Sziasztok!


Ferenc irta:
: Miert erzem ugy (a GURU-t is olvasgatva) hogy mostanaban rendkivul
: kotozkodos hangulatban vagy?

Nem kotozkodom, hanem addig kerdezek, amig szamomra elfogadhato valasz
erkezik. A soros RL es RLC kapcsolasok kozott az a nagy kulonbseg, hogy
mig az elso esetben (konstans feszultsegamplitodoval) a frekvenciat
novelve egyre kisebb teljesitmeny fejlodik az ellenallason, addig RLC
esetben a rezonanciafrekvcencianal a maximalis teljesitmeny fejlodik.
Mivel mindket felhozott peldad soros RLC kor volt, nem lehetett ezt a
lehetoseget kizarni.

: Sot, mas kapacitasu kondival is muxik,

Ez az egyetlen meggyozo erv.


Udv,
marky

>+ - misztikum
>Feladó: mizsei_uh.emb.tee
>A "vitalitaskerekrol" annyit mondhatunk tudomanyos alapossaggal, hogy a
>legaramlast erzekeli.
Elkepzelheto, az en ingam volt forgasa szigetelt dobozban is azonban meg
most sem tisztazott. Mar elmult egy eve, most teljesen szabadon all es nem
akar forogni meg legmozgasra sem:-))

>Szokasos uvegek nem lesznek szupravezetok, ezeket melegiteni kell, hogy
>jobban vezessenek.
 Allitolag hutott allapotban epp az el. aram szigetelok vallnak
szupravezetokke, vagy a megoldas csak a porcelanra vonatkozna?

>> En alig erintettem, mar csengett. Jott
>>masvalaki, ratette az ujjat es nem erzekelte. Miert? Tehat valami megis
>>van abban a vitalitasmeroben.
>Kutyafule.
Ahogy Ferenc is irta nem egyforman viselkedik a muszer mindenkivel
szemben, es ahogy te is irod, azt hiszem maga a bor vastagsag jatszhat
szerepet, vagy egyszeruen a belso idegrendszer ingeruletei? Van egy uncsim
aki mezitlab a foldon, es a ket kezeben megfogja a 380 voltot, mig en csak
az 50-ig jutottam. Mar arra is annyira erzekeny vagyok, hogy nem
piszkalgatom.
>Sztetoszkop.
>Van stroboszkop is, az periodikusan villog, fordulatszamot tudsz vele
>merni.
 Ez a sietseg jele no meg hogy mindkettot mar tobb negyven eve nem
hasznaltam. (azert kosz a segitseget)

>Feladó: szgyula_ed.gpm.epm
>Csak a beavatatlan kedveert: valaki elmondana, mi ez a semleges
>aram? Mert elhangzott itt 50 Hz, 20 kHz, negyszogjel, haromszogjel,
>szinusz.
 Elob utob tisztaznunk kelene, en azt hiszem egy egyszeru trafos
aramatalakitas fuggetle a frekvencia nagysagrendjetol mar semlegesse
teszi az aramot, (pl. egy hegesztotrafo szekundejen jelentkezo valtoaram)
mivel egy polusa sem erintkezik foldelessel. Igy egy polusa akkor sem raz
ha a foldon alunk es a feszultseg 220, vagy 380 volt.
> Neten keresve valami total zagyvasagot talaltam csak.
 Alitolag a magas frekvencias semleges aram vizben is vezetheto csupasz
vezetekkel es nem raz, meg a teljesitmenyebol sem veszit.
>Ez most az, amirol majd egy eve Feri irt (TUDOMANY 2471-es szam,
elso hozzaszolas)?
>Mondjuk az se vilagos, miert a Hit Gyulekezete
>nyomta anno (Hetek c. lap peldaul).
 Nem ertem, Feri szepen korulirta, aztan meg barki nyomta vagy nyomtatja,
a leiras lenyege a fontos.

>+ - Re: semleges aram (vf)
>Feladó: vargaendre_uh.liampiv
>Bocsi, de honnan tudhatod, hogy nem létezik egy másmilyen elektron?
 Vagy epp ugyanazon elektron mas mas fele kep is mukodhet? A mai napig sem
tudom pontosan, hogy pontszeru e vagy szetszort allapotu a mag korul.
 Hogy a vezetekekben hogy is mukodhet vagy egy potencialterben, azt meg
epp nehez meghatarozni.

  Ami a lenyeges kerdes, letezik e az a tipusu semlegesaram mely egy eve
itt elhangzott, tehat a 12V egyenaram atalakitasa soran kozel akkora
teljesitmenyt nyujt, mint a befektetett energia. A kulonleges
atalakitasmod mely allitolag vilagszabadalom igy tobbszorose az eddig
elert megoldasoknak.
 Ja es meg valami S Dezsorol senki sem tud semmit, mar egy eve
keresgeljuk, de a jelenlegi kutatasi elfoglaltsaga allitolag nem
engedelyez kapcsolatokat...
     Udv. Csaba.




-- 
This message was scanned for spam and viruses by BitDefender
For more information please visit http://linux.bitdefender.com/

Kedves Math!

"ilyen ertelemben a Peano-axiomak nem konstrualjak(1) meg a termeszetes
szamok halmazat. ha csak az igy megkonstrualhato dolgokat fogadod el, akkor 
csak
veges matematikat kapsz. a termeszetes szamok elmelete ezen kivul van."

Nem. A véges matematikát terjeszd ki amennyire csak lehet és megkapod,
amir?l beszélek.

"mas ertelemben viszont a Peano-axiomak megkonstrualjak(2) a termeszetes
szamok halmazat, mert meghatarozzak, definialjak. a (normalis) matematikaban 
ez
elfogadott."

Egy Matematika van, a többi az csak matematika. A két axiómarendszer 
ekvivalens, mivel nincs olyan elem ami az egyikben nincs benne, de a 
másikban benne van. Ezt még senki nem cáfolta, holott van itt egy pár 
matematikus.

"ezek a Peano axiomaknak ellentmondanak."

Ha ellentmondanának, akkor tudnál olyan elemet mondani, ami az egyikben 
benne van, de a másikban nincs. Mivel ilyet nem tudtál az elelntmondás nálad 
van.

"elnevezhetjuk 10-tol felfele a szamokat nem termeszetesnek, es 1/10-tol
lefele irracionalisnak a torteket, csak ezzel a Peano axiomaknak nem 
megfelelo
halmazt kapunk, es egy csomo szep tulajdonsagot elvesztunk vele, es semmit 
sem
nyerunk ."

Megteheted, de én ez semmit sem mond arról, amit én megadtam. Ugyanis 10 
ténylegesen megkonstruálható, így S(10)=11 is természets szám mindkét 
változatban, s így persze 1/11 pedig racionális. Amit én megadtam ott H 
definíció szerint a legnagyobb természetes számot jelöli. S nem lehet 
ténylegesen megkonstruálni, lévén akárhol tart is a konstrukció eggyel még 
lehet n?velni.

"peldaul 1/2H+1/2H=1/H. ket irracionalis szam osszege racionalis."

Tévedés. Itt két nem valós szám (s így nem is irracionális!) összege egy 
valós (racionális) szám.

"ja egyebkent felfogasod szerint nem is letezik irracionalis szam, tehat
1/2H nem letezik. tehat az 1/H-t mar nem szabad felezni, es a 2H-val mar nem 
szabad
osztani. micsoda hulye szabalyok ezek, es mindez csak azert, mert nem erted 
a
matematikat."

Nos szerintem ezen a  részen már jobban értem nálad. 1/2H-ról pédául soha 
sem mondanám, hogy nem létezik, hisz éppen most írtam le. S az általad 
szerintem nem elvégezhet? m?veletek is nyilvánvalóan elvégezhet?ek 
szerintem. Csak az eredmény esetleg nem lesz valós (racionális) sem. Na 
bumm. Kicsit csiszolnod kell még a beleérz? képességed, hogy ne írj ilyen 
triviálisan cáfolható hamis vádakat.

"a "nem veges" csak egyfelekeppen ertelmezheto."

Ez nyilvánvalóan tévedés, hiszen ezek két különböz? értelmezés:
oo=oo-i //i eleme N.
oo-i>oo-j // i,j eleme N, i<j.

Az eredeti Peano rendszer látszólag az els?t támogatja és erre épül azután a 
Cantor-féle halmazelmélet. Valójában azonban az eredeti Peano rendszer is a 
másodikat támogatja, ami az általam megadott már nyiltan a másodikat 
támogató axiómarendszerrel való kompatibilitásából adódik.



"1) abbol, hogy van isten, nem kovetkezik, hogy nincs evolucio."

Abból, hogy van még nem, de abból, hogy milyennek kell lennie, ahhoz hogy 
egyáltalán elkezdhessen bízni benne az ember már igen. Milyen munkát biznál 
egy olyan programozóra, aki mondjuk egy C programot úgy kezedene 
fejleszteni, hogy  venne egy véletlenszer? bitsorozatot és megpróbálná 
lefordítani, s ah nem megy hát különféle apró változásokat eszközülne rajta 
minden egyes apró változatás után újabb kísérletet téve a fordításra, holott 
képes lenne eleve magát  megfelel? C programot megírni?

"2) ha nincs, akkor is ertelmes kerdes, hogy mikent jottek letre, mikent
teremtett isten."

Isten valójában sehogy sem teremtett. ? van, és minden ami van, az benne 
eleve benne van. Úgy képzeld el, hogy Isten egy filmtekercs. S minden ami 
velünk történik, az ezen a kész filmen van rajta. A filmtekercs nem mozog, 
mgis a filmkockái által mozgást hordoz. Mozdulatlan Mozgató. Ez egy nagyon 
egyszer? modell, ami a Bibliával teljes összhangban van, mégsem igazán 
gondolta eddig mélyebben még senki. Pedig ez a látás a tudományos 
megközelítésben is egy sor új lehet?séget hozna.

"a tudomanyban nincsenek nezopontok. rivalis elmeletek vannak, amikre nezve
ugyanaaz a metodika ervenyes."

Tévedés. Minden tudományos paradigma rendszer egy-egy néz?pont. A metodika 
az tényleg egy, bár nyilván  más részeit lehet használni az 
eredettudományban illetve mást a tapasztalati tudományokban.  Ez a 
néz?pontod egybként a "csak az anyag létezik és vele minden magmagyarázható" 
paradigma mindenkire való réákényszerítésénekk egy megfogalmazása. Ezzel a 
vallási meggy?z?désed próbálod becsempészni a tudományba, amin azonban mint 
minden esetben hamar eljár az id?. Ahogy eljárt Arisztotelész lapos Föld 
elmélete felett is.

Végül még egy elelntmondás, bár tudom, ezt is nagy értetlenség és tagadás 
fogja követni. Nem baj, azért csak áljon itt:

BEGIN (******)
Ha N és P(N) között van számosság, akkor N=P^0(N), P(N)=P^1(N) alapján e
számosságok egyike P^x(N)-ként jelölhet?, ahol 0<x<1. Ám ekkor nyilván ezzel
egy olyan definíciót nyerünk, mely a többi intervallumbeli elemre is
alkalmazható, s ezzel N és P(N) közé máris kontinuum számosságú számosságot
préseltünk. Holott Cantor szerint a számosságok felsorolhatóak.
Ha N és P(N) között nincs számosság, akkor aleph1=2^aleph0, s ezzel a
kontinuum sejtés pozitívan d?lt el.
Az egyik esetben tehát ellenmondó a helyzet a másik esetben nem. Miért
hívják mégis eldönthetetlen problémának a kontinuum sejtést? Nos mert a nem 
elelntmondó esetben egyszer?en az derülne ki, hgy csak egyféle oo van, de ez 
sokaknak nem tetszik."

Pet? Hunor