Szia Tibor
>> Megaztan hogyan is akarunk repulni ha a tajekozodas minden
>> csinjat-binjat nem ismerjuk?
>
> A kerdes jogos, de szvsz a technika mai allasa mellett egy fedelzeti GPS
> berendezes nem igenyel nagyobb helyet
  Termeszetes, ezzel nem teged akartalag megserteni, az emlitett rendszert
ismerem, nekunk mint embereknek mar a mai nap nem okoz gondot az irany,
de meg mindeg rejtely a madarak talyekozodasa, hisz ok nem fogjak a mi
muholdas jeleinket.
  Nem irtal viszont arra a levelre, melyben emlitettem a modern repules
lehetoseget, pedig vartam hogy reagalsz.
  Itt ahogy emlitettem, Magyar Amcsi kiserletrol van szo, mely lehetove
teszi a targyak gravitacios szabaddatetelet.
 Szerintem sokkal biztonsagosabb, hiszen ha egy helikopter motorja a
legterben meghibasodik, leall, nem taszithatom az ut szelere mint egy
autot.

> A GPS kellemes mellekszolgaltatasa, hogy merni kepes a foldfelszin
> feletti magassagot es a _tenyleges_ sebesseget is. Ezaltal nagyobb
> pontossaggal kiszamithato a celba erkezes ideje.
  En egyenlore orajelet szedek le rola, melyel korrigalom iletve
biztositom az oraszerkezetek tokeletes mukodeset.
        Udv. Csaba.





-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Sziasztok, szia Miki!

On Wed, Mar 16, 2005 at 03:43:32AM +0100, ... wrote:

> A 2 m2 persze csak sima aranyokkal jott ki, de azert ha megnezunk egy
> 300kg-os repulo bombat, nem is szarnya van, inkabb csak uszonya...
> Mondjuk gyorsabb mint 180km/h, de akkor is.

Bombara gondolsz, vagy a robotrepulogepekre (koznyelvben:
szarnyasraketa)? A bomba az nem repul, hanem esik. A robotrepulogep
valoban repül a viszonylag kis szarnyaival is, de ahogy irod, valoban
gyorsabban, mint 180 km/h.

> Hoppa, erre gondoltam en is, es ezt is irtam. Csak epp landolaskor a
> gep sebessegvektora nem parhuzamos a torzsel es igy a "vizszintes"
> vezersikkal sem.

Dede... :) A mai korszeru repulok (utasszalitok es harci gepek is) az
egesz vizszintes vezersikot is tudjak allitani (elforditani), igy a gep
sebessegvektora parhuzamos a vizszintes vezersik sikjaval. :) Katonai
repulobemutatokon gyakran latni, hogy leszallas utan a vadaszgep hosszan
gurul megemelt orral, nagy allasszoggel. Ilyenkor erdemes figyelni a
vizszintes vezersikot: jol latszik, hogy a futopalyahoz kepest
vizszintes... 
 
> >A vadaszgepek szarnya azert "lecsapott" hogy >fordulekonyabbak legyenek.
> En is ezt mondom! Mivel a fordulashoz elobb a sajat tengely korul
> kell elfordulni. Nem? 

Azt hiszem, nem ugyanarrol beszelunk... :(
 
> >(a "lecsapott" szarny) instabil konstrukciot eredmenyez.
> Egyetertek, de azert a vadaszgepekrol nem mondanam, hogy instabilak.

Pedig instabilak... Akkor a (repulogep) stabilitasarol is fellebbentjuk
a fatylat :) Akkor nevezunk egy repulogepet stabilnak, ha egy szellokes
(vagy akarmilyen kulso hatas) kibillenti a vizszintes repulesi
helyzetbol, akkor oda magatol visszater. A keresztiranyu stabilitast a
szarny pozitiv V-be allitasa (amikor a szarnyveg feljebb van, mint
a szarnyto) adja. Ez ugy mukodik, hogy vizszintes helyzetben a ket
szarnyfel fuggoleges vetulete egyforma. A felhajtoero fugg a
szarnyfelulettol es a sebessegtol. A ket szarnyfel sebesseget vehetjuk
egyenlonek (vigyazat: forduloban nem!), igy a rajtuk ebredo felhajtoero
is egyenlo.

Ha a gep kibillen a vizszintes helyzetbol, akkor a lefele mozdulo
szarnyfel vizszintes vetulete megno, a masike csokken, ezaltal a ket
oldal felhajtoereje nem lesz egyenlo, igy visszabillen az
"egyenlo vetuletu" (vizszintes) helyzetbe.

Negativ V-be allitasnal ("lecsapott szarny" eseten) ez pont forditva
mukodik. Tehat instabil lesz a repulonk...  

> :-) Szoval a stabilitas is relativ. 

Nem. Vagy stabil egy gep, vagy nem... :) Az mar mas kerdes, hogy az
instabil vadaszgepek stabil repulese erdekeben a repulesvezerlo komputer
komoly munkat vegez a hatterben... Tehat ha a pilota kozepen tartja a
kormanyt, akkor a gep is maradjon ugy.

Ehhez egy anekdota: egy amerikai pilota visszater a gyakorlorepulesrol,
es idegileg kikeszulve, izzadtan szall ki a gepbol. Mondja a tarsanak,
hogy "- A francba! Bedoglott a robotpilota es vegig _vezetnem_ kellett a
gepet!" Ha stabil konstrukcio lenne egy vadaszgep, akkor elengedett
kormannyal is megtartotta volna a vizszintes helyzetet...
 
> > ket negyzetmeter nagyon keves. Hidd el... :)))
> > Szerinted ez mire eleg? :)
> Nekem is kevesnek tunik, de osszesen 130 kg-rol es 180 km/h-rol lenne
> szo. Ahogy fent is emlitettem: tobbszazkilos bombak repkednek
> "oldalso uszonyokkal".

Utolag jutott eszembe: a 130 kg-bol kb. 80 kg az ember, tehat 50 kg
volna a gep es az uzemagyag _egyuttes_ tomege? Pillekonnyu...

> Bar felteszem, hogy profi gepen a pilota kormanyoz, es ebbol a szamito
> gep kitalalja, - az idojarast, es minden egyebet is beleszamitva -  
> hogy melyik lapatot mennyire es merre kell forditania.

Pontosan: epp ezt irtam nehany sorral feljebb, hogy amig a gep
"stabilan" repul, addig a szamitogep "vert izzad" a hatterben... :)

> >ne felejtsetek el kilebegtetni! 
> Mi az a kilebegtetes?

Leszallaskor, a foldeteres elott a pilota megemeli a gepet, hogy
lagyabban erjen foldet. A gep ilyenkor a talaj es a szarny kozott
kialakult legparnan lebeg (innen a neve). A repulogep hordozokra
kilebegtetes nelkul szallnak le, szinte "odacsapjak" a gepet a
fedelzethez. A fekezo drotkotel ugyis megallitja... Es csak igy lehet
egy elore meghatarozott ponton foldet erni. De ha egy utasszallito igy
szallna le, akkor az utasok joggal kerdezhetnek a kapitanytol, hogy
"-Mondja kerem, mi most leszalltunk, vagy lelottek minket?" :)

A kilebegteteses leszallas hatranya, hogy hosszu palya kell hozza. Az
"anyahajokon" meg ugye a helybol van a legkevesebb... azert "vagjak oda"
a gepet leszallaskor.

> Tovabb kiserleteztem:
> Szeles vekony szarnyra torzset erositettem, de ugy,
> hogy a tomegkozeppont 5 centivel a szarny ala kerult.
> Kiegyensulyoztam. Csak fuggoleges vezersikot kapott,
> de kepes volt siklasra. Nem volt tul stabil, 
> de latszott, hogy mukodik a dolog. A stabilitast
> tehat az alulra tett tomeg megoldja, a sarkanyrepulokon
> gondolom akkor ezert nincs hatul kulon vizszintes
> meg fuggoleges vezersik.

Igen, a fenti kiserlettel rabukkantal a stabilitas masik
osszetevojere... :) Idealis (egyensulyi) esetben a gep tomegkozeppontja,
a felhajtoero eredo tamadaspontja, a hajtomu tolo/vono ereje es a
legellenallas eredoje egy pontra mutat (es iranyonkent egyenlo
nagysaguak, tehat az eredojuk zerus). Ekkor a gep megtartja
eredeti repulesi allapotat, akarmi is volt az... ha a tomegkozeppont es
a felhajtoero tamadasponja egymashoz kepest elmozdul, akkor kiegyenlito
ero (pontosabban nyomatek) ebred, ami hatni fog a repulore.

mas:

Csupaszarny papirmodell epitesere van egy jo "receptem", egy A/4-es lap
kell hozza es egy ollo. Ha majd le tudom rajzolni, kiteszem valahova a
netre. Piszok egyszeru gep, ot perc alatt elkeszitheto es remekul
siklik... :) 

Udv, 
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu

>Feladó: hozzaszol_gro.yragnuh
>>Ha jól tudom 1556-ig tartott az a tévhit is,
>>hogy a nehezebb test hamarabb földet ér!
>En meg ma is igy tudom. Probald ki.
>Olomgolyot es tollpelyhet ejts el egyszerre.
 Most aljunk le vitatkozni?
Hisz mindket mindas igaznak tunik. De valoban:
>Az egy masik kerdes, hogy a gravitacio
>egyforman hat rajuk. A legellenallasuk kulonbozo.

 Ami viszont a P.mobilra vonatkozik, nehez eldonteni mi is az. 
Hiszen korulottunk minden mozog, nincs egy allo pont (referencia), csak 
kepzeletbe tehetjuk meg hogy a ter egy pontjat allonak tekintjuk, a 
kerdojel akkor is fennmarad, hiszen a kivulrol szemlelo mozgonak 
tekinthet benunket. 
  Minden tomeg a csillagkozi terben mozog, halad, a leggyakoribb 
helyvaltoztatas a gyorsulas, ami azt jelentene hogy egy ero hat a 
tomegre. Erezzuk e mink ha epp gyorsulo mozgast vegeznenk? nem. 
Epp akkor ereznenk egy gravitaciomentes teret. Igy pedig hogy allunk 
a Fold tomegehez kepest egy allando hatalmas gyorsulasi erot erzunk, 
ami mar bizony sokaknak oregedo korban nagyon kelemetlen.
  Az elkepzelt P.mob meghajtoero amit nem tudunk egyenlore 
kihasznalni valojaban ket tomeg utkozesenel nyilvanul meg.
  Mondhatjuk hogy letezik, de egy vagy barmely adott pontban egyenlo 
nullaval, mert a ket ellentetes iranybol eredo hatas semlegesiti 
egymast. 
  Mindezekrol a terbeli tomegek viselkedese tanuskodik.
Peldakent vegyunk egy tomeget. Ha a terben nem lenne mas tomeg 
keptelenek vagynk meghatarozni hogy az ileto tomeg eppen all e vagy 
halad, stb, hisz mihez kepest? De a tomeg haladhat a terhez kepest is, 
melynek valojaban a rejtelyeit pontosan nem ismerjuk.
 Felejtsuk el az elso peldat vegyunk egy masik tomeget. Itt is ugyanaz 
a helyzet. All e vagy halad, vagy gyorsul?
  Most nezzuk mindket tomeget egy masik pontbol. Igy mar kiderul, 
hogy (tegyuk fel) mindket tomeh halad, espedig egymas iranyaba. Az is 
kiderul meresek utan, hogy a haladas egy gyorsulas, csak epp azt nem 
tudjuk melyik all, es melyik mozog?
  Hat a 'tollra' visszaterve, ha mas tavolabbi tomegek is vannak mihez 
kepest merni tudunk, esetunkben is kiderulne, hogy a nagyobb tomeg 
gyorsulasa kissebb, mig a kis tomeg gyorsulasa nagyobb, tehat 
tomegfuggo.  (Az igaz, hogy a Fold felszinen szabadesesi kiserlettel ez 
nem derul ki, 5dekagram, egy kilo, akar ezer, vagy egy tonna, es 
mindez rovid tavu szakaszon. De kiderulhetne egy tiz km-es aszteroida, 
vagy Holdmeretu tomeg eseten. Itt is csak abban az esetben ha a 
Foldet mondjuk a Naphoz kotnenk, es nem engednenk gyorsulni.) 
  Megegyszer emlitem, ha egyenkent elemezzuk a tomegeket nem derul 
ki a mozgasuk.
  Aztan bekovetkezik az elkerulhetetlen utkozes.
 Itt nyilvanul meg a 'terhatas'. Azt mondjuk 'energia' szabadul fel, 
espedig tomeg es sebesseg fugvenyeben.
  Ez az energia ugyanaz, melyet be kelene fektessek egy terben levo 
tomeg nyugalmi helyzetebol valo kimozditasara. Dehat a terben a 
gyorsulas is a tomegnek egy nyugalmi allapota. Aztan ketto nyugalmi 
allapotban levo tomegbol honnan szarmazhat annyi energia, ha nem 
maga a ter hatasarol lenne szo?
  Nezzunk csak egy autot, egy utkozes soran, laposra nyomodik. Tehat 
az elejet megallitjuk (de mihez kepest?) aztan a tobbi resze meg 
nyomodik utana (mi nyomja).
 Ez lehet forditva is, egy allo autot (de mihez kepest all) akkora 
gyorsulasi erovel nyomnank, mint az utkozes, az auto ismet lapos 
lenne. 
  Irom hogy mihez kepest hisz a kiserlet a terben is ugyanaz mint a Fold 
felszinen.
   Igy csakis a ter az, mely egy tomeg minden apro reszet kepviseli, 
nyugalomba tartja vagy gyorsitja.

  Par ev, es lebeghetunk, a mar emlitett Magyar Amerikai kiserletben 
erosen tanulmanyozzak a fenti eseteket,  es letrehozzak a ter azon 
nevezett 'vakumat' mely nagyobb gyorsulasi eot kepvisel mint a foldi 'g'.
      Udv. Csaba.

Kérésem a következ?:
Megvert a sors egy - nagyon csinos, kedves, stb. - lánnyal aki 
foglalkozik ezzel! Tudsz olyan programról ami mindett?l mentesíti a 
tüneményt? Küldhetnél egy CD-t, csere alapon?
Üdv.: János

Azt mondod: Az impulzusmegmaradas *eromentes* terre vonatkozik.

Helyes, de akkor milyen er?k vannak egy szingularitásban? Ami végtelenül kis 
térfogatú? Hol lehetnek ott er?k?

Éledezik az Agyhalott.




-- 
No virus found in this outgoing message.
Checked by AVG Anti-Virus.
Version: 7.0.308 / Virus Database: 266.7.3 - Release Date: 2005.03.15.