Kedves Tudorok!

Multkor mar sikerult belatnom, hogy zajbol nem lesz ujra
hasznalhato energia, de most megis elakadtam es nem stimmel.
Bizonyara hianyosak az ismereteim es kihagytam vmit a szamitasbol.
Nezzetek el nekem, hogy ismet effele gondoltaimmal terhelem a listat.

Adott egy vakumcso, benne szemben ket lemez, anod es katod,
kivul pedig egy R van kozejuk kotve. Az anod es a katod
anyagaban ter el egymastol, a katodnak kisebb a kilepesi munkaja.
Egyik lemezbol tobb elektron lep ki, mint a masikbol.
Ha ugy vesszuk, hogy nincs E terero, akkor a katodbol kilepo
elektronok ugyanolyan valoszinuseggel erik el az anodot,
mint az anodbol kilepok a katodot. Eddig jol gondolom?
De mivel a katodbol tobb lep ki, ezert a K->A iranyban tobb
is er celba, nem? Vagyis aram indul. Ha aram indul,
akkor az R-en U jelenik meg, ami E-t kelt, azaz fekezi a folyamatot,
beall egy egyensuly. De az aram nullara nem mehet le,
mert akkor nincs E, es minden kezdodne elolrol.
Az egeszhez meg nincs szukseg ho"kulombsegre.
Hol hibazom?
Lehet, hogy az R-en levo zajfeszultseg beleszamit valahol?
(Az R akar jeget is olvaszthatna...)

----
Ugyanennek a kerdesnek a masik megfogalmazasa,
amirol ugyan tobbszor volt mar szo, de hadd hozzam elo ismet:

Adott egy -1..+1 V tartomanyu zajgenereator, R belso ellenallassal.
Meg me'g egy. Meg me'g egy. Meg me'g tovabb N-3, sorbakotve.
Ezeken a feszultseg elvileg -N...+N kozott lehetseges,
de az eloszlas egyaltalan nem egyenletes, hanem leginkabb a 0 korul
ingadozik. A feltetelezett zajgenerator persze nem letezhet,
mert az is sok me'gkisebb feszu zajgen osszege, igy oda jutunk,
(en legalabbis) hogy barmilyen zajgeneratoron a pillanatnyi feszultseg
a nulla korul mozog,
de kis valoszinuseggel kicsit nagyobb fesz is fel-feltunik,
nagyon kis valoszinuseggel pedig me'g nagyobb fesz is fel-feltunik.
Hogy harang-e azt nem tudom ...
@@@ Tulajdonkeppen az. Lasd a centralis hatareloszlas tetelet. @@@
 ...  de ha jol okoskodom, akkor
egy mezei R ellenallaton vagy huzaldarabon is nagyritkan tobb
Voltos fesz is eloforul.  Nagyon nagyot tevedek?

A kerdes vegkifejlete mar adodik innen:
fold->vezetek->dioda->vezetek->kondi->fold
Ha a kondin nincs egyenfesz, akkor nem szol bele a dioda feszultsegebe.
A dioda ket oldalan is a feljebb mar vazolt eloszlasu feszultsegek lehetnek,
azaz ritkan de akar 0,7 V-nal nagyobbak is. A dioda maga, mint zajgen
is ilyen eloszlasu feszt kelt. Hurok ide, hurok oda, akkor most miert is
nem nyit ki az a dioda soha? A lomhasaga nem elvi ok csak gyakorlati.
Ha kinyit akkor a kondi toltodik. Emiatt persze egyre nehezebben
(egyre ritkabban) nyit ki a dioda, de hat ettol all be az egyensuly.

Kerlek segitsetek! Koszonom.
BM