>   Az E-D vagy D-E repulesi ido megegyezne a foldi idovel?
Marmint melyikkel? A sarkokon ugye senki nem kering, az Egyenliton 
maximalis a sebesseg, emiatt mindenutt mas a helyi ido. Az E-D repulo 
forgasi sebessege mindig annyi, amennyi a Folde az adott ponton + a 
sajat sebessege vektorialisan osszegezve.

>   Miertnem muholdakon vegeznek mereseket, majd pontos csillagaszati
> bemeresekkel koronkent egyeztetnek az idot a foldiekkel? Nagy
> valoszinuseggel a teli es nyari idoszakok is okoznanak idoeltolodast.
Vegeznek azt is, sot egy foldi atomora is mutatja a Fold forgasaban 
adodo pontatlansagokat.

> <<Mi gorbul el a  terben?
> Maga a ter.>>>
> Ne haragudj, de nekem a megerteshez szukseges az is, hogy mi a ter, mi tolti
> ki, hogy eltudjon gorbulni. Az ures ter nem letezik.
Valoban, es ez az egyik legnehezebb kerdes. En sem tudom jol elmondani. 
A lenyeg az, hogy minden tomeg (tehat minden letezo dolog) gorbiti a teret.

> <<Ha megmeri az altalam kilott raketa sebesseget mit eszlel?
> 29Xe km/s-ot - es a raketarol is ennyinek latszik az o sebessege. Elhiszem,
> hogy furcsa, szokatlan - de ez van. A sebessegosszeadas nem linearis
> muvelet - csak kis sebessegeknel NEZ >>
> Azt meg nem hallottam, hogy nem linearis a sebessegosszeadas.En a sajat
> bolygomrol megallapitom mind a ket sebesseget (kozepen allok) s nem adhatom
> ossze mert vetek a relativitas ellen? A meres lehetetlen jelenleg.
Igen, kozvetlenul nem adhatod ossze, hanem a Lorenz-transzformaciot 
kell alkalmaznod. Ennek pedig az lesz az eredmenye, hogy barmennyi, 
fenysebesseg alatti sebesseget is adsz ossze, az eredmeny fenysebesseg 
alatt lesz. Termeszetesen "kis" (pl. 100 km/s) sebessegeknel az 
eredmeny csaknem ugy nez ki, mintha sima osszeadas lenne. Egyebkent a 
meres ma is lehetseges: pl. egy fenysebesseg kozeleben szaguldo atom, 
ha elbomlik, meghatarozott relativ sebesseggel repulnek ki a reszei. A 
keletkezo elektronok csaknem fenysebesseggel. Kodkamraban kivaloan 
kimerhetoek a sebessegek - es nem fogjak tullepni a fenysebesseget 
akkor sem, ha az atom "iranyban" lovi ki az eletront.

> << Gondolj arra, hogy ha a sebesseg hatna a testekre, akkor valoszinuleg
> KULONBOZOKEPPEN hatna minden anyagra - >>
> Nem az anyagra hat, hanem az anyagban zajlo sebessegre. Igy gondolotam.
Ezt most talaltad ki. Nem jo otlet: a hatasok az anyagra hatnak, aminek 
van pl. sebessege is. A sebesseg nem olyan dolog, amire hatni lehetne.

> Maga a tudomanyos meggondolas koveteli meg a bizonyitekot. Nem tudod sem
> bizonyitani, sem cafolni tudomanyos eszkozokkel, hogy nincs Isten. Van ki
> hiszi, van ki nem.
A jelenleg ismert isteneket _lehet_ cafolni es ez mar tobbszor 
elhangzott itt. Termeszetesen vegtelen fajta isten es egyeb leny marad, 
amit nem lehet cafolni, ez _valoban_ hitkerdes - igy hat addig, amig 
valami bizonyitekot nem hozol valamelyik letezesere, en maradok a 
lathatatlan rozsaszin unikornis mellett...

> <<Einstein elmeletenek ellentmondo tenyt meg nem produkalt senki. Az elmelet
> alapjan keszult prognozisok mindeddig helyesnek bizonyultak.>>>
> Meg nem produkalt!
Tehat ezt kell elfogadni, mint legjobbat. Ez viszont nem hitkerdes. 
Kozben meg lehet probalni megcafolni es/vagy kitalalni jobbat, de amig 
ez nem jott ossze, addig ezt kell hasznalni, mert ez a legjobb _ismert_ 
kozelitese a valosagnak.

> Ez mar bonyolult. Honna tudod mennyit kesik a visszateres utan, ha az csak
> relativ. A sajat rendszereben mindenki egyforman cselekszik, hogy lehet igy
	^^^Minden rendszerben relativ, de _pontosan_ meghatarozott.
> kulonbseg? Az o oraja is ugy megy mint az enyem!
Ez csak akkor igaz, ha mindketto atlagosan egyforman gyorsult (pl. 
szimmetrikusan mozogtak). Ha nem, akkor _kimerheto_ a kulonbseg es ez 
_pontosan_ egyezik a szamitott ertekkel.

> Mai agymenesem az uveghaz. Avagy: a videki hazak teteje
> miert nem lapos, atlatszo uvegbol - cserepteto helyett?
Eleg lenne a deli oldal es szabvanyos haromszogteto (a lapos beazik, 
nem jo).
> Uveg tetovel tobb es egeszsegesebb feny jonne be,
> raadasul az uveghazhatas miatt futene is.
Igen, nappal. Ejjel meg hutene rendesen, ugyhogy minimum 3 reteg 
kellene, hogy ugy szigeteljen, mint egy atlagos teto. Ha pedig azt 
akarnad, hogy olyan legyen, mint egy _szigetelt_ teto... 6-8 reteg: nem 
draga ez egy kicsit? Talan egy festonek... de az ilyen mutermek 1-2 
retegu ablakkal _nagyon_ hidegek szoktak lenni!

> Ha napkollektorral vizet lehet melegiteni telen,
> akkor biztos, hogy a szobat is lehet futeni a napfennyel.
Igen, sot a melegerzet sokkal jobb napfenyben. Sajnos az uveg nem eleg 
jo hoszigetelo - es a nap_kollektor_ban azert tukor is van, ami 
osszegyujti a fenyt. Estere meg letakarnad az egesz hazat? Ha nem, 
raadasul ingyen szinhaz a szomszedoknak (lasd: Sims).

> Konvektorok adatait nezegetem: szobankent par kW futes
> elegnek tunik. Ennyi me'g eppen jon a Napbol telen is, nem?
Delben, ha nincs felho es visszaverodes (tehat az ablakon sem ho sem 
feny nem jon ki).