Akkumulator, tisztan muanyagbol!

Az uj akkuban minden kulonfele vezeto muanyagbol keszul: a katod es anod
elektrodak egy fluor-alapu polimer, a elektrolit pedig egy borvegyuletet
tartalmazo gel. Uresjarasi feszultsege kb. 2.5 V, nehezfemeket nem tar-
talmaz, kevesbe oregszik, mint a NiCd-akkuk, homersekletvaltozasra szinte
erzeketlen. Energiasurusege (Ah/kg) jobb mint az olom- vagy NiCd akkuknak
(bar meg nem eri el a nem feltoltheto litiumelemeket). Hatranya: a feltol-
tes speci elektronikat igenyel es a szerkezetnek hermetikusan zartnak kell
lennie. Magas ara miatt egyelore elsosorban az urkutatasban, valamint a
r/ggeny detektorokkal felderithetetlen bombakban tervezik alkalmazni (a
gyarto ceg mar kapott megrendelest Irakbol!)          Forras: SciAm 97/4

...azt a turelmes es okos reflexiot amivel olvaso tar-
saink egynemelyike gondolataimat elemezte vagy
epen visszautasitotta.  Ha hangvetelemet egyesek
tamadonak talaltak bocsassanak meg erte: a francia
szerint "Le style c'est l'homme" es nekem a legutolso
harminchat evben Shanghaitol Buenos Airesig es a
Fokvarostol Stockholmig a vilag minden tajan magam-
nak kellett csatakat vivnom magam es kis egyuttesem
ervenyesuleseert es ez az attitude bizonyara ranyomja
a belyeget eles fogalmazas modoromra.
   Megegyszer: senkit sem ohajtottam bantani, s ha barki
megis megsertodott: szivesen megkovetem.
   En azt hiszem hogy Boros olvasotarsunk meg igen sok
erdekesseget es hasznos tudnivalot irhatna nekunk a 
Nootropilrol, s altalaban az "anti-oxidantokrol" amelyek
sejttani detektivek modjara uldozik a szervezet lagunaiban
bujkalo "free radical"-okat (mindket biologiai csoport, te-
hat az "anti oxidantok" es "free radicalok" hatasmehanizmu-
sanak elmelete meglehetosen uj)
   Talan Boros is egyet fog erteni velem, hogy itt, ezen a pon-
ton is( es meg sok mas teruleten is...) elkeseredett tudoma-
nyos, vagy altudomanyos haboru folyik a klassikus orvostu-
domany es az ugynevezett "alternativ" modszeru gyogyaszok
kozott. Az "alternativok" peldaul nyiltan hangoztatjak, hogy  a
hagyomanyos orvosi kepzes alig szentel teret a taplalkozas-
tannak, azaz "nutritionnak". Ez igaz. De ugyanakkor a "hagyo-
manyosok" koreben is szep szammal akadnak, akik nem 
vetik el egyszeruen a nutritionistak uj es legujabb allitasait
es ennyiben intelligensebbek mint egyes "Tudomany" cikk
irok, akik minden, azon nyomban empirikusan be nem bizo-
nyithato jelensegre leggyintenek, hogy az "altudomany"!
    A mellrakkal felesegemet kezelo onkologus foorvost pl.
kezdet kezdeten megkerdeztem: akalmazzam e a TV-ben
riport interjukban propagalt dr.Duartes fele ca'pa catlidget
plusz egy eroteljes Beta Carotin es Selenium kurat! Vala-
sza ez volt:
    - Ha a hagyomanyos besugarzasi es chemotherapiai el-
jarassal PARHUZAMOSAN teszi, nem fog artani. Lehet, hogy
hasznalni sem, de meg kell probalni!
   Amikor a 35 besugarzas es hat chemoterapikus kezeles
kovetkezteben nejemnel igen komoly zavarok leptek fel az
ugynevezett "short term" - azaz rovid lejaratu memoria teren
es a foorvossal elbeszelgettem a ketsegtelenul jo hatasu 
Nootropil es Ginkoba alternativ szerek nyujtotta progno-
zisrol, a doktor eltunodott, majd ezt mondotta:
   - Meg kellene probalni a "DHEA"-t! 
   Ha nem ultem volna akkor bizonyara leulok meglepete-
semben ennek hallatara! A DHEA akkor meg ugyanis repu-
taciojat illetoen a legkezdetlegesebb stadiumban volt meg 
az "alternativ" doktorok koreben is! Azota elterjed a hire, hogy
a DHEA kulonosen mellraknal lehet hatasos, viszont az is
hogy ferfiaknal, akiknek prosztata rakjuk van alkalmazasa
igen veszelyes lehet, a folos testoteron termeles okozasa miatt
ami a rakos daganatok burjanzasat segiti.
    Ennyit errol. Talan sikerul nehanyakat meggyozni arrol, hogy
a "tudomany" nem csupan ket billiard golyo egymasra gyakorolt 
hatasanak lemerheto energia mutatoja, hanem mint ahogyan
azt Goethe mondotta:
    - Grau ist meine Freunde alle Theorie, aber gru"n ist der 
lebendige Baum des Praxis!
    Titusnak:
    Gershwint nem ismertem. Egy csomo' fenyke'pe van birto-
komban. Ezek egyike a "Harom Prelude" cimlapjan. Az (egyeb-
kent rendkivul szereny) ipse NEM tud zonogorazni, mernok.
Nem is tanult soha. Erdekes, hogy Greshwin koztudottan gyenge
zongorista volt. Most ne horogjetek: meg a halala elotti napokban
is jart zongora o'rakra!
    A tobbi kerdesre elohalaszom az irodalmat es keszseggel
visszaterek rajuk.

    -pagony-

Kedves Mindenki!

Hallott valaki olyan EGYKOMPONENSU rendszerrol (femeket kiveve), melynek
valamilyen kvazikristalyos allapota stabilabb a 'hagyomanyos'
kristalyszerkezeteknel?

Vagyis ami kvazikristalyba fagy?


Nemeth Zsolt

ui.: Kedves Pagony! Elo a kozepiskolas fizikakonyveddel! Ha pedig esetleg
nem talalnad benne a valaszt, legalabb mas tudomanyteruletekrol szolo
erdekes cikkeiddel (zenetudomany, pszichologia, tortenelem,
biologia,filozofia..stb.) jarulj hozza a magamfajta 'egykenyeru intellektuellek
szellemi impotenciajanak' gyogykezelesehez!

Varom irasaidat sok szeretettel! -:)

TT es Lajos!

"Jo lenne eldonteni,mit is ertunk a neuron kimenete alatt"

Azokat az allapotjellemzoket, amelyek feltehetoen a gondolkodassal kapcsolatos 
 vonatkozasban hatassal lehetnek, azaz hatassal vannak mas neuronokra.
Azaz mondjuk a posztszinaptikus membranon keletkezo potencialt. Mivel a determi
nisztikussag a kerdes, ezert az idobeli fejlodestol eddig eltekintettem, igy az
 LTP-t es hasonlo dolgokat nem tekintettem.
Kerdes. Egy feltehetoen ugyanolyan allapotu preszinaptikus neuron dendritjeire 
adott aadott nagysagu potencialok determinisztikusan meghatarozzak-e a posztszi
naptikus neuron membranjan kepzodo potencialt? Mit mutatnak a meresek? Szerinte
m igent. Legalabbis hallanom kellett volna rola, ha nem.
Ha ez igaz, es a gondolkodast ilyen neuronok csatolt mukodese adja, akkor deter
minisztikus.

"A "dualista" nezet valami olyasmi, hogy ez az al lapot szubjektiv jegyeket vis
el magan, hiszen ez az alkalom arra, hogy a lelek/ akarat/mind-stuff beleavatko
zzon a fizikai-kemiai folyamatokba azal, hogy mint "megfigyelo" resze lesz a re
ndszernek amivel aztan kenye kedve szerint megvalto ztahtaja mikor es mi modon 
kerul sor a hullamfuggveny redukciojara"

Es ez a lelek, akarat, mind mi volna? Valami anyagi? Hol? Valami nem anyagi? Ki
 mondta, hogy egy transzcendens "megfigyelo" kvantummechanikai meresnek szamit?

"Szerinte a neuron mukodesenek (=> tudatos folyamatoknak) az alapja nem
lehet determinisztikus, mivel akkor keptelenek lennenk felfogni es megerteni a 
nem algoritmi us problema-osztalyokat, amelyek minden determiniszitkus Turing g
ep halalat je lentik. "

Csusztatas: mas egy problemat felfogni, es mas megoldani. nem algoritmikus prob
lema osztalyokat Turing gepek is fel tudnak fogni. Megoldani pedig szerintem em
berek sem.

Megjegyzem a nem algoritmikus problemakat a koznapian nemdeterminisztikus gepek
 sem tudjak megoldani. Itt a nemdeterminisztikussagnak ket kulonbozo fogalmarol
 van szo.

Van a nemdeterminisztikus fogalomnak egy felrevezeto definicioja az automatakna
l. A nemdeterminisztikus Turing gepeknel nem meghatarozott az allapotvaltozas. 
De ez azt jelenti, hogy az osszes lehetseges allapotvaltozast figyelembe vesszu
k. Ha nemdeterminisztikus Turing gep old meg egy problemat, az azt jelenti, hog
y egy lehetseges mukodese megoldja. 
Az a nemdetemrinisztikuassag, amirol itt a vita folyik, nem az osszes allapot f
igyelembevetelet jelenti, hanem azt, hogy egy allapot van, csak ez veletlenszer
uen valasztodik ki. Egy ilyen gep semmivel sem tud tobbet, mint a determiniszti
kus valtozata. Ha determinisztikus nem tudja megoldani a problemat, akkor az az
t jelenti, hogy veges lepesben nem biztos, hogy vegez vele. Az utobbi ertelembe
n vett nemdeterminisztikus gep ugyanugy nem talalja meg garantaltan a megoldast
, csak itt a siker a veletlentol, ott meg a konkret feladattol fugg.

"Ahhoz hogy a  hullamfuggveny redukcioja VALOBAN indeterminisztikus
legyen, kell  valami ami "non-computational", es erre egy topologiai problemat
emlit, a negy dimenzios objektumok topologiai egyenertekusegenek
kiszamitHATATLANsagat (Markoff bizonyitasara hivatkozik)."

Nem ismerem, ismertetned?

"Ha a qunatummechanikai hullamfuggvenyek ertekeinek kiszamitasaba akar
fogni valaki, es ehhez nem a klasszikus Euklideszi teret es idot hanem a
relativisztikus  negydimenzios teridot akar hasznalni, akkor pont ez a problema
 all elo: el kel l donteni mikor equivalens ket quantum alapot=>ket negydimenzi
os
objektum! "

Biztos, hogy a problema teljes altalanossagban lep fel? Nincs valami leszukito 
feltetel?

Egyebkent szerintem ez nem jelent semmit. Nem tudjuk, hogy hogy tudja megoldani
 a kvantummechanika a problemat. Addig pedig arrol van szo, hogy a kvantummecha
nika alap szamitasi muvelete a Turing gep alap szamitasi muveleteivel megoldhat
atlan.

17 ora 55 perc. Az utinform jelenti "Az M1-es autopalyan egy orult a
forgalommal szemben halad!" Sofor a bajsza alatt morogva: "Egy? Mind!"

                ***

Szinten a 97/4 SciAm-ban van egy konyvismertetes, egy Marc Seifer altal
irt Nikola Tesla eletrajzot ismertet es kritizal Ronald Kline, a Cornell
University technikatortenesze. Ahhoz tul hosszu, hogy leforditsam, talan
csak par megallapitas. Bar valoban volt nehany jelentos talalmanya es ot-
lete, a "mainstream" tudomannyal valo allando szembefordulasa miatt sok
rejtely, konspiracios teoria kapcsolodik Teslahoz. Jellemhibai (paranoid
megnyilvanulasok, mohosag, hiusag es megalomania), sorozatos rossz uzleti 
dontesek, szakmai tevedesek (meg volt gyozodve a rontgensugarak artalmat-
lansagarol), oriasi osszegeket felemeszto sikertelen kiserletei (tiz evig
dolgozott az indukcios villanymotoron, masik tiz evet azon, hogy elektro-
mos energiat tovabbitson a fold es a magaslegkor mint ket vezeto felhasz-
nalasaval) kevesbe kozismertek, mint a neki tulajdonitott lezer, telefax,
garazsnyito stb. A vezetek nelkuli hirkozles (radio) fejleszteseben lema-
radt Marconi mogott, az elso gyakorlatban is hasznalhato aszinkron motort
kesobb mernokok keszitettek el.

Ronald Kline egy rendkivul fontos megallapitasa: az ujkori felfedezesek
altalaban nem egy zseni agyaban szuletnek. Sok-sok zseni otletei epulnek
egymasra; ezt bizonyitja, hogy - amikor a szukseges alapismeretek ossze-
gyultek az evek, evtizedek soran - gyakran egymastol fuggetlenul tobben
is levonjak az azonos kovetkezteseket. A nepszeru sajto sajnos ennek az
ellenkezojet vallja: a nehany, korat messze meghalado zseninek tulajdo-
nitjak az osszes fontos talalmany alapgondolatat, amit a mernokok csupan
kihasznaltak.

Pagony:

"Athen es Leningrad kozott az otvenes evekben mar sikeres gondolat atviteli ki-
serletek folytak, ahol egyszeru geometriai abrakat - koroket,
haromszogeket, stb. kozvetitettek az "ado' " es a "vevo" "ko-
zott 80% koruli siker effektussal, "

Van egy megjobb hirem. Azota 99%-os tokejre fejlesztettek a modszert. Iden volt
am Athenban, es mar fel is szedtek az Athen Moszkva telefonkabeleket, mert ugy 
sincs ra szukseg.
Aki nem ert a trefabol, azt akartam mondani, hogy bar nem tudok az ugyrol semmi
t, de ketlem, hogy sikeresen mukodott volna, hisz akkor hasznalnak is a telepat
iat. Nem hinnem, hogy volt mar olyan talalmany, amit 80% hatekonysagrol rovid u
ton el ne jutott volna a hasznalatig.
En speciel nem haboznek. Siman hasznalnam telefon helyett.


"Egek! Ha van klonozott hasonlosag e foldon, akkor ez volt az! A pali egy az eg
y-
ben Gershwin, a haja, a kopaszodo foltokkal, a szeme, minden."

A reinkarnacio tudtommal testileg nem hasonlit az eredetire. A hivok elgondolas
a szerint is csak halvany lelki, szellemi orokles van.

"Beszedbe elegyedtunk, a tarsasagaval is, es a kovetkezok
derultek ki: aznap szuletett amikor Gershwin meghalt, hipno-
zisban olyan csaladi titkok tomeget mondotta el Greshwinrol
amit csak a legszukebben beavatott csaladi kor tudott."

Valoszinuleg olyan szelhamos volt, aki tudott a beavatott csaladi titkokrol. Te
 honnan tudtad oket?

Kedves Pagony,

    Csak azert mert nem valaszolnak a megjegyzeseidre, meg nem
kellene monologokkal terhelni a listat. Ugyanugy nem valaszoltam a
filozofiarol irtra mint oe. irasaira. (Kedves Olvaso! Ha figyelted,
meg egyszer sem irtam oe-nek, de mostanaban o csak engem reszesit
kegyeivel. Talan igazat irtam volna rola? Mi lett volna, ha meg valaszolok
is neki?)
    En mar nagyon szeretnem ezeket a listarol folytatott vitakat
lezarni. Mellesleg tokeletesen egyetertek Dr. Dr.-al;
> Kellene nyitni Hix Jozsinak egy Duhongo
> moderalatlan hasabot, ahol mindenki azt ir be amit akar

    Szoval a filozofia tudomany, meg a tortenelem is. No, de ezt miert
kellene minden nap kozhirre tenni a HIX-en?
    Tovabba kerlek Teged is es a Tobbieket is tessek mar bennunket
megkimelni a masik minositesetol. Foleg az olyan irasoktol, melyben a le
nem irt velemenyeket kritizalja a szerzo. De legfokepp a teljes lista
gondolkodas nelkuli lehuzasatol. Nincs olyan, hogy a Tudomany olvaso (ill.
irotabora). Illetve van, csak nem szolithato meg egy szemelykent.

    Tehat maradjunk a Tudomanyoknal, es e targyban irjunk leveleket.

Elore is koszonom,
                        Horvath Pista

Kedves Tudorok!

A tegnapi TUDOMANY-ban hangsulyosan elhangzott,
hogy a tudomany ket ismerve:
        a megismetelhetoseg es az elorejelzes

Errol jut eszembe egy eloadas, amin vagy ket eve volt szerencsem
hallgatokent reszt venni, es ami utan az eloado konyvet is elolvastam
-- es aminek a gondolatai azota sem hagynak nyugodni (ha eppen rajuk
gondolok).  A szerzo neve nem jut eszembe, de a Harvardon jogaszprofesszor,
de a konyv cime igen:
        "Darwin on Trial"

A mondanivalo roviden:
 - az evolucio / Darwinizmis nem tudomany hanem filozofia,
   mert se megjosolhato, se megismetelheto dolgot nem produkalt eleddig.  
 - az evolucio-elmelet hivei pont olyan eszkozokkel es stilusban vedik 
   igazukat, mint barmely vallas a dogmait, ha vedi: az elerheto adatok 
   olyaten interpretalasaval, ami a meglevo elmeletet szolgalja.  
 - az evolucio filozofiajaval gondok vannak: pl. a "survival of the 
   fittest" egyertelmuen tautologia: annyit allit, hogy azok elnek tul, 
   akik tulelnek :-) ami rogton kiderul, ha a "fittest" fogalomra 
   megnezzuk, mifele ertelmezeseket is adtak a "tudosok" Darwin alatt/ota 
 - az evolucio termeszettudomanyos allitasaival gondok vannak: pl. Darwin 
   alapjan az ember azt varna, hogy a foldtortenetbol vett mintak soran 
   allandoan atmeneti formak bukkannak fel (kovuletek).  Ehelyett rendre 
   ugyanazon fajok szinte valtozatlan formaja talalhato millio eveken 
   at, es ezek mellett alig van olyan lelet, amire ra lehet fogni, hogy 
   atmeneti format kepvisel.  
        Ez utobbihoz egy erdekes megfigyeles: az "atmeneti formak" 
        legnagyobb reszet emberhez talaltak, ami erdekes, ugyanis az 
        emberi faj egeszen a legutobbi rovidke ideig a legritkabb fajok 
        koze tartozott.  Ezt az aberraciot (marmint, hogy az ember evoluciojat 
        nehany itt-ott talalt csontdarab alapjan jol vegig tudja kovetni a 
        darwinizmus "tudomanya" mig mondjuk a szunyogrol vagy a caparol 
        ehhez hasonlo sem bukkant fel, a szerzo a darwinizmus vallasfilozofi-
        ai altudomanyos hozzaallasanak tudja be -- "wishful thinking", amire 
        a temaban szamos e szazadi kovulethamisitas is ramutat.  

Tehat: a darwinizmus nem tudomany, hanem vallasos izu altudomany, 
ahogy ma a legtobb helyen kezelik.  Helyesen: tudomanyos hipotezis, 
ha a hozza fuzodo vallasos indulatoktol megpucoljuk.  De erre nem sok 
lehetoseg nyilik a tudomanyos es egyeb kozeleten belul, mert amint valaki 
megpedzi, hogy esetleng a darwinizmussal valami lenyegi dolog nem stimmel, 
rogton rasutik a "teremtes-hivo" belyeget.  

Azok a tenyek, hogy fajok valtoznak -- pl. a sovany sertesbol kover lesz 
ha jol tenyesztik vagy kormos fakon elo lepkek kozott kevesebb lesz a feher 
szinu -- termeszetesek es sokezer eve ismertek, viszont ezektol a megfigyele-
sektol a darwinizmus fajok kozotti atalakulasokat megallapito nezeteiig 
azert minosegi az ugras.  Az is igaz, hogy semmi mas tudomanyos logikahoz 
hazonlo erveles, mint a darwinizmus, meg nem szuletett a fajok kialakulasara 
/ megszunesere.  De mindez nem jelenti, hogy a darwinizmus akar tudomanynak, 
vagy megkevesbe, tenynek tekintendo -- a fenti problemak miatt.  

Ez a konyv lenyege es ez volt az eloadase is.  
Gondolhatjatok, rogton megindult a "kritika": szegeny prof alig tudott 
szohoz jutni a sok duhos es ferhaborodott tudos kozott.  De aztan lett meg 
a dologbol egy kisebb, csak az egyetemunk professzorai es kutatoi kozotti 
zartkoru vitadelutan is, ahol sokunk elott vegulis a prof es egy helyi 
darwinista kozott alakult ki a vegso parbaj.  Miutan minden pro erv mellett 
az is egyertelmuve valt, hogy a darwinizmus aprobb aberracioi (pl. atmeneti 
formak hianya a kovuletekben) mind meg lettek mar magyarazva, es, hogy 
mikent, a itaban a darwinista eljutott odaig, hogy igent kellett mondania 
arra, hogy "ha 10 even belul az amazon oserdoben felbukkanna egy zold diszno-
fajta, amelyik hatrafele ropul es Uj Zelandra megy parzani minden evben", 
akkor ezt is meg lehetne magyarazni, a vegso megallapitas elol mar nem 
birt kibujni: ha valamivel mindent meg lehet magyarazni, de semmit sem 
megjosolni, hat az minden, de nem tudomany :-) 

Kivancsian varom a velemenyeteket!  
A koveket es zaptojasokat ne nekem szanjatok, en csak megprobaltam 
visszaadni a "Darwin on trial" szerzojenek nezeteit.  Engem csak ugy erdekel 
a dolog, mint pl a bozonok -- tehat tudos modjara -- ha igaz, elfogadom, 
ha nem, hat nem.  Ez nem hitvita, nyilvan -- ha az volna, akkor a darwinizmus 
**vallas** volna ...   bar lehet, hogy tenyleg az?  Ha tudoskent tekintem, 
akkor ha nem vallaskent nezem (tehat ha nem **harcolok** sem mellette sem 
ellene) akkor egy olyan tudomanyos hipotezis, amivel alapveto bajok vannak, 
de emiatt csak az lesz akarkire duhos, aki vallaskent kezeli.  Hogy mi van 
jobb az evolucional?  Hat en nem tudom, de ennek semmi koze ahhoz, hogy 
mennyire helyes vagy nem maga az evolucio elmelete.  

Meg egyszer: a fajok valtozasat a szerzo nem vonta ketsegbe, 
csak a **megvaltozasat** a termeszetes kivalasztodas elve szerint.  
Sovany zold disznobol kover keket csinalni termeszetesen igaz es mindenki 
tudta is mindig: megismetelheto, josolhato.  De hatlabu disznot 
(vagy viz alatt elo muslicat) meg az ember nem veletlen altal, hanem annal 
sokkal hatekonyabban mert celtudatosan mukodo laboratoriumaiban 
sem sikerult sok-sok-sok generacio valtasa alatt elerni.  (A sok-sok-sok a 
muslicakat jelenti).  

Tisztelettel, 
Greschik Gyula 

ui.  mento kerdes: 
     ha ket, az ikrek hjegyeben klonozott testver 
     egy-egy urhajoval egymassal ellentetes iranyban 3/4 fenysebesseggel 
     megy, akkor melyik iranyban fog a pont kozottuk levo B bozon forogni?  
     :-)

Koszonom Also-Antal Csaba es Meszaros Laszlo valaszait.
Valoban nem a kevral, hanem a kevlar nevu anyagrol van szo.
Igy mar konnyebb infot talalni...

Peter Jozsef

...meg egy plusz informacio az elozo levelemhez: 

hogy hogyan is keveredik egy ugyved a vitaba.  
Erre reszben a konyvben is utal, de az eloadason tobbet szolt rola.  
Egyszer egy londoni konferencian a kezebe kerult egy "evolutionism 
vs. creationism" erveket targyalo cikk/kiadvany.  Mint az egyik legjobb 
jogi egyetem hires professzora, rogton szemet szurt neki nehany ferdites 
es csusztatas mindket oldalon.  Eppen volt valamennyi szabadideje, es 
folvasarolt egy-ket konyvet a temaban, amiket kielemezve tarta fol egymas 
utan a logikai es a darwinizmust vallaskent valo kezeleset bizonyito 
erveket es, aprankent, peres esettanulmanyokat (pl. kovulethamisitasok, 
es, hogy ezekhez hogyan viszonyultak kulonfele szervezetek kozben es 
a hamisitas tenyenek napvilagra kerulese utan).  Erdekessegkeppen azt 
is folfedezte, hogy sok, a darwinizmus alaptetelet / lenyeget megfogalmazo 
bizottsagban tobb volt a jogasz, mint a biologiailag kepzett ember.  
Ezek utan vette a batorsagot, hogy leirja, amit talalt.  

Most mar tenyleg kilepek, 
Udv, 

Gresch Gyula

Peter ) ir mindenfele
testreszekre szerelt szerkentyukrol, homersekletekrol,
potencialokrol, detektorokrol, holott csak ennyit
irtam (bocs, onidezet):

KA>Vicceskedo valaszom reszben erre utalt, t.i. meg kell teremteni a
KA>megfelelo interface-t, megfelelo ertelmezeseket, es akkor bizonyos
KA>gondolatok kozolhetok az elektronikus eszkozokkel.

Szerintem a gondolatok kozlesenek kivalo eszkoze a beszelt,
irott nyelv, kivalo interface a billentyu/eger/monitor. De van
mukodo szamitogep, amely erti az emberi szot is.

Ilyen interface-ekre gondoltam elsosorban. Es ezeknel is,
mint az emberekkel valo kommunikacional is elso lepes,
hogy  a gondolat kozloje a masik altal ertheto szavakka,
mondatokka tudja alakitani a gondolatait.

Most nem mennek bele a kepek, mint gondolatkozlo
kozegek taglalasaba.

Viszont orommel olvastam, hogy vannak telepatiara
vonatkozo kiserleti eredmenyek. Valami pontosabb
hivatkozasert, esetleg rovid ismertetoert nagyon
halas lennek.

Udv
Attila

*******FIGYELMEZTETES: NEM FIZIKA!!! [PgDn]*******
[A Magyar Homeopata Orvosi Egyesulet kiadvanyabol]

A homeopatia az orvostudomany egyik aga, melynek gyokerei
Hippokrateszig nyulnak vissza. E gyogymod rendszerbe fogla-
loja a 200 eve elt nemet orvosgyogyszeresz, dr. Samuel
Hahnemann volt. A homeopatia a "XXI. szazad orvoslasa",
a nem hagyomanyos gyogymodok koze tartozo gyogyszeres
terapia. A homeopatias szerek termeszetes alapanyagokbol
(novenyi, allati, asvanyi eredet) specialis eljarassal
keszulnek. Az orvos a gyogyszert az un. hasonlosagi
szabaly (simile elv) alapjan igen reszletes korelozmeny
felvetele utan valasztja ki betege szamara a tobb mint 2500
fele homeopatias szer kozul. A gyogyitas nem csak a beteg
szervre iranyul, hanem a testi-lelki harmonia teljes
visszaallitasara torekszik, valamint a szervezet veleszu-
letett hajlamaibol adodo betegsegek megelozesere szolgal.

A homeopatia regulacios terapia. A homeopatias gyogyszerek
altal a szervezettel kozolt informacio hatasara a szerve-
zetben meglevo -csak valamilyen okbol gatolt- ongyogyito
mechanizmusok lepnek mukodesbe. A szakma szabalyainak
betartasa mellett alkalmazva mellekhatasa nincs, igy veszely
nelkul alkalmazhato allatokon, embereken, terhes es szoptatos
anyaknal, gyermekeknel es idoseknel egyarant.

A 200 eves homeopatia az egesz vilagon ismert es egyre el-
ismertebb gyogymod. Szinte egesz Europaban, az amerikai
kontinens szamos orszagaban, Del- es  Del-Kelet Azsiaban,
valamint az  afrikai orszagokban is alkalmazzak.

Kontinensunkre vonatkozo jelentoseget mutatja az Europai
Unio hatarozata az Europai Homeopatias Gyogyszerkonyv
kiadasarol es az Europai Gyogyszerkonyvi Bizottsag letre-
hozasarol, amelybe valamennyi europai allam, igy hazank is
meghivast kapott. Ugyanezen intezkedes resze az Europai
Bizottsag a Homeopatiaert letrehozasa, amely iranyelveket
dolgoz ki az Europai Unio tagallamai szamara a homeopatia-
val kapcsolatos kutatasokra es a homeopatia oktatasara
vonatkozoan.

***********
A Magyar Homaopata Orvosi Egyesulet 1991. oktober 12-en
alakult ujja az 1949-es betiltasa miatti, tobb mint negy
evtizedes kenyszeru szunet utan. Egyesuletunk az 1864-ben
alapitott Hasonszervi Orvosegylet hagyomanyait szeretne
folytatni, amelynek utolso elnoke Schimert Gusztav (a
nemreg elhunyt Szentagothai Janos professzor edesapja)
volt.

Az Egyesulet rendes tagjai kizarolag olyan, diplomaval 
rendelkezo orvosok (altalanos-, szak, fog-  es allat-
orvosok) es gyogyszereszek lehetnek, akik homeopatias
kepzettseggel mar rendelkeznek, vagy kepzesuk folyamat-
ban van. [...]

1993. tavaszan Egyesuletunket felvette tagja soraba a
Nemzetkozi Homeopatias Orvosi Liga (LMHI). 1993 oszen
megkezdtuk az Europai Unio ajanlasai szerint osszealli-
tott haromeves homeopatias orvoskepzesi programot, s
azota folyamatosan evente 140 orvos vesz reszt rend-
szeres kepzesen az Egyesuletunk altal rendezett okta-
tasokon. [...]

A tanfolyamokat az Osztrak Homeopata Orvosi Egyesulet,
az angol London College of Classical Homeopathy, a
Kijevi Homeopatias Kozpont es a Bombay Homeopathic
Medical College oktatoi mellett a Magyar Homeopata
Orvosi Egyesulet eloadoi tartjak. [...]

******************
Bemelegitesnek ennyi is eleg. Leng a parakalapom (bocs, Janos).

Udv
Attila

Udv mindenkinek!

Eloszoris elnezest a moderatoroktol, a multkor elszaladt szo miatt.
Ahogy a mondas szol: " Nyomdafesteket nem turt, de a szamitogepbe 
meg be lehetett irni."

Kosa David kerdesere:

>Allitolag az atommag sugaroz energiat, node annak is el kellene fogynia

A problema regebben fizikusokban is felmerult, es ok erre azt talaltak ki,
hogy az elektronok csak meghatarozott palyakat tudnak elfoglalni, es ezeken 
a palyakon nem sugaroznak. 
En csak azt nem ertem, hogy a termeszet pont ezzel a dologgal miert 
kivetelezne, amikor minden mas esetben amikor az elekrton gyorsul 
(kering), akkor sugaroz is.

Valahol ott lehet a kulcs, hogy ilyenkor is sugaroznak, csak a sok atom 
altal kisugarzott, nagy frekvencias random elektromagneses hullamokat mas 
atomok nyelik el. Nem mindet, csak azt a frekispektrumot ami a 
stabilitasukhoz szukseges. Tehat minden atom annyit nyel el amennyit 
kisugaroz. Igy fennmarad az egyensuly.

Vagy tevedek?

                        Miklos.

Udv!

Elgondolkoztatott Pagony ur irasa, meg a ra erkezett reakciok.
Valo igaz, hogy a leirt esetek egyediek es szubjektivek, de emiatt nem 
kellene egy mozdulattal ezeket lesoporni az asztalrol. Nem csak egy 
emberrel tortennek az eletben ilyen es hasonlo esetek. Ezek szubjektiv 
volta nem kellene hogy megakadalyozza tudomanyos vizsgalatukat. Az 
objektivitas nemcsak a megismetelhetosegen mulik. 

Szomoru, hogy sokan tudomanytalannak, vagyis melyebb megismeresre nem 
meltonak nyilvanitanak olyan jelensegeket, amikre a mai altalanosan 
elfogadott "tudomanyos" megismeresi modszer nem alkalmazhato. 
Ha igy nem megy, keresni kell mas modszereket a megismeresre.


Neha olyan erzesem van, hogy sokan a tudomany alcaja moge bujva, probalnak 
meg masok szubjektiv elmenyeirol iteletet hozni - es elitelni mert annak 
letezeset keptelenek elfogadni. Azt azonban sose feledjuk, hogyha masok 
erzesei es gondolatai nem szentek nekunk, a mienk sem lesz az senkinek.

Ha ez utobbi megjegyzesem valakit erzekenyen erintene, annak szivesen 
reagalok maganlevelben. Csak a vita elkerulese erdekeben.

Koncentraljunk inkabb a tudomanyos teruletekre, lassan mar igyis akkora 
egy szam terjedelme, hogy alig birom vegigolvasni a hetit.

                        Miklos.

)

Nos, allok rendelkezesedre es par szoban elmondom, hogy mik azok a szolitonok
es excitonok:
Ami mindkettoben kozos az az, hogy mindketto kvazireszecske, de vegyuk sorjaba.
exciton:a dielektromos kristalyok elemi gerjeszteset szemleletesen ugy irhatjuk
le, mint az atomi gerjesztest, amit azonban nem tarsithatunk egy meghatarozott
atommal; a rendszer transzlacios szimmetriaja ugyanis 'kollektivizalja' a 
gerjesztest, amely ugy terjed a kristalyban mintha egyik atomrol a masikra 
ugralna. E gerjesztest kvazireszecskent is felfoghato (hozza rendelunk egy
reszecsket a gerjeszteshez) amit excitonnak nevezunk, melynek jol meghatarozott
energiaja es kvaziimpulzusa van. Egesz impulzusmomentumuk van es a Bose-Einstei
n
fele statisztika irja le.
szoliton: (az angol solitary-bol ered, ezert maganyos hullamoknak is nevezzuk)
mivel en plazmaval foglakozom, csak az en ismereteimmel kozos oldalrol tudom
megkozeliteni. Ha megkerded egy elmeleti fizikustol, vagy egy reszecske-
fizikustol, akkor o egesz mast fog mondani. szoval a szolitonokat 
rendelunk olyan hullamokhoz amelyekek ugy kapunk, hogy stacionarius plazma 
mozgast veszunk figyelembe.
Ez azt jelenti, hogy egyutt mozgo rendszerbol nezzuk a dolgokat. Az olyan
hullamokat amelyek terben periodikusak es a vegtelenben mindket oldalan csokken
o
viselkedest mutatnak szolitonoknak nevezzuk. Ezen hullamok megjelenese a 
rendszer diszpeziojahoz kapcsolodik.
De amint mondtam, erre kulombozo emberek kulombozo valaszt adhatnak.

Udv
Istvan

Sziasztok!

 wrote:
>A k e v r a l nevu anyagrol szeretnek tobbet megtudni.
>A Neten nem talaltam rola semmit, mashol is csak annyit,
>hogy valamilyen muanyag, amelyet tobbek kozott muholdak
>es sifelszerelesek gyartasara hasznalnak.
Probalj meg a KEVLAR nevu muanyag utan erdeklodni (en ilyen neven 
ismerem).
  Csao: Petya.   E-Mail: 

Eddigi rakcioimbol a "paraellenes vaskalaposok" taboraba sorolhatonak tunok.
Az utobbi jelzot vallalom is, ha az a korrekt tudomanyos megkozelitest es az
egeszseges szkepticizmust jelenti mindennel, de kulonosen  az eddigi
tudomanyos modelljeinkkel nem magyarazhato jelensegekkel kapcsolatban. A
paraellenesseg az csak annyiban igaz, hogy valoban ellene vagyok a tudatosan
csalasnak, es a hiten alapulo kritikatlan elfogadasnak, ami becslesem
szerint az ide sorolt jelensegek 98-99%-a. De ami engem is izgat az a
maradek 1-2%. Es ezert orulok Horvath Pista megjegyzesenek aki Vassy Zoltant
szeretne megidezni e forumon. En eddig egyedul tole olvastam a
parajelensegek korrekt megkozeliteserol, tudomanyos igenyu vizsgalatarol, es
szeretnem ha errol az iranyrol is lehetne itt eszmet cserelni, kiegesziteni,
pontositani cafolni, informalodni stb. Kedvcsinalonak ket konyve: "A
parapszichologia tudomanyos iranyzata" es "Racionalitason innen es tul (a
parajelensegek es Amerika fizikusszemmel)" Szoval ha latsz minkat Vazul,
kerunk gyere!  NCsaba

RESZVENY
Gaal Tamas- nak
Kb. osszefoglaltad a reszveny mibenletet, cirka a kozgazos tankonyv 
is ezt mondja.Egyszoval az ara FOLEG a 
varakozasok indukalta kereslet-kinalattol fugg.(Osztalek szerepe 
csekely!!)
egely-kerek: nem akarom a sokak altal unt temat ujramelegiteni, ezert 
valaszokat, ha szuletnek inkabb maganuton!!! 
Volt alkalmam szemelyesen kiprobalni. Hogy milyen elven mukodik azt 
nem tudom, de valami feltunt: a kerek lassan nehe akadozva forgott az 
elejen, aztan ugy dontottem, hogyha tenyleg bioenergia, akkor 
megprobalok relaxalni es lassuk mit csinal akkor.
Alighogy lehunytam a szemem, a kerek megugrott es sokkal gyorsabban 
forgott egeszen a proba vegeig (a szamitogepes kijelzes alapjan 
+50-80%-ra tippelek) . Ja igen kozben produkalt olyasmit, 
hogy egyszercsak hirtelen szinte teljesen leallt, aztan megint begyorsult (mind
ezt 
nehany masodpercen belu!) . Mondanom sem kell a cuchoz senki nem 
piszkalt hozza kozben.
Kerdesem az elettanosokhoz: 
-ha a kezho okozzaa forgast, mint ahogy paran felteteleztek, mitol melegedett f
el a kezem attol, hogy 
becsuktam a szemem, es mi magyarazza a hirtelen visszaeseseket?
Vagyis mi  az ELETTANI magyarazata?
-Ha van orvos a vonalban, ok szoktak-e olyat definialni, hogy 
bioenergia?
Gabi 

  -nak: irigyellek a sokadik erzekedert.Meg azert is 
mert mersz hinni benne es tamaszkodni ra...

Kedves Titusz! 
Latom, a magneses polarizatorra felkaptad a billentyuzeted, aminek orulok, 
mert lehet a dolog mukodeset vagy nem-mukodeset boncolgatni. En sem vagyok 
egeszen biztos a hatasaban, de sok meresi jegyzokonyvet mellekeltek hozza, 
amikor bemutattak. Ezek mind alacsonyabb uzemanyagfogyasztasrol es 
karosanyagkibocsatasrol tanuskodtak, kulonbozo szervizek, ill. a hadsereg 
altal hitelesitve. A dolog persze ettol meg lehet humbuk, de az en autom is

igen szep fogyasztasi adatokat produkal, a magnes nelkul viszont meg nem 
mertem. A mukodes allitolag ugynez ki, hogy a benzincsoben aramlo molekulak

a koncentralt magn. terben egy iranyba rendezodnek, es igy kevesbe tapadnak

ossze porlasztaskor. Hat, annyira nem volt draga, hogy ne probaljam ki, de 
en inkabb azert kezelem szkeptikusan a kerdest, mert a karburator 
uszohazaban meg boven van lehetosege a sok nyavalyas molekulanak a 
keveredesre. Jo lenne, ha egy igazi szakember is beleszolna, es talan 
kozelebb jutnank az igazsaghoz. Addig is hiszek az elegedett ismerosoknek 
es a sajat automnak. Hatha igazuk van...
Daro

Elnezest, de balga modon a tudomany alatt valoban csak a termeszettudomanyt
ertettem. El tudom kepzelni, hogy egyparan hasonlo modon tevedtek. Ugy lat-
szik, az univerzalis bolcsek mindenutt utolerik az embert. Egyre hatarozottabb
velemenyem, hogy az olvasook valasztasi JOGAT csak hatarozott moderalassal es
a jobb sorsra erdemes rovatnak - korainak tuno, de mindenkepp celszeru - tovabb
i
darabolasaval lehet biztositani (meeg mielott remalmom: a torteneszek es egyeb 
tar-
sadalomtudooosok invazioja bekovetkezik). Bocs a kifakadasert, soxeretettel:HFe
ri

Sziokak!

Annak idejen amikor elhataroztam hogy javaslatot teszek a TUDOMANY
megalapitasara en a SCIENCE-re gondoltam. Tehat a termeszettudomanyra. Ezt
is irtam a TIPP-ben is.

Kozben azonban rajottem, hogy nyugodtan elfer itt a nem kifejezetten
SCIENCE de ami meg TUDOMANY. Pl. pszichologia, filozofia.

Viszont az is igaz, hogy olyan dolgok amelyek nem tudomanyosak, vagy a
szeleskoru tudomanyos elet altal nem elfogadottak azok a VITAba valok.

De az is igaz, hogy ha valakit kritizalunk meg kell adni a valaszadas
lehetoseget. Akar itt akar a VITAban. De az is igaz, hogy aki tisztaban
van vele hogy beirasa nem ide valo az "Folytatas a VITA-ban" jelzest kuld.
Valamint az is igaz hogy erre a beirasra az illeto mar nem a TUDOMANYban
valaszol hanem a VITAban. Mert ha itt valaszol akkor igenis jogos az hogy
a megtamattatott ujra ide irhasson. Es az ordogi kor folytatodik.

Remelem ezzel az ugy lezarva es azt is remelem hogy a VITA-ban viszont mar
nem lesz korlatozva az ilyenfajta vita. Hiszen azert vita a VITA.

Gagyi Palffy Zolinak:

Nagyon jo konyvek lehetnek amiket irtal, de en sehol sem lattam oket.
Hol lehet ezeket megvenni? Mi a pontos cimuk? Mind megjelent magyarul is?

Koszi
Jozsi

Pagony irja:
>Jol mulattam azon, hogy senki
>sem akadt ki az olvasok kozul, hogy a Filozofiat nem
>neveztem "tudomany"-nak, sot ebbe mindenki belenyugo-
>dott. Holott ez csak amolyan kiserleti raketa volt, kita-
>pasztalni, hogy a szakbarbarsagbol eredo vaksag milyen
>mertekeket olthet! 

Ha a feluletesseged nem gatolt volna meg benne, eszrevehetted volna, hogy
igenis volt, aki tiltakozott a filozofia nem-tudomany voltat illetoen. Az,
hogy a filozofia tudomany, szamomra termeszetes, olyannyira, hogy ekkora
okorseget egyszeruen nem akartam valaszra meltatni. Te bizonyara azt vartad,
hogy amint benogsz egy ilyen "szellemes" hulyeseget, arra a lista minden
olvasoja azonnal reaglani fog. De akar milyen fajo: nem korulotted forog az
univerzum. Mindenesetre orulok, hogy jot mulattal sajat nagyszerusegeden, es
a mi kozepiskolas szintu szakbarbarizmusunkon. Orom volt megtapasztalni
elmed vakito ragyogasat, de most mar inkabb menj vissza a SZABAD-ba
mocskolodni es provokalni. (Vagy onnan mar vegleg kiutaltak azert, amit
Karsaival muveltel?) 
-----------------------------------
Benzin ugyben:
>Ez lehet a megoldas!
>A benzin egese (a hohatast most ne nezzuk) nem jar szamottevo
>terfogatvaltozassal. Az atlagos osszetetelt C6H8-nak veve (sacc):
>C6H8 + 8 O2 + 32 N2 -> 6 CO2 + 4 H2O + 32 N2
>       41           ->       42
>        1           ->        1.021
>A fenti atlagos molekula feltetelezesevel:
>1 kg viz    -> 55.6 mol goz
>1 kg benzin -> 12.8 mol fustgaz
>vagy hideg terfogatra (benzin legyen 0.75 kg/liter):
>1 liter viz    -> 55.6 mol goz
>1 liter benzin ->  9.6 mol fustgaz

Ebben az eszmefuttatasban teljesen figyelmen kivul hagytad az
energiamegmaradas torvenyet. 

>(az anyagmennyiseg aranyos a terfogattal, illetve adott terfogat eseten a
>nyomassal)

Plusz a nyomas aranyos a homerseklettek is, amirol nem beszelsz.

>Probaltam nehany szamitast vegezni, de a sok bizonytalansag
>miatt csak kvalitativ eredmenyt kaptam. A viztartalom-teljesitmeny gorbe
>bizony maximumosnak adodik. Ugyanezen szamitasok azt mutattak, hogy
>a parolgashok nem jatszanak jelentos szerepet, a viz fo hatranyat az
>elmaradt egesho jelenti.

Hat en nem tudom, hogy szamolhattal, de kivancsi lennek ra. En is
kiszamoltam, es nekem epp az ellenkezoje jott ki. Vagyis a nyomas akkor
maximalis, ha a keverekben egyaltalan nincs viz. Szivesen elkuldom a
reszleteket, es en is kivancsi lennek a te szamitasaidra.
---------------------------
Jozsi:
>>>Masik: definialt e a pont, ha ugy definialom, hogy a pont az a nulla
>>>dimenzios szimplex?

>>Persze. Ha definialod, mi az a szimplex :-)

>A szimplex az aminek eggyel tobb csucsa van mint dimenzioja.
>De ha igy nem jo, akkor definialom a pontot igy:
>A pont az, aminek nincs resze.
>Most definialjam a "resz"-t?

Nem! Inkabb a csucsot! Ugyanis a masodik definicio nem tul jo. Nincs resze
peldaul a nullanak, az elektronnak vagy a betunek (mint a nylev
alapelemenek) sem.

Tehat mi az a csucs? :-)


Peter