Sziasztok!
5 hetig nem voltam gepkozelben, igy eloszor egy megkesett reakcio:
felmerult a hidrogen-hajtoanyag problemaja es hogy a nemeteknel mar van
valami. Tehat: a muencheni repteren a shuttle-buszok mar evek ota
hidrogenhajtassal jarnak (vagyis sima motorban ko"olaj helyett hidrogent
egetnek), ami nem volt tul nagy problema, mert a buszon volt eleg hely a
hidrogentartalyoknak (ez vagy Mercedes vagy MAN, de inkabb az elobbi) es
a toltoallomas-halozat kiepitettsege sem problema.
1989-99 kozott volt a Bajor Energiamuvek, a Linde, a Siemens es a BMW
kozott egy nagy projekt (sajnos az internetoldaluk idokozben megszunt,
en meg nem tudok 30 MB-okat kuldozgetni :-( ), aminek a lenyege a
kovetkezo: napelemmel aramot allitunk elo, ezzel vizet bontunk, amit
cseppfolyositva tarolunk egy BMW csomagtartojaban es ez kicsit
modositott benzinmotorral megy.
Ha valakit reszletek erdekelnek, elokereshetem a hivatalos CD-juket.
Amire emlekszem, hogy megoldottak a cseppfolyos hidrogen tankolasat
(hogy a minusz xxx fok miatt ne kelljen hoszigetelo szkafander, illetve,
hogy a benzines tankolassal osszemerheto idoben tortenjen), a H2
biztonsagos tarolasat a kocsiban. 1 problema maradt: a tartaly veges
hoszigetelese miatt a cseppfolyos H2 lassan ga'zza' alakul, ami egy
tulnyomas-szelepen keresztul tavozik, igy a 93 literes tartaly kb. 4 het
alatt "leereszt". A masik problema a csokkent motorteljesitmeny es
hatosugar a H2 fajlagosan kisebb futeerteke miatt.
Ezekkel nem tudom, mit kezdtek, minden esetre a BMW-nek van egy 750hL
nevu modellje, de ezzel nem tudom, hogy mi van, mert a BMW webszerveren
nem lehet megtalalni, csak annyit, hogy:
"Since their launch in May 2000, the vehicles of the BMW 7hL hydrogen
fleet have proved their practicability on a day-to-day level." A
megvasarolhato modellek kozott viszont nem tuntetik fol.
###
Az 5 hetbol 30 napot az USA-ban toltottem, Greyhounddal (az ottani
Volanbusz) koruljartam a Washington D.C.-Niagara Falls-Chicago-
Los Angeles-Tucson-Washington D.C. za'rt poligont. :-) Ennek alapjan a
hangsulyozottan szubjektiv benyomasom az USA-beli
kornyezetszennyezesrol: iszonyu merteku (New York kapui elott es
L.A.-ben "gyonyoru" sargas-zoldes levegot lattam); ho"eromuvekbol is
olyan szines fust jon, amilyet me'g NDK-idokben sem lattam itt (plane az
ujraegyesites utani nyugati kornyezetvedelmi normak atvetele utan)
hoeromuvekbol kijonni, "csak" vegyipari muvekbol (Bitterfeld kornyeke).
A Greyhound buszallomasoknal mind ki van irva, hogy "ne jarasd uresen a
motort", neha meg melleirtak, hogy "kulonben 1000$ buntetes". Ettol
fuggetlenul az osszes busz jaratja a motorjat, meg akkor is, ha mondjuk
1 orat var a palyaudvaron, mert kulonben nem megy a legkondi (az utasok
ugyis a palyaudvar epuleteben nyomulnak), a vonatvaganyok (legalabbis a
transzkontinentalis nagy vonalak) nem villamositottak, a teherautok
ugyanugy okadjak a fustot magukbol, mint a nyugat-europaiak, csak joval
tobben vannak. Ugyanakkor a masik veglet az, hogy a kozepnyugaton (ertsd
Grand Canyon tagabb korzete) ebbol az egvilagon semmi nem latszik. A
nemzeti parkok rangerei ugyan mondtak, hogy regebben valamivel tisztabb
volt a levego, de a Capitol Reef nemzeti parkban pl. van egy olyan
tabla, hogy egy atlagos nyari napon a Colorado-fennsikon a latotavolsag
160 merfold. A Ke'kestetorol latszik Budapest? A masik, amivel az
Alpokban az ember lepten-nyomon talalkozik: a savas esotol tonkrement
fenyofak. Az USA-ban egy ilyen csapzott fenyofat nem lattam. Szintugy az
eso": egy nemet vagy magyar eso utan a levegobol kimosott por marad a
kocsin. Egy utahi eso utan a kocsi olyan tiszta, mintha most jott volna
ki a kocsimosobol (ami alatamasztja a nagy latotavolsagot).
A masik a tomegkozlekedes: akarni kell. Persze, hogy munkaidoben a
"szardiniasdoboz-effektusnal" kenyelmesebb a sajat kocsimban araszolni.
Tovabba az is lehet, hogy egyes kulvarosok nincsenek rendesen osszekotve
a belvarossal. Turistakent a Washington DC-i, a New York-i busz- es
metrojaratokkal, a tucsoni busszal (jo, itt csak egyet mentem, de a
halozat surunek tunik), a baltimore-i metroval es szemelykomppal,
valamint a Niagara Falls-i busszal tokeletesen meg voltam elegedve.
Ugyhogy az en velemenyem az, hogy ha majd az USA-ban is kezdenek
pusztulni az erdok, dogleni a halak a folyokban, akkor majd ott is
izgaga lesz a nep, es a politika kenytelen lesz lepni, es nem lesz eleg
a "high occupancy vehicle"-trukk. (helyenkent 1 forgalmi savot a sok
kozul csak olyan jarmu vehet igenybe, amiben legalabb ketten vagy harman
ulnek) Addig az europaiak szivhatjak a fogukat es legfeljebb
statisztikazhatnak, hogy milyen kornyezetszennyezo az USA.
###
Ma's. Volt itt valamikor egy feladat, hogy lezuhanok a repulovel a
sivatag kozepen, 100 km-re van egy varos, de nem tudom, melyik iranyban,
es van egy teli kolasdobozom, mi a teendo. Ebbol kifolyolag eros vitak
voltak egy 100 km-es sivatagi meteles megvalosithatosagarol pro es
kontra. Nem akarom ezt ujra folszitani, akkor tapasztalatok hijan melyen
hallgattam, igy csak egy kis utozonge: Del-Arizonaban a Sonora-sivatag
valamint Coloradoban a Great Sand Dunes Nat'l Monument-beli
tapasztalataim alapjan a feladatban egy csomo peremfeltetel nem volt
megadva. 1) milyen a homok? Kemeny, vagy minden lepesnel bokaig
sullyedek benne? A terep sik, vagy allandoan homokdunere kell maszni?
Milyen ruha van rajtam? [ha uzleti utra megyek -> oltony + lakkcipo,
eleve eselytelen vagyok a cipo miatt]. Egy 150 meter magas homokdune
megmaszasa (10 kilo fotocuccal es vizzel) 40 percembe tellett es bo" 1
liter vizet ittam hozza 30-egynehany fokban (visszafele megittam meg
vagy egy fel litert). Mondjuk tobben voltak, akik viz nelkul csinaltak.
A masik veglet: 42 fokban, szilard talajon mintegy 1 km ut es 1 liter
viz utan azt mondtam, hogy ele'g ennyi kaktuszt lefenykepezni. :)
Szemelyes velemeny: ha 100 km-t kell mennem ismeretlen iranyba, akkor en
azt kivanom, hogy ne eljem tul a lezuhanast. Olyan eletfontossagu
"aprosagokrol" nem is beszelve, hogy sapka volt rajtam, be voltam kenve
naptejjel es rendes bakancs volt rajtam, amibe nem szorodik be a homok
[meg esetleg nem tudja a csorgokigyo atharapni]. Tehat lehet, hogy le
lehet gyalogolni 100 km-t fejfedovel, napkremmel, megfelelo cipovel es
ruhazattal, viz nelkul, anelkul, hogy a celban 3 hetig komaban fekudjon
az ember az intenziv osztalyon; de ha ezen feltetelek kozul 1 is
hianyzik, en nem adnek magamnak 10 kilometernel tobbet szilard, sik
talajon. [az esetleges felreertesek elkerulese vegett: 25 eves, 180 cm
es 75 kg vagyok, "kozepesen sportos alkat"]
Udv,
marky
|
