott van peldaul a Lorentz fele
Relativitas elmelet is, ami nagyon hasonlo a Specialis Relativitas
elmelethez. A kiserleti bizonyitekok alapjan az allas valojaban
egyenlore dontetlen az SR es az LR kozott. Valoszinuleg azert megis
az SR az altalanosan elfogadott elmelet, mert ahhoz nincs szukseg
az eter feltetelezesere es igy sokkal elegansabb. A termeszetet
meg nem feltetlenul erdekli, hogy melyik elmelet az "elegansabb".

A fent emlitett website tenyleg nagyon jo. A cikkek nagy resze tudomanyos
szempontbol is nagyon igenyes es pontos.

En is azt gondolom hogy a Specialis es az Altalanos Reletivitas a
legnagyobb tudomanyos felfedezesek koze tartoznak, de ez nem feltetlenul
jelenti azt, hogy barmifele ketelkedes ezek tokeletessegeben
tudomanytalan lenne. Valoszinuleg eppen ellenkezoleg.

Udv,
Miklos

Sziasztok!


Janos, idezed a cikket (amit en idohianybol kifolyolag nem vadasztam le a
halorol):
: "A hagyományos villamos áram 50 herzes színuszos görbe jellel írható le
: és 230 Wolt feszültségu, míg a semleges áram nem 50 herzes, nem
: színuszos görbéju, ám, hogy milyen, az a szabadalmi titok része. "

A legjobb poen az egeszben az, hogy "szabadalmi titok". Ez a kifejezes
biztos ismertetojele a parasztvakitasnak, szabadalmi titok ugyanis
nincsen. Ha valamit szabadalmaztatok, akkor az az informacio nyilvanosan
hozzaferheto (es a szabadalmi iratot ugy kell megszerkeszteni, hogy
elolvasasa utan barki meg tudja epiteni a ketyeret, aki rendelkezik a
technikai hatterrel). Ha valamit titkolni akarok, akkor nem
szabadalmaztatom, ilyen egyszeru.


Udv,
marky