Kedves Endre,

Az eredeti az 1919 majusi teljes napfogyatkozas fenykepei voltak.
Az ezen lathato csillagok tavolsaga mas, mint ami a nap nelkul lenne,
ebbol kovetkezik, hogy elhaljott a feny. Ha jol tudom majdnem 2
szogmasodpercet (ezt nem gond kimerni fotografikusan).

Azota persze rengeteg 'gravitational lense' van mar. Oriasi galaxis
halmazok mogott levo objektumok megsokszorozodnak, stb. Van aztan
a microlensing, ahol nem sokszorozodik meg az objektum de fenyesebb lesz.

Persze van kismillio ujabb kiserlet is. Merkur palya, gravitacios
voroseltolodas, binary pulsar (nemreg lett Nobel dijas), stb.

Gyula

>Feladó: vargaendre_uh.liampiv
>Igen. De mindez csupán káprázat. Atomok aktuális pillanatnyi
>összjátékából eredő folyamatok a teljes kölcsönhatásmátrix mintájára.
Olymod egyet tudok erteni, hogy a szerves es szervetlen anyagok
alkotoelemei ugyanazok. Majd hogy hogy kelnek eletre fogalmunk sincs. Azt
pedig nem latom hogy mindezt egy matrixba egyszeru modon be lehetne
skatujazni.
Tegyuk fel, paranyiak vagyunk, es egy neutrino hatan lovagolunk.
Erzekelve a korulottunk levo atomi elemeket keptelenek lennenk eszrevenni
azt a koztuk levo kapcsolatot mely donto lenne az eletre vonatkozoan.
Eppugy mint ahogy a Foldon 'elve' csillagvarosokat bamulgatunk, igaz hogy
a tavolsagtol fuggoen azok mar mind regebbi esemenyek, de fogalmunk sincs
hogy az egesz Univerzum csillagvarosai s a koztuk levo ter esetleg
valaminek (esetleg valakinek (ahogy azt mar irtad)) alkotoeleme lenne.
Es akkor hol vagyunk mink? Pedig tudatosan tudjuk hogy letezunk. Itt a
kerdesek meg fokozhatok: Hol voltunk eddig?, hol leszunk ezutan?, hanyan
lehetnenk, hisz milliadnyian jutnak el a kuszobig es nem sikerul?
Az eletre vonatkozoan talan csak egy ami biztato, espedig remelkedhetunk
hogy ha egyszer megtortent, talan megegyszer is lehet eselyunk. Ennek
viszont tul keves a valoszinusege...:-(
Ha egy adathalmazra hivatkozunk melyben emlekeink, ismereteink stb.
rogzitodik, es ez egyszer megszunik nem latok semmi eselyt hogy
egyenisegunk valamikoris megegyszer osszerakhato lenne.
>Képzeld csak el mennyire más lenne a világ, ha lenne időd élni.
>Gyerekkorod nem telne félelemmel attól, hogy elrontasz valamit és
>megnyomorítod az életedet, így nem hoznál buta, elhamarkodott
>döntéseket. Azután lenne időd kicsapongani magadat és nem maradnának ki
>nem élt vágyaid. 50 évesen bölcs emberként kezdhetnél el igazán tanulni,
>és a következő 50-100 év során szereznél 10-20 doktori címet. Képzeld
>el, hogy MINDENKI ilyen a világon, hogy minden ember a mai átlaghoz
>képest elképesztően magasan képzett, és BÖLCS, mivel ott vanmögötte
>egy-kétszáz év élettapasztalat! Jó, de ki söpörné az utcákat?! Hát
>bárki. Bárki megteheti. Egy bölcs, húszdiplomás ember, aki mégis még
>mindig fiatal és fitt, boldogan vállalja, hogy rövid ideig, mondjuk fél
>évig utcát söpör anélkül hogy ez bármilyen problémát, visszatetszést,
>reputációs problémákat jelentene. Egy bölcs ember tudja, hogy ez
>ugyanolyan nagy szolgálat, mint kutatóintézetet vezetni, mivel a
>kutatóintézet sem működne, ha belefulladna a szemétbe és a bűzbe. Ott
>már nincsen alapja semmiféle önbecsülési problémáknak.
>Képzeld el, hogy ilyen emberek élnek a világon, hogy mindenki ilyen,
>vagy legalább is nagyon nagy hányad! Mennyire más lenne? :) Rá sem
>ismernél, talán el sem tudod igazán képzelni, annyira más, de talán
>sejted már, miért olyan fontos a hosszú élet kérdése, bár te tetted fel,
>nem én. :)""
Szep alom ahogy irod (egy hosszu vagy vegtelen elet soran) de fogalmad
sincs mennyi mindennel kelene szembezezned.
Az emberek csak szuletnenek... mert egyszer el kel kezdodjon valahogy,
hisz nem voltunk mindeg, elmeletileg maga az 'ido' is elkezdodott,
'szuletett'. A Foldon igy is tul sokan vagynk. Energiaellatasunk
fogyofelben van. Nem husz doktori cim kell, hanem cselekedni (de minel
elob). Az ertelmetlen haborukba, fegyverkezesekbe vert penzt kutatasra
kelene forditani. Igy lehetoseg nyillna kifele. Pl.: "Kisvarosok az
urben", ott mar seperni sem kell:-) de talan meg a fertozo betegsegek is
kizarhatok lehetnenek. Nagysebessegu urbeli utazokepesseg kelene
kisenergiaval, ami egyenlore csak papiron letezik. Itt tudjuk az
energiaforras is kerdeses, de remenyek vannak. Es aztan? Az ember mind
tovab es tovab lep, de mindeg eljon az a pont hogy nincs tovab. A Fold is
addig rejtett titkokat mig fel nem fedtuk. Lett igy (alig otszaz eve
bizonyitott) egy lapos teruletbol egy gomb, es kiderult hogy nincs is eg
folotte csak egy vekony gazburok, miutan csillaghalmazok szomszedoljak
(vegtelen) nagytavolsagban.
Ami az ember mint termeszetalkotta 'szamitogep' egy (a sok kozul) rossz
tulajdonsaga hogy megunja az altalanossagot. Untato ha ugyanazt a dolgot
ismeteli. (Egy viccen csak egyszer lehet nevetni) Igy egy ido utan
'betelik' eljut oda hogy mar mindent feltar (egy feltett vegtelen elet
soran), nem marad ismeretlen, utjai soran egyeb dolgok, nehezsegek is
adodhatnak, es egyszeruen nem marad hatra csak egy ismeretlen: Hogy is
volt elete elott, vagy hogy lenne utana?  Egy idos bacsika mondatat
ideznem: "tudod fiam az ember mar idos korban olyan mint a megerett buza
aratas elott, csak arra var hogy lekaszaljak"

>>     + - Az okosak pedig bizonytalanok...
>Feladó: laszlo.meszaros_moc.nosscire
>..ennek a "buták mindig magabiztosak, az okosak pedig mindig tele vannak
>kételyekkel"
Nincs is ezzel semmi gond, de egy ketelkedotol nem varhatunk jo dontest,
igy kritikat sem. Nincs meghatarozott nezete, gyakorlati alapismerete,
igy ha a tobbseg pirosat allit akkor az a ketelkedonek is az, meg akkor
is ha latja hogy a targy tisztafekete.
A tudomany nem olyan mint a politika: ha nem tetszik az egyik partban
akkor atallok a masikba, fuggetlen az erveimtol, de csak azert mert az
ileto part a tobbseg reszere szimpatikusabb.
Udv. Csaba.

>az energia pedig kilogrammban.
"Netán ez volna a szabványos mértékegysége?"

Megallapodas kerdese.

"Kiderült, hogy Ferenc se tud róla ezért neki is szól e 2 találós kérdés:
1. Mi az SI?"

Egy jelenleg ervenyes konvencio.

2. Jó e valamire?

Igen, egysegesitesre. S e szempontbol a relativitasbol kovetkezo
tovabbi egyszerusites csak elonyt hozhat.


"Egyéb:
Baj lesz!  Amióta híre ment, hogy az E=m*c^2 képlet E-je és m-je
ekvivalens, azóta egyre többen szeretnék fizika vizsgán/felvételin azt
állítani, hogy a fotonról szóló E=h*f  képlet az energia ésa frekvencia
ekvivalenciáját mondja ki!"

Ha jol emlekszem amit irtam ott mm=EE-pp volt, aminek E=m csak egy
hataresete! Radasul az egyik (E) egy vektor egyik komponense, mig a
masik (m) a vektor hossza. Tovabba ha jol emlekszem E=m*cc egy
sorosszeg elso tagja, melynel a tobbi tag csak nyugalmi helyzetben
hagyhato el. Pont ugy ahogy mm=EE-pp eseteben is csak p=0 mellette
lesz E=m, de meg ekkor is az egyik vektorkomponens, a masik
vektorhossz.
Remelem ennyi eleg az elterjedt hiedelem eloszlatasara.

Török István,

Persze, hogy a témakör nem olyan egyszerű, hogy legyünk halhatatlanok és hawai 
:)
De láthatóan fennakadtál olyan problémákon, amelyek léteznek ugyan, de megoldás
uk egyszerűbb mint a halhatatlanság megoldása, így jó eséllyel adottak lennének
már.
Természetesen a hosszabb életkorhoz egyben fejlettebb képzési rendszer, nagyobb
médiafelügyelet, és közös megértés és egyetértés alapján történő gondos szület
ésszabályzás lenne szükséges. És még számtalan más dolog, amit egy ezzel foglal
kozó tanulmányban lehetne igazán összefoglalni, nem egy 10000 karakter hosszú H
IX-hozzászólásban.
Egy ilyen tanulmány már a science fiction kategóriájába tartozna annak inkább "
tudományosabb" és inkább "fantasztikusabb" értelmében egyaránt. :)

A halhatlanság gondolatára egyébként Nagy Csaba asszociált a kölcsönhatásmátrix
mint elsődleges testalkotó kapcsán. Én sokkal inkább ennek a gyógyászati vonat
kozásait tartom érdekesnek (és sokkal kézzelfoghatóbbnak is), mint pl. a végtag
kinövesztés.

Üdv: Endre

*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: Fenyelhajlas ( 7 sor )
>Idopont: Wed Aug 30 16:03:08 CEST 2006 TUDOMANY #3286

>Kérdés:
>Össze tudná röviden foglalni valaki, hogy a gravitációs fényelhajlás
>pontosan milyen módokon lett bizonyítva?
>
>Köszönöm.
>
>Endre

Dióhélyban: 
1. Megmérik két csillag közötti szögtávolságot, amikor az az
éjszakai égbolton látszik. Olyan csillagokról van szó, amelyek
a NAP pályája környékén lelhetők.

2. Megmérik a két csillag közötti távolságot ugyanúgy, akkor,
amikor a NAP közöttük látszik. Ehhez kell egy teljes napfogyatkozás.
A két csillag ilyenkor egymáshoz közelebb látszik! Mert a NAP 
gravitációja ilyenkor magához vonzza a csillagokról érkező fénysugarat.

U.I. Van mérető Földi bizonyítéka az idődilatációnak is, bár ez nem 
zárja ki azt, hogy esetleg részecskék tulajdonságai változnak meg
a nagy sebességtől...
--
Török István