Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 92
Copyright (C) HIX
1997-05-13
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 relativisztikus elektromagnesesseg (mind)  44 sor     (cikkei)
2 - * - = + (mind)  5 sor     (cikkei)
3 3D vilag (mind)  7 sor     (cikkei)
4 -*- (mind)  18 sor     (cikkei)
5 szamitogepes sakk (mind)  86 sor     (cikkei)
6 Sakk (mind)  35 sor     (cikkei)
7 =?ISO-2022-JP?Q?evolucio_es_szules?= (mind)  30 sor     (cikkei)
8 CO/N2/CN miert? (mind)  9 sor     (cikkei)
9 HELP farmakologia, Schild plot, (mind)  17 sor     (cikkei)
10 CO pontositok, CO2 ulepedes (mind)  41 sor     (cikkei)
11 elettelen (szervetlen) evolucio (mind)  66 sor     (cikkei)
12 Orommel fogadtam a gravitacios orokmozgo hiret, (mind)  27 sor     (cikkei)
13 szgyula@tarkus.pha.jhu.edu idez es valaszol: (mind)  27 sor     (cikkei)
14 Re: sakkprogram (mind)  19 sor     (cikkei)
15 Re: - * - = + (mind)  31 sor     (cikkei)
16 gravitaciorol, Peternek (mind)  26 sor     (cikkei)
17 sakkgepek (mind)  94 sor     (cikkei)
18 Sakk (mind)  23 sor     (cikkei)
19 CO2 detektalasa (mind)  23 sor     (cikkei)
20 Nyitnike'k (mind)  3 sor     (cikkei)
21 karbamid (mind)  28 sor     (cikkei)
22 CO2 (mind)  54 sor     (cikkei)
23 oszci (mind)  22 sor     (cikkei)

+ - relativisztikus elektromagnesesseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Termeszetesen lehetne varialgatni a spec.rel.elm transformacios (Lorentz) 
egyenleteit, de bajba jutnank. Nem nehez ellenorizni (magam is megtettem),
hogy az elektro-magnesseseget leiro Maxwell anyagmentes egyenletek (vagy 
akar egy egyszeru hullamterjedeses egyenlet) CSAK akkor lesz vontakoztatasi
rendszertol fuggetlen, ha a kerdeses x,t transzformacio olyan, amilyen.
(dereng mintha lenne egy masik lekepzes is, ami irrealis dologra vezet -
de mar regen volt..)

Marpedig a jol kihasznalt es agyonbabralt radiohullamokban megbizhatunk
annyira, hogy kovetniuk "kell" a Maxwell egyenleteket barmely vontakoztatasi
rendszerben, hiszen miert pont a Kada u. 126-hoz kepest lenne csak igy?

Ez nem egy preciz indoklas, de segithet laikusabbakon. Tehat nem eleg 
ide-oda filozofalni, matematika nelkul csak takolni lehet elmeleteket.

Ha valaki nem ismerne az elektromossag es magnesseseg egymasba atalakithatosaga
nak legszebb peldaja a talan legegyszerubb pelda: legyen egy vegtelen hosszu
egyenes
vezetekunk, melyben vannak + es - toltesek adott, azonos toltessuruseggel. Azaz
a vezetek elektromosan semleges (pl. rezkabel). Induljon most el egy egyenletes
aramlasa a - tolteseknek. Ettol meg a vezetek elektromosan semleges marad.
Viszont az aram miatt magneses teret fog kelteni. Azaz allo toltott reszecskere
erovel nem hat, de mozgora mar igen.

Most tessek V sebesseggel a vezetekkel parhuzamosan haladni. Korrigalni kell
a "latott" + es - toltessuruseget es - aramot a Lorentz trafonak megfeleloen.
Es a vezetek tobbe mar nem latszik eletromosan semlegesnek! Vagyis fellep a
magneses ter mellett egy elektromos ter is. Persze az egyenletek olyan jok,
hogy az igy kiszamolt erohoz tartozo palyamozgas ugyanolyannak adodik, mint
az eredti allo rendszerbol nezve. Raadasul lehet olyan sebesseget talalni, amik
or latszolag megszunik a magneses ter, es csak elektromos ter van. Vagys E es M
egyuttesen irjak le a vilagot, "aranyuk" (nagyon idezojelben!) pedig nezopont
kerdese.

Ne feledjuk a lenyeget: olyan modellt kell alkotni, mely mindent megmagyaraz
amit az eddigiek, es:
- vagy egyszerubb, mint az eddigiek
- vagy (nem XOR) tobbet is kepes megmagyarazni.

Tehat aki komolyan akar belenyulni a rel. elmeletbe, annak (sajnos?)
sokmindennek utana kell neznie. Ami nem zarja ki egy jo laikus otlet 
lehetoseget.

Henrik.
+ - - * - = + (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A minusz az hianyt (tartozas stb) jelent. Minusz * minusz = a hiany hianya.
Ha tavaly 5szor vettek el tolem 4 doboznyi hianyt, akkor mas szoval
5szor adtak 4 doboznyi valamit, (-5) * (-4) = +20.

Henrik.
+ - 3D vilag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Einstein is felvetette a 4D-ben leledzo szferikus 3D vilag gondolatat,
mely pelda lehet (vagy az is) a 3D-os "veges vegtelenre". "Egyelore"
szerinte sincs (nem volt) lehetoseg ennek kiserleti ellenorzesere.
Aki szivesen szorakozik ilyesmivel, az elobb meruljon talan el
a rotacio (avagy keresztszorzat) 4D definiciojaban. Kalandos.

Henrik.
+ - -*- (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Jozsi!

>Lehet hogy tok evidens de meg lehet valahogy indokolni, hogy 
>minusz*minusz az miert plusz?

A valasz egyszeru, bar nem koztudott. A test definiciojabol kovetkezik,
hogy -a*-b=a*b. Bizonyitas:

Felhasznalom a kovetkezoket:

1) -x x additiv inverzenek rovid jelolese, azaz -x+x=0 avagy -x=0-x
2) disztributivitas (x-y)*z=(x+(-y))*z=xz+(-y)z=xz-yz
3) 0*x=0 <- 0*x=(0+0)x=0*x+0*x 


-a*-b=(0-a)(0-b)=0*0-a*0-0*b+a*b=a*b
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - szamitogepes sakk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

TT es Varallyay Zoltan Krisztian!

Orulok kerdesedre a sakkalgoritmusokkal kapcsolatban, mert egy keves
ismerettel rendelkezem. 
Tehat a sakk szerencsere egy jol definialt jatek, viszont szerencsere
tenyleg nincs algoritmus. Termeszetesen megcsak azt sem tuddjuk, hogy
van-e peldaul egyertelmu nyero strategia (feltehetoleg vilagossal).
Kerdes az is, hogy jelent a lepeselony elonyt.
Namost ezutan az algoritmusokra terve. Adva van egy egyertelmuen
megfogalmazott jatek. Pontositanek az algoritmust illetoen, ugyanis
elmeletben talan van algoritmus: nezd vegig az osszes lehetseges
jatszmat a vegkifejletig. Ha sikerul valahogy vegesre korlatozni a
lehetosegeket, akkor ez algoritmus volna. Elmeletileg. Gyakorlatilag
kivitelezhetetlen. Ezert valami mast kell kitalalni. Van is sok otlet,
azonban nagyjabol egy eljaras szerint mukodnek a mai sakkprogramok.
Valahany lepesre kiszamolja az osszes lehetseges lepest, azutan ertekeli
az allasokat, es azt a lepest valasztja maganak, amely az ellenfel
legjobb lepesere is a legkedvezobb szamara.
Kerdes: mi alapjan ertekel? Elso szempont, hogy kinek milyen erteku
figurai vannak a tablan. A figurak ertekere van egy tobbe kevesbe jo
rendszer. Aztan ertekel olyat, hogy kettos gyalog, a kiraly vedettsege,
vonalak, es mas poziciok.
Ezt a szamolast tulajdonkeppen az ember is produkalja, ma mar a gepek
talan tokeletesebben. Amiben az ember jobb, az peldaul az allasok
ertekelese, lehetosegek maglatasa, hosszu tavu strategia, hosszu, kis
kombinacios lepessorozatok. 
Masik gond, hogy a szamitogep mindig egy bizonyos lepesszamot nez elore.
Kepzeld el, hogy csak azert nem megy bele egy hosszu cserebe, mert az
utolso utes elott leallt. es akkor eppen kedvezotlen volt szamara az
allas. Azt hiszem, az ilyen jellegu problemakat ma mar tobbe kevesbe
megoldottak, a szamitogep bizonyos modon eszreveszi, hogy szukseges meg
egy lepesszam megvizsgalasa.
Aztan termeszetesen a szamitogep akkora megnyitasi tarral rendelkezik,
hogy az felulmulja az embert. Altalaban igaz is, hogy a szamitogep
nagyon jo a megnyitasban, es nagyon rossz a vegjatekben. A vegjatekben
jonnek elo ui. a hosszu, kis kombinacios lepessorozatok, a strategiai
dontesek. Ne felejtsd a gep nem tudja, hogy a gyalog be akar menni az
utolso sorba, es kiralynove valtozik. A gep ezt csak ugy latja, hogy ot
lepes mulva beer, es akkor az rossz. De ha csak negy lepest szamol,
akkor semmi rosszat nem lat. Az ember viszont egyben latja az egesz
menetet, es kulon szamolnia kell a lepesszamokat.

>Ezt ugy ertem, hogy sokmindent meg lehet tanitani
>a gepnek, es gondolom tobszaz jatszma is ismert a szamara, de a
>gepnek is "gondolkodnia" kell, hiszen lehetetlen, hogy otven, 
> vagy hatvan lepesre elore minden lepes kombinacio leteznek a 
> sakktortenelemben, es ehhez valamit a gepnek is szamolnia kell, 
> de erre nincs keplet.

Szerintem igy egy az egyben nem tarol jatszmakat, nem tudna
felhasznalni. Az ember viszont neha felhasznalhat motivumokat mas
jatszmabol (ez egy ertekes lehetoseg). Mint irtam, arra van algoritmus,
hogy valahany lepest elore szamoljon, es azt valahogy ertekelje. A
kerdes, hogy mennyire jo ez az egyszerusites a valodi jatek
szempontjabol.
Egyebkent en ugy gondolom, hogy mar a mai programok is sok emberi
modszert tartalmaznak, es a szamitogep gondolkodasa e teren kozel all az
emberihez. Vagyis inkabb azt mondanam, hogy az emberek tobbsege nem
sokkal tud tobbet produkalni, a gepies gondolkodasnal. 
Tudtommal volna lehetoseg olyan programra is, amelyet tanitani lehetne,
de szerintem ez nem jellemzo a most mukodo programoknal.  Elvileg egy
neuronhalo tanulhatna valamit sakkozasbol, de gyakorlatilag tudtommal ez
nem nagyon mukodik.
Itt ugyanis szukseg volna nagy mennyisegu tanitasi adara. Talan egymas
ellen jatszva is tanulhatnanak a gepek. 

Az is egeszen biztos, hogy Kaszparovnak a Deep Blue ellen mashogy kell
jatszania, mint egy ember ellen. Egy embernel kockaztathat egy jo lepest
ugy, hogy van egy kis valoszinusegu rossz eset. A szamitogepnel nem. A
szamitogepnel viszont amennyire ismeri, vagy ki tudja figyelni a program
korlatait, azt kihasznalhatja. Sokszor at lehet verni pl. egy programot
egy tok hulye lepessel.

>"...aki a programot megirta, az (a sajat programja alapjan) 
> nyilvan kepes ugyanolyan jol sakkozni, mint a gep, csak esetleg
> sokkal lassabban."

Ez alatt azt ertettek, hogy a program iroja vegulis ismeri az
algoritmust (bar ma mar ez sem igaz), es a lenyeg az algoritmus, nem a
gep. Az ember megfelelo ismeretekkel hihaetetlen lassan, de tokeletesen
tudja szimulalni a gepet. Elmeletileg tehat a gep semmivel sem tud
tobbet. Hogy ugy mondjam Kaszparov jobban sakkozik a programozonal, de a
programozo jobban szervez, kihasznal egy mas eszkozt. Ez olyan, mint
amikor az autot hasznaljuk a gyorsasag potlasara.
-- 
http://www.vein.hu/~brendelm
+ - Sakk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Felado :  [United States]

>     Fiokak vagy sziokak, kerlek benneteket ne probaljatok
>mindenaron tudomanyos tevtanokat terjeszteni, mert eret-
>nekseg cimen a Relativ Pokolba kerultok!
>     Mar megint ketten akartak az olvasok kozul bedumal-
>ni nekem, aki egy teljes evtizeden at analizaltam kompu-
>ter programmokat a gyakorlati sakk teruleten, hogy egy
>komputer programmozo legalabb ugyanolyan jol sakkozik
>mint a komputer maga " csak lassabban"!
>     Ez egyszeruen tevedes.

Elnezest a felreertheto fogalmazasert, termeszetesen nem azt allitottam,
hogy barmelyik computer programozo ugyanolyan jol sakkozik FEJBOL, mint maga
a computer, hanem azt, hogy AZOK a programozok, akik a programot irtak,
elvileg kepesek a SAJAT PROGRAMJUK ALAPJAN lepesrol-lepesre ugyanazt az
eredmenyt elerni, mint a gep.

Egy ilyen programot nyilvan nem egy ember ir, es az is lehet, hogy a program
tobb gepen fut egyszerre, es mas rutinokat, adattarakat, stb. is hasznal.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egy olyan minosegileg uj eredmenyt hoz
letre, amit az alkotoi lepesrol lepesre ne tudnanak vegigkovetni,
reprodukalni, hiszen a gep mukodese teljesen determinisztikus, az algoritmus
pedig ismert, hiszen emberek irtak.

Akarmekkora is a program, es akarhany kulso rutint hasznal, alapvetoen
egyszeru utasitasokat hajt vegre. Ezeket az utasitasokat le lehet irni egy
papirlapra egymas ala, aztan lepesrol lepesre vegre lehet hajtani oket, es
az eredmeny ugyanaz lesz, mintha a gep csinalta volna sokkal gyorsabban. Es
ez akkor is igy van, ha az algoritmus tobb gepen fut, ha a program "tanul" a
korabbi jatszmakbol, felteve, hogy a programozo is hozzafer ezekhez a
tapasztalatokhoz (es miert ne ferne, hiszen azok is csak HDD-n tarolodnak,
bitekbe kodolva).

Peter
+ - =?ISO-2022-JP?Q?evolucio_es_szules?= (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Tisztelt Tudomany olvasok!
eloszor Szabi kollegank kiegesziteset koszonnem meg:
>eloszor eletkepes sejtek alakultak ki, es csak kesobb
>szakadtak le az elo es mukodo sejtekrol a virusok, 
Valoban a mai virusok nem maradnanak egyben elolenyek nelkul, a
virusok valodi parazitak.
>Egyebirant az alapmukodes minden elo sejtre jellemzo egyforma vonasai
>alapjan a biologusok azt feltetelezik, hogy minden ma elo sejt egy, azaz
>1 ossejttol szarmazik!! Nesze neked Adam-Eva!
Helyesen: Adam az ossejt. Eva csak sokkal kesobb jott. ;)

Ha mar az evolicional vagyunk szeretnek feltenni egy kerdest, hatha
masokat is erdekel.
Az egyik kollegam (japan) felesege gyermeket szult a napokban. A
kollegamnak a szulesnel segedkezo nover elmondta, hogy a szulesek
jelentos hanyada dagaly idejen indul meg (szigetorszag, Csendes Ocean)
es a zivataros ejszakakon az atlagosnal joval tobb a szules. Azt eddig
is tudtam, hogy ejszaka tobb a szules de az arapallyal valo kapcsolat
nekem uj. Lehet, hogy ez meg arra az adoszakra utal amikor meg nem
voltunk szarazfoldi allatok?
A grunion nevu apro hal (magyar nevet nem talaltam), Kalifornia es
Mexiko partvideken dagalykor es telehold idejen rakja le a tojasait.
Az ejszakai szulest meg tudnak magyarazni magamanak azzal, hogy ejjel
nyilvan kisebb kockazattal jart a szules ukanyainknak, de a
tengermozgassal valo kapcsolata osibb eredetunek tunik. Tud errol
tobbet valaki?
Lehet, hogy ha a Hold nem lenne akkor a foldi elet ma egeszen maskent
nezne ki?
Udvozlettel,
Barocsi Janos, Tokyobol
+ - CO/N2/CN miert? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha van a vonalban molekula-szerkezeti kerdesekben szakerto vegyesz vagy 
fizikus orommel vennem ha elmagyarazna, hogy miert mergezo a CO es a CN- 
ugyanakkor miert kozombos az N2. Nekem ugy remlik hogy ezek mind 
izoelektronos szerkezetek, ugyanazok az elektronpalyak vannak betoltve. En 
mar azt sem ertem, hogy miert szereti jobban a Fe2+ iont a CO es miert a 
Fe3+ iont a cianid....de azt vegkepp nem, hogy az N2 miert nem szeret 
komplexet kepezni egyikkel se. 
udvozlettel
Gergely
+ - HELP farmakologia, Schild plot, (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha esetleg egy farmakologus volna vonalban:
Ha Schild plotot akarok csinalni, ki kell szamitsam a "dose ratio" erteket.
Namost az en dose-response gorbeim nem parhuzamosak, hanem egyre laposabbak, 
ahogy no az antagonista koncentracio. Tehat a dose ratio fugg attol hogy 
milyen agonista koncentracional merem.
hol kell ilyenkor ezt leolvasni?
A: (agonista koncentracio a kontroll gorbe EC50 ertekenel) viszonyitva
 (az antagonista jelenleteben azonos hatast mutato agonistakoncentraciohoz) 
B: (agonista koncentracio az antagonista jelenleteben felvett gorbe EC50 
ertekenel) osztva (az azonos hatast mutato agonistakoncentracioval  a 
kontroll gorben) 
C: (agonista koncentracio az antagonista jelenleteben felvett gorbe EC50 
ertekenel) osztva (agonista koncentracioval a kontrol gorbe EC50 ertekenel )
Valaszokat azt hiszem jobb szemelyes emilben kernem, gondolom ez nem sokakat 
erdekel.
kossssssz
Gergely
+ - CO pontositok, CO2 ulepedes (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Ha valakit erdekel....
A  CO 220-szor erosebben kotodik a hemoglobinhoz mint az O2, ezert konnyen 
kiszamithato, hogy normal levegobe keverve mintegy 0,1 % koncentracioban mar 
1:1 ben vetelkedik az oxigennel. Ez esetben tehat a ver CO-telitettsege kb 50%.
Ez nemcsak azt jelenti, hogy csak a fele verunk szallit oxigent, a masik 
fele bena, hanem raadasul a CO2 kapcsan emlegetett affinitas-szabalyozodasba 
is belekop: 
Ha a hemoglobin, aminek 4 kotohelye van, 1db O2 es 3 db CO molekulat kot 
akkor nagyon nehezen engedi el ezt az utolso O2-t, ez tulajdonkeppen mintha 
ott se lenne. Ezzel osszefuggesben mergezesi jelensegek a hemoglobin 
CO-telitettseg fuggvenyeben: 20 % korul fejfajas, 40 % felett rosszullet 60 
% felett halalos hatas. Atlagember vere egeszsegesen 1 % CO- telitett, 
dohanyose 6-10%.
Regen volt a varosi gazban, ma foldgaz van jobbara, meg jott a rosszul 
mukodo vaskalyhabol, hat talan az is fogy, ma foleg a kipuffogogazokbol jon, 
eros legszennyezeses varosban a szabad levegoben a szintje elerheti a 0,01 
%-ot, hat ez az eletveszelyes szint kb egy tizede :-(
Mergezettbol elsorendu kinetika szerint tavozik, t1/2 friss levegon 250 
perc, ami tulnyomasos (2-3 bar) tiszta O2 lelegeztetessel 23 percre 
szorithato le.
Regebben lelegeztettek szegenyekkel karbogen gazt ami tiszta O2 + 5 % CO2,  
ez a CO2 elosegiti a spontan intenziv zihalast, ma inkabb lelegezteto gepre 
rakjak az aldozatot.

CO2
Valaki irta a multkor, hogy a CO2 veszelyes mert nehez es leulepszik. Ez az 
ulepedes valahogy ugy megy, hogy ha viszonylag tiszta nehezebb gaz van 
jelen, akkor ez mintegy kulon faziskent viselkedik, megul az edeny (barlang, 
pince, Gyilkosto feletti volgy) aljan, atontheto egyik edenybol a masikba, 
stb. Ha viszont egyszer osszekevertem a fenti levegovel akkor varhatom hogy 
kiulepedjen.
Akkor kialakul minden komponensre egy-egy atmoszferikus surusegeloszlas, 
egymastul fuggetlenul az O2 re, a N2 re es a CO2 re, ami a novekvo 
molekulatomegnek megfeleloen mintegy egyre "meredekebb", de ez a kulonbseg 
szerintem nem eszlelheto nehany meteres leptekben, leven a N2 = 28, az O2 = 
32 a CO2 = 44, hat ez nem egy oriasi kulonbseg.
Aki szemeltetni akarja, logasson forro vizbe teaszacskot, szepen ki fog 
ulepedni az edeny aljara a frissen kioldodott teat tartalmazo, a tiszta 
viznel surubb tea oldat. Es ulve is marad jo sokaig. De ha egyszer 
felkevertem, varhatom hogy a tea molekulak megin kiulepedjenek......
udv Gergely
+ - elettelen (szervetlen) evolucio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [United States]
> Temakor: Segitseg!...May day!.. ( 98 sor )
>     Nagyon kerlek benneteket, hogy magyarazzatok meg
> nekem a Beothy Zsolt idezte "Vak Orasmester" c. konyv
> teoriajat, mely szerint az elet tortenetenek legelso es leg-
> egyszerubb fazisa soran szervetlen molekulak bonyolult
> osszerakodasa soran jott letre a szerves elet molekulaja.
>     Eddig ertem.
>     Amit meg kellene magyaraznatok:
>     1.) Mi volt ez az "osszerakodasi folyamat?" Veletlenek

Bar en elettelen (szerves) molekulakrol irtam, te pedig szervetlen
molekulak "evoluciojarol" amelybol szerves molekulak jottek letre, a ketto
bizonyos mertekig hasonlo, ugyhogy megprobalok roviden valaszolni ra. 

1. Onreprodukalasra nem csak elo szervezetek, de szerves molekulak, sot
szervetlen! anyagok is kepesek (pl. kristalyok novekedese, a kristalyracs
mintazatot reprodukalja.) 

2. A kulonbozo onreprodukalo objektumok versenyeznek a kulso
eroforrasokert (energia, taplalek) es a "legratermettebbek" az adott
helyzetben legelonyosebbek szaporodnak el leginkabb, hosszu ido alatt
esetleg ki is szorithatjak vetelytarsaikat. Ez is ertelmezheto az elo
szervezetek, szerves molekulak, de akar szervetlen anyagok kozott is. 
(kulonbozo kristalymodosulatok versenye). 

3. Ami a szervetlen anyagoknal nehezen ertelmezheto az a veletlenszeru, de
"siker" eseten stabil es orokletes mutaciok, ami a szerves molekulak es az
elo szervezetek kozt konnyen megvalosulhat. Lehet persze probalkozni a
kristalyoknal is a veletlenszeru racshibak altal fellepo (esetleg
"orokolheto") modosulasokkal, de szamomra ez nem tunik teljesen
meggyozonek. 

Valamilyen evoluciohoz hasonlo (ez mar filozofia, hogy ez lenyeget
tekintve is hasonlo, vagy csak hasonlonak latszik) folyamat nyilvan volt a
szervetlen es az egyszeru szerves (nem onreprodukalo) molekulak kozott is.
Arra, hogy pontosan hogyan alakultak ki az onreprodukalo szerves
molekulak, arra szamtalan elmelet letezik. Nem hiszem, hogy valaha is az
egyiket teljesen egyertelmuen be lehetne bizonyitani. Az onreprodukalo
szerves molekulak evolucioja, es ennek reven az elo objektumok kialakulasa
szinten csak feltetelezeseken alapulhat. De itt mar szemleletesebb, az elo
objektumokhoz kozelebb allo modelleket lehet alkotni. 

Ha kulonbozo (onmagukat reprodukalni kepes) RNS molekulakat nezunk, ezek
kozott a "legeletrevalobbak" azok, amelyek a legstabilabbak, a
leggyorsabban tudjak magukat reprodukalni, esetleg kevesebb energiat
hasznalnak a reprodukciohoz. Termeszetesen a masolasba idonkent hiba is
csuszhat, igy jonnek letre a versengo valtozatok. 

Aztan (szerencses mutacio) egyes RNS virusok vedohartyat hoznak letre
maguk korul (nem RNS virusok, mert onmagukban is szaporodnak), ezzel
elonyhoz jutnak a csupaszakkal szemben. Aztan az RNS molekulak
"feltalaljak" a DNS-t, amely stabilabban orzi az informaciot es az RNS
molekulak masodhegedusse valnak a mind komplexebb elo objektumokban. Aztan
a versengo DNS molekulak csapokat, fogakat, gyors labakat kezdenek el
(mutaciok hosszu, veletlen sorozata utan) kodolni maguknak, hogy lefozzek
vetelytarsaikat. Dawkins mester eretnek megallapitasa szerint, amit az
elovilagban latunk (pl gazellat uldozo gepard, utodait nevelo allat), az
nem mas mint DNS molekulak versenye, sajat maguk minel hatekonyabb es
szelesebbkoru elterjesztese erdekeben. (Persze nekunk embereknek ez egy
kisse serto, hogy az ember es a cselekedetei csak eszkozok egy DNS
molekula terjesztese erdekeben). Nem is tudom, hogy ez a fent iras
mennyire jo eszkoz a DNS molekulam terjesztese szempontjabol, de hat ha
egyszer erre kodolt, o biztos jobban tudja :-)   

                                                  Beothy Zsolt
+ - Orommel fogadtam a gravitacios orokmozgo hiret, (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

hiszen ket egyenlo tomegu testet (pl.: ket urhajot) egymastol tetszoleges
tavolsagra vihetunk energiabefektetes nelkul az uj gravitacios torveny
szerint, hiszen ilyenkor a ket test kozott nincs kolcsonhatas:

  F=Gm(M-m)/R^2  

ha m=M ==>  F=Gm(m-m)/R^2 == 0

Ezutan az egyik urhajot ket reszre (mondjuk ket egyenlo tomegure) bontjuk,
mialtal a masik urhajo es a ket felurhajo kozt hirtelen fellep a
tomegvonzas:

  F=(G*M/2)*(M-M/2)/R^2= (G*M^2)/(4*R^2)  > 0

ero hat kulon-kulon mind a ket reszre. Igy az urhajok egyre gyorsulva
jelentos mozgasi energiara tesznek szert, amit felhasznalhatunk. 

Majd mikor az urhajok osszetalalkoznak, ujra "osszeragasztjuk" a
szetbontott urhajot, es ujra kezdjuk a ciklust. 

***********************************************************************
 ...
 ...
 ...sajatkezuleg moderalva
 ...
 ...
                                   Beothy Zsolt
+ - szgyula@tarkus.pha.jhu.edu idez es valaszol: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> De a Fold is ugyanolyan sebesseggel tavolodott tolem, hogy donti el a
> nagy termeszet, hogy en maradok fiatal, es ok oregszenek ? Van valami
> abszolut vonatkoztatasi rendszer ?

  Nincs ezzel semmi problema. Mindket rendszer 'azt fogja latni',
hogy a masik oregszik lassan. Gondold csak vegig, hogy mit is jelent
az, hogy valaki gyorsabban oregszik. Fogsz ket embert, es *egyszerre*
megmered hany evesek (leszamolod rancaikat, mit tudom en), majd varsz
egy picit, es ujra *egyszerre* megmered, hany evesek. A kulonbseg az,
amit oregedtek. Az a baj ezzel, hogy a specialis relativitasban nincs
olyan, hogy egyszerre, csak akkor, ha a ket egyen egymas mellett all.

> ---------------------------------------------------------------------
Nem ertem.
Irod: "Mindket rendszer 'azt fogja latni',
hogy a masik oregszik lassan."
Ez eddig szimmetrikus.
Az utazas vegeztevel (visszateres, egmas melle allas, egyidejuseg 
stb.)mindketten arra emlekeznek, hogy a masik lassabban oregedett, de csak az 
egyik lesz fiatalabb. Akkor mit latott rosszul a masik?


Udvozol: A jo Huffnagel Steve

> ---------------------------------------------------------
Get Your *Web-Based* Free Email at http://www.hotmail.com
> ---------------------------------------------------------
+ - Re: sakkprogram (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  Amikor erdekelt meg (kb. 10 eve), akkor a sakkprogram ugy mukodott, hogy
valahany lepesre  elore kiszamolta az osszes lehetoseget (ez nem nehez,
csak sok munka), es minden egyes lehetseges allast lepontozott. A kepletet,
ami a pontszamot eloallitotta, emberek alkottak, es az idok soran egyre
finomodott. A gep utana (szinten emberek altal alkotott szabalyok szerint)
kivalasztotta a kovetkezo lepest. 
  A gep azert az elejen a meglevo megnyitas konyvtarakat hasznalta, ameddig
lehetett (eppen ezert abban az idoben a kozepes sakkozok gep ellen
a2-a4-et szoktak nyitni, hogy ezt ne tehesse meg a gep).
  Namost ebben semmi csoda nincs (marmint elore kiszamolom a kombinaciokat,
lepontozom, stb.). A lenyeg az, hogy a gep sok nagysagrenddel gyorsabban
csinalja, mint az ember. Bar elvileg az ember is tudna pontosan ezt a
strategiat kovetni, gyakorlatban az idokorlat miatt ez nem megy. Nem csak
az ora miatt, hanem az ember veges elettartama miatt. Ezert produkalhat
a gep uj eredmenyeket, amiket az (intuitivan jatszo) ember eddig nem ismert.

Gyula
+ - Re: - * - = + (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Re: - * -  = +

>  irja:

> Lehet hogy tok evidens de meg lehet valahogy indokolni, hogy
> minusz*minusz az miert plusz?

Nekem lenne me'g egy indokla'som, amit me'g az a'ltala'nos iskolai
matematika tana'rom hozott fel pe'lda'nak a ko:nnyebb mege'rte'st 
segitendo"  :

     (-1  *  -1) = +1      =>   A ketto"s tagada's a'llita's

Pld.    Nem igaz, hogy nem e'rtheto"    =       E'rtheto"  
        Nem igaz, hogy nincs            =       Van
        
 ... e's me'g nagyon sok hasonlo' szerkezetu" mondat ta'maszthatja ala' a 
 fent emlitett te'telt.

Reme'lem, tudtam segiteni valamit
 Budapestro"l.








                          u:dvo:zlettel thurmi
                    
+ - gravitaciorol, Peternek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>1. Nezzuk oreg egi kiseronket, a Holdat. Jo nagy hold, tomege nem olyan sok n
a

>En nem akarom vedeni az uj gravitacios elmeletet (ez a tobbi irasombol is
>latszik), de itt azert latok egy bukfencet. Igaz, hogy a Hold tavolsagat es
>keringesi idejet pontosan ismerjuk, de a keringesi ido a Fold tomegetol is
>fugg. Es a Fold tomeget vajon honnan tudjuk? Nem epp a Hold palyaadataibol?

Ha _csak_ abbol tudnank, akkor igazad lenne. Muholdak tomkelege kering a Fold k
orul, ezeknek a palyaadatait nagyon pontosan, a szinkronpalyasok miatt legalabb
 10^-8 pontossaggal ismerjuk. A muholdak tomege sokkal kisebb a Foldenel, tehat
 rajuk az uj keplet szerint is Newton torvenye jo kozelites. A Hold viszont nag
y, itt egeszen durva, szazalek feletti hiba lenne, ha az "elmaradott, regi" mod
on szamolnank. Itt a Fold tomeget nem is hasznaltam, hanem kizarolag az uj elme
letet, hiszen mit lehet tudni, hatha mashol is van problema korabbi ismereteink
kel... Viszont a Hold es a muholdak viselkedese az uj elmeleten belul egyszerre
 nem lehet olyan, ahogy megfigyeltuk, ez pedig rossz fenyt vet az uj kepletre..
 .  :-))

Ingarol jut eszembe, nem szamoltad el magad a karhosszal? Hirtelen nem talalom 
a kepletet, levezetni most nincs kedvem, a megbizhato sacc/kb alapon en nehany 
tized mm-re becsulom, ami nem olyan hervaszto, mint az altalad szamolt fenyhull
amhossz alatti...  :) Egyebkent Neked nincs kedved megnezni? Jol el lehetne dum
alni, meg megprobalni rajonni elavult alapokon, hogy miert mertek, amit mertek.

Udvozlettel Jozsef
+ - sakkgepek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: sakk ( 40 sor )
>   Egy kerdest szeretnek feltenni, ugyanis szoba jott az evolucioval
> kapcsolatban az ember es a gep versenye is. Szeretek sakkozni, akar a
> szamitogep ellen, akar barataim, ismeroseim ellen. Es erdekelne, hogy
> egyaltalan, hogyan lehet egy ilyen programot letrehozni, vagy milyen elven
> mukodhet, ugyanis elvileg, bar ehhez sem ertek igazan, a sakk jatekra
> igazan algoritmus nincs. Ezt ugy ertem, hogy sokmindent meg lehet tanitani

Megjelent kb. 10 eve egy magyar nyelvu konyv, Sakkszamitogepek vagy hasonlo cim
en, sajnos nem talalom, a szerzo neve sem jut eszembe. Jo konyv volt, olyan emb
er irta, aki keszitett is ilyen programot, es benne volt a sakkprogramozas nemz
etkozi verkeringeseben, masok munkajarol is sokat tudott, tehat amit irt, nem l
egbol kapta, erdemes elolvasni.

En mas jatek kapcsan foglalkoztam tablas jatek programozassal, nagyon roviden i
rok rola.
A jatek kezdeten egyszeruen konyvtar van, megnyitasi enciklopedia, a gep ebbol 
valaszt, amig az ellenfel lepese ki nem vezet ebbol. A valasztas lehet determin
isztikus, vagy akar veletlenszeru, hogy ne mindig ugyanugy jatsszon.
Nehany lepespar utan kifogy a megnyitaselmeletbol vett konyvtar, mese nincs, sa
kkozni kell... Ekkor megvizsgal minden ellenfel lepest, erre minden sajat valas
zlepest stb. bizonyos lepesmelysegig. Belathato, hogy ez sokaig nem megy, mert 
eszmeleltlen variacioszam jon ki, errol kesobb. Mindig azt valasztja, hogy az e
lagazasfa minden csomopontjan ha o is, az ellenfel is a maga szamara kedvezobbe
t valasztja, akkor a kialakulo vegallasok kozul melyik szamara a jobb. Nagy pro
blema, hogy hogyan lehet egy vegallasrol, ami kozepjatekban altalaban nem matt,
 megmondani, melyik a jobb. Kenyszeruen anyag, pozicio, egyebek alapjan pontoz.
 Tehat feltetelezi, hogy az ellenfel is ertelmes, jol valaszt, es a belathato j
ovo lehetosegei kozul ennek fenyeben egyet kiszemel.

Amit eddig irtam, a brute force strategia. Nagy baja, hogy nem lehet elegendoen
 mely, nem nezhet eleg sok lepespart, mivel az exponencialisan novekvo variacio
k miatt nincs ra ido. Ezert igyekeznek olyan szabalyokat felallitani, amikkel k
omplett agait nyeshetik le az elagazasfaknak, mondvan, ez valakinek annyira ked
vezotlen, hogy nem is erdemes vegignezni. Ez is rejt csapdakat, elnezhet pl. eg
y jo kis vezeraldozatos mattot. Az ilyen levagasokat alfa illetve beta tipusuna
k nevezik aszerint, milyen megfontolassal hagy el agakat.

Jelenleg az tunik minden szep elmelet ellenere a legjobbnak, hogy nyers erot ah
ol csak lehet, minel tobbet minel tovabb megnezni, abbol baj nem lehet. Sebesse
g, parhuzamos processzor, ami belefer.
Es sok-sok apro finomitas a levagasok es allasertekelesek teren. Mindenesetre a
z eredmeny nem rossz, egy jo amator sakkozot egy nem elvonalbeli program is lem
os, es Kaszparovnak is vannak apro nehezsegei... :-)))

A sakkelmeletet is tovabbfejlesztettek kulonosen a vegjatek teren, sok regota i
gaznak tartott, elmeletileg jol megalapozott  szabalyt dontottek meg computeren
 apro pici tudomanytalan ellenpeldakkal...  :) Mas szemmel neznek azota jonehan
y kettisztes vegjatekot. Sakkfeladvanyok szazaira talaltak mellekmegoldast, sot
 neha 5-10 lepeses feladvanyra rovidebbet, mint a szerzo...

Pagony:
>     Mar megint ketten akartak az olvasok kozul bedumal-
>ni nekem, aki egy teljes evtizeden at analizaltam kompu-
>ter programmokat a gyakorlati sakk teruleten, hogy egy
>komputer programmozo legalabb ugyanolyan jol sakkozik
>mint a komputer maga " csak lassabban"!
>     Ez egyszeruen tevedes.

Szerintem felreertetted a szerzo allitasat. Felig viccnek szanta, es arra utalt
, hogy elvileg nincs akadalya annak, hogy a computerprogramot maga a szerzo veg
rehajtsa. Ha nem hibazik, nyilvan ugyanarra a lepesre jut az evmilliok alatt, m
int kedvenc gepe. (Vegy elo egy byteot errol a cimrol, shifteld kettot balra, a
dj hozza harmat... )
Szo ami szo, valoban lassabb lesz...   :-))) 

>    Deep Blue tehat bizonyos ertelemben egy szellemi Fran-
>kenstein, "aki" a tudomanyos fejlodes spiralisan felfele hala-
>do mivoltat ez egymast elokeszito, megalapozo, buzdito es
>alatamaszto ismeret rendszereket - csakugy, mint minden
>mas tudomanyos teruleten - a kibernetikus gondolkodas
>mehanizmusaval oldja meg, "szuleit" messze tulszarnyalva..

Ezzel teljesen egyetertek. 
Ezzel egyutt ugy gondolom, hogy meg ez sem mesterseges intelligencia, illetve e
gy szuk teruletre korlatozott mesterseges intelligencia. Az igazi, sci-fibe val
o, szeles teruletre kiterjedo, az emberi gondolkodas spektrumahoz hasonlo, vagy
 annal szelesebb latokoru mesterseges intelligenciatol meg mindig messze vagyun
k, de en ugy gondolom, meglesz az is elobb-utobb, de nem mernek talalgatasokba 
bonyolodni az idorendet illetoen.

Eletem egyik elso nagyobb programja egy tablas jatek (reversi, otello) volt, am
i engem egesz egyszeruen lemosott a tablarol, annak ellenere, hogy munkahelyi b
ajnoknak szamitottam... (Nagysagrendekkel konnyebben algoritmalhato, mint a sak
k) Par szaz soros assembly program volt.  :-)
Nagyon erdekel a Go, ez meg nagysagrendekkel nehezebben programozhato, mint a s
akk. Az eddigi legjobb program, amit a vilagon irtak, kimondottan kezdo szinten
 jatszik, egy egy evet tanulo nem tehetsegtelen gyerek biztosan legyozi, egy te
hetseges ket het utan is...   :-) A problemat a nagyobb lehetseges ertelmes lep
esszam, az allas kiertekeles rendkivuli nehezsege, valamint a tavolhatasok nagy
 szerepe okozza.
 
Udvozlettel Jozsef
+ - Sakk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A megboldogult Mikroszamitogep Magazinban volt egy sorozat a sakk-
programozasrol. A mai sakkprogramok bizonyara sokkal osszetettebbek
a sorozatban ismertetett elveknel, de nehany szot talan meger. Az
ott ismertetett algoritmusnak ket lenyeges eleme volt: egy ertekelo
fuggveny, amely megmondja, hogy az adott allas milyen jo (a program
szamara), es a "minimax" algoritmus, amely "defenziv" strategiaval
valasztotta ki a program kovetkezo lepeset: azt lepje, ami az ellen-
fel legjobb valaszlepese eseten a program szamara a legelonyosebb.
Persze az ellenfel legjobb valaszlepeset is ugyanezzel a modszerrel
szamolta ki. A kiertekelofuggveny osszeallitasatol (milyen jo kepet
ad az adott allasrol) es sebessegetol (hany fellepesig tudja elore
kielemezni a program a jatszmat) fugg a program jatekereje.

Az emberi sakkozok maskeppen gondolkodnak. Az idegsejtek lassuak,
Kaszparov nem tud masodpercenkent tobb milliard allast kiertekelni.
Egy sakkmester meg azt sem tudja megmondani, hogy hany fellepest
gondolkodik elore, mert nem fellepesekben gondolkodik, hanem a fe-
jeben levo nehany tizezer jatszma-semaban [Mero Laszlo: Eszjarasok].

A tanulo (sot: evoluciosan fejlodo) jatekprogramokkal is foglalkoztak
mar, de hogy milyen gyakorlati eredmenyekkel, azt nemt'om.

Udv/Laci
+ - CO2 detektalasa (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok

> 2. CO2 kimutatasa: Kaphato olyan muszer ami jelzi.

Beepitett muszerrel konnyi CO2-t merni (a CO2 infravoros spektrumaban
vannak jol detektalhato elnyelesi vonalak, erre kihegyezett infra LED-es
fotometerrel a lekonnyebb es legolcsobb egy szelektiv merest csinalni),
bar nem tartozik a legolcsobb muszerek koze. De szelektiv es viszonylag
erzekeny, igy egesz kis szivargasokat is ki lehet vele mutatni. A muszer
hullamhosszait ugy kell kivalasztani, hogy a kornyezetben esetleg ott levo
mas -- artalmatlan -- gazok ne zavarjanak bele a meresbe.

Hordozhato CO2 meressel mindig bajok vannak. Udvos megoldas csak az lesz,
ha a fenti infra merest meg tudjak csinalni akkora meretben, hogy a melos
hajlando legyen magaval vinni (tapasztalat: masfel kilonyi suly ill. egy
keziszotarnyi meret az a maximum, amit az emberek hajlandok "folosleges"
vedofelszereleskent magukkal vinni). A CO2 meres problemai miatt egyelore
legtobbszor O2 hianyt detektalnak; 19%-os jelzesi szintet beallitva meg 
kello tartalek van (a melos meg el tud menekulni). Mivel az O2-hiany nem
csak a CO2 miatt lephet fel, ez a meres jarulekos biztonsagot is ad. Es
egyelore sokkal olcsobb, mint az infravoros fotometer.

Udv/elemes
+ - Nyitnike'k (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

A mu'lt heti internetto hirlevelben van egy egesz olvashato leiras a
Kaszparov kontra Deep Blue merkozes hattererol. Szerintem meg lehet
nezni a http://www.internetto.hu oldalon.                    Udv/lms
+ - karbamid (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Novist irja:"Kemiailag szerves molekula az, amelyben C-H kotes van, + az urea 
(CO(NH3)2).
mellesleg az urea volt az az anyag, amelyet eloszor sikerult nem szerves
anyagokbol eloallitani (1817 korul). Evvel dolt meg az az elmelet, hogy
szerves anyag csak szerves anyagbol keletkezhet."
Majdnem igy van, de nem egeszen. Az urea, magyarul karbamid  keplete helyesen 
NH2-CO-NH2(Wohler, 1828) es nincs benne C-H kotes megis szerves molekula.
Az elso szerves molekula nem a karbamid volt amit szervetlen anyagbol
nyertek, hanem az oxalsav (HOOC-COOH) dicianbol (NC-CN),de ezt nem tartotta Woh
ler 
eleg bizonyiteknak a "vis vitalis" teoria ellen  es ebben sincs C-H kotes. Szer
ves 
molekulanak tartanak jelenleg minden szenvegyuletet kiveve a szenmonoxidot es 
femkomplexeit, a szendioxidot es szervetlen soit(pl.szodabikarbona) es magat a 
szensavat(szodaviz), de nagyon sok szendioxidszarmazek szerves vegyuletnek szam
it, 
mint maga a karbamid is(szensav-diamid), foszgen(COCl2) vagy szensav diklorid e
s 
a poliuretanok stb. A jelenleg ismert szerves vegyuletek nagy resze nem is 
fordul elo a termeszetben, ezert helyesebb lenne szenvegyuletek kemiajarol besz
elni, 
de megszoktuk a szerves kemia kifejezest. Pl a Freonok es a teflon se hidrogent
 se
se oxigent se nitrogent nem tartalmaznak, megis a konvencio szerint szerves 
molekulak. Sok ertelme egyebkent sincs az eles elvalasztasnak, de ez mar egy ma
s 
terulet, es atvezetne a "hitvitaba".
Hackler Laci alkimikus
+ - CO2 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Lassankent megegyezunk hogy a CO2 azaz szendioxid erosebben mergezo mint az 
az egyszeru kiszorito hatas alapjan varhato lenne, de kevesbe mergezo mint a 
CO masneven szenmonoxid. Lassuk csak: 
1. CO 
A ketto kozul CO az a gaz amelyik az oxigenhez hasonloan  a hemoglobin 
hem-vasahoz kotodik, raadasul sokkal erosebben mint az O2, tehat nagyon mergezo
 .
Az a hemoglobin-hem molekula aki CO-t kot az nem kot, azaz nem szallit O2-t, 
ki van vonva forgalombol, mintha ott se lenne, tole nyugodtan 
megfulladhatunk. Aki CO mergezest szenvedett, azt friss levegovel, esetleg 
tiszta O2 belelegeztetesevel probaljak megmenteni. A kotodes szoros de 
reverzibilis, tehat erre van esely. Egyebkent kis mennyisegu CO allandoan 
keletkezik a szervezetben is, meglepo modon pont a hemoglobin lebontasa 
soran. Ezenkivul ma vannak olyan kutatok, akik azzal gyanusitjak hogy az 
NO-hoz hasonloan jelatvivo anyagkent is lehet szerepe. 
2. CO2
A szovetekben sok CO2 keletkezik a biologiai oxidacio egyik vegtermekekent.
Valoban a ver szallitja a CO2-t a szovetekbol a tudobe, de a CO2 nem a 
hemoglobin kozepen levo vashoz kotodik. A CO2 a verben oldodik, szensavat, 
H2CO3 at kepez, ami disszocial H+ ionra es HCO3- hidrogenkarbonat anionra. 
Ha tehat a verben CO2-t oldok, a ver savanyodni fog (mint a "savanyuviz"). 
Ezt nem lehet buntetlenul nagy meretekben uzni, az eros savanyodas 
mergezessel jar. 
Namost Lacinak nemi igaza megis van a hemoglobin korul, ugyanis a verben 
sokkal tobb CO2 oldhato fel, mint a vizben. Az oldodas kemiai egyenlete 
tulajdonkeppen a kovetkezo:

CO2 + H2O  =  H+  +  HCO3-

A keletkezo H+ ionokat a hemoglobin feherje egyes aminosavai (hisztidinek) 
megkotik

H+   +   Hemoglobin   =  HemoglobinH+

Ilyen modon a hemoglobin a savanyito hatast csokkenti, megeszi, (puffereli), 
tehat az egyensuly hemoglobin jelenleteben jobbra tolodik, hemoglobin 
oldatok tobb CO2-t oldanak mint a tiszta viz. A HCO3- kisero ionkent ott 
koszal a pozitiv toltesuve valt hemoglobin korul.
A dolgot bonyolitja, hogy a hemoglobin persze szinten megvaltozik attol ha 
megkoti azt a bizonyos H+ iont. Megvaltozik neki a formaja, kicsit maskent 
fog tekeredni a lanc.  A valtozas az oxigen kotokepesseg (pontosabban a 
koteserosseg, affinitas) csokkenesevel jar, tulajdonkeppen a CO2 verben valo 
oldodasa elosegiti a hemoglobin-hem-vashoz kotott O2 elengedeset. De ez csak 
egy hajlam csokkenese, nem pedig kiuteses gyozelem,  mint a CO eseteben. Ezt 
egyebkent nem csak a CO2 hanem barmilyen mas savanyito hatas eleri (Bohr 
effektus). Ennek hatasara kint a dolgozo szovetek koreben, ahol a CO2 
termelodik, a ver O2-koto hajlama csokken, vagyis konnyebben adja le a ver 
az O2-t a szoveteknek.
Ugyanezekbol kovetkezik, hogy a tudoben a CO2 a verbol kimehet a levegobe, 
amint kimegy, a ver savanyusaga csokken, azaz lugosodik, a hemoglobin 
elengedi a kotott H+ iont, az oxigen koto hajlama pedig no, ami a tudoben 
tiszta haszon, hiszen igy tobb O2-t tud felvenni. 
 udvozlettel
Gergely
+ - oszci (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Pa'r pontositasfe'le:

Oszcilla'tor le'te a  ko:rero"site'sen mu'lik. Azon ka'r hitvita'zni, 
hogy a frekvenciameghata'rozo' elem a visszacsatolo' a'gban van-e.

A wien-hidas oszcilla'tor tke'ppen csak egy fe'l wien-hidat tartalmaz
frekvenciameghata'rozo' elem gyana'nt. Egye'bke'nt az oszcilla'torok
a'ltala'nos mu"ko:de'si se'ma'ja'ra tala'n a legszebb,
legko:ze'rtheto"bb
pe'lda't adja. A fe'l wien-hid egy oszto', amelynek felso" tagja soros
RC, also' tagja pa'rhuzamos RC tag. Nagyon ko:nnyen bela'thato', hogy a 
frekv. fu:ggve'nyeben  az a'tvitelnek maximuma van (omega= 1/RC -ne'l
1/3).
Kell teha't 'ko:rbeko:tni' vele egy szintfu:ggo" , 3x-os ko:ru:li
ero"si-
te'su" (leheto"leg frekvfu:ggetlen) ero"sito"t, aminek no:vekvo"
amplitu-
doja az ero"sito" ero"site'se vmi mo'don (sokfe'le a megolda's) 3 ala'
cso:kkene'se't okozza. (Kellemes, hogy a fe'l-wien-hid fa'zistola'sa epp 
ott 0, ahol az atvitel 1/3, azaz max.)  De ez csak szakma, nem
TUDOMA'NY.
             U:vo:zlettel :HFeri

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS