szamomra meg nem egeszen tiszta akerdes, viszont erdekes gondolatok
merultek fel, es valamifele valasz kezd kikristalyosodni:
Gogy:

>A linearis genom miatti korlatolt osztodasszam hasznos lehet, pont az
>elszabadult tulburjanzo sejtek gatjakent is. Igy meg egy biztonsagi
>lepest at kell hagniuk azoknak a sejteknek, akik immortalizalodni
>"akarnak". Ha jol tudom eddig minden rakos sejtben megtalaltak
>valamifele telomerazt (enzim, ami ujra felteszi a telomera DNS-t a
>vegekre).
itt az nem tiszta szamomra, hogy mifele elburjanzasrol van szo? arrol
van-e szo, hogy a sejtek sok masolas utan a mutacio miatt az
egyedfejlodesbenis elromlanak? a bacilusoknal ez nyilvan szelekcioval
oldodik meg, a tobbsejtueknel nincs ilyen szelekcio, tehat a belso
mutacio ellen igy lehet vedekezni. ez szerintetek helyes elkepzeles?

Zeratul:
>A tobbsejtuek azert nem akarjak, hogy a sejtjeik orokeletuek legyenek,
>mert nagyon nehez a specializalodott sejteket olyan allapotban tartani,
>hogy azok orok idokig mukodokepesek maradhassanak.
bovebbenkifejtve ez mit jelent? az van mogotte, amit elobb irtam? avagy
a specializalodott sejt onmaga (osztodas nelkul) egyaltalan nem stabil?

> Nem erne meg a befektetett energiat, hiszen egy orokeletu tobbsejtunel
>sokkal nagyobb a valoszinusege, hogy a szaporodasi idoszaka vege elott
>elpusztul (betegseg, ragadozo, stb.) mint egy rovidebb eletideju
> tobbsejtunel.
ez akkor igaz, ha az orokeletuseg valban tobblet energia. de hogyha
eredetileg orokeletuek voltak asejtek, akkor az egysejtuek mechanizmusa
energiahatekonyan, alegegyszerubbmegoldassal tud orokeletu lenni.
akerdes, hogy ez a mechanizmus miert valtozott meg? ezt nemlehet azzal
indokolni, hogy "mert a fejlettebb allatok ugyis elpusztulnak",mert ez
legfeljebb azt indokolja, hog ymiert nem jelent szelekcios hatranyt, de
azt nem, hog ymiert jelentett elonyt. mi van a csucsragadozokkal?

math

Sziasztok !

A TV egyik hirmusoraban par perc erejeig foglalkoztak az
ongyilkossagok hazai emelkedo tendenciajaval.
( A rendszervaltas elott 2 szakerto a nyilvanossag elott
hatarozottan kijelentette, hogy a gazdasagi helyzetnek es
es anyagi korulmenyeknek nincs kozvetlen kozuk a depresszio 
es altalaban az elmebetegsekek kialakulasahoz, es a leggyakraban 
depresszio folyomanyakent bekovetkezo ongyilkossagokhoz.)
Ma kisse valtozott a kerdes megitelese, vagy - most olyan 
szakertot hagytak szohoz jutni, aki csaknem az ellenkezojet 
allitja. ( Ld. mediak befolyasolo szerepe.) )
Ezuttal meg az antidepresszans gyogyszerek magas aranak is 
jelentoseget tulajdonitanak, ami elegge trivialisnak tunik,
es utaltak arra, hogy igen sok depresszios lehet, aki nem tud
betegsegerol, s nem fordul orvoshoz, mikozben betegsege 
katasztrofalissa valik.
Az orvoshoz fordulassal is baj van. Elojegyzesre megy, es
kb. ket het varakozasi idovel juthatunk orvoshoz.
A nagy tolongas kozepette az orvosnak van 5 perce, hogy megnezze a
kartont, rabolintson a problemara es felirjon feszultsegoldot, 
kedelyjavitot es esetleg altatot, ha alvas-zavarok is vannak.  
A sulyosabb betegnek ahhoz sincs kedve, hogy vegigcsinalja ezt 
az egyszeru, de sorbanallassal, varakozassal jaro procedurat, 
raadasul sem az orvos, sem mas tanacsat nem kepes betartani 
lelkesen kitartoan az, aki depresszios, hiszen a betegseg lenyege 
a lelkesedes elvesztese, es a hullamzoan jelentkezo akaratvesztes, 
halalva'gy, mely az egeszseges emberek szamara csak ugy ismert, 
hogy elofordul, de hamar elroppen.
Igy, ha masnal tartos, akkor az megrokonyodest kelto, sot nemelyekbol
megvetest valt ki. 
Kb. 1 eve egy ukran pszichiater az ott elo magyarokrol 
kijelentette, hogy a magyaroknal genetikai hattere van az
ongyilkossagi hajlamnak. Egyet lehet erteni ezzel, de
nem feluletesen, szuklatokoruen, ahogyan ezt eloadtak.
Az ok-okozati osszefuggesek olykor bonyolultabbak a latszatinal.
Konkretan arra gondolok, hogy ha tegyuk fel a szorgalomnak,
tettrekeszsegnek, torekvesnek is van felelos genje valamely
nepre jellemzoen, de ezek a pozitiv kesztetesek kulonfele gazdasagi 
es politikai tehetetlenseg, vagy nemtorodom hozzaallas kovetkezteben 
az altalanosan kialakult rossz kurulmenyek miatt elfojtott 
kesztetesekke valnak, akkor valoszinuleg azok valnak eloszor 
lelki betegge, akik genjeikben a tevekeny elet igenyet, 
a szabadsag iranti vagyat, es nem a renyhesegre valo hajlamot hordozzak.
Am lehet, hogy megsem, vagy nem csak a genek hajlamositanak, hanem 
az olyasfele - hagyomanyokon alapulo oroklott adottsagok is,
mint pl. a tisztesseg, mely nem engedi meg, hogy megszoritott
helyzetben a mas tulajdonahoz nyulva enyhitsenek hianyerzetukon
a gazdasagi elnyomottsagban, megszoritottsagban elok, mig
mas kulturkorben nevelkedettek konnyebben megteszik.
Az alkoholizalasrol szinten hiresek vagyunk.
Ha ezt is nagyreszt ugyanazokra az elfojtott kesztetesekre lehetne
visszavezetni, melyeket fentebb emlitettem, azzal a tudomany
ket legyet utne egycsapasra. 
Ha a tudomany is depressziossa valik es kedv hijan nem keresi meg
hamarosan legalabb az okokat, akkor harmadik balsorskent a drog is  
bekerulhet a kepbe.

Udv: zoli

Koszonom az informaciokat. Vegul sokmindenre feny derult. 
Meszaros Laci:
>a femek kozott is nagy a szoras pl. a savallo acel eleg rossz
>hovezeto, a porcelanhoz hasonlo. 
Ez is uj nekem, bar azt mindig sejtettem, hogy a savallo acelok
renitensek, hiszen letezik nem-ferromagneses valtozatuk is.

>Preprocesszor (ertsd: processzor elotti) idokben a
>szilikonzsir meg joval olcsobb volt, pedig a 2N3055 es a huto-
>borda kozotti csillamlemezt is ilyen muhajjal kenegettuk. (-;

Ebbol a korszakbol emlekszem - femtokos tranzisztor boncolasakor 
tokon belul is lehetett talalni olykor muha'jt :), de nem 
altalanosan.
Eljohet meg az ido, amikor a regi tranzisztorokat kiasva -
kocogtatassal vagy suly alapjan szetvalogatjak oket, es a 
toltelekesekbol kipreselik az ertekes reszt, a meregdraga 
zsiradekot. :)

Minthogy a Fuggvenytablazat infravoros atlatszosagi adatot sem kozol
a szilikonzsirra, azon is filoztam, hogy filmet kepezve esetleg
ronthat a sugarzasos hoatadason, mikozben csak keveset javit a 
vezetesesen, amennyiben a feluletek passzentosak.
Persze nem minden hutoborda matt fekete, es a sugarzasosnal 
bizonyara hatekonyabb a vezeteses, ill. vegulis kozvetett konvekcios 
hutes. ( szinesre eloxalt fenyes hutobordak is leteznek, ami arra 
utal, hogy ventillator mellett nincs komoly jelentosege a matt 
feketesegnek.) 
Termeszetesen elfogadom, hogy a szilikonzsir a hovezetesen 
altalaban javit, es az adalekolt feher fajta - mint Valenta Ferenctol 
megtudhattuk - elonyosebb.
Megszakitva a levelirast gondoltam egy nagyot, es zsirzas-ellenorzes 
celjabol egy HP gepben a 400-as celeront megneztem. 
Ventillatora nincs, es csak a leveheto fekete sundisznoszeru 
hutoborda van rajta.  A tokon, a chipet kozvetlenul fedo kiemelkedo 
femreszen egy 4mm atmeroju kek, puritan papirkonfettinek latszo 
ragasztmanyt talaltam, melynek funkcioja nem tudom mi lehet, 
de hogy arthat, az biztos. 
Zsirozasnak nyoma sincs, viszont a hutoborda siklapjara kozepre 
fekete muanyagszalag van ragasztva.
(olyan kullemu, mint a kozonseges PVC szigszalag, es
 nem suppedekeny annyira, hogy az a bizonyos kek konfetti 
 beleveszhetne)
Lehet, hogy ez a fekete ragtapasz lenne a zsirt helyettesito
feluletkiegyenlito ?
A kek bigyora pedig nincs mas tippem, minthogy a MEO-s a beepites 
elotti teszt utan ilyeten modon jelzi : *Ez a peldany annyira
birja a meleget, hogy kicsit rontottunk rajta, mert annyira
azert megse kene birnia.* :)
Most mar csak annak kell utanajarnom, elvesz-e a garancia,
ha leveszem rola a rontast.

Udv: zoli

Sziasztok!

Nagy Tibor ) kerdezte, hogyan merjuk az intelligenciat.

Nos, mint tudjuk, tesztekkel :-). Persze, jo IQ tesztet nem konnyu
kesziteni,
nincs is sok elfogadott teszt forgalomban. A jo teszt
- nyelvfuggetlen,
- nem tesztel muveltseget,
- normalizalt.
Az elso ket feltetel egyertelmu, normalizalni meg ugy kell, hogy az
elkeszult
tesztsorozatot megcsinaltatjak egy csomo, gondosan kivalasztott emberrel,
akik a
nepesseg atlagat jol reprezentaljak. A tesztszemelyek kivalasztasa hasonloan

megy, mint a kozvelemenykutatok mintainak osszeallitasa. Ezek utan megnezik
az
atlagos teljesitest, ez lesz a "nullpont", vagyis a 100-as IQ. A tesztek
teljesitmenye pedig elmeletileg egy haranggorbe szerint szor a 100-as ertek
korul. (Tapasztalatok szerint a 65-148-as IQ tartomanyba esik a
teljesitmenyek
kb. 95 %-a).

Egyebkent (hozzaertok allitjak) a tudomanyos-technikai fejlodessel
egyuttjar,
hogy az emberiseg IQ-ja no, ezert a teszteket idonkent ujra kell(ene)
normalizalni.

(Aki mar toltott ki IQ tesztet:)
Baksa Tamas  (Mensa HungarIQua)