>Az altalam az "elok"-re megadott kitetelben szerepelt az, hogy az
>elolenyeknek mindenkeppen egy masik elolenytol kell szuletnie.
Es ezzel a korbenforgo definicio egyik tokeletes esetet valositottad meg.
(Egyszerusitve: Akkor elo, ha elo.)

> Megpadig az, ha egy sejtbe, plazmidban
>beviszunk egy kromoszomadarabot, ami hidrogen helyett deuteriumot tartalmaz.
>A sejt osztodasakor lemasolja a bevitt DNS darabot is, de az, az ujonnan
>"szuletett" sejtben mar hidrogent fog tartalmazni. A ket sejt a
>sulykulonbseg kovetkezteben (peldaul centrifugalassal) konnyen
>megkulonboztetheto egymastol.
Maradjunk abban, hogy egyssejtuek, bacik osztodasanal nincs ertelme annak,
hogy ki szarmazik kitol!
Azt hittem biomernok vagy, de ugy latom eleg feluletesek a mol.biol.
ismereteid. Ahhoz, hogy ez megvalosulhasson, a csak a duplaszalu DNS egyik
szalanak szabadna a jelzest tartalmaznia, amihez elozoleg a deuterialt
nukleotidokat tartalamzo kulturakban a bacik osztodasat szinkronizalni
kellene, es csak egy osztodast szabadna engedni nekik, de azt mar normal
tapkozegben. Ha tricium volna a jelzes, ugy mar megkaphatnad hogy ki volt
az "eredeti" es ki az "uj". 
A ket sejt sulykulonbseget keptelen volnal megallapitani,  mert csak
ultracentrifugalassal volna lehetseges (talan cukor gradiensben), ami
elpusztitana a sejteket, es a vegen kapnal egy nehez DNS-t es egy konnyu
DNS-t tartalmazo frakciot, es fogalmad nem volna mi melyik sejtbol szarmazott.
A gond az, hogy ennek az egesznek mar tobb kromoszoma eseten semmi ertelme,
mert a DNS-ek jelolt es nem jelolt lancai teljesen veletlenszeruen
oszlananak meg a ket uj sejt kozott.

>Mindezeken tul a problemank szempontjabol erdektelen, hogy tudjuk-e, hogy
>melyik sejt az anya es melyik sejt a leany. Mert az egyikbol jott
>letre a masik,
Inkabb az "regibol" jott letre a ket "uj". A regi "nincs tobbe", es a lelke
a mennybe száll.

>Tehat az egysejtuek megfelelnek
>az elokre adott kitetelnek, szemben a virusokkal, akik a feltetelek
>ertelmeben nem eloek.
Ne ertem miert? Ugyan ugy egy regi DNS-rol vagy RNS-rol fognak kepzodni az
uj DNS-ek vagy RNS-ek.
>Ha valaki azt feltetelezi, hogy az eloleny nem puszta
>anyag, hanem valami azon tuli dolog, ami az elet tulajdonsagaival ruhazza
>fel a magaban mozdulatlan anyagot, akkor a fenti kerdesre egyszeru valasz
>kinalkozik. Hisz az ember teste a halala utan csak egy anyaghalomma
>(sejthalomma) valtozik, a benne meg elo nehany sejt kulon elolenykent el
>tovabb meg egy ideig, aztan azok a testek is csak anyagga valnak.
A gond az, hogy ezek nem csak egy ideig elhetnek azutan, hanem akarmeddig.
Eleg az elhiresult HeLa sejtekre gondolni, amik ugy tunik mar az idok
vegezeteig a sejbiologia "haziallatai" maradnak, holott Helen Lafontaine(?)
mar evtizedek ota halott. (Elnezest a morbiditasert!)

> Itt erkeztunk el a sokat emlegetett TUDAT
>problemajahoz. A tudat anyagi mivoltat a tudomanynak nem sikerult mind maig
>igazolnia. [...]
>Most pedig kivancsian varom, hogy Gogy hogyan fogja kifejteni, hogy a
>TUDAT anyagi eredetu.
Igen, en ugy gondolom. Az agynak mint sejtek összessegenek, mint anyagok
osszessegenek valamely szamunkra nagyon komplexnek tuno tulajdonsaga. Nem
ertek hozza, csak nehany olyan tapasztalati tenyt tudok, ami a tudatot
lehuzza az anyag feletti vilag szferaibol az ide az anyag saraba. Pl. a
kulonfele anyagokkal torteno befolyasolhatosaga, vagy az agyserulesekkor
tapasztalt zavarok. 

>A faj fogalmanak a definiciojat pedig az evolucionista tudosoknak
>kellene pontosan megadniuk. Hisz ha nincs pontos definicio a fajra, akkor
>hogyan lehet azt mondani, hogy az egyik faj a masikbol alakult ki.
El kell, hogy keseritselek! A legtobb evolucioval foglalkozo gondolkodo
kinosan ugyel, hogy ne kelljen a faj fogalmat hasznalnia, mert ugyan ugy
egy mesterseges kategoria, mint az eloleny (lasd zuzmok)! Ezert sem
allitanak olyat, hogy az egyik fajbol alakulna ki a masik. Nem tudom honnan
szedted ezt a linearis leszarmazasi otletet. Latszik, hogy nem foglalkoztal
meg a temaval. Kihalt, eltunt osokrol, kozos osokrol, leszarmazottakrol
beszelnek. Ez azert jo mert erezni, hogy egybemosodhatnak a hatarok. A faj
fogalom azert jo mert egy nemzetseg- es speciesnev alapjan egy adott
idopontban viszonylag jol beazonosithato mirol is akarunk beszelni, de ez a
kategoria attol meg lotyog!

>A napbol nem szarmazhat az energia, hisz a vizen nem tud athatolni az
>UV-feny, a ho energiaja meg csekely mertekben ervenyesul. Hisz a vizet
>maximum 100C fokig lehet melegiteni.
Sulyos tevedes. A viz normal legkori nyomason forr 100 oC-on. Nagyobb
nyomason, magasabb homerseklet szukseges hozza. 

>AZ idojaras hatasat megint ki lehet zarni, hisz a viz alatti molekulak
>teljesen el voltak hatarolva az idojaras hatasatol (villamlas stb).
Az akkori (feltetelezett) metan, es ammonia tartalmu legkor viszont nem
volt elzarva, es a keletkezett anyagok akar egybol bele is kerulhettek a
vizbe.

>A be- es kilegzes az oxigen felvetelet jelenti a kornyezetbol,
>melyet minden aerob prokariota megtesz.
>Az endo- es exocitozis (mint anyagcsere) az eukariotaknal van,
>a prokariotak aktiv transzporttal vegzik az anyagcserejuket.
Es passziv folyamatok altal is... Miert nekem kell sejtbiologiara tanitanom
teged? :(

>AZ RNS-t azert irtam, mert a virusok orokito anyaga lehet RNS
>es DNS is, de en az orokito anyag lemasolasarol beszeltem, ami az
>emberben termeszetesen DNS. Tehat az, hogy az RNS-emet nem tudom
>lemasolni, nem baj mert a DNS-emet viszont igen, es kepes vagyok ezt
>megtenni mas elolenyek segitsege nelkul.
Nem tudnad megtenni, ha nem lenne mivel taplalkoznod, nem lenne oxigen amit
belelegezz, nem lenne belflorad, ami vitaminokat gyartana neked, nem lenne
bakteriumflora a borfeluleteden ami megved mas erôsen parazita mikrobaktol.
Ugyan ugy a kornyezetedre, mas elolenyekre vagy utalva, mint egy virus!

>A virus sem vegez anyagcseret, mert az anyagcsere az anyagok le-
>adasat es felvetelet jelenti, nem pedig csak leadast.
Mikor a viralis enzimek bekerulnek a sejtekbe, igenis anyagcseret vegeznek! 
Szomoru, hogy anyagcserekent csak a deli harangszo-joebedhez szol a notát
és a WC-re menetelt tudod elkepzelni.

>Az pedig, hogy a virusok gazdaszervezet-szukseget azzal magyarazzuk,
>hogy a virusok szamara a gazdaszervezet a kornyezet, az nem jo erv.
>Mert a tobbi eloleny ( vagyis bizonyos reszuk, a parazitak) ha ki is
>hasznalnak egy masik elolenyt, akkor is kepesek sajat maguktol lemasolni az
>orokito anyagukat - ezt csak a virusok nem tudjak onalloan elvegezni.
Jo! Kotozkodesre kotozkodes!
- Mit tekintesz onmagadnak?
- Mit tekintesz onalloan elvegzett orokito anyag lemasolasnak?

>A virusok burokvaltasa (valtoztatni tudjak a felszinuket pl:az
>influenza virus) nem bizonyitek az alkalmazkodasukra, mert
>nem bizonyitott, hogy kulso inger hatasara tortenik.
Egyszeru mutaciok altal valtoznak, a szelekciorol a kornyezetuk a
gazdaszervezet gondoskodik. Nincs szukseguk tobbre, csak tulkomplikalna oket.

>Az, hogy mi (emberek) is *csak* kemiai vegyuletek es reakciok vagyunk -
>ahogy Gogy irja -, egyaltalan nem evidens. A virusokban is vannak kemiai
>reakciok, es a mi testunkben is - nekunk azonban szamos tulajdonsagunk van
>meg, ami a virusoknak nincs, viszont minden mas elo rendelkezik vele (lasd a
>multkori felsorolasomat).
Egy egyszeru elolenytol ne is vard el, hogy minden olyanra kepes lesz mint
egy osszetettebb eloleny!
Tudsz te repulni, vagy kibirsz nehany orat a viz alatt? 

> Tehat lehet bennunk valami plusz az elettelen
>anyaghoz kepest, mert kulonben nem lennenek ezek a kulonbsegek kozottunk es
>az elettelen anyag kozott. A 'plusz' lehet az a dolog, ami az elettelen
>anyagot az elet tulajdonsagaival ruhazza fel.
En nem latok semmi ilyen eles kategoriat elo es elettelen kozt! Csak joval
osszetettebbek vagyunk es ezert ugy latszik mintha.

Gogy

 wrote:
[...]
> Javaslom figyelmedbe a "Kharon" cimu Thanatologiai Szemlet (tanulmanyok,
> esszek a halalrol es a gyaszrol). A SOTE Magatartastudomanyi Intezeteben
> szerkeszti Pilling Janos. Ha erdekel a tema, elektronikusan is tudok kuldeni
> egy-ket tudomanyos tanulmanyt a temaban.
> 

Ha jol dokumentalt, engem erdekelne!

Gogy

 wrote:
[...]
> - Akkor meg tudnad mondani mi az a torvenyszeruseg, amely ma lehetetlenne
> teszi az elettelen anyag szamara, hogy meginduljon fejlodni az elove valas
> iranyaba?
- Szerintem a legfontosabb: Felfalatnak a mostani elok altal!
(Felhasznalhato szerves anyag nem sokaig marad kihasznalatlanul)
- Mas kornyezeti feltetelek. (pl. magas oxigentartalmu legkor, csokkent
vulkani tevekenyseg)

> "1) Szamtalanszor elmondtak mar, hogy nem pusztan veletlenrol, hanem
> szelekciorol es mutaciorol is szo van."
> - A szelekcio es a mutacio az elo rendszerek tulajdonsaga, tehat semmikepp
> sem hozhato fel ervnek az elettelenbol az elobe valo atmenethez.
Akkor olvasd ujra a regebbi cikkeket, ahol meg volt egy cikk emlitve
altalad elettelennek tekintett RNS molekulak szelekciojarol.
Miert csak az altalad elonek tekintett rendszerek tulajdonsaga lenne?
Barmiben megtortenhet ami reprodukciora kepes. 

Gogy

Elnézést kérek MGKM-től amiért bár ő befejezetnek tekinti a vitát én, mégis
reagálok rá, mentségemre szolgáljon, hogy csak most olvastam a kapcsolódó
leveleket.
Abban igaza van hogy a kérdés ebben a formában amikor a a hit nem-hit
kérdésre szorítkozik nem eldönthető.
1. Véleményem szerint a teremtés nem azzal kezdődöt ami a bibliába van, (már
csak azért sem mert nem csak keresztények vannak). A teremtés az anyag
teremtésével (kezdődött). Az utólsó szó csak a közérthetőség kedvéért, és
hogy valamennyire elfogadható legyen.

2. Az evolucióról csak annyit kívánok az érdeklődők figyelmébe ajállani,
hogy
próba képpen futtassanak egy úgynevezett "ÉLET" játékot. Furcsa módon
véletlenszerű kezdeti feltételek ellenére hasonló végeredményeket fognak
kapni,
igaz a programban a "természeti törvények" állandóak.
A végeredmények között jól elkülöníthető, akár mozgó, szaporodó "állatkák"
figyelhetők meg.
Kiváncsi lennék rá, egy matematikában jártasabb egyén biztos kitudná
számítani, ezeknek az "élőnyeknek" a meg jelenési valószínűségét.

Tema: Vedikus matematika

Megmutattam matematika/fizika szakos kollegamnak a tudomany regisegevel
kapcsolatos uzeneteket. Jelenleg eppen konyvet ir a vedikus matematikarol,
ezzel kapcsolatban tovabbitom az eszreveteleit. Koszoni a lehetoseget.
Isvara

***
A napokban olvastam a HIX-tudomany listajan azokat a leveleket, melyek azt
vitatjak, miota beszelhetunk modern tudomanyrol. Ezekben sokfele matematikai
jellegu informaciot utkoztettetek arrol a temarol, hogy vajon csak a gorogok
ota letezik-e, vagy mar korabban is megtalalhato volt a tudomanyban a
tetelek es bizonyitasok egzakt, egymasra epulo egysege, a tudomanyos kutatas
kulonbozo modszerei, vagy csak itt-ott felbukkano, rendszertelen
eredmenyekrol van szo.
Ehhez a temahoz szeretnek egy kis kiegeszitessel szolgalni, ami talan segit
mas megvilagitasba helyezni nemelyikunk allaspontjat.
Ennek kapcsan visszanyulnek a Foldunkon fellelheto legregebbi, tudomanyos
eredmenyeket is boven magaba foglalo muvekhez, a Vedikus Irasokhoz.
Ezeket kb. 5000 evvel ezelott jegyezte le a nagy bolcs, Srila Vyasadeva, aki
az addig szajhagyomany utjan terjedo tobb szazezernyi verset irasos formaba
ontotte. Egyben fel is osztotta 4 reszre : Rig Vedara, Yajuh Vedara, Sama
Vedara es Atharva Vedara.
Ez utobbiban talalhatok a matematikaval kapcsolatos informaciok. Ezek nem
csak ugyes, konnyu, gyors (es felenk sokszor ismeretlen!) szamolasi
modszereket (peldaul: szorzasok, osztasok, n-edik hatvany es n-edik gyok
kiszamitasa, elso- es magasabb foku egyenletek es egyenletrendszerek
megoldasa, polinomok legnagyobb kozos osztojanak meghatarozasa, elso- es
masodfoku diofantoszi egyenletek megoldasa, differencialszamitas,
integralszamitas, stbI) ismertetnek, hanem tetelek altalanos modon valo
megfogalmazasat es azok egzakt bizonyitasait is.
Igy talalkozhatunk a Vedikus Irasokban a gorogoket evszazadokkal, sot
egy-ket evezreddel megelozove a Pithagorasz-tetel, az Apolloniosz-tetel, a
Horner-elrendezes, a binomialis-tetel, stb.. analogonjaval, es ezek mellett
sok olyannal is, amiket azota sem ismer a nyugati matematika!! Ezekrol
nemsokara meg fog jelenni egy magyar nyelvu konyv.
Ezek utan szeretnek  atterni egy olyan temara, ami sokszor felreertes
targyat kepezi, es ez felbukkant egyik masik itteni levelben is. Ez abbol
fakad, hogy a tisztan elmeleti es az un. alkalmazott matematika helyzetet ma
mar maskepp latjuk, mint ahogyan azt korabban.
A vedikus szemleletmod az volt, hogy csak olyan matematikai ismereteket
hoztak felszinre az Irasok tanulmanyozasa kapcsan, melyeket valamilyen
gyakorlati igeny hivott eletre, es pusztan elmeleti eredmenyeket nem. Ezeket
meghagytak a Vedakban szunnyadni addig az ideig, amikor  majd megteremtodik
azoknak a szuksegessege is.
Emiatt van az, hogy sokfele talalkozunk olyan tablazatokba foglalt ertekek
felsorolasaval, melyek egy adott celnak megfelelo kozelito eredmenyt adnak,
de nem fordul elo a forditottja, vagyis hogy egy elmeleti eredmeny onmagaban
allna. Igy peldaul az egyik osi csillagaszati mu - a Szurja Sziddhanta -
tartalmazza a teljes sinus-tablazatot, es mellette tenyleg meg is talaljuk a
szogfuggveny hatvanysorba fejtett alakjat is, ami a lehetoseget adta a
kozelito ertek kiszamitasahoz. Nyilvan nem tudnank eleg jo kozeliteseket sem
adni, ha nem ismernenk a pontos elmeleti kepleteket.
Vegezetul egy ide kapcsolodo erdekesseget szeretnek meg bemutatni.
A vedikus matematikaban nemcsak az egyes teteleket adtak meg rimbe szedett
formaban, hanem a szanszkrit ABC betuinek segitsegevel barmilyen
tablazatokat es szamertekeket at tudtak kodolni versekke. Az ABC-t tiz
betucsoportba osztottak, es hozzarendeltek a 0,1,2,I,9 szamokat az egyes
csoportokhoz, majd egy konkret szam kodolasakor az egyes jegyeihez ugy
valasztottak betut a csoportjabol, hogy azokbol kialakuljon egy ertelmes
szo, a szavakbol pedig egy szoveg.
A visszakodolasnal pedig csak egyszeruen vettek az adott betunek megfelelo
szamerteket.
Mivel csak a massalhangzokat hasznaltak, igy egy-egy szovegnel szabadon
lehetett valasztani, hogy milyen maganhangzot vegyunk az adott helyen.
Ezaltal akar kettos, vagy harmas jelentestartalmu koltoi himnuszok is
fogalmazhatok, amire egy konkret peldat is adnek.
	Gopi bhaya madhurata
	Srngiso dadhi shandhiga
	Khala jivita khatava
	Gala hala rasandhara
"Oh, gopik(pasztorlanykak) imadataval magasztalt Uram! Oh, elesettek
megmentoje, Oh Siva mestere, kerlek oltalmazz engem!"
Az elso jelentes egy ima az Ur Krisnahoz, a masodik az Ur Siva, mint az Ur
Krisna legkivalobb  hivenek dicserete.
Ha most visszakodoljuk a szoveget szamjegyekke, akkor eppen a PI
tizedreszenek 32 tizedesjegyre pontos megadasat kapjuk! Ezzel
szembeallithatjuk azt a tenyt, hogy tobb szaz evvel kesobb is csak 6
tizedesjegyig pontos eredmenyt adtak a gorogok a 355/113 kozelito tort
segitsegevel.
Raadasul a vers harmadik jelentese az arcustangens hatvanysoranak megadasa,
amibol a PI tetszoleges kozelitese kiszamolhato.
Meg nagyon sok olyan erdekes es elgondolkoztato eredmeny lelheto fel a
Vedikus Irasokban, amelyek alapjan joggal levonhato a kovetkeztetes: a
vedikus tudomany egy olyan osi, idotlen ismeretanyag, amelybol meg korunk
gondolkodoi is merithetnek. Nem veletlenul fordultak nagy tudosok meg
napjainkban is ehhez a forrashoz.
Raadasul egy a nyugatitol eltero olyan szemleletmod fedezheto fel benne,
amely az Abszolut Igazsag, mint a Legfelsobb Intelligencia kozeppontba
allitasaval a relativ, anyagi igazsagok megvilagitasat is megadja egyben. Ez
uj tavlatokat nyithatna meg a nyugati tudomanyos gondolkodas fejlodeseben.

Nemeth Peter

Eloszor is egy helyreigazitassal kezdem, elozo cikkemben Hawking nevet
figyelmetlensegbol elirtam, remelem sokan maguktol is rajottek erre.

T. Kalman !

Megertem, hogy meg emesztened kell a leirtakat, ezzel en is igy vagyok.
Termeszetesen en is lattam, hogy a szinkepeltolodas ertelmezeseben is uj
szemleletre van szukseg a felveteseimmel kapcslatosan, de ennek teljes
atlatasahoz idore van szuksegem. Mindenesetre azt gondolom, hogy a korlatlan
kiterjedesu homogen surusegu anyagban szuksegkeppen letrejovo
esemenyhorizontok letrehozzak a megfigyelo szamara a szinkepeltolodas
jelenseget, ugyanakkor ez a jelenseg nem azonos a terbeli tagulassal, amely
effektiv terbeli mozgast jelent. Itt nincs szo terbeli mozgasrol, mint
ahogyan a Napba es a Foldbe aramlo terido sem jar a Nap-Fold tavolsag
allando novekedesevel, pedig a terido elvben a vegtelenbol szabadoneso
testekkel egyutt mozogva esik bele a Napba, es a Foldbe. Ettol meg
ertelmezzuk a Napbol jovo fenysugarak szinkepeltolodasat. Igy hamarjaban
csak a megerzesemet mondhatom el. Nem csak a gravitacios terero kulonbsege
vezet iranyfuggo szinkepeltolodashoz, hanem a gravitacios terero euklideszit
meghalado tobblete is, amely azonban nem iranyfuggo. Igazsag szerint a
Schwarzschild-metrika nagyon tokeletlen az Univerzum targyalasanak esetere,
es egy teljesen mas metrikat kellene keresni erre a celra. Ennek
kiszamolasahoz en meg kisfiu vagyok.

Udv: Takacs Feri

Kedves MGKM!

>amelyet a II. fotetel fogalmaz meg: "Altalanos tapasztalati teny: az
>intenziv mennyisegek eloszlasaban fennallo inhomogenitasok kiegyenlitődesre
>torekednek (kiegyenlitődesi tendencia)."  (Modern fizikai enciklopedia,
>Gondolat 1971.) Ilyen intenziv mennyiseg tobbek kozott a kemiai potencial,
>ami a kemiai atalakulasok fontos parametere.

A fenti megfogalmazas egy pontatlan megfogalmazasa a masodik fotetelnek,
amely konnyen felreertheto, es te felre is ertetted. Altalanossagban,
nagy vonalakban valoban kiegyenlitodik mindenfele inhomogenitas a zart
rendszerekben. Csakhogy amig az egyensulyi allapot el nem erkezik, addig
a rendszerben nagyon sok erdekes dolog megtortenhet! Hiszen ha a rendszer
egesze zart is ugyan, attol meg lehet benne szamos olyan reszrendszer,
amely nem zart, es ezekben a nem zart reszrendszerekben -- attol fuggoen,
hogy mi van bennuk es milyen hatasok erik oket kivulrol -- tetszoleges
iranyu folyamatok mehetnek vegbe. Peldaul a Fold egy folyamatos
energiaaramban furdik, amely a Nap felol arad. Hosszu tavon termeszetesen
az inhomogenitas kiegyenlitodik: a Nap egyszer majd kihul, de elotte
bekebelezi majd a Foldet, stb. De amig ez be nem kovetkezik, addig bizony
a Foldon a legkulonfelebb inhomogenitasok alakulhatnak ki es maradhatnak
fenn szamottevo ideig.

De hogy mondjak egy egeszen konkret, ellenorizheto peldat is arra, hogy
az altalad a fentiekben bemutatott es kommentalt tetel nem igaz abban a
formaban, ahogyan elkepzeled, figyelmedbe ajanlanam az oszcillalo kemiai
reakciok jelensegkoret.

A legismertebb oszcillalo kemiai reakcio az un. 
Belouszov--Zsabotinszkij-reakcio. Ez egy egyszeru, laboratoriumban konnyen
letrehozhato reakcio, a hozzavalo anyagok barmelyik szervetlen kemiai
laborban megtalalhatoak. A reszletes receptet most nem kozolnem, de ha
valaki kesobb megkerdezi, akkor megirom, persze az Interneten is tobb
valtozatban megtalalhatja, aki rakeres. A dolog lenyege a kovetkezo:  kell
csinalni osszesen negyfele oldatot, negy lombikban (szervetlen sok
oldatairol es egy egyszeru indikatorrol van szo). Ezutan a negy lombik
tartalmat egy nagyobb lombikba osszeontjuk es alaposan osszekeverjuk,
ezzel elinditva a reakciot. Ekkor a kovetkezoket lehet megfigyelni:

1. A lombikban levo folyadek szine eloszor voros, majd mintegy 30
masodperc elteltevel kekre valt. Ujabb 30 masodperc mulva ismet voros az
oldat, megint fel perc mulva pedig megint kek, es igy tovabb. A voros es a
kek szin valtakozasa kb. 50 percig tart, eleinte fel perc koruli, majd
egyre hosszabb periodusidovel.

2. Ha a lombikbol egy lapos tanyerra vagy Petri-cseszebe vekony retegben
kiontunk egy kis folyadekot, akkor azt latjuk, hogy a tanyerban levo
folyadek eloszor voros, de rovid idon belul kek foltok jelennek meg
benne, s kisvartatva valtakozva voros es kek koncentrikus gyuruk
bonyolult rendszere jelenik meg, amely egyre terjeszkedik. Ha tobb ilyen
gyururendszer talalkozik, akkor a voros es kek csikok egeszen bonyolult,
agytekervenyekre emlekezteto mintazata jelenik meg, amely allandoan
valtozik es fejlodik. Ha a folyadekot egy uvegbottal osszekeverjuk, hogy
teljesen homogen (szintelen) legyen, akkor par masodperc mulva magatol
ujra elkezdodik a voros es kek csikok kulonvalasa, a hullamok,
mintazatok, alakzatok kialakulasa.

A negyfele anyag osszekeverese tehat azt eredmenyezi, hogy ebben a zart,
magara hagyott rendszerben teljesen spontan modon idobeli es terbeli
rendezettseg alakul ki. Semmifele kulso erohatast, befolyast nem kell
alkalmazni, mindossze ossze kell keverni negy folyadekot (homogen
kevereket letrehozva), es attol kezdve a rendszert magara hagyhatjuk.
Spontan modon oszcillaciok es periodikus idobeli es terbeli
koncentraciohullamok, inhomogenitasok jonnek letre, s az inhomogenitas
raadasul a kivulrol erkezo homogenizalo hatasoknak is ellenall! A folyamat
onfenntarto, es mindaddig tart, amig a kiindulasi anyagok megfelelo
mennyisegben jelen vannak -- ahogyan elet is csak addig van, amig
megfelelo mennyisegu tapanyag (taplalek, levego) rendelkezesre all.  A
reakciot ugy is meg lehet valositani, hogy biztositjuk a kiindulo anyagok
folyamatos utanpotlasat -- ekkor az oszcillaciok tetszolegesen hosszu
ideig fennmaradnak!

Valojaban itt is a masodik fotetelnek megfeleloen zajlanak a dolgok, mert
(ha a kiindulo anyagokat nem potoljuk) mintegy 50 perc elteltevel a
reakcio befejezodik es egy homogen oldatot kapunk, amiben mar nem
valtozik semmi. De a resztvevo anyagok specialis tulajdonsagai
(elsosorban az egyik osszetevo katalitikus hatasa a reakciosor egyik
lepesere) miatt az egyensulyi allapothoz vezeto uton spontan modon
inhomogenitasok jonnek letre a kemiai potencialban, egyuttal idobeli es
terbeli strukturak, mintazatok alakulnak ki. Minden bizonnyal az elet
keletkezese is ehhez hasonlo, oszcillalo kemiai reakciosorhoz kotheto. Ma
mar a fenti reakcion kivul jonehany mas oszcillalo kemiai reakciosort
ismerunk, ezek kutatasa kulon tudomanyagga valt.

Aki keres, az Interneten szep kepeket is talalhat a
Belouszov--Zsabotinszkij (angol helyesiras szerint Belousov/Belousoff,
ill. Zhabotinsky/Zhabotinski/Zhabotinskii) -reakcio soran kialakulo
bonyolult voros-kek mintazatokrol.

Kedves MGKM, a kiserletek, a tenyek onmagukert beszelnek, es egyetlen
kiserlet elvegzese tobbet er, mint fel evi vitatkozas egy hix-listan!
Ezert javaslom, hogy ha van ra lehetoseged, nezz meg egy ilyen
Belouszov--Zsabotinszkij-reakciot, es gyozodj meg rola a sajat szemeddel
(amely bizonyara alaposan el fog kerekedni a latvanytol), hogy zart
rendszerben spontan modon letrejohetnek kemiai inhomogenitasok,
korfolyamatok -- a masodik fotetel tehat nem azt jelenti, mint amit eddig
hittel rola, s ily modon termeszetesen nem all az elet spontan
keletkezesenek utjaban sem! (Mint ahogy semmilyen mas, ismert termeszeti
torveny sem mond ellent az elet spontan keletkezesenek!)

Udv: Szilagyi Andras

> rosszul funkcional. Legujabb kutatasok szerint az oxigenhianytol a
> keregben olyan morfiumszeru anyagok termelodnek, amelyek a morfumhoz
> hasonloan hallucinaciokat es boldogsagerzest okoznak. Termeszetesen

errol meg sokat kell gyozkodni engem, hogy akar hipofizis szinten
is elfogadjam. Hu de sok backspace-t kell nyomni, jo ez a bu'zaso:r.

1. Ongyilkossagra (specifikusan on-megfojtasra, akasztasra stb) osztonoz.
   igy nem kifejezetten javitja a faj eletkilatasait. Az endorfinokat
   sokkal fontosabb celokra tarja fenn a szervezet (ugymint parvalasztas,
   harc kozben fajdalomcsillapitas stb).

2. Az elobb kiprobaltam es hatarozottan rosszul ereztem magam az oxigen-
   hianyos allapotban, endorfinoknak nyomat sem talaltam. Talan az a baj,
   hogy nem probaltam eleg sokaig...? de valahogy a fojtogatast epp csak
   tulelt emberek sem szoktak sorbanallni a kovetkezoert.

3. Az endorfinok, legalabbis a normal adagban, hallicinaciot azert nem
   okoznak, de talan csak nem voltam meg elegge szerelmes. Mindenesetre
   azert erdekelne, hogy a keringes leallasa eseten hogy jutnak el ezek
   az anyagok a receptorokhoz (vagy maguk a receptorok termelik...?)

Ugy velem, a halalkozeli elmenyeket nem lehet ilyen egyszeruen lesoporni
az asztalrol. Sok sikert minden erintett kutatonak. Csak ne osztalyozzak
a megfigyeleseket olyan modon hogy passzolnak-e az elmeletukhoz vagy sem.

Udv///Laci

Nem régen íratkoztam fel a listára, de látom gravitáció izgat egy pár
embert.
Az, hogy a gravitáció fénysebességgel (vagy esetleg gyorsabban?) terjed-e
szerintem csillagászati megfigyeléssel eldönthető.

Ha megfigyelhető egy fekete lyuk ill. a környezeti hatása. (tudomásom
szerint történt ilyen), akkor mivel az eseményhorizonton kivűlre belülről
esemény nem terjedhet fénysebességgel sem (ezért esemény horizont), két eset
lehetséges

1. A fekete lyuk a külvilág számára teljesen megszünik, legfeljebb bele
botlani lehet, de akkor már KÉSŐ, mivel belülre kerültünk az esemény
horizonton.
(Ez ellent mond a csillagászati megfigyelésnek!)

2. A gravitációt különösebben nem zavarja az esemény horizont, külső hatásai
vannak, tehát terjedési sebességének nagyobbnak kell lennie mint a fényé.

Tévedek?

Sziasztok !

Egy kis piheneskent ezekben a nagy vitakban figyelmetekbe ajanlom uj
honlapomat. Rengeteg tudomannyal kapcsolatos link talalhato itt, ezenkivul
nem csak tudomannyal, hanem mas erdekes linkek is talalhatok, van meg Chat,
ingyen E-mail cim, keresorendszer, interneten keresztul penzkereses,
aprohirdetes, tarskereses, stb....
Varok mindenkit !!!

Udv : Trupac Igor
http://trupac.ini.hu
http://solair.EUnet.yu/~trupac
> E-mail : 

T. Mindenki, kulonosen Baalzebub!

Azt irtam:
"De a tomeg es az energia ekvivalens egymassal, ezert furcsa,
de nem hibas, ha azt mondjuk: az energia gravitaciot okoz."
Nem hibas, de vicces modon megis sajtohibas lett eredeti.

Ez azt jelenti, hogy a kakao felmelegitve nehezebb, a kondenzator
feltoltve sulyosabb, a felhuzott ora tobbet nyom. A tomegtobblet
ezekben a peldakban a hoenergia kozlesekor, elektromos ill. mechanikai
munka kozlesekor kerult ezekre a testekre.

Fekete lyuk: mindig kialakul, ha egy terreszben eleg nagy a suruseg,
ha eleg sok tomeg zsufolodik ossze. Pl. 6 km atmeroju terreszbe napnyi
tomeget csomagolva fekete lyukat kapunk az anyag minosegetol fuggetlenul. 
A szobanforgo terresz hatara az esemenyhorizont. Ha a Napot valami a
fenyhez igen kozeli sebessegre gyorsitana, hatalmas mozgasi energiaval
rendelkezne, maga a Nap a relativisztikus hosszkontrakcio miatt korongga
lapulna, de ugyanezt tenne a potencialis esemenyhorizonton beluli terresz
is. A Nap "tomege", es igy annak az "anyagnak" a tomege, amely az eredetileg
6 km-es terben van, megnone, de megnone az a tomeghatar is, amely a fekete
lyuk kialakulasahoz szukseges. Barmilyen gyorsan mozogna is a Nap, a
fekete lyuk allapottol eppoly messze lenne, mint nyugvo allapotban.

Masik megkozelitessel:
Tavolodjon egy urhajo a Naptol relativisztikusan nagy sebesseggel.
Barmennyire is megkozeliti a fenysebesseget, a Nap fenye utoleri.
A urhajo utasai latjak a toluk nagy sebesseggel tavolodo Napot,
s tapasztaljak, hogy semmi hajlandosagot nem mutat osszeomlasra.
Az o koordinatarendszerukben akar galaxisnyi tomegu is lehet a Nap,
ez meg nem eleg a kollapszushoz. Igy van ez az elemi reszekkel is.

Udvozlettel: Kalman