> Felado :  [Finland]

>a taszitashoz miert nem kell valami tolo dolog.
Ez ott van, talan mar a foton eseteben is, de vegyuk az elektront: 
Kisugaroz, azt mondjuk toltese van. A sugarzas folyamatos, az utanpotlast a 
terbel veszi fel. Es vajon nem forditva van? elob kap utanpotlast a terbol, 
es aztan koteles leadni? mert a terben levo mozgo reszecskehalmazok minden 
iranybol minden iranyba szurokent tokeletesen karbantartjak az elektront, 
olymod, hogy a tomeget is pontosan megszabjak. Az elektronok kozott epp 
emiatt nagy a taszitasero leven egyenlo a tomeg es a sugarzas minoseg. Az 
atommagoknal hasonlo az eset. Ami meglehet, mas a sugarzas minosege.  A 
ketto kozott viszont mar fellep a 'vonzas' iletve a gr. taszitas, ami 
tulajdonkep az egyenlo tomegek kozott is jelen van, de a belso sugarzas 
hatas erteke nagyobb.
Azt mondjuk elektronkotes szuletik az elektron es a mag kozott, mivel a 
kisugarzasok visszacsatolodnak a tomegekte, tehat a ket tomeg kozott nemcsak 
gravitacios hatas lep fel, a kisugarzasok visszacsatolasa masodlagos erokent 
bumeranghatast fejt ki. Amit tudnunk kell, hogy nem az egesz sugarzas 
keszlet vesz reszt a kotesben, igy az atom szerkezet semleges allapotban is 
bocsajthat ki sugarzasokat.

>milyen "ter"-rol van szo, melyben az egyenlotlenseg jelentkezik?
Termeszetes az univerzum csillag es bolygokozi tererol esik szo, mely nem 
egy egyenletesen kitoltott ter vagy rendszer. Ezert nem merecsgelhetek benne 
egy fizikai meretekkel rendelkezo eszkozokkel.
Ket angol csillagasz lezersugarral kimerte egy femrud hosszanak kulombseget 
ha az epp vizszintesen vagy fuggolegesen helyezkedik ez a Fold felszinen, 
sot akkor is meretkulombseget mutat, ha csak egy meterrel feljebb emeljuk, 
de a mi egymeteresunk valahol az univerzum szele fele mar csak milimeteres 
lenne.

>Masreszt elegge furcsa szamomra, hogy ott, ahol lep fel nagyobb >taszito 
>ero, ahol _kevesebb_ tomeg van.
Sarkadi Dezso es Bodonyi Laszlo tobb tiz eve kiserletileg igazoljak.
Vegyunk egy tomeget (10 Kg olom). A ter hatasara olvadt allapotban a 
foldfelszini 'g'-tol mentesitve tokeletes gomb alakot kapunk. Tehat kezdve a 
fotontol minden tomeg kulso karbantartasaert a ter felelos. A terben 
tevekenykedo mozgo reszecskek nelkul a tomeg szetesne, vagyis nem lenne 
osszetartasa. A lehult olomtomeg, de kulonosen a nagyobb tomegeknel jobban 
merheto a feluleti es a kozponti homerseglet kulombseg, tehat mukodik a 
folyamat, mig a reszecskek egy resze elnyelodik es kisugarzodik. Nagyobb 
tomegek eseten (bolygok, csillagok) letezhet egy novekedesi folyamat, tehat 
tobb a besugarzott mennyiseg, mint a kisugarzas.
Tehat hasonlo okokbol minden tomeg alkotoelemeitol fuggoen maga korul minden 
iranyban (gravitacios) arnyekot vet. A tomegtol kivulallo pontban a 'G' 
erteke fuggetlen az ileto tomeg szorodasatol, fizikai meretetol. Iletve ha a 
Foldfelszini 'g' most 9,82 m/s/s, ugyanebben a pontban ugyanannyi marad a 
mostmar 'G' erteke ha a Fold tomeget 10 meteres gombbe suritem, viszont a 10 
meteres tomegfelulet 'g'je oriasira no. A formulam megvan, ki lehet 
szamolni.
Hogy erzekeljuk a tomeg arnyeket, azt hiszem inercios teret, egy masik 
tomegre van szuksegunk, hisz csak igy jon letre a taszitas.
Egy kicsit innen erdekes, mert mindeddig nem voltak kiserletek kozel egyenlo 
tomegek kozotti kolcsonhatasok kifejezesere. A jelenseget Bodonyi Laszlo 
vette eszre tobb tiz eve, de senki sem vette figyelembe.
Majd Sarkadi Dezso nagyobb pontossagu ingajaval tokeletesebben igazolta hogy 
amennyiben a tomegek kozelednek az egyenloseg hatara fele, a ket tomeg 
kozotti gravitacios kolcsonhatas csokken a minimalis ertek fele.
A kiserlet egyszeru, barmikor meg lehet ismetelni, kisse hihetetlen, viszont 
a magyarazat es a matematikai bizonyitasok nehezebbek, valami hasonlo 
okokbol, mert a mai fizika nem ert egyet a taszitasos megoldassal, 
mondhatjuk egyenlore, amig mas kiserletek is az tokeletesen meg nem 
erositik, nem igazoljak.
Ket egyenlo tomeg eseten egyenloek az arnyekterek, egyenlo az atszivargott 
reszecskek, es a kiszugarzott reszecskek erteke. Kulombozo tomegek eseten az 
egyenloseg felborul es a kulso gr. taszitas tuleroben lessz. Namost a ket 
kulombozo tomeg kozott egy ero erteket hasznalunk, (en 95 kg vagyok, iletve 
95*9,82 N.) de ha mindket tomeget dinamometerrel mernenk, a kozottuk 
ervenybelepo ero kette szakad, megpedig nem egyenletesen, hanem mindeg a 
kissebb tomeg dinamometerje mutat nagyobb erteket. (Mig en huzorugoval is 
annyi Kg vagyok, a Fold masik oldalan levo dinamometer meg sem moccanna ha 
raketaval elhagynam a Foldet)
  De mindezeket megtalalod Dezso honlapjan:
         http://www.geocities.com/fhunman/

>De hat nincsen arnyekhatasa. :)
Tehat a fenyt is szallitjak, es lathatoan tomeg jelenleteben arnyeka van. 
Kepzelj el egy tomeget,  melyet minden iranybol Napok vesznek korul. Hasonlo 
a gravitacios arnyek is.
   Udv Csaba.

Udv: Endre

> Felado :  [Hungary]
Kerdezi:
>Mi kesztethet vajon embereket arra, hogy bealljanak onkentes _katonanak_ 
>altudomanyt terjesztok vedelmere ?
Es valaszol is:
>Megsugta az ingaja, hova kell allnia...

Zolit mar kerdeztem: konnyebb alltudomany soraba sorolni azokat a temakat 
melyre a tudosok nem tudnak valaszolni? Ahelyet hogy korulirsz valamit, 
konkretan ra kell mutassal a hibakra es bizonyitsd az igazad, mindaddig 
kiserleteink eredmenyeit nem vonhatod ketsegbe. Szabin voltal, igaz hogy nem 
vagy koteles, de szemelyesen is meggyozodhettel volna.
   Udv Csaba.

Hello,

csigaver, oregem. Egy pillanatig se vadolom az OMH-t semmi csunyasaggal. 
Amit te allitottal, hogy letezik ilyen meres, de az OMH hivatalbol nem 
mutathatja meg nekem, a megrendelorol pedig azt irtad, hogy

> nos, vele fel lehet
> venni a kapcsolatot, de ketlem, hogy kiadna a teljes anyagot.

Ez ellen sincs semmi kifogasom, azt csinal vele, amit akar, de eleg 
sportszerutlen egy ilyen titokzatos merest sulyos bizonyitekkent 
aposztrofalni. Legalabbis egy Tudomany nevu forumon.

Na, reszemrol game over.

Udv:
Jano