Kedves Math

   Amit irtal, vilagos, es akkor nagyon sok felfedeznivaloja van a biologianak
:-))

 Irod, hogy:
kicsit metaforikusan az agy ilyenkor hagyja jatszani egyes reszeit, szabadjara
engedi az egysegeket szervezodes nelkul.

   Ennek nem mond az ellent, hogy sokszor tokeletesen kerek jozan tortenetet
almodunk?
 Ha megcsak Newtonnal tartunk, akkor hol vannak meg a fizika  nagy fejei , mint
:
 Hygens, Maxwell, Lorentz, Rutherford, Einstein, hogy Heisenberget, Tellert stb
 ne is
emlitsem. Nagyon nagy szukseg volna egy Max Planckra aki elinditsa  a nagy
felfedezesek utjan :-)
Nagyon elgondolkoztato, hogy milyen eroter hat, amikor a hal, madar-rajok
mozognak, hogy meg veletlenul sem utkoznek ossze, es mintha egyetlen eloleny
lenne, olyan koordinalt a mozgasuk. Ez lenne a kollektiv tudat? Embereknel van?
Kene lenni mert az ember is "csak" allat, ha nem akarmilyen is, nem lehet
kivetel.  Azt hiszem az almodast is a fizika fogja megoldani.
  Kedves Math, az az erzesem, hogy ertsz a fizikahoz :-)) ha nem ugy van
elnezest . Ha megkerlek, nem irsz nekem a magnesen rezonanciarol, az elemi
reszecskekrol? (reg volt amikor tanultam, es elfelejtettem, na meg sok
ujdonsag is van, amibol kimaradtam. Nem kell sok matek :-))  )

 Szerettel udvozollek: Marika

> Gazdasagi elonyei lehetnek, a genkeszletre egyertelmuen karos. Nem a
> "jobbak"nak jut az asszony.>>>
> Szerinted kik a jobbak. Hogy lehetne kivalogatni?
Ez idonkent eleg nehez kerdes. A termeszetben mindig az a jobb, akinek 
tobb utodja no fel. Az emberi tarsadalomban rengeteg fele szempont van 
es ezek sokszor ellentmondanak egymasnak is.

> Ugy latom nem tudsz kibekulni azzal, hogy a szolgaltatom minden level vegere
> hazza adagolja a sajat reklamait, ha kuldok, ha kapok. Lehet igazad, de
> tudnod kell, hogy az en havi jovedelmem 54 Euro (kb 13800 Ft). Ezt a
Nem is szoltam egy szot sem, amig nem volt ra megoldas - de most mar 
van. Tegyel minden leveled vegere a sor elejen harom alahuzast - a 
tobbit, mintha elvagtak volna. Ha ez mukodik, azt sem fogod megtudni,

Kedves mindenki,

Egy olyan programot irok, amely elektromosan toltott reszecskek mozgasat
szimulalja (egyenlore 2D-ben). Adott egy fix reszecske (mondjuk
pozitiv), es egy mozgo (mondjuk negativ) reszecske. Az alapotlet az,
hogy 1 miliszekundumonkent (dt) szamolom az eroket, es azt integralva
kapom a reszecske uj helyzetet. 

x_uj = x_regi + v_x * dt + f_x / (2*tomeg) * dt^2
(az uj x pozicio)
v_x_uj = v_x_regi + f_x / (2*tomeg) * dt
(az uj sebesseg x komponense)

Ez igy elmeletileg jo is lenne. Viszont, ha a reszecskek megkozelitik
egymast, ezek a lepesek tul nagyok lesznek (vagyis az egy lepes alatt
megtett ut tul nagy lesz), es a reszecske hirtelen nem ugy kezd el
viselkedni, mint ahogy az ember elvarna. Vagyis: pl. az egyik lepes
_nagyon_ kozel hozza a ket reszecsket, az ero ekkor nagyon nagy lesz,
ezaltal a x_uj kovetkezo erteke is. Abban az uj helyzetben mar kisebb 
ero hat, es nem kepes lefekezni a reszecsket (aminek oriasi sebessege
van, az elozo lepesbol kifolyolag). Igy peldaul a negativ reszecske 
elindul a pozitiv fele, felgyorsul, es amikor tulmegy rajta, nem all
meg, hanem kiszalad a kepernyorol.

Letezik valamilyen mas megkozelites?
Esetleg vezessek be egy olyan erot, ami nem engedi meg, hogy tul kozel
keruljenek egymashoz a testek? Az idointervallum csokkentese csak
elodazza a problemat (eredetileg dt 10 miliszekundum volt).

Persze ha 2 testrol van szo, akkor analitikusan is ki tudom szamitani a 
palyat, de hat szeretnek tobb testet szimulalni.

Gergo