Kedves Ferenc + Kibuc!
> Mi a velemeny a Beres-csepprol? Hatasos? Az ize rettenetes, az biztos.
Az ize azert rettenetes, mert a nyomelemeket leginkabb szervetlen
femsok formajaban tartalmazza. Amugy, altalaban nem hatastalan.
Egyebkent a Centrum is hasonloan rettenetes izu lenne, mert
abban is leginkabb szervetlen femsok (+ vitaminok) vannak.
Csak azt lenyeled tablettaban.
Az osszetetellel kapcsolatban: Teny, hogy szakmai korokben is
vannak nezetkulonbsegek az optimalisan szukseges napi dozisok
tekinteteben. (lasd pl. www.ekvilaw.ini.hu )
Ezen kivul ez egyes keszitmenyek osszetetelenek
eldontesenel meg olyan szempontokat is figyelembe kell venni,
hogy az eppen alkalmazott vegyuletbol milyen hatekonysagu a
felszivodas. Szervetlen vegyuletekbol -finoman fogalmazva -
nem tul jo, es lehetnek mellekhatasok is.
> Az osszetetele nagyon erdekes, a maximalis javasolt napi adagban a
> legtobb nyomelem mennyisege csak toredeke az egyetlen Centrum
> tablettaban talalhato mennyisegnek (sok teljesen hianyzik), kiveve a
> molibdent, nikkelt, vanadiumot. Ezekbol tobb tizszer annyi van benne,
> nikkelbol peldaul korulbelul 73x (hetvenharomszor) annyi mint a
> centrumban, a masik kettobol kb 20x.
A konkret osszeteteleket nem neztem meg, de valoszinuleg a fenti
okok miatt vannak az elteresek.
 Milyen elettani hatasai
> ismeretesek ennek a harom nyomelemnek, es irhato-e a csepp allitolagos
> hatasa kizarolag ezen 3 elem szamlajara?
Nem.
Molibden: Az emberi szervezet szamara nekulozhetetlen nyomelem,
bar csak nehany enzim mukodesehez szukseges. Felnottek napi
szukseglete kb. 0,25 mg.
Vanadium: Nem tartjak letfontossagu nyomelemnek, de azert van
biokemiai szerepe a szenhidrat- es zsiranyagcsereben es a csont-
kepzesben.
Nikkel: Tulajdonkeppen nem ismerik az emberi es allati szervezetben
meglevo (esetleges) szerepet, ill. funkciojat. Egyes alacsonyrendu
szervezetek szamara letfontossagu, de ott sem ismert pontosan a
funkcioja. Az atlagos taplalkozassal 0,2 - 0,5 mg jut az emberi
szervezetbe. Es megtalalhato az emberi anyatejben is (lasd a fenti/
lenti URL-en). Igaz az is, hogy a nikkellel vannak problemak is -
az EURO magas Ni-tartalma allergiat okozhat, sot rakkeltonek is
tartjak, persze ahhoz mar nagy dozis kell. 
 Es miert nem gyartanak olyan
> tablettat/cseppet/egyebet, ami ezekbol is, es a tobbi nyomelembol is
> megfelelo mennyiseget tartalmaz?
Esetenkent kerdeses es vitatott, hogy mennyi lenne a megfelelo.
 Fura hogy a cseppben egyaltalan nincs
> szelen, pedig mostanaban csodaszernek tartjak. A Centrumban van, kulon
> szelentablettat is lehet kapni.
Beresek tervez(t/n)ek Se tartalmu B cseppeket, en sem tudom miert
nincs forgalomban.  

Kibuc irasahoz:

"Ehhez ketseg sem ferhet, hiszen a "doktor ur" meg magas allami
kituntetest is kapott erte. Ezen kivul hitelt erdemloen igazoltak is a
roboralo hatasat, ami vetekszik a M*ggi eroleves kockaeval:)"

Van benne valami :-)  (de a semminel azert tobb/jobb).

> irhato-e a csepp allitolagos hatasa kizarolag ezen 3 elem szamlajara?
Nem. Van benne mas is pl. Fe, Mn, Zn, Cu, Co - amik szinten
letfontossagu nyomelemek.

"Nem tudom. Az EDTA-nak (ha van meg benne egyaltalan) egyes
kuruzslok szerint szinten vannak aldasos hatasai. De roboralo hatast
eleg fura dolgokkal is el lehet erni, pl. sztrichnin v. arzen."

Az EDTA egy eros komplexkepzo. A Beres cseppben foleg az a 
szerepe, hogy stabil oldat maradjon a tarolas soran. Egyebkent
pedig kisse meg rontja is a femek felszivodasat.
Udv: S. Zoli
http://www.ekvilaw.ini.hu

Sziasztok!


Szocs irta:
: Ezzel kapcsolatban kernek egy bovebb informaciot;
: - milyen szoftver letezik erre a celra es hol kaphatom meg?
: - barmely hangkartya line-inbemenete alkalmazhot?

Mivel nekem rendelkezesemre all a munkahelyemen egy rendesen felszerelt
labor, nem hasznalok ilyesmit. A line-in bemenetnel elvileg szabvanyos,
hogy mekkora a max. kivezerles, es DC-csatoltak szoktak lenni.
Savszelesseg uszkve 20kHz (mivel audio), jobb esetben nem hullamos a
frekvenciamenet es az erosito sem torzit nagyon. Szamitogepes ujsag
hangkartyatesztjeinel megnezheted a frekvenciamenetet es a torzitasi
tenyezot (distorsion factor), ill. meglevo hangkartya muszaki
dokumentaciojaban illene ilyesminek szerepelnie. Szoftver-linkeket a
Google tomegesen talal ("soundcard measurement software" vagy "soundcard
oscilloscope" kulcsszavakra keress ra)

http://www.reed-electronics.com/tmworld/index.asp?
layout=article&articleid=CA187381&rid=0&rme=0&cfd=1

(ez 1 sor, csak tordeltem)


Udv,
marky

Marky:

> Laci, a gyors zsakolo merlegben szerintem volt egy elektromagnes, ami a
> serpenyot tehertol fuggetlenul kiegyensulyozta es az ehhez szukseges
> arammal aranyos a megtoltott zsak sulya. A masik ilyen megoldas a
> "zoldseges szeme". Mar akkor mondja az a'rat, amikor a mutato meg
> "folfele" mozog. :-))

Erdekes otletek :-)

A mai, sok megaflops-os processzorok vilagaban nyilvan szamos, sot:
szamtalan elmes megoldast lehet talalni arra, hogy gyorsitsuk a merest.
A "zoldseges szeme" technikat azonban szoftevrbol sosem lehet utolerni,
meg a digitalis merlegek koraban is gyorsabb, mint az elektronika: csak
radobja az (adott esetben) felvagottat a merlegre, meg ugralnak a digitek,
de mar irja, hogy hany forint :-D

Szoval, elmulasztottam irni, hogy a merleget 15-20 eve lattam; nem volt
benne speci szoftver. A teherserpenyu egy rezgo hurt tart feszesen, a hur
egy oszcillator frekvenciameghatarozo tagja. Nehany kiegeszito meressel
(parhuzamos, allando terhelesu hur a homersekletvaltozas es a rovidtavu
drift kompenzalasara stb) rendkivul gyors es pontos merest tett lehetove.
(A zsakolt anyag kiloja (akkoriban) 6-10 dollar volt.)

(A muszaki reszletek forrasa: a merleg gepkonyvet forditottam angolrol
magyarra, magat a merleget csak egyszer lattam a TVK-nal, kivulrol semmi
specialis nem latszott rajta.)

Kedves Marky!

> Tamas, mielott nagyon nekiallsz szamolni: becsuld meg, hogy mekkora
> nyomast bir ki az uveg. 

Felhívtam a Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft.-t és ott a gyártást 
kértem. Nagyon előzékenyek voltak, de teszt adatuk csak a fél literes nem 
visszaváltható cola-s palackra volt. A tesztlap szerint 12 bar nyomast ki 
kell bírniuk. Én 2 literes visszaváltható fantás palackkal próbálkoznék 
(ennek vettem le az adatait (súly, sugarak, magasságok)). IMHO ez is kb. 
ennyit bírhat ki. Sokkal masszívabb anyag és gondolom a méretezés elvei 
hasonlóak a fél literessel (gondolom szállítás alatt hasonló 
igénybevételnek van kitéve).

> Szerintem elso korben eleg R atmeroju es t falvastagsagu cso"nek
> modellezni. 

Az első közelítésben ezzel nem foglalkoznék. Ez amúgy is csak növeli a 
hatótávolságot, mert a rugalmas alakváltozás nagyobb tárolt rugalmas 
energiát tárol. A közegellenállási tényezőt is csak saccírozom (c=1, ami 
táblázat szerint kb. egy félgömb c értéke, vágott felülettel a szélirányba 
fordítva). És persze a kitáguló gáz lehülésével sem számolok.

Ha nagyon belemelegedek, akkor elviszem a műegyetemre és kimérem a fal 
rugalmassági moduluszát (talán még Smafu tanárúr adja le a nemfémes anyagok 
taárgyat, de talán a gépészmérnöki kar mechanika tanszéken is hajlandóak 
lennének talán segíteni :-) és az Ae épületben talán megmérik nekem a 
közegellenállási tényezőjét is... Ha már 102%-os volt áramlástanból a 
vizsgaeredményem... :-) De ez szerintem a dolog túlspirázása lenne.

Szóval meglehetősen durva modellel számoltam. Hajlandó valaki átnézni a 
számításaimat???

EIK && üdv From:, a modellező

Ui:
> termeszetesen R sugaru palackot akartam irni, nem R atmerojut.

Nekem tök mindegy, hogy mivel jelölöd az átmérőt. Felőlem lehet írott alef 
is... :-)))

Kedves Szocs,

a legkonnyebb kizarni a legellenallast, de ne remenykedj,
az igy kapott eredmeny meg sem kozeliti a valosagot!

Szoval, a kilovott ko sebessegenek lesz egy vizszintes es fuggoleges
iranyu komponense, amibol a vizszintes (kozegellenallas hijan) nem valtozik.
Tehat az 100m/sec lesz.
Fuggoleges iranyban pedig az a helyzet, hogy 5mp-ig fog felfelé menni,
majd 5mp-ig lefelé esni, tök szimmetrikus.

t=ido, g=grav. gyors., vfk= fuggoleges kezdo sebesseg, m= tomeg

>- mekkora kell legyen az inditasi sebesseg
vfk = t*g = 5 * 9,81 m/s

>- milyen szogben kell inditani
alfa = arc tg(vfk/100)  = 26 fok

>- mekkora energiat igenyel az inditas
E=(1/2)*m* (vabs*vabs)

ahol vabs= a fuggoleges es vizsszintes sebessegek vektorialis osszege:
vabs= sqrt( (vfk*vfk)+(100*100) )  m/s

E = 6203 Joule

>- milyen magassagot er el a palyan
s=vfk*t/2  =  122,6 meter

BM