Kedves Zoli !

> ..homorunak kell latnia,... mintha kehelyben ulne.

Igen (azt hiszem).

> Igazi kehely ez ?

Nem. Ha ugy erted, hogy a kehelyben a viznek befele,
kozepre kellene folynia, akkor nem.

> Eszerint a padlot kupnak latja, melynek a csucsan ul ?

Nem -- az elobbi igenbol mar kovetkezik, hogy erre nem-
mel muszaj valaszolni.  A kelyhes gondolatmeneted a jo 
-- es abbol kovetkezik ugye az is, hogy a kozepen ulo 
megfigyelo parancsnok azt a henysugarat latja, amelyik 
a peremrol nem viszintesen, hanem kicsit felfele indul.
A vizszintes sugar ugyanugy beleutkozne a padloba, es
kulonben is, amire kozepre erne, a parancsnok mar nem
lesz ott, hanem elorebb. Eddig jo. A parancsnok azt a 
sugarat latja, ami majd pont kozepen utkozik a padloba,
addig pedig folotte megy. Masszoval a parancsnok ugy
latja, hogy a perem a padlo folott van --  ergo kehely!

A kupos gondolatmeneted ott nem mukodik, hogy a fenysu-
garat mi, kulso megfigyelok elore menonek latjuk. De 
amire az a sugar kozere er, addigra a parancsnok mar 
eleg gyorsan megy elore ahhoz, hogy a fenyt visszafele 
- ferden *szembejovonek* latja. 

Porgettyu:  a perduletnek a fuggoleges komponense nem
valtozhat, a vizszintes sikban levo komponense pedig
valtozik -- a vegen szepen korbejar  (egy siman eldulo
sopru is szerez perduletet --  csak fuggolegest nem).
Lenyeges az is, hogy az a porgettyu nem gombolyu: a
forgastengely es a perdulet iranya nem ugyanaz.

udv
kota jozsef

Hali,

On Fri, Jul 25, 2003 at 10:23:27AM +0000,  wrote:

> >> Okozott-e mar varatlanul sotetseget a Nap?
> 
> A napfogyatkozással osszefuggo valaszok is elfogadhato'k,
> mert biztos elofordult a tortenelemben, hogy varatlanul tortent.

Bocsanat, azt _NEM_ a Nap okozta, hanem a Hold... khmm... igy nem
elfogadhato'k ezek a valaszok.

> Kisse korrigalva teszem fel a kerdest:
> Okozott-e mar hirtelen - egyik pillanatrol a masikra -
> objektive is merheto sotetseget a Nap?

Erre kivancsian varom a megfejtest. Hacsak nem (amint azt Kota Jozsef is
irta) valamifele aramszunet a titok nyitja...
 
Udv,
-- 
Tibcsi(R) - kistee1_kukac_axelero.hu

Menyhart Zoltan irta, es en koszonom neki:

"Az idealis feszultseg-generator, stb. csak absztrakciojuk, "hatarertekuk" a va
losagban letezo 
eszkozoknek, es csak azert szamolunk ezekkel, mert a
legtobb esetben a valosagtol nem jelentosen eltero eredmenyre vezet a hasznalat
uk (de sokkal egyszerubben, mintha "mindent" figyembe vennenk).
Ki a csuda akarna kiszamolni a azt a tranziens folyamatot, amit egy drot aram a
la helyezese jelent ? (elosztott L, R C, zaj, stb)

Ezek az absztakt elemek nem hasznalhatok annelkul, hogy megvizsgalnank, hogy el
erjuk-e mar az absztrakciok ervenyessegi hatarat.
Az egyik ervenyessegi hatar magaban a matematikai leirasban van, ezt mar reszle
tesen, tobben is elmagyaraztak (ld. 0/0 problema).
A masik ervenyessegi hatar a fizikai jelensegben van : mikor valnak az elhanyag
olt elemek mar tobbe el nem hanyagolhatova."

En azt gondolom, hogy maikor idealis esethez kozelitunk, maikor a 0/0 fellephet
ne, pont akkor az elhanyagolt dolgoknak jelentesoseguk lesz, es nem szabad elha
nyagolni oket, es akkor mindjart egy olyan keplettel kell szamolnunk, amiben ne
m lesz 0/0 szamitas. Es a valosagban allitasom szerint sosincs 0/0.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: www-cache.fi.datex-ohmeda.com)