Mi az?  Merete egy alig cipodoboz nagysagu, es az allatokhoz hasonloan
elorejelzi a szokoar kozeledtet.  Feltalaloja ingyen adomanyozta a
balesetet szenvedo orszagoknak.
   Magneses eroter iranyvaltozasokat mer e, vagy gravitacios eroter
valtozasokat?
   Udv. Csaba.

Kedves János!

A táblák lerakása csak mellék tevékenység, a teknőst semmiben sem
befolyásolja. A táblák helyeit sorba érinti akkor is ha az útját folytonosan
teszi meg és akkor is, ha csupán a táblás pontokon ugrik végig. Ezekben
közös(!), hogy akármelyik ilyen pontnál is jár az nem lehet az utolsó, tehát
soha sem végez.

Van akik szerint a teknős végez. A 2s letelik. Ekkor a folytonos mozgásnak 
itt is részei (!) a táblás pontok, mégpedig hiánytalanul, így itt is elég 
ezen pontokra koncentrálni. A táblák semmi más akadályt nem képeznek csak 
feliratit. Abból, hogy a teknős 2s-e letelt, az is következik minden 
tábláját letette.  (Ebből következik: [*])

Ha az általam képviselt oo felfogással nézzük, (axiomatikusan megadtam
#2738-ban), akkor ez nem gond - természetesen csak a 2s elteltének
elfogadása esetén - , mert van utolsó táblája a teknősnek s ez egyben az
első táblája Akhillésznek. Ám ekkor mindig van rákövetkezés, ami garantálja 
a kvantumosságot.


Kedves János!
Vegtelen szamu elemet ugyanis ugy is meg lehet adni, hogy adok egy
utasitast, hogyan kell erteni azt, amit leirtam."

Ez viszont kilépési feltétel nélkül sosem ér véget. Hiába zárod be például
2s időkeretbe, ezzel csak azt éred el a 2s nem telik le.

"A matematika (es a fizika) bonyolultabb, mint ahogy te szeretned latni."

Ilyen kijelentést én is tudok:
"A matematika (es a fizika) egyszerűbb, mint ahogy Cantor szeretné latni."

Az eldöntése egyszerű, össze kell vetni a két oo felfogást.

"Latszolagos paradoxonokkal orvendeztet minket, s aki gorcsosen a mindennapi
tapasztalasokkal akarja feloldani ezeket, az oda jut, ahova te."

#2738-ban megadott axiómarendszert kell kivesézni. Ha jó, akkor a
felvetett ellentmondásaim nem látszólagosak.


A festékes példa nagyon tetszett, de nem tudom mindet beletölteni. Az x
tengely mentén vannak az ellenőrző pontok, mégpedig a pozitív természetes
számok. A betöltődő festék sorban halad az ellenőrző pontok mentén, de
akármeddig jutott lesz még, amit nem ért el, így a tölcsér soha sem telik
meg.

Csak a poén kedvéért tegyük fel, hogy betöltöttük a festéket 
(kvantumosan/diszkréten nem gond) Most hasonló módon öntsük vissza a 
felesleget, azaz, ami nem érintkezik felszínnel. Pi liternyi festéket kapunk 
vissza, azaz a oo felszínt 0 festékkel kifestettük.

Kedves Math!

"te a sor tenyleges definiciojat kaptad, ami a megkosntrualasa is egyben.
vegtelen sok szamot nem tud senki leirni egy papirra, vagy egy szamitogepes
fileba."

Így van, tehát, se a teknős, se Akhillész nem képes rá.

"nem ertheto, hogy mit ertesz "tenyleges megkonstrualas alatt"."

Tényleges leírás papírra, tényleges kiírás fájlba, stb.

"mivel az utat vegtelen sok pontra bontottad fel, nincs olyan pont ebben a
sorban, amelyik az utolso."

Akkor tehát még most is tart a verseny az 1,1^.s még nem telt le a
versenyzőknek.

"ugyanakkor Akhillesz pontosan abban az s/dv pillanatban mondhatja, hogy
utolerte a teknosbekat, ahol s a koztuk levo tavolsag, dv pedig a sebesseguk
kulonbsege."

Ám eza  pillanat soha sem jön el ha útközben van nem véges számú pont melyet 
sorban egymás után kell érinteniük.

"meg mindig nem fogod fel, hogy attol, hogy egy szakaszt felbontottal
vegtelen sok szakaszra, attol, hogy egy szakaszon vegtelen sok pont van, meg 
nem
lehetetlen a mozgas."

Nem a mozgás ténye, hanem a lehetséges módja a kérdés.

"Akhilleusnak, a csiganak, vagy barkinek, ahhoz, hogy mozogjon a kontinuum
vegtelen sok pontot veges idoben kell erintenie, elhaladni rajta. erre 
kepesek."

[*]
Akkor a teknős leteszi a táblákat egyik irányba, mert képes rá, a másik
irányban meg Akhillész összeszedi őket. A teknős növekvő sorrendben teszi le
őket, Akhillész meg csökkenőben szedi össze. Csak hát a teknősnél nincs
utolsó, mint írtad, így Akhillész még most is keresi az első táblát.

"veges ido alatt ezeket a pontokat felsorolni, vagy vegtelen tablat lerakni,
vagy hasonlot nem kepes sem Akhilles, sem a csiga, sem en, se senki. ugyanis
egyenkent leirni, megnevezni, megjelolni veges sok dolgot tudunk. le tudunk
viszont irni vegtelen sok dolgot a matematika jeleivel, nem egyenkent, hanem
 egyben."

Ez a teknősön semmit sem segít. Neki bizony le kell tennie azokat a
táblákat. (pontosabban minden ilyen pontot útba kell ejtenie a megadott
sorrendben függetlenül, attól, hogy van e táblája vagy sincs) Hiába tudja
hogy véges távolságra van a cél, ha mindig csak a még hátralevő résznek
felét teheti meg, majd ott ugyanez a felhívás várja.

"de ettol meg a mozgas nem lesz lehetetlen, mert vegtelen pont mellett
elhaladni viszont tudunk veges idoben. a ketto meglehetosen kulonbozo 
dolog."

Tudunk. Kvantumosan.

Megjegyzés: természetesen anyag sem létezik olyan értelemben, hogy egy nem 0
térrészt hiánytalanul kitöltene, ezért számomra egyáltalán nem meglepő, hogy
egy bizonyos méret alatt már kvantum világ van. Kár hogy Zénón nem jött rá
:-) De az igen nagy öröm, hogy aki rájött azt Istenhez vezette:

Heisenberg:"Az első korty a természettudomány poharából ateistává tesz; a
pohár alján azonban Isten vár."

Pető Hunor
http://infinity.tag.hu

Kedves Cinobertobias !
(nem talaltam a neved, ezert koltottem egyet, utolagos engedelmeddel, hogy
megszolithassalak, remelem tetszik)

>Az en felfogasom szerint, nem baj, ha az ember azt a fizikai vilagot eli
>meg,
>amiben el. Foleg akkor nem, ha ilyen fogalmakkal talalkozik egy peldaban,
>mint a tolcser, beletolteni, liter, festek, terfogat, felulet ...

Tetszett a hozzaszolasod, mert fizikai szempontbol tökeletesen korrekt, (meg
is kaptad az egy pontot :-),
Nagyon jol ramutattal a gyakorlaban ervenyesulo korlatokra. Az en celom is
ez volt: felismertetni a fizikai realitas es a matematikai idealitas kozotti
kulonbseget.
mert ellentmondas nincs, csak nemi kulonbseg. Talan Hunor is elgondolkozik
majd rajta.

Udv.: Janos

krumpli:

"Több példát írtam. Ha valamelyik téves, azt legfeljebb visszavonom."

1) a problema pont az, hogy ezt nem tetted meg eddig meg. visszavonas helyett v
isszabeszeltel.

2) ha a hibasakat visszavonod, akkor nem marad peldad.


"A megalapozottságot az igazoltságtól elhatárolandó fogalomnak tartom továbbra 
is, mert nem volt ellene megfelelő érved."

volt. 

 Újság >> TUDOMANY >> 2727. szám >> 1. hozzászólás  

enneke rveire nemr eagaltal. probaltal ellenpeldakat mondani, de:

1) az ellenpeldaid rosszak, kimutattam
2) ha nem mutattam volna ki, hogy rosszak, akkor  volnanak, akkor van egy ervee
les, es vannak ellenpeldak. meg mindig csak dontetlen volna a helyzet, amig az 
erveimre nem reagalsz. az erveimre is kellene tudnod reagalni, ha nem volna iga
zam, nem csak peldakkal probalkozni.
 


" Helytelen  igazoltnak tekinteni még nem beigazolódott elorejelzést."

ilyet nem is allitottam. szalmabab erveles.



"Ez megint csak retorika. Nem vagyok rá érzékeny, sot 
megmosolyogtat. Mert átlátok rajta. "

Ez itt az ures retorika.


kancsuka:

ha mar Ferenc es en vagyunk egy oldalon veled szemben, akkor sejthetned, hogy n
agyon elszalltal, mert Ferenccel mi aztan ritkan szoktunk egyet erteni. szoval 
valoszinuleg nem zsigerbol csinaljuk, hanem eppen igazunk van.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: saprx01x.nokia.com)

Tisztelt lista!

Tegnap is lemaradt a cikk második része. Még egyszer próbálkozom.
Tehát van egy érdekes  tulajdonságokat mutató mágneses gyerekjáték.
Funkciója kb. a régi Babilon nevű játéknak felel meg, molekulamodell-
szerűségeket lehet vele építeni.


 Alkatrészei:

 a./ Mágnesrudak műanyag borítással. Kb. 4mm vastag. és 4cm hosszú,
      de sejtésem szerint csak a rúd végeiben vannak kis mágnesek.

 b./ Vasgolyók (amik magukban nem mágnesesek). Kb. 1cm átmérőjű


 Tulajdonságai:

 1. A mágnesrudak végüknél összeillesztve vagy vonzzák  (É...D  É...D),
     vagy taszítják egymást  (É...D  D...É).

 2. Ha a mágnesrudak végei közé 1 golyót illesztünk, akkor mindig
     vonzzák egymást.  (É...D  O  É...D), (É...D  O  D...É).

 3. Ha a mágnesrudak végei közé 2 golyót illesztünk, akkor ismét  vagy
  vonzzák  (É...D  OO  É...D), vagy taszítják egymást  (É...D  OO  D...É).

 4. 3 golyó közbeiktatásánál már nem lehet vonzást észlelni.

 Kérdés:
 Miért függ a vonzás és a taszítás a közbeiktatott golyók számától, és 1
 golyó esetén miért nem számít a mágnesrudak polaritása?


                       Aggod Jozsef

Csabi, csak egy ötlet: Az elefántok a homlokuk környékén (azt hiszem a 
homloküregükkel, már nem emlékszem pontosan) hallanak 1-2 hertzes 
hangokat is. Az ötperces sietés elég jól passzol a hang becsülhető 
sietésével a hullámfronthoz képest.

Üdv: Endre

Sziasztok!


Janos peldajanak 2 megoldasa van:
1) a valosagban a festek molekulai nem tudjak a tolcser szuk veget
kitolteni, tehat pi-epszilon liternyi festek van benne es a tolcser
nincsen kifestve.

2) vegtelenul kicsi molekulakbol allo festekunk van, ekkor pi litert
tudunk beletolteni es ki van festve belulrol.

A 2) esetben nyilvanvalo, hogy x<pi literrel is ki tudjuk festeni a
tolcsert, mert a szaja korul nem csak a palaston van festek, hanem kozepen
is. Tegyuk fol, hogy olyan a festek, hogy az adhezio joval nagyobb, mint a
kohezio. Ekkor a tolcsert fejreallitva kifolyik a felesleges festek, es
csak 1 molekulareteg festek marad a tolcser belsejen. Ha megnezzuk (es jol
gondolom), akkor pi liternyit ontottunk ki ugy, hogy meg mindig maradt egy
vegtelenul kis vastagsagu festek a tolcser belsejen. Vagyis 0 liter
festekkel is kifestettuk a belsejet. Mivel a tolcser kulsejen eleve 0
festek volt, tehat ez per definicio be van festve. :-) Koznapibb
megfogalmazasban: egy festek annal atlatszobb, minel vekonyabb retegben
kenem fol. Ha vegtelenul kicsi a retegvastagsag, akkor a festek teljesen
atlatszo, tehat felesleges strapalnom magam a festekkel, anelkul is olyan,
mintha be lenne festve.


Udv,
marky