math irta:
>a tudomany elvi modszerenek relevans eleme az,
>hogy az elmeleteket igazoltsag alapjan merik,
>es nem technikai eredmenyesseg alapjan.

Sajnos ma mar egyre ritkabb, hogy a (vilag)megismeres
sikereert es oromeert folyjon a kutatas. A kozvetlenul
alakalmazhato eredmenyek hajkuraszasa megy:-(

>az egyetem ama rendjebol pedig semmikeppen nem szabad
>engedni, hogy komoly, atfogo, osszefuggo, elmeleti
>alapokat adjon.

Nekem ugy tunik, hogy pont ezt az elvet rombolja a
manapsag zajlo bolognai folyamat a felsooktatasban.
Nem veletlen, hogy:
"A bolognai folyamat megvalositasaban Magyarorszagon
a muszaki felsooktatas all a legjobban, es kulonosen
jol halad a munka az agrar teruleteken is."

Vagyis az alkalmazott oktatasban mukodik jol ez a
ketszintu rendszer!

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: adsl-62-167-142-105.adslplus.ch)

>Nem, tisztelt Dr. Burgonya, megintcsak nem.
>A feny elhajlasat a terido gorbulete okozza, nem pedig a "feny
>terjedesi sebessegenek a csokkenese". A sebesseg tapasztalt
>megvaltozasa - amit okkent jeloltel meg - eppenhogy az okozata
>ennek - az elhajlassal egyutt. Teljes kaosz es zurzavar.

Nálad.
A térido görbülése absztrakció. Geometriai kép.
Absztrakció nem lehet ok.  Viszont a hullámmechanika szerint
hullámok torlódnak, ill. elhajlanak, ha a terjedési sebesség helyrol
helyre változik.  Amit írtam, az munkahipotézis. Cseppet sem
idegen a tudománytól.
Ne terjessz téveszméket!

>Fotiszteletem

Nem kérem, amíg képtelenség viszonozni. Próbálj megváltozni.

Burgonya

Kedves Kóta József !

Köszönöm a reagálást.
>>gumilepedo

>Hm...Nem! Szerintem vonzas, akar igy mondjuk, akar ugy. Az orveny
>is vonz, pedig nem is vonz...egy szep holgy is vonzo, pedig mond-
>hatod, hogy igazabol csak a vilagkepedet gorbiti... :)
:)
Sot! Gumilepedo alatti,  fekve ébredezo megfigyelot is vonzani kezd
valami - amint a golyópár besüppedve közelít hozzá két dudorként :-)
Aztán csalódottan tapasztalja, hogy összetartva és süllyedve
az orrára koppintanak.
Szerintem itt egymás felé tolást, "taszajtást" végez a gumifelület.
Ebbol gondoltam, hogy a "vonzás" inkább csak munkahipotézis,
s megkérdojelezojet talán mégse kellene gúnyolni.
Ebbol lett késobb a kalamajka...

>Magam reszerol nem latom, hogyha a Nap fele esve minden test gyor-
>sul es novekszik az energiaja/impulzusa, akkor miert jo azt mondani,
>hogy a foton forditva lenne. O lassulna es ezert nagyobb az
>energiaja.
Kis bevezetot írok, mert ha ez hibás, akkor a kérdésedre adott
válaszom is hibás lesz, de így akkor tudható az eredete.
Úgy gondolom, hogy a testek belsoenergiája elektromágneses energia,
és bennük elektrodinamikai folyamatok zajlanak szakadatlan.
"A" testet   "B" test gravitációs terében - belso elektromágneses
hullámterének hullámai kormányozzák - "B" test görbült tere felé, és
fordítva is, de utóbbit most hanyagoljuk el.
A közelíto mozgás oka, hogy "A" belso EM hullámai "B" felé hajolnak el.
(Elmélet szerint hullámok mindig arra fordulnak, amerre
"lomhábban" terjedhetnek.)
A hullámok nem tudván kitörni, impulzusaikkal belulrol(!) tolják
a testet adott irányba, azaz valamelyest lefelé - vagy egészen.
A test azonban ettol még messze nem veheti fel az adott helyen
érvényes EM terjedési sebességet  (a távoli megfigyeloje szerintit)
mert benne mozgásiránnyal ellentétes irányu - imént reflektálódott
hullámok is dolgoznak, s ezek impulzusai ellenirányba hatnak.
Utóbbiak azonban a korábban lefelé leadott impuzusaikból eredo
eso mozgás miatt vöröseltolódottan terjednek felfele az anyagban,
tehát megállítani nem fogják a testet, mert ehhez csekély az
energiájuk. Ám arra jók, hogy ha a test hirtelen meglódulna lefelé, a
következo pillanatban ezen ellenirányba ható EM impulzusok Doppler
effektus révén - megugró mértéku ellenhatással meggátolnák a
drasztikus sebességváltozást.
Végülis az anyag mozgása megfigyeloje szerint precízen szabályottnak
mutatkozik, az amúgy vsz. kaotikus belso elektrodinamikai
folyamatoknak köszönhetoen.

A kérdésedre: Amíg egy égi objektum terében a fény sebessége még
elhanyagolható mértékben tér el c-tol, addig a testet belülrol
mozgató hullámok kiválóan gyorsítják lefelé, hiszen a gyors
eloretörés "gyenge" visszaható, ellenható hullámokat feltételez.
A gyorsulás azonban valójában egyre lanyhul a lehetséges terjedési
sebbesség helyrol helyre csökkeno tendenciája miatt a zuhanás
folyamán. Feketelyuknál van csak úgy, hogy a gyorsulás
megszunik, majd visszájára is fordul, s a test sebessége nem no már,
hanem csökkenni kezd a továbbiakban - csak mert a fény egyre
lassabban haladhat lefele - távoli megfigyelo szerint.
A testet ilyenkor már igen nagy energiájú ill. nyomású EM hullámai
tolják - de csak lassan, elore. Önnön gravitációja EM energiájával
arányban megnott, s az ido egyre lassabban múlik benne -
mert belso EM hullámai lassan dolgoznak már. Mindez a kinti világból
nézve állitható.

>Nalam (meglehet nem precizen) a gyorsulas az energianovekedes
>szinonimaja. megjegyzem, az elektron hullamhossza is *torlodik*,
>ahogy gyorsul. Akkor az elektron is lassabban menne, amikor
>gyorsabb???

Gravitációmentes térben gyorsított kabinban eloremeno fény is
torlódik, de nem lassul.
Gravitációmentes térben gyorsuló elektron hulláma torlódik, de nem
lassul - a hullám.
Igen erős térgörbületben lefele gyorsuló elektron EM hullámára
pedig fennállhat, hogy már csak cm/sec sebességgel cammog lefelé.

Bocsáss meg, de meg kell jegyeznem, mégpedig kiabálva itt, hogy a
gyorsuló elektronnak ELEKTROMÁGNESES TÖMEGE van.
(csak mert valakit feldühített, hogy "elektromágneses súlyról", stb.
mertem beszélni)

>Kulonben is, ha mar arrol beszelunk, hogy a feny elterul, ergo a
>sebessegenek valtoznia kell - akkor kerdes, hogy a feny elterul-e
>a Nap mellett elhaladva ? Mihez kepest terul el? Az egyeneshez ?
>De mi az egyenes a gorbe terben ? Nem pont a feny utvonala ?

Megcélozhatom a napkorong közepét lézerrel, és az lesz a referencia-
egyenes  (remélem nem hagy rajta kivehetetlen foltot kínai
pointerem fénye, mely rüvidülten érkezo hullámhossza révén jócskán
megnövekedett teljesítménnyel döf belé. :)

Burgonya

Kedves Marky!

Köszönöm a választ. Nem gondoltam, hogy csúnyán végzodo
iterációk is léteznek...

Burgonya

Kedves Kóta József !

Köszönöm a reagálást.
>>gumilepedo
>Hm...Nem! Szerintem vonzas, akar igy mondjuk, akar ugy. Az orveny
>is vonz, pedig nem is vonz...egy szep holgy is vonzo, pedig mond-
>hatod, hogy igazabol csak a vilagkepedet gorbiti... :)
:)
Sot! Gumilepedo alatti fekvo, ébredezo megfigyelot is vonzani kezd
valami - amint a golyók besüppednek - a két dudor láttán.:-)  Aztán
csalódottan tapasztalja, hogy csak golyók, melyeket a gumi
szimmetrikusan egymás felé kényszerít. Szerintem itt egymás felé
tolást, "taszajtást" végez a gumi. Ebbol gondoltam, hogy a "vonzás"
inkább csak munkahipotézis, s megkérdojelezojet talán mégse kellene
gúnyolni.  Ebbol lett a késobbi kalamajka...

>Magam reszerol nem latom, hogyha a Nap fele esve minden test gyor-
>sul es novekszik az energiaja/impulzusa, akkor miert jo azt mondani,
>hogy a foton forditva lenne. O lassulna es ezert nagyobb az energiaja

Kis bevezetot írok, s ha ez hibás, úgy válaszom biztos hibás lesz.
Úgy gondolom, hogy a testek belsoenergiája elektromágneses energia,
és bennük elektrodinamikai jelenségek zajlanak szakadatlan.
"A" testet - "B" test gravitációs terében - belso elektromágneses
hullámterének hullámai kormányozzák - "B" test görbült tere felé, és
fordítva is, de ezt most hanyagoljuk el.  A közelíto mozgás oka,
hogy "A" belso EM hullámai "B" felé hajolnak el. (Elmélet szerint
hullámok mindig arra fordulnak, amerre "lomhábban" terjedhetnek.)
A hullámok nem tudván kitörni, impulzusaikkal belulrol(!) tolják
a testet adott irányba, azaz valamelyest lefelé - vagy teljesen.
A test azonban ettol még messze nem veheti fel az adott helyen
érvényes EM hullámterjedési sebességet - a távoli megfigyeloje
szerintit - mert benne mozgásiránnyal ellentétes irányu - imént
reflektálódott hullámai is dolgoznak, s ezek impulzusai ellenkezo
irányba hatnak. Ezek azonban a lefelé leadott impuzusaikból eredo
lefele mozgás miatt vöröseltolódottan terjednek felfele az anyagban,
tehát megállítani nem fogják a testet, mert kicsi az energiájuk.
Ám arra jók, hogy ha a test hirtelen meglódulna lefelé, a következo
pillanatban az ellenirányba ható EM impulzusok Doppler effektus révén
megugró mértéku ellenhatással meggátolnák a drasztikus
sebességváltozást.  Végülis az anyag mozgása megfigyeloje szerint
precízen szabályottnak mutatkozik, az amúgy vsz. kaotikus belso
elektrodinamikai folyamatoknak köszönhetoen.

A kérdésedre: Amíg egy égi objektum terében a fény sebessége még
elhanyagolható mértékben tér el c-tol, addig a testet belülrol
mozgató hullámok kiválóan gyorsítják lefelé, hiszen a gyors
eloretörés "gyenge" visszaható, ellenható hullámokkal jár. A gyorsulás
azonban valójában egyre lanyhul a lehetséges terjedési sebbesség
csökkeno tendenciája miatt.  Feketelyuknál van csak úgy, hogy a
gyorsulás megszunik, majd visszájára is fordul, s a test sebessége
nem no, hanem csökkenni kezd a  továbbiakban - csak mert a fény
egyre lassabban haladhat lefele immár - távoli megfigyelo szerint.
A testet ilyenkor már igen nagy energiájú ill. nyomású EM hullámai
tolják - de csak lassan elore. Önnön gravitációja EM energiájával
arányban megnott, s az ido egyre lassabban múlik benne - mert a
hullámok lassan dolgoznak már. Mindez a kinti világból nézve állitható.

>Nalam (meglehet nem precizen) a gyorsulas az energianovekedes
>szinonimaja. megjegyzem, az elektron hullamhossza is *torlodik*,
>ahogy gyorsul. Akkor az elektron is lassabban menne, amikor
>gyorsabb???
Gravitációmentes térben gyorsított kabinban eloremeno fény
is torlodik, de nem lassul.  Ilyen térben gyorsuló elektron hulláma
torlodik, de nem lassul. Igen erős térgörbületben lefele gyorsuló
elektron EM hullámára pedig fennállhat, hogy már csak cammog lefelé.

>Kulonben is, ha mar arrol beszelunk, hogy a feny elterul, ergo a
>sebessegenek valtoznia kell - akkor kerdes, hogy a feny elterul-e
>a Nap mellett elhaladva ? Mihez kepest terul el? Az egyeneshez ?
>De mi az egyenes a gorbe terben ? Nem pont a feny utvonala ?

Megcélozva a napkorong közepét lézerrel, megvan a referencia-
egyenes. (remélem nem hagy rajta kivehetetlen foltot kínai pointerem
fénye, mely rüvidült hullámhosszal, jócskán megugrott teljesítménnyel
döfi belé. :)

Burgonya

Sziasztok!

Marky:
>Megoldas 2) Foldeld le a kimenetet egy 1 Megaohmos ellenallassal.

Koszonom a valaszt Marky. Az ellenallas berakasa utan
szimmetrikus lett a jel.

Zoli