Thus spake HIX TUDOMANY:

> Egyszeru gondolatkiserlet:
> Legyen adva M tomeg h=10 meter magasan, egyik por alakban,
> a masik egy szikladarab (kompakt tomeg).
> Mindket tomeget 10 meter magassagrol leejtem a foldre.
> A tomeg energiaja a folddel valo utkozesnel eldisszipalodik
> (ho, hang, deformacio,stb).

Vagy nem, mert lehet rugalmas is az utkozes. Ez persze a gravitacionak
mindegy, a valosagban es Newton szerint is...

> Az eldisszipalodott gravitacios energia mindket esetben Mgh.
> BS gravitacio eseten a por tomeget aprankent ejtem le a foldre.
> Legyen a portomeg olyan ritka, hogy sajatenergiaja elhanyagolhato.
> Minden leejtett porszem disszipacioja novelni fogja a Fold
> gravitacios potencialjat, tehat a kovetkezo porszem mar erosebb
> gravitaciot fog erezni. Mindezekbol kovetkezik, hogy a portomeg
> disszipacios energiaja, aprankent leejtve osszessegeben nagyobb
> disszipaciot, kotesi energiat okoz, mint a kompakt tomeg.

Uristen... Es a porbol kiszabadulashoz szukseges kotesi energiaval
mi lesz? Azt miert szamolod bele??

> Remenykedem, hogy most mar vegre felcsillan a BS gravitacio
> megertesenek halvany fenye az igazan erdeklodok elott.

:))

> Udvozlettel Sarkadi Dezso 2003.09.17.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.h u/~vf/
"Nyugi, minden a legnagyobb rendben csuszik ki a kezeim kozul"

Mert egyre furcsabbak nekem a tudomanyos hirek, egyre kevesbe
ertem oket.
http://www.supergames.hu/cikk.php?cid=17690

*Neurofiziológusok kimutatták, hogy a salétrom-oxid
létfontosságú szerepet játszik az agyműködésben, beleértve
a tanulást és az emlékezést. Az agyban a gáz az idegszöveteken át
terjed és megváltoztatja az idegek reakcióit.
Husbands és munkatársai megtalálták a módját, hogy utánozzák
a salétrom-oxid tevékenységét az idegrendszerben,
átültetve ezt a robotok vezérlő programjaiba. ...
Az új szimulációval Husbands csapata azonban olyan programokat
állított elő, ami sokkal gyorsabb és kisebb, mint az eddigiek,
ezzel újabb lépést téve a mesterséges intelligencia fejlődésében.*

Ez nekem magas, de arra enged kovetkeztetni, hogy a kesobbiekben
a felismerheto egyeb sokfele kemiai szabalyzo anyag  agyat
'hangolo' hatasat is sorra beepitgetik a szimulaciokba, s akkor
pirinyo programocskakkal is kifogastalanul utanozhato
lesz az emberi elme. (a szoke-noi biztosan :)
A kulonfele erzelmi reakciok is bizonyara kemiai hangolassal
jonnek letre, de nem hinnem, hogy mindent le kene masolni.
Mondjuk a teriszonyt vagy a lift-fobiat, stb. bizonyos robotok
agyaban nem fogjak megvalositani, de ahol szuksegesek az
elgyengulessel es rosszullettel jaro gatlasok - melyeket szavak nelkuli
belso parancsok valtanak ki - kialakitasa, helyette elegendo lesz a
tudatos parancsmegtagadas, iszonyra panaszkodas nelkul.
Fizikai fajdalomerzetre asszem csak az eloszervezetek
harito es javitomechanizmusainak - es/vagy a  kimenteni
kesz bajtarsak mozgositasahoz van szuksege, illetve
eros gatlasok potlolagos kialakitasahoz.
Robotok eseteben a serules okozta veszreakciokat is maskepp kell
kialakitani - szerencsere, mert igazi gyotro fajdalmat programozni
piszok nehez lehet, es csak szadista szoftveresek vallalna'k lelkesen e
ronda munkat ingyen. (ilyenekbol persze keves van, s amennyire
sejtheto, mindannyian egy MS nevu cegnek dolgoznak :)
Serules eseten a gepek nem csak a rozsdas vasszoget szidna'k,
hanem a konstruktoroket es szoftvereseket - s azok szuleit
is gyalaznak, atkoznak, ami ember es gep kozotti veszedelmes
konfliktusok forrasa lenne.
Robotoknal a veszelyforrasok tapasztalati uton torteno
megismereset - s azok kesobbi keruleset szukseg szerint
konnyen elnyomhato 'gatlasok' letrejottet lehetove teve
kell megoldani, azaz a tudatuk legyen az erosebb.
Ha kutatok az emberi atlag-agyat mukodesi elve tekinteteben
kifogastalanul kiismerik, me'g mielott geppel szimulalni
kezdene'k, illik kidolgozni idegnyugtato es fajdalomcsillapito
beavatkozasokat, hatha elso ebredesekor rogton tablettat kovetel,
vagy ha beszelni meg nem tud, kibirhatatlanul jajgat .
(vagy kozli, hogy az iment makkal almodott, s enni ker :)

Udv: zoli

> A 380000km tavolsagban levo, sebesen mozgo tukrot, egy kb.
> 6km atmeroju sugarral kell eltalalni.

  Semmi gond. Megmondod a tavcso szoftware-nek, hogy milyen gyorsan
mozog a Hold, es koveti. Toredek szogmasodperc pontossaggal perceken
keresztul, ami eleg jo, mert a tavcsobol kimeno fenyed ennel jobban
szetnyilik. Regi tavcsoveknel kritikusabb, moderneknel semmi gond vele.

> A jel olyan gyenge, hogy
> masodpercenkent kb. egy fotont detektalnak optimalis
> esetben. [Gozom sincs, *ezt* hogyan csinaljak.]

  Ezzel sincs semmi gond. Eleg sokszor kell ismetelni es osszeadni.
Peldaul periodikus jel megy ki, bejovo jelet periodikusan osszeadjuk.
Mellesleg ez tortent az Izzo Laborban -- igaz, radarral. Teljesen
mechanikusan (vizet bontottak). Amugy nem az 1 foton a problema, hanem
a hatter zaj, amibol ki kell asni a jelet. Rontgen tavcsovek (muholdon
persze) mar most is egyes fotonokat szamolnak, foldi optikaiak tipikusan
2-4 foton felbontasuak. Nem masodpercenkent, hanem mondjuk fel ora alatt
nezve. Semmi gond vele. Pedig nem erre vannak kihegyezve.

Gyula